Új Szó, 2007. február (60. évfolyam, 26-49. szám)

2007-02-06 / 30. szám, kedd

www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2007. FEBRUÁR 6. Agrárkörkép 19 Idén is az előző évi nyertesek szerezték meg a legjobb tejtermelőknek járó díjakat Az INSEMAS OPEN 2006 győztesei Az elmúlt hétvégén a ha­gyományokhoz híven újra a vásárúti mezőgazdasági szövetkezet nagytermében értékelték az INSEMAS OPEN 2006 tejtermelői ver­seny éves eredményeit, amely során a Dunaszer- dahelyi és a Galántai járás legjobb tejtermelőinek ad­ták át a díjakat. ÚJ SZÓ-ISMERTETŐ A több mint egy évtizede életre hívott ágazati versenynek, amelyet a dunaszerdahelyi agrárkamara és az Insemas közös szervezésében hoztak létre, jelentős szerepe volt a Eladott tej 2006 Dunaszerdahelyi járás kg/év/drb 1. Dan-Slovakia Agrar Rt. 10136 2. Istra Kft. 8505 3. Búslaki tangazdaság Kft. . 7818 4. Nagyabonyi MGSZ 7541 5. Lúcsi MGSZ 7368 6. MM+J Kft. 7347 7. Egyházgellei MGSZ 7307 8. Csilizkőz Rt. 7300 9. Alistáli MGSZ 6923 10. Vásárúti MGSZ 6697 tejtermelésben alkalmazott mo­dem eljárások bevezetésében és el­terjesztésében. Amint azt Emil Lauko, az Insemas vezetője is hang­súlyozta, mindezt mi sem bizonyít­ja jobban, mint az, hogy az ország­ban legjobb eredményeket produ­káló 150 tehén közül 90 a cégük ál­tal forgalmazott kanadai szaporító­anyagból származó utód. A kezdés­kor jegyzett mintegy hatezer literes éves fejési átlag a legjobbak eseté­ben már csaknem megháromszo­rozódott, hiszen a tavalyi eredmé­nyek alapján győztes tehéntől már csaknem tizennyolcezer liter tejet fejtek. Kovács János, a dunaszer­dahelyi Danubius Kft. vezetője arra emlékeztetett, hogy a partnereik elégedettsége biztosítéka annak, hogy az ágazati termelésben részt Eladott tej 2006 Galántai járás kg/év/drb 1. Agricola Šoporňa 8811 2. Fyzokol Vízkelet 8230 3. AGRIMPEX Nádszeg 7910 4. Javorlnkai MGSZ 7482 5. Ábrahámi MGSZ 7227 6. Tósnyárasd-Kajal MGSZ 6756 7. Agrostaar Királyrév 6658 8. AKT Natural 6643 9. Agropeak-Team 6289 10. Agropenta Vága 6103 vevők hosszú távon is eredménye­sek lehetnek. A verseny ered­ményeit a mellékelt táblázatok mu­tálják. A szervezők a legjobb telje­sítményt nyújtó állatokat is értékel­ték. Ennek alapján a legmagasabb hozamot a Dan-Slovakia Agrar Rt. SK000085240843-as számú tehe­ne érte el 17334 kg/305 nap telje­sítménnyel. A legjobb elsőboijas tehén szintén a Dan-Slovakia Agrar Rt. SK000555131201-es sz. tehene lett 14361kg/305 nap eredménnyel, (lengyel) A Dan Slovakia Agrar Rt. képviselői átveszik az első helyért járó díjat (Fotó: slovchov-archívum) agrárhírek Válságban az állattenyésztés A takarmánytermelők, raktározók szövetsége közleményben hívta fel a figyelmet a hazai állattenyésztésben uralkodó kataszt­rofális helyzetre. Az ágazati termelés veszteséges, a gabonaárak, az energia- és gázárak növekedése további terheket ró a terme­lőkre, akik egyre nagyobb mértékben építik le a termelést. A fel­hívás szerint az ágazati problémák megoldása nagyobb mértékű állami beavatkozást igényel, erre az uniós forrásokat is ki kell használni, (sz) Állatjólét - élelmiszer-minőség Számos kutatás kimutatta, hogy az organikus (biológiai) mó­don előállított élelmiszer magasabb tápértékkel rendelkezik a konvencionális (hagyományos) módon előállított termékekhez képest. Az egyik vizsgálat eredménye szerint például az organi­kus gazdaságokban előállított tej 60%-kal több esszenciális zsír­savat (pl.: omega-3 zsírsav), 20%-kal több antioxidánst és vita­mint tartalmaz a konvencionális módon tartott állatok tejéhez ké­pest. Továbbá a kutatók megállapították azt is, hogy az állatok jó­létének javítása az egészségesebbé váló állatok révén a belőlük készült élelmiszer minőségét is valóban kedvezően befolyásolja. (EU-agro-info) Tyúktojásból rák elleni gyógyszer A tudósok legújabban olyan klónozott tyúkok tojásának fe­hérjéjét vizsgálják, amelyek a ráksejtek ellen hatnak. Angliai kutatók a csirkék génállományába olyan speciális fehérjék gén­jét ültették be, amelyek az immunrendszer védekező képességét fokozó tulajdonságokat hordoznak. A tojás ovalbumin génjébe, amely a tojásfehérje több mint felét alkotja, a miR24 nevű pro­teint és a b-la interferont ültették be. Ezek a szervezet im­munrendszere révén a ráksejteket és a vírusokat támadják. A csirkeembriók DNA-jába bevitt gének valóban megjelentek a kikelt csirkék hímnemű egyedeiben, ezeket normális csibékkel pároztatva már több száz csirkét nevelnek, amelyek képesek az említett speciális fehérjéket előállítani, (sz) A magas tejtermelésű tehenek mindig vékonyabbak, mint az alacsonyabb tejtermelésű társaik - gyenge tejtermelés után a laktáció végén kövér a kondíció A kondíció jelentős mértékben befolyásolja a fejőstehenek tejtermelését ÚJ SZÓ-ISMERTETŐ A kondíciópontozás (Body Con­dition Scoring vagy BCS) egy jó eszköz ahhoz, hogy a tehenek és üszők energiafelvételét ellenőriz­hessük. Ez egy szubjektív bírálat, amely gyors mérése az élő állat energiatartalékainak. Független vizsgálatok bizonyít­ják, hogy a test tartalékainak mér­tékét a BCS jobban mutatja, mint az élősúly változása - Jan C. Plaizier, Brain.W. McBride, and Carlos Lamothe Zavaleta (1998). Számos szerző mutatta be a tanul­mányaiban, hogy a kövér kérődző kevesebbet eszik, mint a sovány társa. Gamsworthy és Topps (1982) ugyanezt bizonyította be a tehén esetében is, kiegészítve az­zal, hogy az elléskor soványabb te­hén gyorsabban képes a száraz­anyag-felvételét növelni, mint a kö­vér tehén. Báder Ernő és Muzsek András magyarországi szaksajtó­ban megjelent írása a témával kap­csolatos ismereteket foglalja össze, amit rövidítve ismertetünk. Számtalan tanulmány hosszú sora bizonyította a kondíciópont- számok, a reprodukció és a laktáci- ós teljesítmény pozitív kapcsolatát. Pedron et al. (1993); Waltner et al. (1993); Domecq et al. (1997) sze­rint a magas tejtermelésű tehenek mindig vékonyabbak, mint az ala­csonyabb tejtermelésű társaik. Azt, hogy ez miért lehetséges, Veer­kamp and Brotherstone (1997); Wildman et al., (1982) azzal ma­gyarázták, hogy azok a tehenek, amelyek magas tejtermelésűek, közvetlenül több alkotórészt és ke­vesebb testtartalékot használnak fel a termeléshez a laktáció alatt, így folyamatosan alacsonyabb a BCS-értékük. 1968-ban a Cornell Egyetemen végezték a következő kutatást: 3 csoportot válogattak össze, amelyek csak az állatok kon- díciópontszámában tértek el egy­mástól. Az első csoport 3,7-es, a második 4,1-es, míg a harmadik 4,5-ös kondíciópontszámmal ren­delkezett a szárazonállás időszaka alatt. Ezután megvizsgálták, hogy a három csoportnak hogyan ala­kult a szárazanyag-felvétele és a tejtermelése az első 14 hétben. A kapott eredmények szerint a kisebb kondíciós pontszámmal rendelke­ző egyedek 1,5 kg-mal több száraz anyagot fogyasztottak el, és 1,8 li­terrel több tejet adtak, mint a kövér társaik. Más vizsgálatok szerint is ellés után a kisebb kondíciópont­számmal értékelt tehén gyorsab­ban képes növelni a szárazanyag­felvételét, mint a kövér társa. A ma­gasabb szárazanyag-felvétel pedig valószínűleg magasabb tejterme­léssel is fog párosulni. A soványabb tehenek perzisz- tenciagörbéjének csúcsa maga­sabb a kövérebb társaiknál. Egyes szerzők úgy találták (Kunz et al. - 1985), hogy a tehenek alacso­nyabb kondícióval alacsonyabb csúcstejtermelésre képesek, vi­szont ezt a csúcsot tovább megtart­ják. Mások szerint. Jeffrey K. Reneau and James G. Linn (1989) a tehenek 3 fölötti elléskori BCS ponttal korábban érik el a tejter­melési csúcsot, és magasabb lesz ez a csúcs. A magasabb BCS-pontú tehenek relatíve alacsonyabb per- zisztenciagörbét írnak le, mint az alacsonyabb