Új Szó, 2007. január (60. évfolyam, 1-25. szám)

2007-01-29 / 23. szám, hétfő

Vili Egészségünkre ÜJ SZÓ 2007. JANUÁR 29. www.ujszo.com Vizsgálat nélkül nem szabad gyógyszert, vasat adni Fehér, mint a hó DR. VÉSZI ZSUZSA Ha sápadt a gyerek, a szülők rögtön aggodalmaskodni kezde­nek. Az esetek túlnyomó többsé­gében szerencsére nincs komoly baja a csöppségnek, ám előfordul­hat, hogy súlyos betegség áll a háttérben. A lappangó alattomos vérezgeté- sek hosszú idő után vérszegénység­gel, sápadtsággal járó tünetekhez vezetnek. Ilyen például a túl erős és hosszan tartó menstruációs vérzés. Sok fiatal szégyelli, vagy egyszerű­en nem foglalkozik ezzel a problé­mával, holott az orvos talán köny- nyen segithetne rajta. Rengeteg az orrvérzős gyerek. Az esetek nagy részében egy apró kis hajszálér tá- gulata a probléma oka, melyet egy egyszerű beavatkozással végleg meg lehetne szüntetni. A fehérség igazi betegségeket is jelezhet, ezek közül először a gya­koribbakkal, a más betegségekhez társuló átmeneti sápadtsággal, vér- szegénységgel foglalkozunk. A lázas kis beteg két okból is fe­hér lesz: egyrészt reflexesen össze­húzódnak a bőrerei, másrészt a vé­rében előbb-utóbb érezhető mér­tékben csökken a hemoglobin nevű vérfehétje mennyisége és vastartal­om, amely óhatatlanul átmeneti, általában magától rendbe jövő vér- szegénységhez vezet. Minél súlyo­sabb a fertőzés, annál nagyobb fo­kú lesz a vérszegénység. Súlyos esetben vérátömlesztésre is szük­ség lehet. Vannak olyan betegségek, ame­lyeknek elkerülhetetlen velejárója a vérképzés csökkenése. Ide tarto­zik egy sor vesebetegség, bélfelszí­vódási zavar, sőt, májbetegség is. A vérszegénységhez vezető vérzé­kenységnek, hemofüiának is igen sok fajtája van. Szerencsére ezek az akut betegségekhez képest nagy­ságrendekkel ritkábbak. Azoknak a kóroknak, amelyek a vérképzéssel kapcsolatosak - nem más betegsé­gekhez társulnak - számtalan fajtá­ja ismert. A teljesség kedvéért meg kell em­líteni az immunológiai és a dagana­tos betegségeket, amelyeket előbb- utóbb mindig vérszegénység kísér. E komoly kórok felléptekor több­nyire más tünet áll az előtérben: csontfájdalmak, hatalmas nyirok­csomók, máj- és lépmegnagyobbo- dás, jellegzetes bőrelváltozások, stb. A rosszindulatú kórok közös jellemzője, hogy a több hónapig- évig tartó terápiát követően, fel­épülésükkor a gyerekek megszűn­nek „Hófehérkék” lenni. A „hófehérséget”, vérszegény­séget mindig komolyan kell ven­ni. Ez nem azt jelenti, hogy a szü­lőnek azonnal vérvételt kell kö­vetelnie, ezzel kisebb-nagyobb testi és lelki traumának kitennie a csemetéjét. Először az orvos­nak kell alaposan megvizsgálnia gyermeket. Ha ő fontosnak tart­ja, úgyis laboratóriumi vizsgála­tokat rendel el. Vizsgálat nélkül nem szabad gyógyszert, vasat adni a gyerek­nek, ugyanis a vaskészítmények­nek is lehetnek mellékhatásaik. FELFEDEZÉSEK A TERHESSÉGRŐL A sovány nők hamarabb vetélnek el, s a gyermekvállalás tekin­tetében a magas kor sem akadály. Mi az, amit a tudósok az utób­bi időben még felfedeztek? ♦ A legidősebb brit kismama 62 éves. A Kaliforniai Egyetem szak­emberei azt állítják, hogy testi és szellemi állapota ugyanolyan jó, mint fiatal kortársainak, ezért a gyermek semmiben nem szenved kárt. ♦ Megemelkedhet az idősebb korban szülő nők aránya, ha korábban kezeltették terméketlenségüket, s partnerük fiatalabb. ♦ Azon nők esetében, akiknek abnormálisán alacsony a testsúlyuk, testtömegindexük kisebb, mint 18,5, a terhesség 12. hete körül 72 százalékkal megnő a spontán vetélés aránya. ♦ A gyümölcs, zöldség és tej napi fogyasztása csökkenti a spontán ve­télés esélyét. Ezzel ellentétben az alkohol, a nikotin, a magasabb kor, a terméketíenség, a spontán vetélés vagy a terhességmeg­szakítás növeli a veszélyt. ♦ Azok, akik a terhesség első harmadában vitamintartalmú