Új Szó, 2007. február (60. évfolyam, 26-49. szám)
2007-02-06 / 30. szám, kedd
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2007. FEBRUÁR 6. Vélemény és háttér 7- Doktor úr! Amíg nem kapják meg a kormánytól a beígért béremelést, bátorkodom egy kis emelt tarifás figyelmességgel kedveskedni... (Peter Gossónyi karikatúrája) A kormányfő szerint az esetleges elszigetelődésnek csakis az ellenzék örülne Fico cáfol és cáfol FIGYELŐ „Minden madarunk brit” Nagy-Britanniában vizsgálják, hogy összefüggés van-e a kelet-angliai pulykafarmon fellelt madárinfluenza-vírus és a múlt havi magyarországi fertőzés között. Mint azt a londoni környezetvédelmi, élelmezés- és vidékügyi minisztérium (Defra) közölte, a Suffolk grófságbeli pulykaelhullást okozó vírustörzs hasonlít ahhoz a kórokozóhoz, amely január végén ütötte fel a fejét Magyarországon, és amely miatt ludak ezreit kellett leölni Csongrád megyében. A The Guardian című londoni lap szerint azt is vizsgálni fogják, volt-e a szóban forgó farmnak bármiféle kapcsolata Magyarországgal. A gyanút mindenekelőtt az táplálja, hogy az érintett pulykafarm tulajdonosáé, Bernard Matthewsé a SáGa Foods Rt, amely a The Guardian szerint a legnagyobb baromfifeldolgozó Magyarországon. Matthews szóvivője tagadta a The Guardiannak adott nyilatkozatában, hogy a tulajdonos személyén kívül bármiféle kapocs létezne a magyarországi és a kelet-angliai baromfine- veldék között. „Minden madarunk brit” - szögezte le. A Defra szerint tavaly nem szállítottak be Nagy-Britanniába élő szárnyast Magyarországról, de arról nem tudott nyilatkozni, hogy tojás érkezett-e onnan a szigetországba. A 77 éves Bemard Matthews e- gyébként tavaly a The Sunday Times által készített lista szerint bő 300 millió angol fontra rúgó vagyonával Nagy-Bri- tannia 191. leggazdagabb embere volt. (MTI/AP) Kasmíri béketárgyalások A kasmíri lakosság érdekében lép fel a terület sorsáról Indiával folytatott tárgyalásokon Pervez Musarraf pakisztáni elnök. A helyi lakosságnak joga van arra, hogy maga határozzon saját sorsáról - mondta. Hozzátette: a tárgyalásokon a kasmíriak akarata lesz Számukra irányadó, hogy igazságos és tisztességes megoldás szülessen. India és Pakisztán a XX. században három háborút vívott egymással, közülük kettő a vitatott hovatartozású Kasmír miatt tört ki. A himalá- jai térséget 1947 óta tűzszüne- ti vonal osztja indiai és pakisztáni ellenőrzésű részre, a vonal mentén mindkét országje- lentős fegyveres erőket állomásoztál. Legutóbb, 2002- ben kis híja volt annak, hogy a két állam között újabb háború robbanjon ki. A két állam vezetői 2004 januárjában tárgyalássorozatot kezdtek Kasmír és a többi vitás kérdés megoldására, azóta helyreállították a diplomáciai kapcsolatokat, buszjáratokat és vonatokat indítottak újra a két szomszédos ország között, növelték a kétoldalú kereskedelmi forgalmat, és megkönnyítették a határátlé- pést, Kasmír ügyében azonban alig történt előrehaladás. Emiatt a kasmíri szeparatista csoportok bírálták a pakisztáni elnököt és az általa előterjesztett javaslatokat, azt vetve a szemére, hogy nem karolja fel önállósulási követeléseiket. (MTI/Reuters) Róbert Fico a tekintélyes német politikai, illetve üzleti napilapnak, a Handelsblattnak adott, az újság tegnapi számában megjelent inteijú- ban azt hangoztatta, hogy az általa vezetett kormány stabil, és semmiképp nem viselkedik