Új Szó, 2007. január (60. évfolyam, 1-25. szám)

2007-01-29 / 23. szám, hétfő

6 Kultúra ÚJ SZÓ 2007. JANUÁR 29. www.ujszo.com RÖVIDEN Vörös Ottó nyelvész előadása Pozsony. Ma 17 órakor a Magyar Köztársaság Kulturális Intéze­tének székházában Dr. Vörös Ottó nyelvész tart előadást, melynek témája: Nem ér a nevem - Névadás és személynévhasználat ki­sebbségi és kétnyelvűségi környezetben, (ú) James Cameron túlélési filmje James Cameron újra forgat. A Titanic alkotója ezúttal egy sci-fire készül, amelynek ideiglenes címe: Avatar. A történet, amelyen az amerikai rendező több mint 10 éve dolgozik, egy sebesült katonáról szól, akit akarata ellenére elküldenek egy távoli bolygóra, ahol az életéért kell küzdenie. A film csak 2009-ben kerül a mozikba, mert a rendező új technológiákat akar kikísérletezni benne. Az igazi színé­szekkel felvett jelenetek animációs részekkel keverednek majd a filmben, amelyet háromdimenziós technikával vetítenek. A férfi főszereplő az ausztrál Sam Worhington, partnere pedig a dominikai származású Zoe Saldana lesz. (MTI) A Kékszakállú herceg vára a párizsi Operában A költészet tiszta pillanata MT1-JELENTES Párizs. A Fura dels Baus nevű vi­lághírű spanyol multimédiás művészeti akciócsoport koncepció­ja alapján nagy sikerrel mutatták be péntek este a párizsi Opéra Gar- nier-ban Bartók Béla A Kékszakállú herceg vára című operáját, amelyet Leoš Janáček: Egy eltűnt naplója című művének zenekarra és szín­padra átírt változata előzött meg. A cseh zeneszerzőnek 1921-ben egy tenor, egy alt és három női hang mellett zongorára kompo­nált, nem színpadi művét a kar­mester, Gustav Kuhn dolgozta át a magyar opera zenekari hangszere­lése szerint, s a két művet egy­befűzve egy másfél órás előadás­ban játsszák a francia fővárosban. Gérard Mortier, a párizsi Opera­ház igazgatója a premiert követően elmondta: először A Kékszakállú herceg várát kívánta bemutatni, és sokáig keresett Bartók operája mel­lé egy közös előadásban játszható művet. Ezt a közös, de ellentétes szempontból megfogalmazott té­ma miatt Janáček darabjában talál­ta meg, amely egy cigánylányt az erdőbe követő és miatta korábbi életét feladó férfi története. A Bar- tók-műhöz hasonlóan szintén egy szerelmes párról szóló cseh darab a felszabadító, míg a magyar opera annak a vágynak a története, amely magába záija az embert. Emellett mindkét zeneszerző Közép-Európa két nagy óriása - tette hozzá az igazgató. Kékszakállú szerepében ajama- ikai származású Willard White-ot, Juditként pedig a francia Béatrice Uria-Monzont láthatja a párizsi közönség február 16-ig. A jövő évadban az előadás a barcelonai Grand Teátre de Liceu-ban kerül bemutatásra, majd Japánban in­dul turnéra. Egyszerűen remekmű, a költé­szet és a kegyedenség tiszta pilla­nata Bartók Béla A Kékszakállú herceg várának előadása a Fura dels Baus nevű világhírű katalán multimédiás művészeti akciócso­port rendezésében a párizsi Opéra Garnier színpadán - vélte szomba­ton a Le Monde című francia napi­lap kritikusa. A Le Monde szerint az előadásban a Bartók-mű költészete jelenik meg már a Prológustól kezdve, amelyet Maurice Benichou hangján franciául hallhat a közön­ség, miközben a színpadon egy fe­hér ruhás nőnek a kivetített alakja tévelyeg fel-alá az Opera Garnier központi lépcsőházában. Az elő­adás egy víziókkal teli éjszakáról szól. Juditnak, a Kékszakállú ne­gyedik feleségének a halál és az ál­mok kastélyának hidegében meg­élt vízióról - hangsúlyozza Marie- Aude Roux kritikus. Értelmezése szerint a párizsi előadásban Judit tragikus sorsa teljesedik be az elsőtől a hetedik ajtóig tartó meg­foghatatlan térben, amely valójá­ban az álom és a tudattalan köze­ge, s amelyből a Fura dels Baus katalán művészei ritka gyönyörű képeket alkottak. Megjelent a Vizsolyi Biblia elektronikus kiadása Ércnél maradandóbb ISMERTETŐ Megjelent a Vizsolyi Biblia elektronikus kiadása, amely az Ércnél maradandóbb című tanul­mánykötet mellékleteként kapha­tó az Országos Széchényi Könyv­tár és a Kálvin Kiadó könyvesbolt­jában. A DVD-melléklet lehetővé teszi, hogy számítógép segítségével az ol­vasó lapról lapra nézhesse meg a Vizsolyi Biblia mintegy háromezer oldalnyi szövegét. A digitalizálást végző General Document Line Ki­adó tájékoztatása szerint a Ti- száninneni Református Egyházke­rület Sárospataki Gyűjteményének restauráló műhelyében, 2004-ben kezdték el a lapok szkennelését, a Biblia helyreállítása előtt. Az egy héten át tartó munka so­rán ívekre szedték a kötetet, és da­rabonként digitalizálták. Ezután még két évbe telt, míg olyan szoft­vert készítettek, amellyel megfelelő minőségben lehet a képeket néze­getni. A lemez további érdekessége, hogy az egyes oldalakhoz külön ab­lakban megjelenik a modernkori Biblia szövege, így közismertebb formában is olvashatók.az Ó- és Új­szövetség könyvei. A könyvjelző elnevezésű „fülre” kattintva azokat a lapokat lehet megnézni, amelyekhez az olvasó megjegyzéseket tett. Mivel a Biblia nagy kiterjedésű, a készítők gon­doskodtak keresőfelületről is, ame­lyen egyes szavakat, neveket, szö­vegrészieteket is kiválaszthat az ér­deklődő. Az Ércnél maradandóbb című tanulmánykötet a Magtár Művészeti Alapítvány gondozásá­ban jelent meg. Az egyes fejezetek­ben a kora újkori Magyarországon megjelent magyar nyelvű bibliakia­dásokról, a korabeli bibliaolvasási gyakorlatról, a Vizsolyi Biblia kelet­kezéstörténetéről olvasható átte­kintés. A kötetet Monok István és Nyerges Judit szerkesztette. A könyv barna műbőr kötésben jelent meg, a Vizsolyi Biblia kötésé­vel azonos mintázattal, sőt a mére­te is megegyezik a Bibliáéval. A Ge­neral Document Line Kiadó jelen­leg az 1591-ben készült Vizsolyi Biblia hasonmás kiadásán dolgo­zik, amely várhatóan tavasszal jele­nik meg. (MTI) Michal Hvorecký negatív utópiájának világa talán nincs is olyan messze, mint ahogy hinnénk Leszokás: www.onlinetherapy.com Nokia - connecting people. Nem tévedés, így hívják Mi­chal Hvorecký Plüss című regényének egyik hősnőjét. De a többiek is hasonlóan bizarr nevet viselnek. Talál­kozhatunk a regény hasáb­jain Pumával, Billával, Evi- annal, Samsunggal, GalxoS- mithKlme-nel. Ezek lehet­nének lapokban tiltott rek­lámnevek is, de mivel Hvo­recký negatív utópiájában erre a névre hallgatnak hőseink, így én is nyugod­tan le merem írni őket. JUHÁSZ DÓSA JÁNOS Hvorecký kissé túlírt regénye ko­rántsem habkönnyű olvasmány, én is fejezetenként adagoltam ma­gamnak, s még akkor sem nyugta­tott meg a regény, amikor megtud­tam belőle, hogy Pozsonyba min­den húsz évvel később érkezik meg, még a világvége is. Irvin Mirsky egy olyan világban nő fel, ahol a kapcsolattartás szinte kizárólagos eszköze a számítógép, és hősünk is gyorsan a rabjává vá­lik. Szinte már fel sem kel a gép elől. Főleg a pornóoldalak vonz­zák, alig van olyan vonzó férfi- és női test, amely ne jelenne meg már álmában is a szemei előtt. Irvin azon kevesek közé tartozik, akik még nem valamilyen világcég ne­vét viselik, az ő helyzete még rosszabb. Szülei korán meghalt első fiuk nevét adják neki, így ő örökli a szinte alig élt testvér ruhá­it. Irvin nehezen barátkozik meg azzal, hogy ő csak valakinek a pót­lására ,jött létre”. Az utolsó pilla­natban tud elmenekülni a számító­gép gyilkos ölelése elől, s másfél évet olyan helyeken tölt, ahol még rooming sincs, nehogy valaki utolérhesse őt. Ebből a paradicso­mi állapotból szabadítja ki Mexxx barátja, aki állást szerez neki City­ben, a mindenkit egy tető alá pa­rancsoló német megapoliszban. A Plüssnek két évvel ezelőtt már készült egy színpadi adaptációja, amelyet a prágai Divadlo na Záb­radlí mutatott be, nem sok sikerrel. Most a