Új Szó, 2007. január (60. évfolyam, 1-25. szám)
2007-01-31 / 25. szám, szerda
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2007. JANUÁR 31. Európai unió 11 Az egyik oldal szerint tökéletes, sót bővíteni lehetne, a másik oldal nem sietné el, és kurtítana Zűrzavar az alkotmány körül Angela Merkel és Václav Klaus. Elég távol kerültek egymástól. (ČTK-felvétel) Brüsszel/Beriin. Újfent az európai alkotmány sorsa lett az egyik központi kérdés az EU-ban január elseje, a román és bolgár csatlakozás, de főleg a német elnökség kezdete óta. A kettő összefügg: a német kancellár szerint további bővítésről majd csak akkor lehet szó, ha lesz alkotmány. Vagyis: egyhamar nem lesz bővítés. ÖSSZEFOGLALÓ Az utóbbi napokban több találkozót tartottak az alkotmány ügyében, a két legfontosabb: Angela Merkel múlt pénteki prágai megbeszélései, valamint a 18 uniós tagállam részvételével megtartott madridi értekezlet. A reagálásokból egyértelműen az szűrhető le, hogy a zűrzavar az alkotmány körül csak fokozódik. Német menetrend Részletes menetrendet dolgozott ki a német elnökség az alkotmányról való egyeztetésekre. A kancellár asszony levelében arra kéri a tagállamokat, nevezzenek ki egy olyan tanácsadót, aki mind az alkotmányról, mind a berlini nyilatkozatról tárgyal az elnökséggel. A tárgyalásokra az Európai Parlament egy képviselőjét is meghívták. Merkel szoros menetrendet állít fel a tárgyalásokra. Március 25-ig a tanácsadók a berlini nyilatkozatra koncentrálnak majd. Az első tárgyalások február 2-ig tartanak, a másodikat február közepén rendezik. Az EU vezetői először március 8-án fejthetik ki véleményüket a nyilatkozatról. Miután a nyilatkozatot elfogadták, és minden nyelvre lefordították, március 25-én hivatalosan is közzéteszik. A német elnökség április 23. és május 4. között kétoldalú megbeszéléseket folytat a tanácsadókkal, akikkel május 7- én újra együttes ülést tartanak. A tervek szerint a júniusi, a német elnökséget lezáró EU-csúcs előtt Angela Merkel személyesen is bekapcsolódik a tárgyalásokba. A kancellár május 21. és június 1. között mind a 26 tagállam vezetőjével kétoldalú megbeszélést folytat majd. A csúcson a tagállamoknak az alkotmány újjáélesztéséről szóló útitervet kellene elfogadniuk, hogy az alap- szerződés sorsa még a 2009-ben esedékes európai parlamenti választások előtt eldőljön. „Barátok és ellenségek” A madridi fórum megrendezését Spanyolország és Luxemburg kezdeményezte, két olyan ország, ahol népszavazással szentesítették az alkotmányt. Az alkotmány barátai, vagyis annak a 18 tagországnak a képviselői vettek rajta részt, amelyek már ratifikálták is a tervezetet. (A 18 ország: Ausztria, Belgium, Bulgária, Ciprus, Észtország, Finnország, Görögország, Lettország, Litvánia, Luxemburg, Magyarország, Málta, Olaszország, Portugália, Románia, a házigazda Spanyolország, Szlovákia és Szlovéniá.) Paradoxon, hogy Németország - amely EU-elnökként a csendes diplomácia keretében igyekszik életet lehelni a tervezetbe - számára kényelmeden volt az összejövetel, Berlin szerint a hangoskodás árt az ügynek. Kiegészítő rendelkezések Miguel Ángel Moratinos spanyol külügyminiszter azt hangsúlyozta a tizennyolcak előtt, hogy az EU-nak inkább ki kell egészítenie alkotmánytervezetét olyan rendelkezésekkel, amelyek tükrözik az európai polgárok mindennapi gondjait, mint hogy annak lerövidítésével elégítse ki a tervezetet elutasító országokat. „Az alkotmánytervezet hiányosságai ellenére nagyszerű dokumentum, jól szolgálja az EU és polgárainak igényeit. De tudatában vagyunk, a nehézségek valószínűleg arra kényszerítenek minket, hogy tárgyaljunk a módosításáról. Ez esetben viszont Spanyolország úgy véli: egyezzünk meg a tervezet kiegészítésében, ne