Új Szó, 2007. február (60. évfolyam, 26-49. szám)

2007-02-09 / 33. szám, péntek

6 FÓKUSZBAN: AZ ELEKTRONIKUS BANKI SZOLGÁLTATÁSOK ÚJ SZÓ 2007. FEBRUÁR 9. www.ujszo.com HOL KÉRJÜNK SEGÍTSÉGET Ha úgy gondoljuk, hogy vissza­éltek a személyes adatainkkal, vagy valaki megcsapolta a számlánkat, mindenképp érte­sítenünk kellene a bankunkat. Kihez fordulhatunk ilyen ese­tekben? ČSOB Ügyfélszolgálat az internetban­king szolgáltatások esetében: 0850 111 771 Dexia banka Ügyfélszolgálat - munkanapo­kon 8.00 és 16.00 óra között: T- Mobile: 0904 556 600, Orange: 0905 560 000, vezetékes szám: 041/5111 234. IIVB Bank A szolgáltatással kapcsolatos problémákat vagy a biztonsági kártya elvesztését a következő számon lehet jelenteni: 0800 111 777. Ľudová banka Ügyfélszolgálat: 0850 123 123, elektronikus banki szolgáltatá­sok: 02/5965 1668. OTP Bank OTPdirekt: 0850 111 222. Istrobanka Ügyfészolgálat: 0850 111 999. Poštová banka Ügyfélszolgálat: 0850 111 666. Szlovák Takarékpénztár Sporotel: 0850 111 888, 0910 111 888, 0910 111 888. Tatra banka Dialog: 02/ 6866 1000, 5919 1000, T-Mobile 0903/ 903 902, Orange 0906/011 000, a Pozso­nyon kívül lakóknak: 0850 111 100. UniBanka UniTel: 0800 180 180 vagy 02/4950 2464. Általános Hitelbank Kontakt szolgáltatás: 0850 123 000. Forrás: bankok honlapjai. PIN kód, csipkártyás igazolás, digitális aláírás Biztonság a bankoknál ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ ČSOB Szlovák Takarékpénztár Alapvédelem: azonosító szám, jelszó, GRID kártya. Bővített vé­delem: a kommunikációs csator­nák kódolása, Tokenek használa­ta. A Token nem más, mint egy kódgenerátor, mely egy egyszer felhasználható (kb. 30 másodper­cig érvényes) kódot szolgáltat, melyet biztonsági kódként hasz­nál az internet banking-rendszer. A biztonsági kódra a rendszerbe való belépéskor és a megbízások bankba küldésekor van szükség. A banki szerveren futó program el­lenőrzi, hogy az adott felhaszná­lóhoz rendelt Token által generált kódsorozat azonos-e az adott so­rozatszámú Tokenhez tartozó, a banki szerver által generált kód­dal. Ha a két kódsorozat eltérést mutat, a rendszerbe való bel­épést, illetve a megbízásküldést a szerver visszautasítja. Tatra banka Alapvédelem: azonosító szám, jelszó. Bővített védelem: SMS kód, GRID kártya vagy kódgene­ráló készülék. Telefonos ügyinté­zésnél a biztonsági kártya számát és a jelszót kérik. Pénzátutaláshoz a GRID kártya véletleszerűen vá­lasztott kódját kérik. Általános Hitelbank Alapvédelem: az ügyfél neve, PIN kód és jelszó. Bővített védelem: elektronikus aláírás. A telefonos ügyintézéshez azonosító számot, PIN kódot és jelszót használnak. OTP Bank A bank és az ügyfél közötti összes adatátvitel kódolt. Az In­ternet banking és a Call centrum révén az utólagos azonosítás há­rom módjából választhatunk (a rendszerbe való bejelentkezés módja és a kifizetések igazolásá­nak módja): GRID kártya, Digi- pass GOI, Digipass DP 700. Az azonosító eszközök magasabb színvonala által a bank magasabb napi limiteket és tranzakciós limi­teket kínál. Alapszintű védelem: a ČSOB In- ternetbanking 24 esetében azono­sító szám, PIN kód vagy csipkártyás igazolás. Bővített védelem: a ČSOB BusinessBanking 24 esetében az ügyletekhez digitális aláírásra van szükség. Az autorizációt egy csip- kártyán kódolt engedéllyel biztosít­ják. A telefonon keresztül lebonyo­lított