Új Szó, 2007. január (60. évfolyam, 1-25. szám)

2007-01-31 / 25. szám, szerda

www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2007. JANUÁR 31. Európai unió 11 Az egyik oldal szerint tökéletes, sót bővíteni lehetne, a másik oldal nem sietné el, és kurtítana Zűrzavar az alkotmány körül Angela Merkel és Václav Klaus. Elég távol kerültek egymástól. (ČTK-felvétel) Brüsszel/Beriin. Újfent az eu­rópai alkotmány sorsa lett az egyik központi kérdés az EU-ban január elseje, a ro­mán és bolgár csatlakozás, de főleg a német elnökség kezdete óta. A kettő össze­függ: a német kancellár sze­rint további bővítésről majd csak akkor lehet szó, ha lesz alkotmány. Vagyis: egyha­mar nem lesz bővítés. ÖSSZEFOGLALÓ Az utóbbi napokban több talál­kozót tartottak az alkotmány ügyében, a két legfontosabb: An­gela Merkel múlt pénteki prágai megbeszélései, valamint a 18 uni­ós tagállam részvételével megtar­tott madridi értekezlet. A reagálá­sokból egyértelműen az szűrhető le, hogy a zűrzavar az alkotmány körül csak fokozódik. Német menetrend Részletes menetrendet dolgo­zott ki a német elnökség az al­kotmányról való egyeztetésekre. A kancellár asszony levelében arra kéri a tagállamokat, nevez­zenek ki egy olyan tanácsadót, aki mind az alkotmányról, mind a berlini nyilatkozatról tárgyal az elnökséggel. A tárgyalásokra az Európai Parlament egy képvi­selőjét is meghívták. Merkel szo­ros menetrendet állít fel a tár­gyalásokra. Március 25-ig a ta­nácsadók a berlini nyilatkozatra koncentrálnak majd. Az első tár­gyalások február 2-ig tartanak, a másodikat február közepén ren­dezik. Az EU vezetői először március 8-án fejthetik ki vélemé­nyüket a nyilatkozatról. Miután a nyilatkozatot elfogadták, és minden nyelvre lefordították, március 25-én hivatalosan is közzéteszik. A német elnökség április 23. és május 4. között két­oldalú megbeszéléseket folytat a tanácsadókkal, akikkel május 7- én újra együttes ülést tartanak. A tervek szerint a júniusi, a né­met elnökséget lezáró EU-csúcs előtt Angela Merkel személyesen is bekapcsolódik a tárgyalások­ba. A kancellár május 21. és júni­us 1. között mind a 26 tagállam vezetőjével kétoldalú megbeszé­lést folytat majd. A csúcson a tagállamoknak az alkotmány új­jáélesztéséről szóló útitervet kel­lene elfogadniuk, hogy az alap- szerződés sorsa még a 2009-ben esedékes európai parlamenti vá­lasztások előtt eldőljön. „Barátok és ellenségek” A madridi fórum megrendezését Spanyolország és Luxemburg kez­deményezte, két olyan ország, ahol népszavazással szentesítették az al­kotmányt. Az alkotmány barátai, vagyis annak a 18 tagországnak a képviselői vettek rajta részt, ame­lyek már ratifikálták is a tervezetet. (A 18 ország: Ausztria, Belgium, Bulgária, Ciprus, Észtország, Finn­ország, Görögország, Lettország, Litvánia, Luxemburg, Magyaror­szág, Málta, Olaszország, Portugá­lia, Románia, a házigazda Spanyo­lország, Szlovákia és Szlovéniá.) Paradoxon, hogy Németország - amely EU-elnökként a csendes dip­lomácia keretében igyekszik életet lehelni a tervezetbe - számára ké­nyelmeden volt az összejövetel, Berlin szerint a hangoskodás árt az ügynek. Kiegészítő rendelkezések Miguel Ángel Moratinos spa­nyol külügyminiszter azt hang­súlyozta a tizennyolcak előtt, hogy az EU-nak inkább ki kell egészítenie alkotmánytervezetét olyan rendelkezésekkel, amelyek tükrözik az európai polgárok mindennapi gondjait, mint hogy annak lerövidítésével elégítse ki a tervezetet elutasító országokat. „Az alkotmánytervezet hiányos­ságai ellenére nagyszerű doku­mentum, jól szolgálja az EU és polgárainak igényeit. De tudatá­ban vagyunk, a nehézségek való­színűleg arra kényszerítenek minket, hogy tárgyaljunk a mó­dosításáról. Ez esetben viszont Spanyolország úgy véli: egyez­zünk meg a tervezet kiegészíté­sében, ne pedig