nacionalista módon. „Más országokkal ellentétben” - tette hozzá anélkül, hogy egyetlen országot is név szerint említett volna. PIETSCH LAJOS A szlovák miniszterelnök nem értett egyet a lapnak azzal a felvetésével, hogy kormánya elszigetelődött az Európai Unióban, elsősorban azért, mert a szélsőjobboldali Szlovák Nemzeti Párt (SNS) is tagja a koalíciónak. Ennek kapcsán arra emlékeztetett, hogy a hivatalba lépése (2006. július) óta eltelt időszakban már látogatást tett Portugáliában, Írországban és a Cseh KöztárAz amerikai székhelyű Bizottság az Újságírók Védelmére (CPJ) nevű szervezet arra figyelmeztet jelentésében, hogy a venezuelai és oroszországi vezetőkhöz hasonló, törvényesen megválasztott és önkényeskedésre hajlamos politikusok népszerűségük növekedésével új, aggasztó modellt kínálnak másoknak a sajtó feletti ellenőrzésre. Joel Simon, a CPJ vezérigazgatója a tegnap megjelent, a Sajtó elleni támadások 2006-ban című kiadványában annak a véleményének ad hangot, hogy Vlagyimir Putyin orosz és Hugo Chávez venezuelai elnök olyan fondorlatos politikusi generációt testesít meg, amelynek a megválasztott képviselői - Simon szóhasználata szerint „demokratátorok” - arra használják a törvényt, hogy ellenőrzésük alá vonják, megfélemlítsék és cenzúrázzák a médiát. Simon felhívta a figyelmet arra, hogy Chávez tavaly novemberben azzal fenyegette meg a hírcsatomásaságban. Az eseüeges elszigetelődésnek csakis a polgári ellenzék örülne - fogalmazott Fico, aki azt sem az elszigetelődés jeleként értelmezte, hogy Angela Merkel német kancellár sem volt még hajlandó fogadni őt Berlinben. Ezzel összefüggésben a szlovák miniszterelnök azt hangoztatta, hogy az európai uniós csúcstalálkozókon rendszeresen találkoznak, s működnek a munkakapcsolatok. Szlovákia miniszterelnöke nem értett egyet lengyel kollégája, Ja„Szociáldemokrata programot valósítunk meg, s ezért vagyunk népszerűek” - mondta a német lapnak R. Fico. roslaw Kaczynski azzal kapcsolatos véleményével sem, hogy a nagyobb államok - köztük Németország - túlzott befolyással rendelkeznek az EU-ban. Fico szerint mindez attól függ, hogy a kisebb országok miként képesek együttkat, hogy megvonja működési engedélyüket, amiért megkísérlik „megosztani, meggyengíteni és tönkretenni a nemzetet”. Putyin júliusban olyan intézkedést szentesített, amely a CPJ szerint „egyenlőséget tett a terrorizmus és sajtó között”. „A demokratátorok eltűrik a demokrácia arculatát jelentő sajtószabadságot, az ellenzéki politikai pártokat, a függeden igazság- szolgálgatást, miközben belülről kibelezik (a demokráciát)” - úja elemzésében a CPJ vezetője. Joel Simon szerint az elnyomó kormányok valamelyest előrehaladást mutattak a sajtószabadság és az emberi jogok érvényesítésében ama igyekezetükben, hogy a nemzetközi legitimáció érdekében demokratikusnak mutatkozzanak, de nem szabad alábecsülni hatalomgyakorló technikáikat. Felhívja a figyelmet arra, hogy azok a vezetők, akik börtönbe vetik az újságírókat, gyakorta fogad- koznak, hogy tiszteletben tartják a nemzetközi jogot. Más országokban a „forgóajtó” technikát alkalműködni egymással. Ez vonatkozik egyebek között a négy visegrádi ország - Lengyelország, Csehország, Magyarország és Szlovákia - együttműködésére a Bene- lux-államokkal és a balti országokkal -jelentette ki. Fico emlékeztetett arra, hogy Szlovákia ratifikálta az európai alkotmány tervezetét. „Ezen a téren sincs miért bírálni az országot” - tette hozzá, azt hangoztatva: noha a maga részéről nem túlságosan derülátó a tervezet jövőjét illetően, kormánya minden tőle telhetőt megtesz annak érdekében, hogy az alkotmányo- zó folyamat sikerrel járjon. A szlovák miniszterelnök a kormánya által végrehajtott, az alacsony jövedelműeknek, a nyugdíjasoknak és a fiatal házasoknak kedvező gazdasági intézkedésekkel kapcsolatban azt hangoztatta, hogy „a legfontosabb elv a szolidaritás”. „Szociáldemokrata programot valósítunk meg, s ezért vagyunk népszerűek” - mondta a Handelsblattnak Robert Fico. A szerző az MTI tudósítója mázzák: letartóztatják, majd szabadon engedik az újságírókat, még mielőtt nemzetközi felháborodást okoznának a történtek. A CPJ vezetője felhívja a figyelmet arra, hogy amióta Putyin 2000-ben hatalomra került, Oroszországban 133 újságírót öltek meg, de e bűncselekmények miatt egyetlen személyt sem vontak felelősségre. Ez a statisztika arra készteti az újságírókat, hogy „kevesebbet kérdezzenek, sekélyebben kutakodjanak, és kerüljék a kockázatos ügyeket”. Joel Simon pellengérre állítja az olyan országokat, mint Argentína, ahol kormányreklámokkal jutalmazzák vagy azok megvonásával büntetik a támogató vagy a bíráló sajtót. Kubát és Eritreát azon országok közé sorolja, amelyek brutális erőszak alkalmazásával hallgattatják el az újságírókat. A CPJ szerint tavaly a világon 55 újságírót öltek meg, és 134-et vetettek börtönbe közvetlenül a munkájukkal kapcsolatba hozható okok miatt. A Putyinhoz és Chávezhez hasonló „demokratátorok" veszélyt jelentenek a sajtóra A médiákat is uralni akarják MTl/REUTERS-HÁTTÉR KOMMENTÁR Az átmenet JARÁB1K BALÁZS Nincs az az elnökválasztás, amelyet úgy figyelnének Moszkvában, Washingtonban, Ankarában és Teheránban, mint a vasárnap sorra kerülő türkmenisztáni „basiválasztást”. Míg a nagyhatalmak az ország óriási földgázlelőhelyeire pályáznak, a volt szovjet zsebdiktátorok joggal érezhetik, hogy egy kicsit a saját sorsuk felől tájékozódnak... Közben tovább élnek a Türkménbasi, azaz Szaparmurat Nijazov halála körüli összeesküvés-elméleteket. Egyre-másra jelennek meg a spekulációk, amelyeket néhány különleges tény alátámasztani látszik. Nehéz például megmagyarázni, hogyan lehetséges, hogy Nijazov halálának bejelentése után három órával a türkmén televízió egyes csatornáján már egy asszonykórus fekete ruhában előben énekelte a népi siratókat. Ennél azonban sokkal furcsább, hogy mindössze két óra kellett az immáron ideiglenes elnökként funkcionáló Gurbanguly Berdimuhammedovnak ahhoz, hogy letartóztassa Oraz Atajev házelnököt. Tudniillik, az alkotmány értelmében Nijazov halála után a házelnököt illette volna meg az ideiglenes elnöld poszt. Három napon belül pedig össze is hívták a majd 3000 tagú Népek Kongresszusát, amely jóváhagyta a 49 éves Berdimuhammedovot a posztján, és kedvéért megváltoztatta az alkotmányt, hogy indulhasson a február U-ére kiírt elnökválasztáson. Az addig hatályban lévő alaptörvény ugyanis csak az 50. életévtől engedélyezte az indulást és kizárólag a türkmén szülőkkel rendelkező jelöltek számára. Berdy (ahogy a nemzetközi szakértők egymást közt becézik) édesanyja azonban zsidó származású. A Népek Kongresszusa még azt is lenyelte, hogy a tényleges hatalom a Biztonsági Tanács kezébe kerüljön. A Tanács élére az az Akmurat Redzsepov