kondíciójú társaik görbéi. A kövér tehenek alacso­nyabb tejtermeléssel kezdenek, és ezt a lemaradásukat a laktáció közben sem tudják behozni. A nem megfelelő takarmányozás és a magas tejtermelés következ­ménye a testsúlyvesztés. A laktáció eleji testsúlyvesztésnél - átlagos tejtermelésnél - a testszövet-mobi- lizádó megfelel 7 kg tej termelésé­hez szükséges energiaszintnek na­ponta. Más vizsgálatok szerint 1 pont vesztése a kondíciópontszám- ban 3200 MJ metabolikus energia­felhasználást jelenthet, viszont ugyanezen pont visszaszerzése már 6500 MJ metabolizálható energia bevitelét jelenti a takarmá­nyon keresztül. A költségoldalról vizsgálva azt állapították meg, hogy egy 3 kondíciópontos egyed takarmányozási költsége feleakko­ra, mint egy másik egyedé, amelyet 1,5 pontról szeretnénk 3 pontra fel­vinni. A legtöbb szerző átlagos test­súlyváltozásnak a 42-55 kg-ot adja meg kondícióegységenként. Tehát ha az ellés után a 700 kg-os tehe­nünk 3,5 kondícióponttal indítja a laktációt, és hetven nap elteltével már csak 2,5-re bíráljuk állatunkat, akkor minden valószínűség szerint a tehenünk lefogyott 42-55 kg-ot. Szakirodalmi adatok szerint az üszőknél elléskor az ideális kondí­ció 3,5 pontos, elfogadható a 3,0 és 4,0 pont közötti is. A szárazra állí­táskori kondíció az irodalmi adatok szerint akkor ideális a legtöbb szer­ző szerint, ha 3,5 pont, és elfogad­ható még a 3,0 és 3,5 pont között, de ettől kissé eltérő véleményekkel is találkozhatunk, így 3,5 és 4,0 pont közötti, valamint 3,0-3,75 pont közötti ajánlások is vannak, emellett 2,5 pontos szárazra állí­táskori kondícióról is olvashatunk. A tehenészetekben dolgozó gyakorló szakemberek gyakran végeznek kondícióbírálatot. Cso­portosításkor az aktuális tejterme­lésen kívül a kondíciót is figyelem­be véve alakítják ki az új tehéncso­portokat. A takarmányozás - főleg az energiaellátás - hatékonyságá­nak ellenőrzésére is a kondícióbí­rálat adhat gyors információt. A tejtermelés csökkenésekor, állat­egészségügyi állapotromlás ese­tén szintén az egyik első lépés az egyedi vagy állományszintű kon­dícióbírálat. Gyakori kérdés a tenyészetek­ben, hogy mennyi az ideális kondí­ciópont a laktáció végén, ellés előtt adott takarmányozási, tartástech­nológiai és termelési viszonyok kö­zött adott fajtaösszetételt is figye­lembe véve. Kérdéses továbbá az is, milyen erős összefüggés van a kon­díció és a termelés között. Ezekre a kérdésekre szeretnénk megbízható válaszokat adni egy adott gazdaság adatai alapján. A kísérletek Bicsérdi Aranymező Rt. tehenészeti telepén folytak. A vizsgálatokban 752 magas hol- stein-fríz vérhányadú tehén vett részt. A kondícióbírálatot az 5 pon­tos módszer alapján végeztük. A kondíciót az ellés előtt az előkészí­tőbe való bekerüléskor bíráltuk le. Vizsgáltuk az adott laktációs tejter­melést, majd bíráltuk a tehenek kondícióját a laktáció végén az el­lés előtt. Először azt vizsgáltunk, hogy a laktáció végén hogyan ala­kul a kondíció, majd arra kerestük a választ, hogy az ellést követően hogyan alakul a következő laktáci­ós tejtermelés az ellés előtti kondí­ció hatására. így a kondíció függvé­nyében az első és második, a máso­dik és harmadik, valamint a har­madik és negyedik laktációs tejter­meléseket vizsgáltuk. Az eredmé­nyek alapján megállapítást nyert, hogy magas és jó tejtermeléssel az egyedek a laktáció befejezésekor sovány vagy normál kondícióval rendelkeznek. Sovány kondíció után a következő laktációban ki­sebb tejterméssel számolhatunk, mint a normál kondíció esetén. Ideális kondícióban lévő egyedek a 9100 kg-os tejtermelést a követke­ző laktációba 732 kg-mal még emelni is tudják. Ilyen magas ter­melésnövekedés figyelhető meg 3,3-3,4 pontos kondíció esetében is, úgy, hogy az első laktációs tejter­melés valamivel kisebb. A gyenge első laktációs tejtermelés