pedig lerövidítsük azt.” Az új, kiegészítő rendelkezések szólhatnának az európai bevándorláspolitika, illetve a biztonság- és védelempolitika megerősítéséről, az energiapolitika és az európai szociális tér fejlesztéséről, a klímaváltozás elleni küzdelemről, a 27 nemzeti gazdaságpolitika jobb koordinációjáról, és azokról a követelményekről, amelyek teljesülése esetén csatlakozhatnának csak újabb országok az unióhoz - sorolta Moratinos. Hangos szkeptikusok A „madridi klub” üzenete tehát az volt, hogy meg kell menteni a 2004 őszén Rómában aláírt alkotmányszerződés lényegét, s amivel csak szükséges, ki kell egészíteni a szöveget. Velük szemben állnak az alkotmányszöveget tavalyelőtt népszavazáson megbuktató franciák és hollandok, a legszkeptikusabb tagállamok pedig Nagy-Bri- tannia, Lengyelország és Csehország. MirekTopolánek kormányfő kerek perec megmondta Mer- kelnek: a jelenlegi szövegváltozat megbukott, olvashatóbb, átfogóbb, átláthatóbb dokumentumra van szükség”. Václav Klaus államfő még elzárkózóbbnak mutatkozott a kancellár asszony prágai tárgyalásain. Minialkotmány? A két esélyes francia elnökjelölt közül a szocialista Ségolene Royal szociális vonatkozásban erősítené meg a szöveget, majd 2009-ben újra népszavazásra bocsátaná, a jobboldali Nicolas Sarkozy viszont egy minialkotmányban gondolkodik. Ez gyakorlatilag felaprózná az alkotmányt, és csupán a technikai változásokat őrizné meg, ami lehetővé tenné az EU hatékony működését. A briteknél Tony Blair távozása a távoli jövőbe tolhatja ki a jóváhagyást; ő viszonylag EU-barát- nak számít várható utódjához, Gordon Brownhoz képest is. Lech Kaczynski, az euroszkepti- kus lengyel elnök kijelentette: „az alkotmányszerződés elutasítása semmilyen válságot nem idézett elő az EU-ban”. Hollandiában a közelmúltban újraválasztott Jan Peter Balkenende miniszterelnök hangoztatta: nem támogatja, hogy az egyszer már elutasított tervezetről újabb népszavazást tartsanak. Semmire nincs válasz Tehát most már nemcsak tartalmi kérdések osztják meg a tagállamokat és az uniós intézményeket, hanem az is, ki kivel miről (nem) egyeztet. És nincs válasz a legegyszerűbb kérdésre sem: ha marad a szöveg, akkor hogyan nyomják le másodjára a francia és a holland szavazók torkán, ha pedig megváltozik, akkor mit ratifikált tizennyolc tagállam? (mti, euractiv.hu, s, ú) Aligha kívánnak új vitás pontot belefoglalni az alkotmány szövegébe az európai országok vezetői Felújították harcukat az egyházak is MTI-ÖSSZEFOGLALÓ Párizs. A tetszhalott európai alkotmány felélesztését célzó német erőfeszítések arra bátorították az egyházi vezetőket, hogy ismét kampányt kezdjenek a földrész keresztény örökségének a dokumentumban történő megemlítéséért. Angela Merkel német kancellár nemrégiben a Focus magazinnak nyilatkozva leszögezte: Európának továbbra is foglalkoznia kell a kereszténység témájával az alkotmány kapcsán. Ezzel reagált a katolikus és protestáns egyházi vezetők felhívásaira, akik az evangélikus lelkész leányaként született berlini kormányfőtől váiják a kérdés napirenden tartását. Úgy tűnik azonban, az EU aligha kíván túlmenni azon, hogy a dokumentum előszavában utaljon Európa kulturális, vallási és humanista örökségére. Ebben a megfogalmazásban 2004-ben sikerült megállapodni, miután a Vatikán és a katolikusnak elkönyvelt országok erőteljes hadjáratot folytattak az ügyben. „Amikor az európai vezetők azon fáradoznak, hogy megtalálják a Római Szerződés 50. évfordulóján kiadandó nyilatkozat egységet sugárzó szövegét, akkor aligha kívánnak új vitás pontot belefoglalni a szövegbe” - vélekedett Hugo Brady, a londoni Centre for European Reform munkatársa. Szerinte az egyházak legföljebb abban reménykedhetnek, hogy egyértelműbb