került, aki előtte Nijazov testőrségét vezette. Befolyásos ember volt már ő ezelőtt is, mára viszont királycsinálóvá avanzsált és sokak szerint inkább ő irányítja majd az országot, mint a hosszú nevű Berdy. Figyelembe véve a leírtakat valóban nehéz megszabadulni a gondolattól, hogy az átmenetet végrehajtó csapat egy (Nijazov által) előre megírt forgatókönyvet hajt végre... Berdyn kívül van még öt elnökjelölt, de mivel mind az öten, a választási bizottság elnökével karöltve nyilvánosan neki drukkolnak, a végeredmény aligha lehet kétséges. Sokkal inkább az a kérdés, hogy az új türkmén vezetés beindítja-e az ország számára égetően fontos reformokat, megpróbál-e nyitni a Nyugat felé, vagy folytatja az autokrata uralkodást és az orosz gáz- és kőolajvezetékektől való függést. JEGYZET maszombati rendőrség épületébe, s az aktuális ablakban egy igen kedves hölgy szólított meg, még mielőtt megszólalhattam volna: Ugye, Ön Juhász úr? (szlovákul) Mielőtt legalább kinyöghettem volna, hogy én vagyok én, a hölgy már elém is tartott egy paragrafusrészletet, amelyben kerekperec ott állt,- hogy ha valakinek ellopják az iratait, akkor ötszáz koronás okmánybélyeg felmutatása ellenében új igazolványt csinálnak. „Olvastuk ám a maga és a Kö- vesdi úr írását rólunk az Új Szóban és a Vasárnapban” - csicsereg tovább hamiskás mosollyal a hölgy, s mire észhez kapnék, már fel is ragasztották az okmánybélyeget egy, a létezésemet és valódiságomat igazoló papirosra. S ha rosszak akarnánk lenni, akkor most Önnek még blokkbüntetést is kellene fizetnie, mondja búcsúzóul a hölgy. Végül is teljesen igaza van. Hogy jövök én ahhoz, hogy egy teljes évig csak úgy, érvénytelenül mászkáljak ebben a Közép-Euró- pában, merthogy azt elfelejtettem közölni velük, hogy ezzel az érvénytelen papirossal megjártam Prágát és Budapestet is. így utólag visszapörgetve az elmúlt évet, ez volt a legkisebb gondom. Új Szó a rendőrségen JUHÁSZ DÓSA JÁNOS Napra pontosan egy évvel ezelőtt ellopták a pénztárcámat és az irataimat a szállodai szobámból. Ráadásul tették ezt úgy, hogy ezalatt az igazak reggeli álmát aludtam, s a rendőrség helyi egysége alig kétszáz méterre volt az épülettől. Rendőrségi bejelentés, rohangálás, pánik következett, ahogy ez ilyenkor lenni szokott. Mivel mindössze kétezer ötszáz koronámat s az irataimat tulajdonították el, az ügyet elintézték egy kétmonda- tos feljegyzéssel. Másnap egy öreg guberáló megtalálta az hatokat, s én boldogan rohantam velük a rendőrségre. A rendőrtiszt megnyugtatott, hogy bár üyenkor új igazolványt kellene csináltatni és ötszáz koronás büntetést fizetni, a rimaszombati rendőrség, ahová tartozom, bizonyára értékelni fogja az új helyzetet. Tévedtem. Aminap a pozsonyi tartózkodási engedélyemet akartam meghosszabbítani, s akkor derült ki, hogy már egy éve érvénytelen ember vagyok. Remegő lábbal léptem be a riTALLÓZÓ PER SPIEGEL Húszéves rejtőzködés után feladta magát a Forradalmi Sejtek elnevezésű, egykori német terrorista szervezet két tagja. A hatóságok megerősítették a hetilap értesülését, amely szerint a két személy már hetekkel ezelőtt megadta magát, miután ígéretet kaptak arra, hogy szabadlábon védekezhetnek. A hatóságok közlése szerint egy 58 éves nőről és egy hasonló korú férfiről van szó. Azzal vádolják őket, hogy 1986-ban több társukkal együtt merényletet kíséreltek meg egy berlini kutatóintézet ellen.
