Új Szó, 2007. január (60. évfolyam, 1-25. szám)
2007-01-02 / 1. szám, kedd
6 Kultúra ÚJ SZÓ 2007. JANUÁR 2. www.ujszo.com RÖVIDEN Rajter Lajos in memoriam kitüntetése Pozsony. Az önálló Szlovák Köztársaság megalakulásának 14. évfordulóján a szlovák társadalmi, kulturális és tudományos élet 18 személyiségét tüntette ki tegnap Ivan Gašparovič államfő. A Pri- bina-kereszt I. fokozatát kapta in memoriam Vladimír Haviar szívsebész, Dušan Jurkovič építész, valamint Rajter Lajos zeneszerző, karnagy. A Pribina-kereszt I. fokozatát vehette át többek között Jozef Jablonický történész, Štefan Nosáľ koreográfus, táncos, Alexander Ruttkay régész és Martin Ťapák színész-rendező. (TASR) Modern művészeti múzeum Lisszabon. Modern művészeti múzeummal gazdagodik 2007-ben Lisszabon, miután a portugál állam megállapodott Jósé Berardo portugál milliárdossal arról, hogy 862 darabból álló gyűjteményének állandó otthont ad a Belém kulturális központban, a Tejo folyó partján. A gazdag üzletember kollekciójában Picasso, Miró, Dali, Francis Bacon, Andy Warhol művei mellett olyan hazai alkotók festményei és szobrai találhatók, műit Maria Helena Vieira da Silva, Paula Rego és Julio Pomar, a fiatalabbak közül pedig Joana Vasconcelos. A Christie’s brit aukciós ház 316 millió euróra becsülte a Berardo-gyűjtemény összértékét, a tulajdonossal kötött szerződés értelmében a portugál állam tíz év alatt fizeti ki ezt az összeget. A lisszaboni modem művészeti múzeum avatását 2007júliusára tervezik. (MTI) OTTHONUNK A NYEIV Lelépő, lelépési díj, végkielégítés (2) SZABÓM1HÁLY GIZELLA Az előző részben a címben előforduló, a szlovákiai magyar sajtóban olykor szinonimaként használt három szó, szókapcsolat közül leginkább az elsővel foglalkoztam. A szlovákiai és a magyar- országi szövegek azt mutatják, hogy a magyarországi magyarban (és a közmagyarban) a lelépő szinte kizárólag jelzői funkcióban fordul elő, szófajilag melléknév vagy melléknévi igenév, a szlovákiai magyarban viszont e szó főnévként is gyakori, ami valószínűleg a szlovák odstupné hatásának tudható be. A lelépő leggyakrabban olyan szövegkörnyezetben fordul elő, ahol a szlovákban az odstupné használatos, azaz elsősorban munkaviszony felbontása esetében fizetett végkielégítés jelentése van. A másik (az adatok szerint ritkább) előfordulása olyan helyzetekhez kapcsolódik, amikor a szerződő felek valamelyike eláll a szerződéstől, és emiatt a másik felet kárpótlás illeti meg, az előző cikkben erre is hoztam példát. A magyar jogi szaknyelv ezt bánat- pénz-nek nevezi [1. a magyar Polgári Törvénykönyv 320§ (2) bekezdését], tehát az odstupné szó szakmailag helyes fordítása ebben az esetben a bánatpénz. Néhány példában a lelépő-1 a szlovák odchodné magyar megfelelőjeként használta a szerző. Az odchodné a végkielégítés egy speciális formája: az első munkaviszony befejeztével jár a nyugdíjjogosult (rokkantsági vagy öregségi nyugdíjra jogosult) alkalmazottnak. A magyarországi jogrend nem ismeri ezt a juttatást, mivel azonban egyfajta végkielégítésről van szó, az odchodné-t olyan magyar kifejezéssel célszerű fordítani, amely tartalmazza a végkielégítés szót. így az odchodné szót magyarra így fordíthatnánk: nyugdíjba vonuló végkielégítése. Ez ugyan hosszú kifejezés, de olyan szavakból áll, amelyek alapján az is megérti, aki nem ismeri ezt a sajátos szlovákiai munkajogi fogalmat. A címben szereplő lelépési díj kifejezés „státusa“ némiképp eltérő, mint a lelépő-é, ugyanis magyar- országi szövegekben is nagy számban fordul elő, de nem az alkalmazotti végkielégítés szinonimájaként. A lelépési díj vagy le- lépés szintén a kárpótlás egy fajtája, és tipikusan olyan helyzetekre vonatkozik, amikor valaki valamilyen jogot, előnyt stb. valakinek átenged, valamilyen jogról lemond. így például bérleményt (bérelt elárusítóhelyet stb.) nem lehet eladni, de a bérleti jog másnak átengedhető. Hasonlóképp egy horgász lelépési díj ellenében a megváltott horgászhelyét átengedheti másnak. Egy újságcikkben arról olvashattunk, hogy a mezőgazdasági termeléssel felhagyó gazdáknak az Európai Unió lelépési díjat fizet. A lelépési díj bizonyos esetekben szerződéses jogviszony felbontására vonatkozik, így pl. a szerződéses futballista lelépési díj ellenében hagyhatja el a klubot, és igazolhat máshova, de ez a kifejezés előfordul mobiltelefon-szolgáltatás felmondása kapcsán is. A lelépési díj vagy le- lépés jogszabályi szövegben nem fordul elő, vagyis nem terminus, hanem köznyelvi kifejezés, illetve szó, ezért ha hivatalos szövegben szerepel, akkor rendszerint idézőjelben; a hivatalos szövegekben (pl. szerződésben) a megfelelő szakkifejezést használják, pl. (pénzbeli) ellenszolgáltatás, felmondási díj. Ez utóbbi az olyan esetekre vonatkozik, amikor például valaki a megrendelt szolgáltatást a szerződésben meghatározott idő előtt felmondja. Összefoglalásként az alábbiakat mondhatjuk el: a címben előforduló három szó közül csak a végkielégítés minősül szakszónak. A szlovákiai magyar lelépő helyett szakmai szövegben használjuk a végkielégítés-1, illetve a bánatpénz-1, a köznyelvi lelépési díj helyett pedig az ellenszolgálta- tás-t vagy a felmondási díj-at. A 120 éves Magyar Kultúra és Duna Mente Múzeuma átfogó kiállítással lepte meg a látogatókat Múltidézés és jövőlatolgatás Komárom. Az elmúlt évtizedek munkáját, történéseit összefoglaló kiállítással lepte meg a látogatókat a 120. születésnapját ünneplő Magyar Kultúra és Duna Mente Múzeuma. A Zichy-palotá- ban berendezett tárlat kisebbfajta időutazásra invitálja az érdeklődőket, bemutatva a jeles intézmény történetének legfontosabb eseményeit, és ízelítőt adva az állandó tárlatok, valamint a múzeum egyes részlegeinek anyagából. V. KRASZN1CA MELITTA Mácza Mihály történész, a tárlat kurátora a kezdetekről szólva elmondta: a 19. század második felében Magyarország-szerte sorra alakultak a különböző történeti egyletek, így 1886. december 16- án Komáromban is létrejött a Komárom Vármegyei és Komárom Városi Történeti és Régészeti Egylet. A Gyula Rudolf bencés tanár vezette egylet gyűjteménye képezte a későbbi múzeum alapját. További fontos évszám 1900, amikor a múzeum anyagát korábbi helyéről, a törvényszéki palotából az ún. Esterházy-pavilonba költöztették; ez lett a város első múzeumépülete. 1911-ben három közművelődési egyesület egybeolvadásával megaíakult a Jókai Közművelődési és Múzeum Egyesület, amely a magyar állam támogatásával 1913-ban nyolc hónap leforgása alatt felépítette a Kultúrpalotát; a mai napig itt székel a múzeum. Az első világháború idején hadikórházként szolgált az épület. A két vüágháború között Alapy Gyula irányította az intézményt, és főleg képzőművészeti kiállításokat rendeztek. A második világháborút követően az egyesületet feloszlatták, a múzeum az állam tulajdonába került, és működését erősen korlátozta a szakemberhiány. Igazi fejlődésnek 1968 után indult ismét, amikor Kajtár József került az élére. Vezetése alatt felújították az épületet, kiköltöztették belőle az egyéb tevékenységeket folytató intézményeket, bővítették a szakembergárdát, megnyílt az állandó régészeti, néprajzi és történeti kiállítás. 1972 márciusában megalakult a Múzeumbarátok Köre, amely azóta is tevékenyen támogatja a múzeum munkáját, és városvédő feladatokat is ellát. Tavaly a múzeum visszakapta a Jókai Egyesület egykori történeti könyvtárállományát, amelynek a közelmúltban restaurált, legértékesebb köteteiből is láthatunk itt néhányat. A kiállítótér első felében az állandó tárlatokról is áttekintés kapunk. Ízelítő a múzeum gyűjteményeiből A terem másik felébe egy stilizált kapun léphetünk be, amely tulajdonképpen a múzeum épületét jelképezi. „Intézményünk egyes részlegeinek anyagából, azaz a régészeti, a történeti, a művészettörténeti, a néprajzi, a zoológiái, az entomológiai és a botanikai gyűjteményből kaphatnak itt ízelítőt a látogatók. Mégpedig olyan darabokat tekinthetnek meg, amelyek a raktárak mélyéből kerültek elő - kalauzolt tovább Mácza Mihály. - Külön felhívnám a figyelmet arra a biedermeier ülőgarnitúrára, amely évtizedekig nagyon rossz állapotban állt raktárunkban, de tavaly sikerült restauráltatnunk, és most teljes szépségében pompázik. Az ülőgarnitúra, csakúgy, mint a mellette elhelyezett, szerecsen-dí- szítésű falióra az egykori Szere- csen gyógyszertár utód nélküli utolsó tulajdonosától került a múzeum gyűjteményébe.” A történeti kiállítási rész egyik szemet gyönyörködtető darabja az egykori komáromi ács ipartársulás céhes ládája 1718-ból, valamint ugyanezen társulás zászlaja. A néprajzi gyűjteményből az izsai népviseletet mutatják be. De ízelítőt kaphatunk a múzeum értékes éremgyűjteményéből, láthatunk továbbá római kori kőemlékeket és egy kitömött túzokpárt is. A reményteljes jövő „Visszatekintve az elmúlt százhúsz évre, dicső és kevésbé örömteli korszakok váltották egymást - mondta Fehér Csaba múzeumigazgató. - Miután a felvidéki magyarság kisebbségi sorba került, az intézmény feladatköre kibővült, és a hagyományos múzeumi feladatok mellett nemzeti kultúránk megtartását és terjesztését is fel kellett vállalnia. A kommunista rendszer időszakában ki kellett szolgálnia az akkori hatalmat, és sajnos 1989-et követően sem fejlődhetett korlátok nélkül az intézmény: az intendatúra idején megtapasztalhattuk, hogy a kulturális szférát is mennyire át tudja hatni a magyarellenesség.” Az utóbbi években több fontos beruházás és pozitív változás történt a múzeumban: kívül-belül megújult az épület, visszakerült tulajdonába a közel negyvenezer kötetes történeti könyvtár, hamarosan pedig átadják az ún. Ghyczy-palota felújított épületét, amelyet a Szinnyei József Könyvtárral közösen használ majd a múzeum. A tervek szerint az új helyen három állandó, hiánypótló kiállítást nyit az intézmény. Az első a Duna mente élővilágát bemutató természettudományi tárlat, a második a felvidéki magyarság életét, népviseleteit bemutató néprajzi kiállítás, a harmadik pedig nemzeti közösségünk kisebbségi történetét felvonultató kiállítás lesz. „Bízom benne, hogy az elkövetkező évtizedekben a múzeum még inkább szolgálni tudja majd nemzeti közösségünket, és nemcsak a felvidéki, hanem az egyetemes magyarság kincsestára lesz” - tette mindehhez hozzá az igazgató. A jubileumi tárlat március 17- éig, keddtől szombatig naponta 9 és 16 óra között váija a látogatókat. A néprajzi gyűjteményből az izsai népviselet kerül bemutatásra (Vas Gyula felvételei) Kezdje egészségesen a hetet! Hétfőn EGÉSZSÉGÜNKRE! A biedermeier ülőgarnitúrára ismét teljes szépségében pompázik - mutatta büszkén Mácza Mihály