ügyletek esetében az ügyfél­nek az azonosító számát kell meg­adnia, az autorizációhoz pedig a PIN és a jelszó véletlenszerűen ki­választottjeleit használják. Dexia banka Alapvédelem: bejelentkezési név, jelszó és egy autorizációs mód (digitális engedély, GRID kártya, SMS-azonosítás). Bővített védelem: az ügyfél az előbb emlí­tett autorizációs módok közül többet is választhat. A telefonos szolgáltatásoknál csak az el­lenőrzést követően továbbítják az ügyfél utasítását, miközben min­den ügyletet kódolnak. HVB Bank Alapszintű védelem: a fizetési felszólításokat biztonsági kár­tyával autorizálják. Az ügyfélnek kóddal kell magát igazolnia. Bővített védelem: Token haszná­lata. Istrobanka A legalapvetőbb védelem eseté­ben egy azonosítót és jelszót ka­punk. Az aktív ügyletek esetében a szigorúbb védelemhez egy egy­szer használatos autorizációs kó­dot használnak. Ľudová banka A bejelentkezésnél az ügyfél a PID és PIN kódját, majd a GRID kártyán lévő számkombinációt adja meg. Ha a limit 500 ezer ko­ronánál alacsonyabb, elegendő a GRID kártya. Ha a limit 500 ezer korona felett van, a már fent em­lített Tóként is igénybe veszik. Telefonon keresztül csak a szám­lánk állásáról kérhetünk infor­mációkat. (p, mi) Az internet banking esetében szigorúan be kell tartanunk a pénzintézetek által előírt biztonsági szabályokat Ügyeljünk a „virtuális” rablókra! A napokban felröppentett hír, amely szerint a bankau­tomatába fordítva beütött PIN kóddal a rendőrséget hívjuk - így védekezve a rablók ellen, ha az automa­táknál lepnek meg bennün­ket - kacsának bizonyult. Mit tehetünk, hogy ne érje­nek bennünket kellemetlen meglepetések? ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Pár évvel ezelőtt még nem voltak hasonló problémáink. A lakosság nagy részének legfeljebb egy betét­könyve volt, melynek jelszavát nem volt nehéz megjegyezni. Mára azonban a bankkártya PIN-kódján kívül a mobiltelefon, az internet banking, a mobübanking és sok egyéb szolgáltatás kódját kellene a fejünkben tartam. Nem csoda, ha a nagy többség a kódokat a mobilte­lefonjában, a pénztárcájában elhe­lyezett papírfecnin, vagy egyéb „öt­letes” módon próbálja meg felje­gyezni. Mindezt jól tudják azok is, akiknek a pénzünkre fáj a foguk. Kiben van a hiba? A bankok hiányos védelmében vagy a feledékeny ügyfelekben? A manapság egyre inkább teijedő elektronikus banki szolgáltatások sokakban még mindig félelmet kel­tenek. Pénzintézeteink azonban ar­ra figyelmeztetnek, hogy ha vissza is élnek a számlánkkal, az általá­ban a mi, vagyis az ügyfelek hibájá­ból történik. Viszonylag gyakori esetnek számít, hogy az ügyfél az­zal a panasszal keresi fel a bankot, valaki pénzt vett le a számlájáról, a későbbi vizsgálat ugyanakkor ki­mutatja, hogy ezt az egyik család­tagja tette meg. Eddig csak egy pénzintézetben regisztrálták, hogy az egyik ügyfél betekinthetett a másik számlájára. Ebben az esetben sem emelhetett le azonban onnan pénzt, a pénzin­tézet pedig azonnal eltávolította a hibát. A legnagyobb hazai bank, a Szlovák Takarékpénztár szerint az internet banking szolgáltatásuk el­len semmilyen külső támadást nem regisztráltak, és annak az esé­lye, hogy erre sor kerül, minimális. A bank képviselői szerint az ügyfél személyes adataival csak akkor él­hetnek vissza, ha az ügyfél ezekre nem vigyáz eléggé. Az mternet banking esetében ezért