utalás történik a vallásra abban a nyilatkozatban, amelyet az EU állam- és kormányfői készülnek elfogadni március 25-én Berlinben, az Európai Gazdasági Közösség (az EU jogelődje) alapító iratának számító Római Szerződés 50. évfordulóján. Bíborosok és érsekek álltak a kampány élére, amikor kiadták a brüsszeli székhelyű Európai Közösségek Püspöki Konferenciájának nyilatkozatát. Ebben azt sugallták, hogy a berlini nyilatkozat említse meg Európa gyökerei között a kereszténységet is. Karl Lehmann bíboros, a német püspöki kar elnöke, valamint Friedrich Wetter bíboros, München érseke január elején sík- raszállt a hit megemlítéséért Európa gyökerei között. „Nem akarunk Isten nélküli államot, sem Isten nélküli Európát” - jelentette ki Wetter. Portugáliában Jósé da Cruz Poli- carpo bíboros, Lisszabon érseke úgy fogalmazott: „kulturális szempontból gyalázat és tudadanság volna, ha a majdani alkotmányos szerződés előhangja nem tenne említést Európa zsidó-keresztény múltjáról”. A német születésű XVI. Benedek pápa nem vállal olyan mértékű szerepet a katolikusok kampányában, mint lengyel elődje tette, amikor az alkotmány szövegezése folyt. A jelenlegi pápa „álláspontja Európával kapcsolatban árnyaltabb, mint II. János Pál idealizmusa volt” - jegyezte meg Brady. Meglátása szerint az XVI. Benedek visszafogottabb (Képarchívum) EU aligha fogja elfogadni a kereszténységre való utalás belefoglalását az újraélesztett alkotmányba olyan időszakban, amikor tárgyalásokat folytat Ankarával a túlnyomórészt muzulmán Törökország esetleges tagságáról. „A geopolitika nem kedvez ennek. Az alkotmányos szerződés újratárgyalásakor a vallásra történő utalás a témák fontossági sorrendjének a legaljára kerül majd” - vélte Brady. A labdarúgás jövőjéről az Európai Parlamentben Tisztességes versenyt! összefoglaló Brüsszel. Kiáll a labdarúgás európai modellje mellett az a jelentés, amelyet az európai professzionális labdarúgás előtt álló kihívásokról az Európai Parlament belső piaci és fogyasztóvédelmi bizottsága fogadott el. A sajtóközlemény szerint ezt a modellt „hosszú távra visszanyúló demokratikus hagyományok eredményeként - a piaci megközelítéssel szemben - a nyűt sportbeli verseny jellemzi, és benne sok amatőr klub képezi a legnagyobb professzionális klubok bázisát”. A szöveg megállapítja: „az európai labdarúgás számos kihívással néz szembe, amelyekkel a labdarúgást irányító testületek önmagukban nem tudnak megbirkózni”, s a problémák feltárása érekében terjeszti elő átfogó jelentését a témáról az Európai Parlament. Az említett bizottságban a múlt héten elfogadott - a teljes képviselőtestület később fog róla szavazni - tervezet szerint az európai sport, különösen a labdarúgás, az európai kultúra elidegeníthetetlen része. A néppárti frakció képviselői emellett a vitában hangsúlyozták, hogy a labdarúgás fontos társadalmi szerepet tölt be, ami a nevelést és a beilleszkedést, a közegészség- ügyet, a kulturális és szabadidős célokat illeti. Kívánatos továbbá, hogy a jövőre nézve is a labdarúgás eszköz maradjon a hátrányos szociális helyzetben lévő fiatalok társadalomba való beilleszkedésének elősegítéséhez - húzta alá a bizottság egyik magyar tagja, Szájer József (Fidesz). A képviselők „egyetértettek abban, hogy az európai professzionális labdarúgás jövőjét a gazdasági és sporthatalmak egyre növekvő összefonódása fenyegeti, ami többek között a közvetítésekből eredő bevételek növekvő jelentőségének következménye, hiszen ezek a nemzeti médiapiacok méretéhez és a közvetítési jogok egyes ligákban megtalálható egyedi értékesítéseihez kapcsolódnak”. A jelentés megállapítja, az Európában tapasztalható „egyre eltérőbb nemzeti szabályok gazdasági és jogi szempontból egyenlőtlen feltételekhez vezetnek, és ez a helyzet súlyosan hátráltatja a csapatok közötti szabad és tisztességes versenyt a nemzeti bajnokságokban és az európai kupaküzdelmekben, ennélfogva a nemzeti válogatottak között is”. A szakbizottság véleményében kitér arra, hogy az európai klubok hogyan kezelik játékosaik szerződését és megállapítja: továbbra is sok munkaügyi és szociális probléma vár megoldásra. A testület szerint „uniós szinten kiigazító intézkedéseket kell hozni egyes negatív fejlemények ellensúlyozására, hogy biztosítani tudjuk a professzionális labdarúgás pozitív jövőjét izgalmas mérkőzések, a szurkolók klubjukhoz való nagyfokú kötődése és a mérkőzések széles körű nyilvános látogatottsága révén”. (MTI, ú) (Illusztrációs felvétel) 1,3 milliárddal csökkenthetők a vállalatok terhei Verheugen hadat üzent a brüsszeli bürokráciának ÖSSZEFOGLALÓ Brüsszel. Ismét hadat üzent a brüsszeli bürokráciának az európai bizottság alelnöke, Günter Verheugen. Az iparért felelős biztos programjában 13 területet határozott meg, amelyeken jelentősen csökkenteni kell a vállalatok milliárdos adminisztrációs terheit. Verheugen szerint a papírmunka, a különböző jelentések, statisztikák, beszámolók elkészítésének, illetve az egyéb bürokratikus előírásoknak az egyszerűsítése révén legalább 25 százalékkal, azaz egyes számítások szerint évente nagyjából 1,3 milliárd euróval csökkentem lehetne a vállalatok adminisztrációs terheit, és ezzel növekedhetne versenyképességük. A biztos által megjelölt területek között van egyebek mellett a társaságijog, a munkaügy, az adózás, a statisztikai adatok készítése, a mezőgazdaság, a szállítás. Javaslatait várhatóan az Európai Unió vezetőinek márciusra tervezett csúcs- találkozóján fogják megvitatni. Verheugen már korábban is több ízben ostorozta a brüsszeli jogalkotókat amiatt, hogy jelentős a lemaradás az adminisztratív eljárások egyszerűsítésében, és radikális reformokat sürgetett az Európai Unió központjában is. A múlt év végén például síkraszállt azért, hogy az Európai Bizottság tagjait a jövőben ne a nemzeti kormányok jelöljék ki. Jelenleg minden tagállam egy biztosi hellyel rendelkezik az unió kormányában. Az ő elképzelése szerint a bizottság elnöke - akit a jelenlegi rend szerint a tagállamok jelölnek ki - az Európai Parlament tagjainak ötévente esedékes megválasztásával egyidejűleg nyerné el a tisztségét. Az elnök azután maga dönthetné el, kiket hív meg a bizottságba, a különböző biztosi posztokra. Ennek során - Verheugen terve szerint - nem kellene tekintettel lennie a nemzeti kvótákra, azaz nem feltétlenül jutna minden EU-tagál- lamnak egy biztosi hivatal, amint az jelenleg fennáll. Verheugen tavaly ősszel a Süddeutsche Zeitung hasábjain szokatlan élességgel bírálta az unióban elhatalmasodó bürokráciát, túlzott hatalommal, illetve pökhendi magatartással vádolva az EB több magas rangú tisztségviselőjét. Egyeseket azért is megrótt, mert saját nézeteiket bizottsági álláspontként megfogalmazva tolmácsolják a tagállamoknak. Azt a véleményét is hangoztatta, hogy állandó a hatalmi harc a biztosok, illetve a testület több magas rangú tisztségviselője között. Ez utóbbiak Verheugen szerint túl sok hatáskört igyekeznek magukhoz ragadni. Január elején pedig amellett kardoskodott, hogy a tagállamok kevesebb biztost delegáljanak Brüsszelbe, és a kisebb országok helyettesi posztokat töltsenek be a bizottságban. „Egy kisebb tagállam jobban jár, ha helyettesi posztot kap egy kiemelt jelentőségű szakterületen, mint ha saját biztost állítana egy kevésbé fontos témában” - nyilatkozta a ZDF német televíziónak. Ismételten hangsúlyozta: „hatékony, kisméretű és szak- maüag felkészült bizottságra van szükség az unióban. (MTI, ú)
