Új Szó, 2007. január (60. évfolyam, 1-25. szám)
2007-01-26 / 21. szám, péntek
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2007. JANUÁR 26. Kultúra 9 Pintér Béla és Társulata balladisztikus parasztoperájának vendégelőadása január 30-án Komáromban Humor, vérfertőzés és gyilkosság A Parasztopera túl van a 150. előadáson (Képarchívum) A Magyar Köztársaság Kulturális Intézetének meghívására január 30-án 19 órakor a komáromi Jókai Színházban vendégszerepei a budapesti Pintér Béla és Társulata a Parasztopera című előadással. ELŐZETES A társulat, amelynek a budapesti Műegyetem főépületében lévő Szkéné Színház ad otthont, 1998-ban alakult Pintér Béla vezetésével, aki saját darabjait állítja színpadra, továbbá színészként is részt vesz az előadásokban. Az elmúlt nyolc év során nyolc ősbemutatót tartottak a budapesti Szkéné Színházban, egyet pedig a Nemzeti Színházban. Az alkotók célja, hogy a társadalom és saját személyük kritikus-ironikus megfigyelései alapján - a szó egészséges értelmében vett - nemzeti ihletettségű, kortárs színpadi műveket hozzanak létre. A valóság és az álom, az autentikus és a giccs elegyéből, valamint a magyar népi kultúra egyes elemeiből épül fel az a szürreális világ, mely összes korábbi darabjukat jellemzi. Sikereiknek köszönhetően a társulatot ma az egyik legjelentősebb és leginvenciózu- sabb színházi alkotóműhelyként tartják számon. Egyik kritikusuk így foglalta össze a társulat alkotómunkájá- nak-igyekezetének a lényegét: „»Rendkívüli varázsának lényege abban rejlik, hogy minden darabjához a váratlanra való várakozással ülünk le. Az író tiszteleg most írótársa előtt: soha nem tudjuk, mi a csuda fog történni színpadán a következő pillanatban.« Fent idézett angol drámaíró, David Hare szavai a színész, rendező, a színház megújítására törekvő írótársához szólnak: Pintérhez. Pon- tosítsunk, Harold Pinter-hez, az angol abszurd dráma atyjához. Talán nincsenek véletlenek, amennyiben Hare szavai tökéletesen illenek egy magyar drámaíró- színész-rendezőre, aki szintén fejébe vette, hogy új színházat teremt. Történetesen Pintérnek hívják őt is. A Pintér Béla és Pinter Harold közötti negyven év semmit nem változtat a színi vüághoz való meglepően hasonló hozzáállásukon. Ők az állandó keresők, céljuk a színházi nyelv újból és újbóli megújítása - a formaújítás. Egy apró, de fontos különbséget kell ldemelni: a magyar Pintér munkáját saját csapata viszi sikerre. (...) Pintér darabjait pontosan az a kettősség jellemzi, mely a színház legősibb sajátja. Egyfelől magukon viselik a megkérdőjelezhetetlen Móricz Zsigmond-i »csak arról lehet írni, ami fáj, ami megsebzi az embert« igazságot. Komor, nehéz darabok ezek. Másfelől alapelemük az ironikus humor.” A társulat eddigi legsikeresebb darabját, a 2002-ben bemutatott Parasztoperát, amellyel ezúttal Komáromban vendégszerepeinek, s amely túl van a 150. előadáson, többek között Cardiff- ban, Plzeňben, Torunban, Zágrábban, Stuttgartban, Moszkvában, valamint Erdélyben három helyen, továbbá Hollandia öt különböző városában adták elő. Az Anyám orra című darab Brüsszel és Svájc után Hamburgban, Sevillában és Erdélyben vendégszereZenéjének alapja az erdélyi magyar népdalok, a barokk és a rock bizarr, mégis homogén elegye. pelt. Gyévuska című előadásuk eddig Berlinben és Lipcsében volt látható. Pintér Béla kedvcsinálóként csupán annyit árul el a darabról, hogy: „A Parasztoperában egy balladisztikus történetet dolgoztunk fel opera formában. Zenéjének alapja az erdélyi magyar népdalok, a barokk és a rock bizarr, mégis homogén elegye. A történet talán sokak számára ismerős lesz. Nekem a nagymamám úgy mesélte, hogy Szabadszállás környéki emberekkel történt ez meg nagyon régen. Bocsássák meg nekem, ha egyelőre csak annyit árulok el belőle, hogy lesz benne néhány boldogtalan sorsú ember, szenvedély, humor, vérfertőzés és gyilkosság.” A Parasztopera több kitüntetésben is részesült. Egyebek között megkapta a Színikritikusok Díját, mint az évad legjobb ze- nés/szórakoztató előadása. A nyíregyházi Vidor Fesztiválon a legtökéletesebb összhangzat díjával jutalmazták. A Magyar Stúdiószínházi Műhelyek XV. Fesztiválján a Bárka Színház díját kapta. A toruni Nemzetközi Színházi Fesztivál két díjjal minősítették az előadást: az eredeti színházi formanyelv díjával és a legjobb zene díjával. Pintér Béla 2000-ben megkapta a Népszabadság Üstökös díját, 2001-ben Örkény István írói ösztöndíjban részesült, 2003-ban pedig Jászai Mari-díjjal tüntették ki. (ú) A filmváltozat vitákat provokált, s újrapozicionálta a kortárs opera helyét a kortárs zeneművészet horizontján Klinghoffer halála - egy operathriller karrierje CSEHY ZOLTÁN Sokan Adams Nixon Kínában (1987) című operájától számítják a posztmodern operairodalom kezdetét, mások (többen) zenei hiperrealizmusról beszélnek. Lehet-e egy híradóba illő, kortárs eseményből eleven operát komponálni? Az amerikai zenei minimalizmus egyik legragyogóbb tehetségű képviselője (Steve Reich, Terry Riley és Philip Glass mellett) ezt többszörösen bizonyította. Az egykori amerikai elnök kínai látogatásának zseniális zenei dokumentálása után készült Klinghoffer halála (1991) vagy a 2005-ben bemutatott, az atombomba kifejlesztéséről és az első kísérleti atomrobbantásokról szóló Doctor Atomic (melyben többek közt Teller Ede is szerepel) ezt látványosan bebizonyította. Mellékesen jegyzem meg, hogy Adams a fikciósabb természetű zenét is kedveli, a Mozart-év egyik legrangosabb eseménye épp A virágzó fa című Mozart- hommage-ának bemutatója (2006. november 14.) volt. Adams kivált az illúziót keltő lassítás, nyújtás és megszakítás, törés effektusaival élve hozza létre egyéni stílusát. Adams aktualitását példázza az is, hogy 2003- ban zenei Pulitzer-díjat kapott a szeptember 11-ei terrortámadás áldozatainak emlékére komponált On the Transmigration of Souls című kórusművéért. A Klinghoffer halála című opera filmváltozata (Penny Wool- cock remekműve!) a reveláció erejével hatott, vitákat provokált, s újrapozicionálta a kortárs opera helyét a kortárs zeneművészet horizontján. 1985-ben palesztin terroristák eltérítik az olasz Achille Lauro nevű kirándulóhajót. A fedélzeten jobbára idős turisták tartózkodnak. A nyaralókat összecsődítik a nagyteremben, szeparálják őket, miközben felhangzik a természet hangját jelképező Óceánkórus. A kapitányt (Christopher Maltman) Mamoud (Kamel Boutros), a zenekedvelő terrorista őrzi. A hangulatot az Éjkórus fejezi ki. Miután a hajó kikötési engedélyre várakozik, a terroristák felfedezik maguknak a zsidó származású amerikait, a tolókocsihoz kötött Leon Kling- hoffert (1916-1985), akit a kiváló Sanford Sylvan testesít meg. Klinghoffer házassági évfordulóját jött ünnepelni a hajóra feleségével. A túszul ejtett turisták már a hajófedélzeten várják a bizonytalan és kétségbeejtő fejleményeket. A hangulatot a tűző napban megszólaló Sivatagkórus fejezi ki. A terroristák Klinghoffert pusztán elrettentésként és céljaik vélt igazáért, mintegy játszadozás gyanánt megölik, a tengerbe vetik. A kapitány és Klinghoffer felesége kiélezett vitát folytat az emberi önfeláldozásról. A férjétől elszigetelten tartott (egyébként rákos) Klinghofferné