pozsonyi Aréna Színház vál­lalkozott az újabb adaptációra, s ahogy a rendező, Marián Amsler, aki eddig Csehov rendezéseivel tet­te le a névjegyét, valamint maga a szerző is elmondták, konkrét színé­szekre írták át a darabot, ami így je­lentősen megváltozott. A főleg belső monológokból álló regényt atomjaira szedték, s a monológok jelentős részét egy lelkész (Richard Stanke) szájába adják, aki jelen pü- lanatban a www.onlinethe- rapy.com honlapnak a munkatár­sa, s csekély 29 euro 90 cent lefize­tése fejében hasznos tanácsokat ad arra, hogyan is szokhatunk le a pornográf oldalakról. Irvinnel a vi­lágvégi körútja után találkozunk a Cityben, ahol már várja Mexxx (Kassai Csongor), aki szerződést ajánl az ígéretes tehetség hírében álló ifjú fényképésznek. Később ki­derül, hogy Mexxx homoszexuális, és elsősorban ez vezeti minden lé­pésében. Az Aréna színpadi válto­zatában megjelenik még egy másik menedzser, Klaus (Hoiján Viktor), aki szintén meleg, és később ko­moly belső harc kerekedik kettejük között Irvin birtoklásáról. Irvin (Ľuboš Kostelný) a két férfi mellett két nővel kerül napi kapcsolatba a Cityben, méghozzá Nokia - con­necting people-vel és Tinával, azaz Erotikus Erikával (Petra Polnišová, illetve Kristína Greppelová), aki ezen a néven ad szexuális tanácso­kat a City lakóinak. Teszi ezt a leg­különbözőbb formákban, de a ma­gabiztosnak tűnő nőről később ki­derül, hogy Irvin az első szexuális kapcsolata, s a sötét, plüssfalakkal határolt térben történt szeretkezé­sük Klaus jóvoltából az interneten is megjelenik. Lina maga is mene­kült, Romániából érkezett, bár a pontos helyszín nem túlságosan ér­dekli a „felfedezőid’, ahogy Lina maga sem tudja, hogy Pozsony Eu­rópa melyik táján van. Irvin nem kis humorérzékkel mondja Mexxx- nek, hogy Pozsony két nevezetessé­ge a bécsi szelet és a magyar gu­lyás, valamint talán itt fedezték fel az ejtőernyőt is. A díszlet- és jelmeztervező Éva Rácová divatbemutatókon meg­szokott téglalap alakú kifutót ter­vezett, innen jönnek elő s vonulnak vissza a szereplők, akik a rendezői elképzeléshez hűen tényleg önma­gukat adják. A két menedzser közül Kassai Csongor néha tétova, a valós szerelmi kapcsolatot is felidézni ké­pes emberszabású Mexxxje egy- egy pillanatra ki tud kapcsolni ben­nünket az előadás elembertelene- désre hangolt nyomasztó világá­ból. Egyébként az egész előadás hangulata jóval megnyugtatóbb, mint a regényé, de még itt, ebben a közegben is igen unszimpatikus Hotján Viktor rafinált, csak a testi kielégülésre és csupasz üzleti ha­szonra hajtó, tollruhában, mezte­len felsőtesttel, áporodott kanszag­gal felruházott topmenedzsere. Bár a szereplők az előadásban közvet­len kapcsolatban vannak egymás­sal, mégis remekül jelzi a kapcso­lathiányt az is, hogy többnyire egy­más mellett állva is mobiltelefonon tartják a kapcsolatot, vagy önma­gukhoz beszélnek, s alig néznek a partnereik szemébe. Remek válasz­tás a kapcsolatait teljesen elvesztő, az internet bugyraiban bóklászó Ir­vin szerepére Ľuboš Kostelný, aki főleg a mozdulataival, az arc- és a szemjátékával teremti meg a szere­tette vágyó, borzasztóan magányos férfit, aki egy pillanatra megszédül a hozzá hasonló cipőben járó Lina (Renáta Rymková) varázsától. De aztán minden visszatér a régi ke­rékvágásba, s Irvin úgy dönt, hogy otthagyja a jól jövedelmező állást, a szintén őszinte kapcsolatot ke­reső Mexxxt, s azt a Linát, aki talán az első NŐ lehetne az életében. Az élet megy tovább, s Lina to­vább hirdetheti a lapokban a már jó bevált szlogenjeit: Ne tegyen fóliát szeretkezés közben a partnemője fejére - veszélyes! Vagy: Előre döntse el, hogy ld lesz az orvos, ki a nővér és ki a szanitéc! Hvorecký játéka maga is a gyógymód része, hiszen másfél órára kiszabadít bennünket a szá­mítógép fogságából. Hvorecký játéka maga is a gyógymód része, hiszen másfél órára kiszabadít bennünket a számítógép fog­ságából (Jakub Klimo felvétele) OTTtHHtBHK * MYIiV Az arab személynevek átírásának gyakorlata MISAD KATALIN Előző heti írásunkban bemu­tattuk az arab nevek magyar át­írását befolyásoló két alapvető szempontot, mely szerint a 19. század előtt élt személyek nevét, valamint a hagyományos törté­neti, vallási és egyéb kifejezése­ket a klasszikus nyelv ejtési sza­bályai szerint újuk (1. Abbászida- dinasztia; Harun ar-Rasíd - nagy­hírű bagdadi kalifa, 8-9. sz.; Mu­hammad ihn Szaúd - arábiai sejk, 18. sz.), az újabb keletű - azaz a 19-21. századi - névanyag átírá­sakor azonban már az egyes arab országokban általánosan hasz­nált ejtésforma alapján járunk el (1. Gamal Abdel Nasszer-egyipto­mi államfő, 1954-1970; Habib Burgiba - tunéziai miniszterel­nök, 1957-1975, később az or­szág örökös elnöke; Dzsábir el- Ahmed el-Dzsábir esz-Szabáh - volt kuvaiti államfő). Az arab nevek nagy része azon­ban nem közvetlen módon, ha­nem nyugat-európai (leggyak­rabban angol, francia vagy né­met) közvetítéssel került - és ke­rül napjainkban is - nyelvünkbe. Ez a tény általában nyomot hagy az illető névalakok magyar átírá­sában, s ilyenkor nem az egyes arab országokban használt ejtés­formát, hanem az átadó nyelv ki­ejtését vagy írásgyakorlatát kö­vetjük, pl.: Szaddam Husszein, Jasszer Arafat. Az arab kiejtés sze­rint a szóban forgó nevek rövid sz-es - tehát Húszéin, illetve Jel­szer vagy Jászir - átiratot kíván­nának, a közvetítő nyelvekben vi­szont Hussein, valamint Jasser alakban íiják - viszont rövid sz- szel ejtik - őket, hogy elkerüljék az esetleges z-s ejtésmódot. Annak ellenére, hogy a ma­gyarban a gyakori, már gyökeret eresztett arab nevek túlnyomó többségét a szabályzattal össz­hangban írjuk, bizonyos esetek­ben nem szabályszerű, hanem hagyományos alakjukban jegyez­zük őket. Allah nevének rövid magánhangzós jelölése a magyar írásgyakorlatban például eltér az arabban kialakult közgyakorlat­tól, ott ugyanis a második szó­tag hosszú, tehát Alláhnak ejtik. Az -alldh névelemmel végződő személynevekben viszont a ma­gyar átiratban is megmarad a hosszú á, pl: Abdalláh, Naszral- láh stb. S míg a próféta neveként, valamint a modem névanyagban a Mohamed alakot használjuk (1. Mohamed Atta - a 2001-es New York-i terrortámadás egyik végre­hajtója), a klasszikusban az írás­képből künduló Muhammad a megfelelő forma (1. Muhammad ibn Szaúd - arábiai sejk, 18. sz.). Szintén nem szabályszerű, ha­nem hagyományos alakban újuk a líbiai vezető, Kadhafi nevét, amely a forrásnyelvi ejtésforma szerint Gaddáfi-nak hangzik, az írásképnek megfelelően pedig Kaddzáfi-nák kellene írnunk. Az arab személynevek gyakori eleme a névelő, amelyet kötőjellel kapcsolunk a következő névrész­hez, s mindig kis kezdőbetűvel ír­juk. Klasszikus alakja az al, mo­dem alakja pedig az el. Jellegze­tessége, hogy ad, dz,n, r, s, sz, t, z hangok előtt mindig hasonul, ezért jelenik meg például ar- alak­ban Harun ar-Rasíd nevében, il­letve esz- formában Dzsábir el -Ah­med el-Dzsábir esz-Szabáh volt ku­vaiti államfő nevében. A névelő mellett gyakori része a névnek az ibn, ben, bin (magyarul: fiaj névelem, amely azt jelzi, hogy a személynév az apa, esetleg a nagyapa vagy a dédapa nevével bővül (az ilyen típusú névadás oka a származást követő adato­kon túl a személyek pontosabb azonosíthatósága volt). Ezt az elemet mindig különíijuk a név többi részétől, s ha nem névkezdő helyzetben áll (pl.: Ben Burka - volt marokkói államfő), kis kezdőbetűvel jelöljük, pl.: Moha­med ibn Abdalláh ibn Abdal-Mut- talíb (Mohamed próféta teljes ne­ve), Oszama bin Láden (szaúdi származású hírhedt terrorista). Következő írásunkban az arab eredetű földrajzi nevek és köz­szók írásgyakorlatával foglalko­zunk.

Next

/
Oldalképek
Tartalom