szigorúan be kell tartanunk a bank által előírt biztonsági szabályokat. Ha a Az internet banking szempontjából a legveszélyesebb helyeknek az internetes kávézók vagy egyéb nyilvá­nos helyek számítanak (Képarchívum) szolgáltatást igénybe szeretnénk venni, a számítógépünkbe először is egy minőségi vírusirtót kellene telepítenünk, hogy megvédjük szá­mítógépünket a külső támadások­tól. Vigyázzunk a jelszóra! Müyen hibákat követünk el a banki szolgáltatások felhasználói­ként? Az internet banking esetében a jelszó számít a legalapvetőbb biz­tonsági kulcsnak a számlához való hozzáférésnél. Épp azért azonban, mivel ez a legalapvetőbb és legegy­szerűbb biztonsági elem, ezt pró­bálják meg a legtöbbször feltörni. Sokan szinte az összes belépési le­hetőségükhöz azonos kódot hasz­nálnak. így ugyanaz például a jel­szavuk az internetes levelező szol­gáltatás, a számítógép belépő kód­ja és az internet banking esetében. Ez egy olyan alapvető hiba, amire már sokan ráfáztak, ennek ellen­ére, még mindig elterjedt gyakor­latnak számít. Mégis milyen jelszót válasszunk a banki szolgáltatások igénybe vé­teléhez? A legfontosabb, hogy szin­te semmüyen kapcsolatban ne le­gyen a személyünkkel, vagyis a há­zastársunk, szüléink vagy akár a kutyánk nevét sem szabadna jel­szóként használnunk. Ugyanekkor könnyen megjegyezhetőnek kell lennie, hogy akkor is igénybe ve­hessük, ha épp nem írtuk fel vala­hová. A jelszót lehetőleg ne mond­juk el senkinek, a számítógép által feltett kérdésnél pedig, hogy meg- jegyezze-e a kódot, válaszoljunk nemmel. Hogy az interneten keresztül hozzáféljünk a számlánkhoz, szük­ségünk van egy személyi azonosí­tóra, jelszóra, a tranzakció lebo­nyolításához pedig egy GRID kár­tyára vagy elektronikus kulcsra. Sokan azonban ezeket, a számlájuk biztonságát szolgáló adatokat sem tartják titokban. A leggyakoribb hi­ba, amikor ezeket az adatokat a pénztárcánkban tartjuk, vagy pél­dául ottfelejtjük a munkahelyi asz­talunkon. Nem kevésbé fontos azonban az is, hogy az internet banking szolgáltatás igénybe vétele után a számítógépből ki kellene tö­rölnünk az általunk meglátogatott oldalak és a gép által megjegyzett kódok listáját. A kávézók veszélyei Az internet banking szempontjá­ból a legveszélyesebb helyeknek az internetes kávézók vagy egyéb nyilvános helyek számítanak. Soha nem lehet tudni ugyanis, hogy mi­lyen módon van bebiztosítva a külső támadások ellen az adott gép, és azt sem, hogy a számítógé­pek üzemeltetője milyen módon fi­gyeli a rendszert. Ma már bárki hozzáférhet olyan egyszerű prog­ramokhoz, amelyek megjegyzik az általunk leütött billentyűk sorrend­jét, amivel például könnyen hozzá­juthatnak a jelszónkhoz. Gyakran azonban elég az is, ha a szomszé­dos számítógépnél valaki figyeli, hogy milyen kódokat adunk be. * Az elmúlt években nem egyszer történt meg, hogy hamis e-mailt küldtek az ügyfelek számára. Ezt kinyitva egy magát a bankunk honlapjának álcázó oldalra irányí­tották az ügyfeleket, hogy később kifoszthassák a számlájukat. Ho­gyan bizonyosodhatunk meg ar­ról, hogy valóban a bankunk hon­lapján vagyunk? Erre szolgál az internetes keresőprogram jobb al­só sarkában elhelyezett, sárga la­katot ábrázoló ikon. Erre kattintva megjelenik a banki szolgáltatást jogszerűen üzemeltető pénzinté­zetek számára kiadott engedély. Ha az engedély más cég számára van kiadva, vagy már