táp­lálékkiegészítőket szedtek, 50 százalékkal csökkentették a spon­tán vetélés kockázatát. Ehhez elsősorban a folsav és a vas járult hozzá. ♦ Családtervezés esetén 40 százalékkal nő a normálisan kihordott terhesség esélye. ♦ A kismama örüljön a reggeli rosszullétnek, ugyanis állítólag azt jel­zi, hogy a terhesség a legnagyobb rendben van. ♦ A spontán vizeletvesztés terhesség alatt további komplikációkat sejtet. Az indianapolisi tudósok megállapították, hogy a nők 56 százaléka röviddel a szülés után is inkontinenciára panaszkodott, 12 év elteltével pedig az anyák 72 százalékának voltak ilyen pana­szaik. (f) Ossza meg velünk szülési élményeitl Minden nőnek megvan a maga szülési története, amit alkalomadtán elmesél másoknak is. Ezekből a jó vagy rossz tapasztala­tokból tanulni, okulni lehet. Ossza meg velünk szülési élményeit! A legjobb történetek szerzőit megajándékozzuk!. Az elfogyasztott étel felhasználatlanul távozik, s ez kalória- és energiavesztességgel jár Ha a liszt beteggé teszi... A lisztérzékenység enzim- működési zavarból ered. Ki­alakulhat gyulladásos bél­betegségek következménye­ként, és lehet örökletesen meghatározott betegség. DR. KEREKES JÚLIA Klasszikus formája a coeliákia, mely élelmiszerre adott allergiás válasz, azonban a többi ételallergi­ától eltérő hatásmechanizmussal rendelkezik. A betegséget nem ön­magában a liszt okozza, hanem a búzában (rozsban, árpában és zab­ban) található glutén nevű fehérje összetevőre adott immunválasz. Kóros folyamatok rét, emésztését nem szabad glutén- tartalmú ételekkel terhelni. Hat hó­napos kortól gluténmentes gabo­napelyhekkel tápláljuk, és csak 8- 10 hónapos kortól próbálkozunk más lisztfajtákkal. Pozitív családi kórelőzmény ese­tében csak egyéves kortól kezdjünk búza-, rozs-, árpa- vagy zablisztből készült ételeket adni. Védeni kell a gyerek és a felnőtt ember emésztő­rendszerét minden nemű hurutot okozó fertőzéstől, és ha a gyomor­bélrendszert mégis károsodás érte, akkor a gyógyulását néhánynapos tej- és gluténmentes diétával kell támogatni. A lisztérzékenység kó- rismézése és elkülönítő diagnózisa időigényes és bonyolult szakorvosi feladat. Gluténmentes menü Gabonaérzékenység esetén a gyógyszerek, a vitaminok és ásvá­nyi anyagok, a bélflóra rendezése tüneti kezelésnek számít. Mivel a glutén nem vonható ki a gabonafé­lékből, a betegség stabüizálását a bélgyulladástól az allergia gyógy­...meg kell győződni arról, hogy használtak-e adalék­anyagként vagy állomány- javítóként gluténtartalmú lisztfélét... ulásáig, illetve a coeliákia és a Duhring betegség esetében az egész életen át tartandó, glutén­mentes diéta jelenti. A kis betegnek tilos búza, rozs, árpa és zab felhasz­nálásával készült tápszereket és ételeket fogyasztania. Ezeket a ga­bonaféléket burgonya-, borsó-, ku­Jó tanácsok sütéshez ♦ A sikér nélküli liszttel készült tészták könnyen leragadnak, ezért a sütőedényt érdemes sütőpapírral vagy fóliával kibélelni, és azt alapo­san bezsírozni. ♦ A gluténmentes kenyerek hamar kiszáradnak. Ha otthon sütünk, akkor mindig tegyünk a tiszthez egy főtt burgonyát is. ♦ A kenyeret fóliába csomagolva tegyük a hűtőszekrénybe, vagy fel­szeletelve, kis csomagokban helyezzük a mélyhűtőbe. Sütőben vagy kenyérpirítóban felmelegítve friss, ropogós kenyérhez jutunk. ♦ A glutén fehérjetermészetű anyag, a diéta során tehát gondolni kell a hiányzó fehéije pótlására. A gluténmentes tisztből készült éte­leket dúsítani kell tejjel, tejtermékekkel vagy tojással. korica-, rizs-, szója-, köles-, hajdi­na-, gesztenye-, és szentjánoske- nyérmag-készítményekkel helyet­tesíthetjük. Ételkészítés másként Az ételek sűrítéséhez kukorica- és burgonyakeményítő, vagy rizs-, szója-, burgonyaliszt és finomra darált borsótiszt használható. Ma­gas keményítőtartalmú zöldségek és kevés vizet