lerövidítsük azt.” Az új, kiegészítő rendelkezések szólhatnának az európai beván­dorláspolitika, illetve a bizton­ság- és védelempolitika meg­erősítéséről, az energiapolitika és az európai szociális tér fejlesz­téséről, a klímaváltozás elleni küzdelemről, a 27 nemzeti gaz­daságpolitika jobb koordináció­járól, és azokról a követelmé­nyekről, amelyek teljesülése ese­tén csatlakozhatnának csak újabb országok az unióhoz - so­rolta Moratinos. Hangos szkeptikusok A „madridi klub” üzenete tehát az volt, hogy meg kell menteni a 2004 őszén Rómában aláírt alkot­mányszerződés lényegét, s amivel csak szükséges, ki kell egészíteni a szöveget. Velük szemben állnak az alkotmányszöveget tavalyelőtt népszavazáson megbuktató fran­ciák és hollandok, a legszkeptiku­sabb tagállamok pedig Nagy-Bri- tannia, Lengyelország és Csehor­szág. MirekTopolánek kormányfő kerek perec megmondta Mer- kelnek: a jelenlegi szövegváltozat megbukott, olvashatóbb, átfo­góbb, átláthatóbb dokumentumra van szükség”. Václav Klaus ál­lamfő még elzárkózóbbnak mu­tatkozott a kancellár asszony prá­gai tárgyalásain. Minialkotmány? A két esélyes francia elnökje­lölt közül a szocialista Ségolene Royal szociális vonatkozásban erősítené meg a szöveget, majd 2009-ben újra népszavazásra bocsátaná, a jobboldali Nicolas Sarkozy viszont egy minialkot­mányban gondolkodik. Ez gya­korlatilag felaprózná az alkot­mányt, és csupán a technikai vál­tozásokat őrizné meg, ami le­hetővé tenné az EU hatékony működését. A briteknél Tony Blair távozása a távoli jövőbe tolhatja ki a jóvá­hagyást; ő viszonylag EU-barát- nak számít várható utódjához, Gordon Brownhoz képest is. Lech Kaczynski, az euroszkepti- kus lengyel elnök kijelentette: „az alkotmányszerződés elutasítása semmilyen válságot nem idézett elő az EU-ban”. Hollandiában a közelmúltban újraválasztott Jan Peter Balke­nende miniszterelnök hangoztat­ta: nem támogatja, hogy az egy­szer már elutasított tervezetről újabb népszavazást tartsanak. Semmire nincs válasz Tehát most már nemcsak tartal­mi kérdések osztják meg a tagál­lamokat és az uniós intézménye­ket, hanem az is, ki kivel miről (nem) egyeztet. És nincs válasz a legegyszerűbb kérdésre sem: ha marad a szöveg, akkor hogyan nyomják le másodjára a francia és a holland szavazók torkán, ha pe­dig megváltozik, akkor mit ratifi­kált tizennyolc tagállam? (mti, euractiv.hu, s, ú) Aligha kívánnak új vitás pontot belefoglalni az alkotmány szövegébe az európai országok vezetői Felújították harcukat az egyházak is MTI-ÖSSZEFOGLALÓ Párizs. A tetszhalott európai al­kotmány felélesztését célzó né­met erőfeszítések arra bátorítot­ták az egyházi vezetőket, hogy is­mét kampányt kezdjenek a föld­rész keresztény örökségének a do­kumentumban történő megemlí­téséért. Angela Merkel német kancellár nemrégiben a Focus magazinnak nyilatkozva leszö­gezte: Európának továbbra is fog­lalkoznia kell a kereszténység té­májával az alkotmány kapcsán. Ezzel reagált a katolikus és pro­testáns egyházi vezetők felhívása­ira, akik az evangélikus lelkész le­ányaként született berlini kor­mányfőtől váiják a kérdés napi­renden tartását. Úgy tűnik azonban, az EU alig­ha kíván túlmenni azon, hogy a dokumentum előszavában utal­jon Európa kulturális, vallási és humanista örökségére. Ebben a megfogalmazásban 2004-ben si­került megállapodni, miután a Vatikán és a katolikusnak elköny­velt országok erőteljes hadjáratot folytattak az ügyben. „Amikor az európai vezetők azon fáradoz­nak, hogy megtalálják a Római Szerződés 50. évfordulóján ki­adandó nyilatkozat egységet su­gárzó szövegét, akkor aligha kí­vánnak új vitás pontot belefoglal­ni a szövegbe” - vélekedett Hugo Brady, a londoni Centre for Euro­pean Reform munkatársa. Sze­rinte az egyházak legföljebb ab­ban reménykedhetnek, hogy egyértelműbb utalás történik a vallásra abban a nyilatkozatban, amelyet az EU állam- és kor­mányfői készülnek elfogadni március 25-én Berlinben, az Eu­rópai Gazdasági Közösség (az EU jogelődje) alapító iratának számí­tó Római Szerződés 50. évfordu­lóján. Bíborosok és érsekek álltak a kampány élére, amikor kiadták a brüsszeli székhelyű Európai Közös­ségek Püspöki Konferenciájának nyilatkozatát. Ebben azt sugallták, hogy a berlini nyilatkozat említse meg Európa gyökerei között a ke­reszténységet is. Karl Lehmann bí­boros, a német püspöki kar elnöke, valamint Friedrich Wetter bíboros, München érseke január elején sík- raszállt a hit megemlítéséért Euró­pa gyökerei között. „Nem akarunk Isten nélküli államot, sem Isten nél­küli Európát” - jelentette ki Wetter. Portugáliában Jósé da Cruz Poli- carpo bíboros, Lisszabon érseke úgy fogalmazott: „kulturális szem­pontból gyalázat és tudadanság volna, ha a majdani alkotmányos szerződés előhangja nem tenne említést Európa zsidó-keresztény múltjáról”. A német születésű XVI. Bene­dek pápa nem vállal olyan mér­tékű szerepet a katolikusok kam­pányában, mint lengyel elődje tette, amikor az alkotmány szö­vegezése folyt. A jelenlegi pápa „álláspontja Európával kapcso­latban árnyaltabb, mint II. János Pál idealizmusa volt” - jegyezte meg Brady. Meglátása szerint az XVI. Benedek visszafogottabb (Képarchívum) EU aligha fogja elfogadni a ke­reszténységre való utalás bele­foglalását az újraélesztett alkot­mányba olyan időszakban, ami­kor tárgyalásokat folytat Anka­rával a túlnyomórészt muzul­mán Törökország esetleges tag­ságáról. „A geopolitika nem ked­vez ennek. Az alkotmányos szerződés újratárgyalásakor a vallásra történő utalás a témák fontossági sorrendjének a legal­jára kerül majd” - vélte Brady. A labdarúgás jövőjéről az Európai Parlamentben Tisztességes versenyt! összefoglaló Brüsszel. Kiáll a labdarúgás eu­rópai modellje mellett az a jelentés, amelyet az európai professzionális labdarúgás előtt álló kihívásokról az Európai Parlament belső piaci és fogyasztóvédelmi bizottsága foga­dott el. A sajtóközlemény szerint ezt a modellt „hosszú távra vissza­nyúló demokratikus hagyományok eredményeként - a piaci megköze­lítéssel szemben - a nyűt sportbeli verseny jellemzi, és benne sok amatőr klub képezi a legnagyobb professzionális klubok bázisát”. A szöveg megállapítja: „az euró­pai labdarúgás számos kihívással néz szembe, amelyekkel a labdarú­gást irányító testületek önmaguk­ban nem tudnak megbirkózni”, s a problémák feltárása érekében ter­jeszti elő átfogó jelentését a témá­ról az Európai Parlament. Az emlí­tett bizottságban a múlt héten elfo­gadott - a teljes képviselőtestület később fog róla szavazni - tervezet szerint az európai sport, különösen a labdarúgás, az európai kultúra el­idegeníthetetlen része. A néppárti frakció képviselői emellett a vitában hangsúlyozták, hogy a labdarúgás fontos társadal­mi szerepet tölt be, ami a nevelést és a beilleszkedést, a közegészség- ügyet, a kulturális és szabadidős célokat illeti. Kívánatos továbbá, hogy a jövőre nézve is a labdarúgás eszköz maradjon a hátrányos szoci­ális helyzetben lévő fiatalok társa­dalomba való beilleszkedésének elősegítéséhez - húzta alá a bizott­ság egyik magyar tagja, Szájer Jó­zsef (Fidesz). A képviselők „egyetértettek ab­ban, hogy az európai professzioná­lis labdarúgás jövőjét a gazdasági és sporthatalmak egyre növekvő összefonódása fenyegeti, ami töb­bek között a közvetítésekből eredő bevételek növekvő jelentőségének következménye, hiszen ezek a nemzeti médiapiacok méretéhez és a közvetítési jogok egyes ligákban megtalálható egyedi értékesítései­hez kapcsolódnak”. A jelentés megállapítja, az Euró­pában tapasztalható „egyre el­térőbb nemzeti szabályok gazdasá­gi és jogi szempontból egyenlőtlen feltételekhez vezetnek, és ez a hely­zet súlyosan hátráltatja a csapatok közötti szabad és tisztességes ver­senyt a nemzeti bajnokságokban és az európai kupaküzdelmekben, ennélfogva a nemzeti válogatottak között is”. A szakbizottság véleményében kitér arra, hogy az európai klubok hogyan kezelik játékosaik szer­ződését és megállapítja: továbbra is sok munkaügyi és szociális prob­léma vár megoldásra. A testület szerint „uniós szinten kiigazító in­tézkedéseket kell hozni egyes ne­gatív fejlemények ellensúlyozásá­ra, hogy biztosítani tudjuk a pro­fesszionális labdarúgás pozitív jövőjét izgalmas mérkőzések, a szurkolók klubjukhoz való nagyfo­kú kötődése és a mérkőzések szé­les körű nyilvános látogatottsága révén”. (MTI, ú) (Illusztrációs felvétel) 1,3 milliárddal csökkenthetők a vállalatok terhei Verheugen hadat üzent a brüsszeli bürokráciának ÖSSZEFOGLALÓ Brüsszel. Ismét hadat üzent a brüsszeli bürokráciának az európai bizottság alelnöke, Günter Verheu­gen. Az iparért felelős biztos prog­ramjában 13 területet határozott meg, amelyeken jelentősen csök­kenteni kell a vállalatok milliárdos adminisztrációs terheit. Verheugen szerint a papírmun­ka, a különböző jelentések, statisz­tikák, beszámolók elkészítésének, illetve az egyéb bürokratikus előírásoknak az egyszerűsítése ré­vén legalább 25 százalékkal, azaz egyes számítások szerint évente nagyjából 1,3 milliárd euróval csökkentem lehetne a vállalatok adminisztrációs terheit, és ezzel növekedhetne versenyképességük. A biztos által megjelölt területek között van egyebek mellett a tár­saságijog, a munkaügy, az adózás, a statisztikai adatok készítése, a mezőgazdaság, a szállítás. Javasla­tait várhatóan az Európai Unió ve­zetőinek márciusra tervezett csúcs- találkozóján fogják megvitatni. Verheugen már korábban is több ízben ostorozta a brüsszeli jogalko­tókat amiatt, hogy jelentős a lema­radás az adminisztratív eljárások egyszerűsítésében, és radikális re­formokat sürgetett az Európai Unió központjában is. A múlt év végén például síkraszállt azért, hogy az Európai Bizottság tagjait a jövőben ne a nemzeti kormányok jelöljék ki. Jelenleg minden tagállam egy biz­tosi hellyel rendelkezik az unió kor­mányában. Az ő elképzelése szerint a bizottság elnöke - akit a jelenlegi rend szerint a tagállamok jelölnek ki - az Európai Parlament tagjainak ötévente esedékes megválasztásá­val egyidejűleg nyerné el a tisztsé­gét. Az elnök azután maga dönt­hetné el, kiket hív meg a bizottság­ba, a különböző biztosi posztokra. Ennek során - Verheugen terve sze­rint - nem kellene tekintettel lennie a nemzeti kvótákra, azaz nem fel­tétlenül jutna minden EU-tagál- lamnak egy biztosi hivatal, amint az jelenleg fennáll. Verheugen tavaly ősszel a Süd­deutsche Zeitung hasábjain szokat­lan élességgel bírálta az unióban el­hatalmasodó bürokráciát, túlzott hatalommal, illetve pökhendi ma­gatartással vádolva az EB több ma­gas rangú tisztségviselőjét. Egyese­ket azért is megrótt, mert saját né­zeteiket bizottsági álláspontként megfogalmazva tolmácsolják a tag­államoknak. Azt a véleményét is hangoztatta, hogy állandó a hatal­mi harc a biztosok, illetve a testület több magas rangú tisztségviselője között. Ez utóbbiak Verheugen sze­rint túl sok hatáskört igyekeznek magukhoz ragadni. Január elején pedig amellett kardoskodott, hogy a tagállamok kevesebb biztost delegáljanak Brüsszelbe, és a kisebb országok helyettesi posztokat töltsenek be a bizottságban. „Egy kisebb tagál­lam jobban jár, ha helyettesi posz­tot kap egy kiemelt jelentőségű szakterületen, mint ha saját biztost állítana egy kevésbé fontos témá­ban” - nyilatkozta a ZDF német te­levíziónak. Ismételten hangsúlyoz­ta: „hatékony, kisméretű és szak- maüag felkészült bizottságra van szükség az unióban. (MTI, ú)

Next

/
Oldalképek
Tartalom