csak később értesül Klinghoffer haláláról. A terroristák elhagyják a hajót. Adams hiperrealista zenéje egy lírává oldódó dokumentum jellegét kölcsönzi a történéseknek. A szerző ismét a Nixon Kínában alkotógárdájával dolgozott együtt (Peter Sellers, Alice Goodman). A mű inkább oratórium jelleget kap, s Adams ebben főként Bach kompozíciós technikáit, passióit követi. Schönberg hatása ugyanúgy jelen van. A korábbi opera groteszk hangvételét itt a tragikum iránti érzék kiteljesedése uralja, ezt kivált a dramaturgiai szempontból kifogástalanul elhelyezett kórusok emelik ki. A döntéshelyzetbe hozott ember létszorongatottsága, az egzisztenciális félelem és az igazságosság elvére épülő normarendszer kialakíthatósága kerül terítékre a zene nyelvén, bámulatos eleganciával. Az egyéni megnyilatkozásokat és a cselekményvezetést a kórus kommentári jelleggel színezi és árnyalja, s ez a művet a görög tragédiák szellemével és dramaturgiájával rokonít- ja. Külön ki kell térni a női hangon megszólaló Omar alakjára (akit Emil Marwa testesít meg, és Susan Bickley hangján szól): itt ősi operai hagyományt újít meg Adams, ugyanakkor bámulatosan plasztikussá tudja tenni a habozó és a szerepéből minduntalan kitörni kívánó, önazonosságát feladó terrorista alakját. A mű hatalmas vitákat váltott ki: egyesek szerint a terrorizmus romantizálására tör, sőt, egyenesen antiszemita (Richard Tarus- kin pl. 2001-ben a New York Times hasábjain támadta az opera erkölcsi hátterét). Természetesen ezek a vádak szerencsétlen félreértelmezések termékei. A remek film a cselekményt az emlékezés, a visszagondolás és a felidézés effektusai révén még intenzívebbé tudta tenni, s a horrorisztikus jelen időiségét kisiklatva egy egyetemes érvényű, izgalmas operathrillerré változtatta. (John Adams: The Death of Klinghoffer, DECCA, 2003, DVD) RÖVIDEN Magyar animáció a berlini szemlén Budapest. Szilágyi Varga Zoltán Jegyzőkönyv - Mansfeld Péter emlékére című animációs filmetűdje is meghívást kapott a február 8- án kezdődő 57. Berlinale versenyprogramjába. Az animációs alkotás az 1959. március 21-én történteket idézi meg. Ezen a napon végezték ki - alig néhány nappal 18. születésnapja után - a 16 évesen elítélt Mansfeld Pétert. A filmetűd alatt szóról szóra elhangzik az ítélet végrehajtását dokumentáló jegyzőkönyv. A filmetűd alkotója, a Balázs Béla-díjas Szüágyi Varga Zoltán az erdélyi Kékesen született; Maros- vásárhelyen, Kolozsváron és Bukarestben tanult. Filmjei - a Gordiuszi csomó (1980), az Aréna (1982), a Monológ (1983), a Tiszta kép (1988), az Éjszakai kultúrtörténeti hadgyakorlat (1992), az Utazás a Föld középpontja felé (2001), a Koan/Ne beszélj! (2004) és A világlátott egérke (2005) - a nemzetközi animációs filmfesztiválok ismert vendégei, rangos díjakat nyertek világszerte. (MTI) Ismét telt ház lesz az áprilisban nyíló könyvfesztiválon Díszvendég: Umberto Eco MT1-HÍR Budapest. Az eddigi jelentkezések alapján biztosan telt ház lesz a XIV. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztiválon - mondta Zentai Péter László fesztiváligazgató. A budapesti kongresszusi központ 1600 négyzetméterén és a központ főbejáratánál, szabadtéren összesen mintegy 250 különböző méretű standot alakítanak majd ki. Egy standon akár több kiadó is osztozhat, így mintegy ötszáz könyves műhely - közöttük kétszáz magyarországi, illetve határon túli magyar cég - képviselteti magát az április 12-én megnyíló kortárs irodalmi seregszemlén - ismertette az igazgató. Elmondta: a hivatalos jelentkezési határidő január 15-én zárult le, azonban továbbra is érkeznek standigények a kiadók részéről. Hangsúlyozta, hogy egy jelentkezőt sem utasítanak el, a kongresz- szusi központ minden négyzetcentiméterét kihasználják. A jelentkezések alapján körülbelül 25 országból érkeznek kiállítók. A díszvendég az olasz író, Umberto Eco, illetve Kanada lesz. A fesztivál állandó kiállítói közül az idén is képviselteti magát Németország, Franciaország, Portugália, Lengyelország, Spanyolország, Románia és Japán. Kis szünet után újra (SITA/AP-felvétel) jelentkezett Kína, amely a tervek szerint a jövő évi fesztivál díszvendége lesz - árulta el az igazgató. Először állít standot skandináv ország a fesztiválon: Dánia pavilonjában előreláthatóan a finn, illetve a svéd kortárs irodalom is bemutatkozik, és a skandinávok hamarosan az esemény díszvendégei lehetnek -jelezte Zentai Péter László. A seregszemle első tengerentúli díszvendége, Kanada tiszteletére a magyar könyvkiadók mintegy hatvan kötettel készülnek. Kanadai szerzőktől mintegy negyven könyv, az országról pedig húsz kiadvány lát napvilágot a fesztivál kezdetéig. A Pátria rádió kétnapi kínálatából válogathatnak Hétvégi programok MŰSORAJÁNLÓ Szombat: közvetítésünket ezen a hétvégen még reggel hétkor indítjuk a Hétről hétre című zenés, publicisztikai magazinnal. A11 óra 30 perckor kezdődő Délidő ezúttal arról szól, hogy a Szlovák Rádió, így a Pátria rádió is műsorszerkezeti változás küszöbén áll. De vajon mit jelent ez a hallgató számára? Vajon mi lesz a rádió magyar adása szellemi és hangvételi változásának lényege? Miklósi Péter erről beszélget a Pátria rádió igazgatójával, Nagy Ildikóval. 13 órakor irodalmi magazinunk, a Téka jelentkezik. A műsorban szó lesz a Kalligram Kiadó Krúdy-sorozatáról, a Lilium Aurum Kiadó ez évi terveiről, és nyilatkozik műsorunknak Zs. Nagy Lajos nemrégen megjelentetett prózakötetének összeállítója, Bettes István. 15 órától tűztük műsorra a Kultúra világát, amelyben hangképekben számolunk be a mosonmagyaróvári Art Flexum művészeti társaság dunaszerdahelyi kiállításának megnyitójáról. A 16 órai hírek előtt filmzene szól, utána pedig a Köszöntőt közvetítjük. Vasárnap hírekkel és sportösz- szefoglalóval indul az adás. A 8 ó- rai híreket követően katolikus műsorral jelentkezik a Vüágosság című egyházi magazin. 8 óra 35 perctől a Zenei szerkesztő ajánlatában Madarász Veronika a Ghymes együttes új albumát ajánlja a hallgatók figyelmébe. A 9 órai hírek után Randevú. A műsorban vendégünk lesz Varga Zsuzsa énekesnő, a Szevasz Vándorszínház színészét, Gál Tamást most készülő darabjukról kérdezzük, majd a Szlovák Filharmónia ifjú csellistájával, Rácz Csabával beszélgetünk. A műsor sztárvendége Bárdos Deák Ágnes, a Kontroll Csoport egyik alapítója. 13 órakor a Térerő jelentkezik, amely ezúttal Lendván készült, a muravidéki magyar szerkesztőség gondozásában. 14 órai hírek után Lacza Tihamér műsorát, a Kaleidoszkópot közvetítjük, amelyben megismerkedhetnek egy Cleve- landban élő szemorvossal, dr. Tomaschek Lászlóval. Ezt követően Orcsik Éva restaurátor arról beszél, milyen következményekkel járhat, ha a műemlékek helyreállításakor az olcsóbb megoldást választják. Dr. Kiss László orvostörténész egy tájainkon született és országos hírűvé vált kiváló orvos, Kovács Sebestyén Endre alakját idézi fel. Bemutatjuk a kiskövesdi Balia Gabriellát, aki a legutóbbi Tavaszi szél vizet áraszt népzenei verseny országos döntőjében furulyajátékával ezüstkoszorús minősítést szerzett. Végül a galántai Vanya Barbarával ismerkedhetnek meg, aki egyetemi tanulmányait megszakítva egy évre Dublinba költözött, hogy gyakorolja az angol nyelvet, (bodri)