után fi­gyelhető meg, hogy a laktáció vé­gére a tehenek pluszkondícióba ke­rülnek (4,2-5,0 pont), viszont ez a pluszkondíció csaknem 1000 kg- mal jobb tejtermelést eredményez a 2. laktációban úgy, hogy ez a 2. laktációs termelési szint a legala­csonyabbak közé tartozik a többi második laktációs tejtermeléshez viszonyítva. A legnagyobb napi tej­termelésben a 2. laktációban az el­ső laktációhoz képest a növekedés 4-10 kg között alakul. Igen magas (9882-9980 kg) 2. laktációs tejtermelés után az egye­dek az előkészítőbe 3,0 pont alatti kondícióval kerülnek. A magas tej­termelés és a gyengébb kondíció a 3. laktációban enyhe tejtermelés­csökkenésben nyilvánul meg. Ma­gas tejtermelést realizáló egyedek 3,0-3,5 pontos kondícióval kerül­nek az előkészítőbe, és ez a kondí­ció teszi lehetővé, hogy tejtermelé­süket a 3. laktációban 315-760 kg- mal növelni tudják. Az ideálistól el­térő, de nem kövér kondícióra bí­rált egyedek 9023 kg-mal záiják termelésüket, melyet a következő laktációban emelni is tudnak. Itt is megfigyelhető, hogy az alacso­nyabb termelés kövérebb kondíciót eredményez, de ennek a kövér kon­díciónak köszönhetően az egyedek a 3. laktációban 1231 kg-mal növe­lik termelésüket. A legnagyobb na­pi tejtermelést vizsgálva megálla­pítható, hogy a gyengébb kondíció hatására a következő laktációban a legnagyobb napi tejmennyiség kis­mértékben csökken, vagy szinten marad. 3,3 pontos kondíciótól fi­gyelhető meg, hogy a legnagyobb napi tej a 3. laktációban emelkedik úgy, ahogyan növekszik a kondí- ciópontszám, úgy lesz egyre na­gyobb a legnagyobb napi tejterme­lésben kapott különbség is. Kövér kondíciónál a legnagyobb napi ter­melésben a különbség már 7 kg. A magas tejtermelés és gyenge kondíció hatására a 4. laktációban a tejtermelés 1457 kg-mal csök­kent, ami legnagyobb napi tejter­melésben 6 kg-os csökkenésnek fe­lel meg. A 2,6-3,5-ös kondídó- pontszám és a két egymást követő laktációs tejtermelés között egy­értelmű összefüggések nem álla­píthatók meg. Jó tejtermelés után a következő laktációban megfi­gyelhető tejtermelés-csökkenés és -növekedés is, akkor, amikor a két laktáció között lebírált kondíciót jónak tartjuk. A leggyengébb 3. laktációs tejtermelések azt eredmé­nyezik, hogy a kondíciópontszá- mok növekednek, és elérik a kövér kondícióminősítést. Itt is megfi­gyelhető, hogy a legkövérebb kon­díciójú egyedek képesek a követke­ző laktációjukban a tejtermelésü­ket nagymértékben növelni. A kapott eredmények alapján összefoglalásképpen megállapít­ható, hogy az adott laktációs átla­gokhoz viszonyítva magasabb tej­termelés után a laktáció végén a kondíció lényegesen gyengébb lesz, de az is megfigyelhető, hogy a magas termelés mellett kívánatos kondíciópontszámmal kerülnek az egyedek az elletőbe. Lényegesen gyengébb termelés után plusz-, va­lamint kövér kondíció figyelhető meg. Az ellés előtti kondíció a kö­vetkező laktációs tejtermelést már nem befolyásolja ilyen egyértel­műen, ha a termelést az adott lak­táció ádagához viszonyítjuk. Gyenge és kövér kondíció után is lehet átlag alatti a termelés. Az el­lés előtti kondíció a következő lak­tációs tejtermelést elsősorban an­nak függvényében befolyásolja, hogy az előző laktációt milyen színvonalon termelte végig. Gyen­ge tejtermelés után kövér a kondí­ció a laktáció végén, viszont a kö­vetkező laktációban nagymértékű tejtermelés-emelkedés figyelhető meg. Magas tejtermelés és gyenge ellés előtti kondíció után a követ­kező laktációban már számítha­tunk tejcsökkenésre is. A kétszer vagy többször ellett tehenek eseté­ben a kondíció vizsgálatára még nagyobb hangsúlyt kell fektetni, (agronapló) AGRÁRKÖRKÉP A mellékletet szerkeszti: T. Szilvássy László Levélcím: Agrárkörkép, Petit Press Rt., Námestie SNP 30,814 64 Bratislava 1

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom