Új Szó, 2007. február (60. évfolyam, 26-49. szám)

2007-02-06 / 30. szám, kedd

www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2007. FEBRUÁR 6. Vélemény és háttér 7- Doktor úr! Amíg nem kapják meg a kormánytól a beígért béremelést, bátorkodom egy kis emelt tari­fás figyelmességgel kedveskedni... (Peter Gossónyi karikatúrája) A kormányfő szerint az esetleges elszigetelődésnek csakis az ellenzék örülne Fico cáfol és cáfol FIGYELŐ „Minden madarunk brit” Nagy-Britanniában vizsgál­ják, hogy összefüggés van-e a kelet-angliai pulykafarmon fellelt madárinfluenza-vírus és a múlt havi magyarországi fertőzés között. Mint azt a londoni környezetvédelmi, élelmezés- és vidékügyi mi­nisztérium (Defra) közölte, a Suffolk grófságbeli pulykael­hullást okozó vírustörzs ha­sonlít ahhoz a kórokozóhoz, amely január végén ütötte fel a fejét Magyarországon, és amely miatt ludak ezreit kel­lett leölni Csongrád megyé­ben. A The Guardian című londoni lap szerint azt is vizs­gálni fogják, volt-e a szóban forgó farmnak bármiféle kap­csolata Magyarországgal. A gyanút mindenekelőtt az táp­lálja, hogy az érintett pulyka­farm tulajdonosáé, Bernard Matthewsé a SáGa Foods Rt, amely a The Guardian szerint a legnagyobb baromfifeldol­gozó Magyarországon. Matt­hews szóvivője tagadta a The Guardiannak adott nyilatko­zatában, hogy a tulajdonos személyén kívül bármiféle ka­pocs létezne a magyarországi és a kelet-angliai baromfine- veldék között. „Minden ma­darunk brit” - szögezte le. A Defra szerint tavaly nem szál­lítottak be Nagy-Britanniába élő szárnyast Magyarország­ról, de arról nem tudott nyi­latkozni, hogy tojás érkezett-e onnan a szigetországba. A 77 éves Bemard Matthews e- gyébként tavaly a The Sunday Times által készített lista sze­rint bő 300 millió angol font­ra rúgó vagyonával Nagy-Bri- tannia 191. leggazdagabb embere volt. (MTI/AP) Kasmíri béketárgyalások A kasmíri lakosság érdekében lép fel a terület sorsáról Indiá­val folytatott tárgyalásokon Pervez Musarraf pakisztáni el­nök. A helyi lakosságnak joga van arra, hogy maga határoz­zon saját sorsáról - mondta. Hozzátette: a tárgyalásokon a kasmíriak akarata lesz Szá­mukra irányadó, hogy igazsá­gos és tisztességes megoldás szülessen. India és Pakisztán a XX. században három háborút vívott egymással, közülük kettő a vitatott hovatartozású Kasmír miatt tört ki. A himalá- jai térséget 1947 óta tűzszüne- ti vonal osztja indiai és pakisz­táni ellenőrzésű részre, a vo­nal mentén mindkét országje- lentős fegyveres erőket állo­másoztál. Legutóbb, 2002- ben kis híja volt annak, hogy a két állam között újabb há­ború robbanjon ki. A két ál­lam vezetői 2004 januárjá­ban tárgyalássorozatot kezd­tek Kasmír és a többi vitás kérdés megoldására, azóta helyreállították a diplomáciai kapcsolatokat, buszjáratokat és vonatokat indítottak újra a két szomszédos ország kö­zött, növelték a kétoldalú ke­reskedelmi forgalmat, és megkönnyítették a határátlé- pést, Kasmír ügyében azon­ban alig történt előrehaladás. Emiatt a kasmíri szeparatista csoportok bírálták a pakisztá­ni elnököt és az általa előter­jesztett javaslatokat, azt vet­ve a szemére, hogy nem ka­rolja fel önállósulási követe­léseiket. (MTI/Reuters) Róbert Fico a tekintélyes né­met politikai, illetve üzleti napilapnak, a Handelsblatt­nak adott, az újság tegnapi számában megjelent inteijú- ban azt hangoztatta, hogy az általa vezetett kormány sta­bil, és semmiképp nem visel­kedik nacionalista módon. „Más országokkal ellentét­ben” - tette hozzá anélkül, hogy egyetlen országot is név szerint említett volna. PIETSCH LAJOS A szlovák miniszterelnök nem értett egyet a lapnak azzal a felve­tésével, hogy kormánya elszige­telődött az Európai Unióban, elsősorban azért, mert a szélsőjobboldali Szlovák Nemzeti Párt (SNS) is tagja a koalíciónak. Ennek kapcsán arra emlékezte­tett, hogy a hivatalba lépése (2006. július) óta eltelt időszak­ban már látogatást tett Portugáliá­ban, Írországban és a Cseh Köztár­Az amerikai székhelyű Bizott­ság az Újságírók Védelmére (CPJ) nevű szervezet arra figyelmeztet jelentésében, hogy a venezuelai és oroszországi vezetőkhöz hasonló, törvényesen megválasztott és ön­kényeskedésre hajlamos politiku­sok népszerűségük növekedésével új, aggasztó modellt kínálnak má­soknak a sajtó feletti ellenőrzésre. Joel Simon, a CPJ vezérigazga­tója a tegnap megjelent, a Sajtó elleni támadások 2006-ban című kiadványában annak a vélemé­nyének ad hangot, hogy Vlagyi­mir Putyin orosz és Hugo Chávez venezuelai elnök olyan fondorla­tos politikusi generációt testesít meg, amelynek a megválasztott képviselői - Simon szóhasználata szerint „demokratátorok” - arra használják a törvényt, hogy el­lenőrzésük alá vonják, megfélem­lítsék és cenzúrázzák a médiát. Simon felhívta a figyelmet arra, hogy Chávez tavaly novemberben azzal fenyegette meg a hírcsatomá­saságban. Az eseüeges elszige­telődésnek csakis a polgári ellen­zék örülne - fogalmazott Fico, aki azt sem az elszigetelődés jeleként értelmezte, hogy Angela Merkel német kancellár sem volt még haj­landó fogadni őt Berlinben. Ezzel összefüggésben a szlovák minisz­terelnök azt hangoztatta, hogy az európai uniós csúcstalálkozókon rendszeresen találkoznak, s működnek a munkakapcsolatok. Szlovákia miniszterelnöke nem értett egyet lengyel kollégája, Ja­„Szociáldemokrata programot valósítunk meg, s ezért vagyunk népszerűek” - mondta a német lapnak R. Fico. roslaw Kaczynski azzal kapcsola­tos véleményével sem, hogy a na­gyobb államok - köztük Németor­szág - túlzott befolyással rendel­keznek az EU-ban. Fico szerint mindez attól függ, hogy a kisebb országok miként képesek együtt­kat, hogy megvonja működési en­gedélyüket, amiért megkísérlik „megosztani, meggyengíteni és tönkretenni a nemzetet”. Putyin jú­liusban olyan intézkedést szentesí­tett, amely a CPJ szerint „egyen­lőséget tett a terrorizmus és sajtó között”. „A demokratátorok eltűrik a demokrácia arculatát jelentő saj­tószabadságot, az ellenzéki politi­kai pártokat, a függeden igazság- szolgálgatást, miközben belülről kibelezik (a demokráciát)” - úja elemzésében a CPJ vezetője. Joel Simon szerint az elnyomó kormányok valamelyest előreha­ladást mutattak a sajtószabadság és az emberi jogok érvényesítésé­ben ama igyekezetükben, hogy a nemzetközi legitimáció érdekében demokratikusnak mutatkozza­nak, de nem szabad alábecsülni hatalomgyakorló technikáikat. Felhívja a figyelmet arra, hogy azok a vezetők, akik börtönbe ve­tik az újságírókat, gyakorta fogad- koznak, hogy tiszteletben tartják a nemzetközi jogot. Más országok­ban a „forgóajtó” technikát alkal­működni egymással. Ez vonatko­zik egyebek között a négy visegrá­di ország - Lengyelország, Cseh­ország, Magyarország és Szlová­kia - együttműködésére a Bene- lux-államokkal és a balti orszá­gokkal -jelentette ki. Fico emlékeztetett arra, hogy Szlovákia ratifikálta az európai alkotmány tervezetét. „Ezen a té­ren sincs miért bírálni az orszá­got” - tette hozzá, azt hangoztat­va: noha a maga részéről nem túl­ságosan derülátó a tervezet jövőjét illetően, kormánya min­den tőle telhetőt megtesz annak érdekében, hogy az alkotmányo- zó folyamat sikerrel járjon. A szlovák miniszterelnök a kor­mánya által végrehajtott, az ala­csony jövedelműeknek, a nyugdí­jasoknak és a fiatal házasoknak kedvező gazdasági intézkedések­kel kapcsolatban azt hangoztatta, hogy „a legfontosabb elv a szoli­daritás”. „Szociáldemokrata prog­ramot valósítunk meg, s ezért va­gyunk népszerűek” - mondta a Handelsblattnak Robert Fico. A szerző az MTI tudósítója mázzák: letartóztatják, majd sza­badon engedik az újságírókat, még mielőtt nemzetközi felhábo­rodást okoznának a történtek. A CPJ vezetője felhívja a figyel­met arra, hogy amióta Putyin 2000-ben hatalomra került, Oroszországban 133 újságírót öl­tek meg, de e bűncselekmények miatt egyetlen személyt sem von­tak felelősségre. Ez a statisztika arra készteti az újságírókat, hogy „kevesebbet kérdezzenek, seké­lyebben kutakodjanak, és kerül­jék a kockázatos ügyeket”. Joel Simon pellengérre állítja az olyan országokat, mint Argentí­na, ahol kormányreklámokkal ju­talmazzák vagy azok megvoná­sával büntetik a támogató vagy a bíráló sajtót. Kubát és Eritreát azon országok közé sorolja, ame­lyek brutális erőszak alkalmazá­sával hallgattatják el az újságíró­kat. A CPJ szerint tavaly a vilá­gon 55 újságírót öltek meg, és 134-et vetettek börtönbe közvet­lenül a munkájukkal kapcsolatba hozható okok miatt. A Putyinhoz és Chávezhez hasonló „demokratátorok" veszélyt jelentenek a sajtóra A médiákat is uralni akarják MTl/REUTERS-HÁTTÉR KOMMENTÁR Az átmenet JARÁB1K BALÁZS Nincs az az elnökválasztás, amelyet úgy figyelnének Moszkvában, Washingtonban, Ankarában és Teheránban, mint a vasárnap sorra kerülő türkmenisztáni „basiválasztást”. Míg a nagyhatalmak az or­szág óriási földgázlelőhelyeire pályáznak, a volt szovjet zsebdiktáto­rok joggal érezhetik, hogy egy kicsit a saját sorsuk felől tájékozód­nak... Közben tovább élnek a Türkménbasi, azaz Szaparmurat Nijazov ha­lála körüli összeesküvés-elméleteket. Egyre-másra jelennek meg a spekulációk, amelyeket néhány különleges tény alátámasztani lát­szik. Nehéz például megmagyarázni, hogyan lehetséges, hogy Nija­zov halálának bejelentése után három órával a türkmén televízió egyes csatornáján már egy asszonykórus fekete ruhában előben éne­kelte a népi siratókat. Ennél azonban sokkal furcsább, hogy mind­össze két óra kellett az immáron ideiglenes elnökként funkcionáló Gurbanguly Berdimuhammedovnak ahhoz, hogy letartóztassa Oraz Atajev házelnököt. Tudniillik, az alkotmány értelmében Nijazov ha­lála után a házelnököt illette volna meg az ideiglenes elnöld poszt. Három napon belül pedig össze is hívták a majd 3000 tagú Népek Kongresszusát, amely jóváhagyta a 49 éves Berdimuhammedovot a posztján, és kedvéért megváltoztatta az alkotmányt, hogy indul­hasson a február U-ére kiírt elnökválasztáson. Az addig hatályban lévő alaptörvény ugyanis csak az 50. életévtől engedélyezte az indu­lást és kizárólag a türkmén szülőkkel rendelkező jelöltek számára. Berdy (ahogy a nemzetközi szakértők egymást közt becézik) éde­sanyja azonban zsidó származású. A Népek Kongresszusa még azt is lenyelte, hogy a tényleges hatalom a Biztonsági Tanács kezébe kerül­jön. A Tanács élére az az Akmurat Redzsepov került, aki előtte Nija­zov testőrségét vezette. Befolyásos ember volt már ő ezelőtt is, mára viszont királycsinálóvá avanzsált és sokak szerint inkább ő irányítja majd az országot, mint a hosszú nevű Berdy. Figyelembe véve a leírtakat valóban nehéz megszabadulni a gondo­lattól, hogy az átmenetet végrehajtó csapat egy (Nijazov által) előre megírt forgatókönyvet hajt végre... Berdyn kívül van még öt elnökje­lölt, de mivel mind az öten, a választási bizottság elnökével karöltve nyilvánosan neki drukkolnak, a végeredmény aligha lehet kétséges. Sokkal inkább az a kérdés, hogy az új türkmén vezetés beindítja-e az ország számára égetően fontos reformokat, megpróbál-e nyitni a Nyugat felé, vagy folytatja az autokrata uralkodást és az orosz gáz- és kőolajvezetékektől való függést. JEGYZET maszombati rendőrség épületé­be, s az aktuális ablakban egy igen kedves hölgy szólított meg, még mielőtt megszólalhattam volna: Ugye, Ön Juhász úr? (szlovákul) Mielőtt legalább ki­nyöghettem volna, hogy én va­gyok én, a hölgy már elém is tartott egy paragrafusrészletet, amelyben kerekperec ott állt,- hogy ha valakinek ellopják az iratait, akkor ötszáz koronás okmánybélyeg felmutatása elle­nében új igazolványt csinálnak. „Olvastuk ám a maga és a Kö- vesdi úr írását rólunk az Új Szó­ban és a Vasárnapban” - csicse­reg tovább hamiskás mosollyal a hölgy, s mire észhez kapnék, már fel is ragasztották az ok­mánybélyeget egy, a létezése­met és valódiságomat igazoló papirosra. S ha rosszak akar­nánk lenni, akkor most Önnek még blokkbüntetést is kellene fizetnie, mondja búcsúzóul a hölgy. Végül is teljesen igaza van. Hogy jövök én ahhoz, hogy egy teljes évig csak úgy, érvénytelenül mászkáljak ebben a Közép-Euró- pában, merthogy azt elfelejtet­tem közölni velük, hogy ezzel az érvénytelen papirossal megjár­tam Prágát és Budapestet is. így utólag visszapörgetve az elmúlt évet, ez volt a legkisebb gon­dom. Új Szó a rendőrségen JUHÁSZ DÓSA JÁNOS Napra pontosan egy évvel ezelőtt ellopták a pénztárcámat és az irataimat a szállodai szo­bámból. Ráadásul tették ezt úgy, hogy ezalatt az igazak reggeli ál­mát aludtam, s a rendőrség helyi egysége alig kétszáz méterre volt az épülettől. Rendőrségi be­jelentés, rohangálás, pánik kö­vetkezett, ahogy ez ilyenkor len­ni szokott. Mivel mindössze ké­tezer ötszáz koronámat s az ira­taimat tulajdonították el, az ügyet elintézték egy kétmonda- tos feljegyzéssel. Másnap egy öreg guberáló megtalálta az ha­tokat, s én boldogan rohantam velük a rendőrségre. A rendőr­tiszt megnyugtatott, hogy bár üyenkor új igazolványt kellene csináltatni és ötszáz koronás büntetést fizetni, a rimaszomba­ti rendőrség, ahová tartozom, bizonyára értékelni fogja az új helyzetet. Tévedtem. Aminap a pozsonyi tartózkodási engedélyemet akartam meghosszabbítani, s akkor derült ki, hogy már egy éve érvénytelen ember vagyok. Remegő lábbal léptem be a ri­TALLÓZÓ PER SPIEGEL Húszéves rejtőzködés után felad­ta magát a Forradalmi Sejtek el­nevezésű, egykori német terro­rista szervezet két tagja. A ható­ságok megerősítették a hetilap értesülését, amely szerint a két személy már hetekkel ezelőtt megadta magát, miután ígéretet kaptak arra, hogy szabadlábon védekezhetnek. A hatóságok közlése szerint egy 58 éves nőről és egy hasonló korú férfiről van szó. Azzal vádolják őket, hogy 1986-ban több társukkal együtt merényletet kíséreltek meg egy berlini kutatóintézet ellen.

Next

/
Oldalképek
Tartalom