lejárt, azon­nal szakítsuk meg a kapcsolatot a honlappal, és vegyük fel a kapcso­latot a bankunkkal. A hazai bankok arra figyelmez­tetnek, hogy soha nem szabadna reagálnunk olyan telefonhívásokra vagy e-mailekre, amelyekben a bankunk illetékesei a személyi ada­tainkra vagy a jelszónkra kíváncsi­ak. Ilyet ugyanis egyetlen bank sem csinál, vagyis egész biztosan csa­lókkal van dolgunk, (m. i., p, t) A csalók e-mailben küldik ki felhívásukat, arra biztatva, hogy látogassunk el hamis weboldalakra Az elektronikus ügyletek tízparancsolata ÚJ SZÓ-T1PP Melyek azok az alapszabályok, amelyeket az ügyfeleknek minden­képp be kellene tartaniuk ahhoz, hogy biztonságban tudják a pénzü­ket? Az alábbiakban ezeket gyűjtöttük össze. 1. A banki szolgáltatások közül a legveszélyeztetettebbeknek az mternet banking számít, épp ezért ennél kellene a legjobban odafi­gyelnünk a jelszók és egyéb ada­tok biztonságára. 2. A számlánkat mobil- vagy ve­zetékes telefonon keresztül is fi­zethetjük. Ezek esetében sem sza­badna azonban lebecsülnünk a biztonságot. 3. Az internet bankinghoz csak biztonságos számítógépet hasz­náljunk, amelyen magunk állít­hatjuk be a biztonságot szolgáló paramétereket. 4. Rendszeresen frissítsük a ví­rusirtó programjainkat. 5. Az internethez tűzfalon (fi­rewall) keresztül kapcsolódjunk. Ez az illetéktelen hálózati hozzá­féréseket megakadályozó esz­köz, amely a kommunikáció fo­lyamatába beépülve figyeli és szabályozza az átáramló forgal­mat. A tűzfalakat általában az internetre kapcsolt számítógé­pek és helyi hálózatok védelmé­re alkalmazzák, hogy illetéktele­nek ne nyerhessenek hozzáférést a hálózathoz és a számítógépe­ken tárolt adatokhoz. 6. Ne nyissunk ki számunkra is­meretlen elektronikus leveleket, dokumentumokat vagy mappá­kat. 7. Phishing - az egyre terjedő on-line csalásokat összefoglaló néven phishingnek nevezzük. Az elnevezés arra utal, hogy a csa­lók megpróbálnak minél több ál­dozatot a horgukra akasztani. A phishing-támadások általában e- mailben történő megkereséssel kezdődnek. A csalók gyakorlati­lag kéretlen levélként küldik ki felhívásukat, amiben arra pró­bálják rávenni a címzetteket, hogy látogassanak el hamis we­boldalakra, és ott adják meg kü­lönféle személyes vagy banki adataikat. A leggyakrabban ban­kok és elektronikus kereskede­lemmel foglalkozó vállalatok honlapjainak álcázzák magukat, hiszen ezek hamisítása által le­het a legértékesebb információk­hoz jutni. 8. Pharming - egy új támadás­típus, amelyet sokkal nehezebb leleplezni, mint az adathalásza­tot: ez az eltérítéses adathalá­szat (angol nevén: pharming). Automatikusan álweboldalra to­vábbítják a felhasználókat, akik nyugodtan folytatják a tranzak­ciót abban a hiszemben, hogy a valódi banki vagy kereskedelmi oldalra jutottak. A pharming támadás lényegében a kívánt weboldal kikereséséhez szüksé­ges „elérhetőséget” manipulálja, hogy feltűnés nélkül álweboldal­ra kalauzolja a felhasználót. Az igazi csavar ebben az esetben az, hogy az álweboldalon a felhasz­náló tényleg azt gondolja, hogy jó helyen jár. 9. Ha valaki látta a jelszónkat, vagy akaratlanul is elárultuk va­lakinek, kérjünk a banktól új jel­szót! 10. Érdemes felkérnünk a ban­kunkat az ügyletet igazoló szöveges üzenet küldésére is, amivel bebiztosíthatjuk magun­kat, hogy nem kerültünk a csa­lók hálójába, (m-i)

Next

/
Oldalképek
Tartalom