tartalmazó gyümöl­csök esetében a saját anyag egy ré­szének pépesítésével is sűríthetünk (burgonya, sütőtök, csicsóka, cék­la, banán, birs, aszalt gyümölcsök). Kenyerek, sütemények és tészta­félék elkészítéséhez ezeken kívül kukorica- és burgonyakeményítőt, valamint gyárilag összeállított gluténmentes tisztkeveréket hasz­nálhatunk. Helyettesítési abc A sütemények készítésekor a re­ceptekben megadott 10 deka­gramm búzalisztet helyettesíthet­jük 9 dekagramm rizsliszttel, 9,5 dekagramm finom kukoricadará­val vagy 10 dekagramm kukorica­tiszttel. A rizs- és kukoricatiszttel készült tészták durvább, kemé­nyebb és morzsalékosabb állagú­ak. Ezen úgy segíthetünk, hogy a lisztmennyiség 20-25 százalékát szójaliszttel vagy tisztított és meg­darált olajos magvakkal (dió, mandula, gesztenye, stb.) helyet­tesítjük. Kész ételekre figyelve A lisztérzékeny beteg számára a fenti gabonák kivételével szabadon felhasználható minden élelmiszer. Oda kell viszont figyelni a kész éte­lek vásárlásánál: meg kell győződni arról, hogy az élelmiszerek előállí­tásánál használtak-e adalékanyag­ként, vagy állományjavítóként glu­tén tartalmú tisztfélét, mert az már kis mennyiség is bélkárosodást okozhat. Megnehezíti az eligazo­dást, hogy az élelmiszerekben a két százaléknál kisebb mennyiségben jelenlévő adalékanyagok feltünte­tése ma még nem kötelező. Bizto­sak csak abban a kész termékben lehetünk, amire ráírják, hogy glutén-, vagy gliadinmentes, vagy egy vonallal áthúzott búzakalász- szal jelzik ezt. Új lehetőségek Ha a családok betartják a gabo­namentes főzés szabályait, elsajá­títják a más tisztek használatán ala­puló konyhatechnikát, a tisztérzé­keny gyermek panaszmentessé vá­lik, és egészséges társaihoz hason­lóan fejlődik. A glutén az arra genetikailag ér­zékeny szervezetben toxikus anyagként szerepel, és olyan kóros immunológiai folyamatokat indít el, melynek eredményeként a vé­konybél felső szakasza károsodik, a bélbolyhok lelapulnak, majd eltűn­nek. A bélnek ebben a szakaszá­ban, éppen a bélbolyhok révén szí­vódik fel a megemésztett táplálék. Ennek károsodása, sorvadása kö­vetkeztében további emésztően­zim-hiány, és a felszívódási zavar (egyéb allergiák, bőrelváltozások) tünetei jelennek meg. Az elfogyasz­tott étel felhasználatlanul távozik, ami kalória- és energiavesztesség­gel, vitamin- és ásványianyag-hi- ánnyal jár. A fel nem szívódott éte­lek bomlástermékei puffadást, has­fájást, nagy tömegű bűzös széklet­ürítést okoznak. A táplálékhiány miatt a fejlődés megtorpan, a növe­kedés, az idegrendszeri tevékeny­ség lelassul. Súlyos bélkárosodás A gabona- és gluténérzékenység a coeliákiához hasonló tünetekkel járhat, de a háttérben lévő kóros immunológiai folyamat alapvetően más. Kórismézésében, mint általá­ban a táplálékallergiákban az elvo­násnak és a terhelésnek van meg­határozó szerepe. A tisztfélék elfo­gyasztása után azonnali tünetek­ben (hasmenés, hasi fájdalom) je­lentkező gabonaallergia nagyon komoly betegség, a bélfal súlyos károsodását jelenti. A lisztérzé­kenység azonban a legtöbb ember­ben lappangó marad, a bélrendszer csak foltokban károsodik. Csecsemőkorban is Az örökletes formában a megbe­tegedés valamilyen nyálkahártya­károsító tényező (vírusfertőzés, bélgyulladások helytelen diétája, stb.), vagy érzelmi stressz hatására jelenik meg. Aktiválásához glutén­tartalmú étel fogyasztására van szükség. A betegség bármely élet­korban fellángolhat, akár már cse­csemőkorban is, ha a tisztfélék adá­sa túl korán elkezdődött. A bélrendszer védelme Megelőzésként a baba csak anyatejet kapjon legalább hat hó­napos koráig. Éretlen bélrendsze­egészségünkre Szerkeszti: Kovács Ilona Levélcím: Egészségünkre, Námestie SNP 30, 814 64 Bratislava 1 tel.: 02/59 233 461, fax: 02/59 233 469

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom