Új Szó, 2007. január (60. évfolyam, 1-25. szám)

2007-01-26 / 21. szám, péntek

www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2007. JANUÁR 26. Kultúra 9 Pintér Béla és Társulata balladisztikus parasztoperájának vendégelőadása január 30-án Komáromban Humor, vérfertőzés és gyilkosság A Parasztopera túl van a 150. előadáson (Képarchívum) A Magyar Köztársaság Kul­turális Intézetének meghí­vására január 30-án 19 órakor a komáromi Jókai Színházban vendég­szerepei a budapesti Pintér Béla és Társulata a Parasztopera című előadással. ELŐZETES A társulat, amelynek a buda­pesti Műegyetem főépületében lévő Szkéné Színház ad otthont, 1998-ban alakult Pintér Béla ve­zetésével, aki saját darabjait állít­ja színpadra, továbbá színészként is részt vesz az előadásokban. Az elmúlt nyolc év során nyolc ősbe­mutatót tartottak a budapesti Szkéné Színházban, egyet pedig a Nemzeti Színházban. Az alko­tók célja, hogy a társadalom és saját személyük kritikus-ironikus megfigyelései alapján - a szó egészséges értelmében vett - nemzeti ihletettségű, kortárs színpadi műveket hozzanak létre. A valóság és az álom, az autenti­kus és a giccs elegyéből, valamint a magyar népi kultúra egyes ele­meiből épül fel az a szürreális vi­lág, mely összes korábbi darabju­kat jellemzi. Sikereiknek köszön­hetően a társulatot ma az egyik legjelentősebb és leginvenciózu- sabb színházi alkotóműhelyként tartják számon. Egyik kritikusuk így foglalta össze a társulat alkotómunkájá- nak-igyekezetének a lényegét: „»Rendkívüli varázsának lényege abban rejlik, hogy minden darab­jához a váratlanra való várakozás­sal ülünk le. Az író tiszteleg most írótársa előtt: soha nem tudjuk, mi a csuda fog történni színpadán a következő pillanatban.« Fent idézett angol drámaíró, David Hare szavai a színész, rendező, a színház megújítására törekvő író­társához szólnak: Pintérhez. Pon- tosítsunk, Harold Pinter-hez, az angol abszurd dráma atyjához. Talán nincsenek véletlenek, amennyiben Hare szavai tökélete­sen illenek egy magyar drámaíró- színész-rendezőre, aki szintén fe­jébe vette, hogy új színházat te­remt. Történetesen Pintérnek hív­ják őt is. A Pintér Béla és Pinter Harold közötti negyven év sem­mit nem változtat a színi vüághoz való meglepően hasonló hozzáál­lásukon. Ők az állandó keresők, céljuk a színházi nyelv újból és új­bóli megújítása - a formaújítás. Egy apró, de fontos különbséget kell ldemelni: a magyar Pintér munkáját saját csapata viszi sikerre. (...) Pintér darabjait pontosan az a kettősség jellemzi, mely a szín­ház legősibb sajátja. Egyfelől ma­gukon viselik a megkérdőjelez­hetetlen Móricz Zsigmond-i »csak arról lehet írni, ami fáj, ami megsebzi az embert« igazsá­got. Komor, nehéz darabok ezek. Másfelől alapelemük az ironikus humor.” A társulat eddigi legsikeresebb darabját, a 2002-ben bemutatott Parasztoperát, amellyel ezúttal Komáromban vendégszerepei­nek, s amely túl van a 150. elő­adáson, többek között Cardiff- ban, Plzeňben, Torunban, Zág­rábban, Stuttgartban, Moszkvá­ban, valamint Erdélyben három helyen, továbbá Hollandia öt kü­lönböző városában adták elő. Az Anyám orra című darab Brüsszel és Svájc után Hamburgban, Sevil­lában és Erdélyben vendégszere­Zenéjének alapja az erdélyi magyar népdalok, a barokk és a rock bizarr, mégis homogén elegye. pelt. Gyévuska című előadásuk eddig Berlinben és Lipcsében volt látható. Pintér Béla kedvcsinálóként csupán annyit árul el a darabról, hogy: „A Parasztoperában egy balladisztikus történetet dolgoz­tunk fel opera formában. Zenéjé­nek alapja az erdélyi magyar nép­dalok, a barokk és a rock bizarr, mégis homogén elegye. A történet talán sokak számára ismerős lesz. Nekem a nagymamám úgy mesél­te, hogy Szabadszállás környéki emberekkel történt ez meg na­gyon régen. Bocsássák meg ne­kem, ha egyelőre csak annyit áru­lok el belőle, hogy lesz benne né­hány boldogtalan sorsú ember, szenvedély, humor, vérfertőzés és gyilkosság.” A Parasztopera több kitünte­tésben is részesült. Egyebek kö­zött megkapta a Színikritikusok Díját, mint az évad legjobb ze- nés/szórakoztató előadása. A nyíregyházi Vidor Fesztiválon a legtökéletesebb összhangzat díjá­val jutalmazták. A Magyar Stú­diószínházi Műhelyek XV. Feszti­válján a Bárka Színház díját kap­ta. A toruni Nemzetközi Színházi Fesztivál két díjjal minősítették az előadást: az eredeti színházi formanyelv díjával és a legjobb zene díjával. Pintér Béla 2000-ben megkap­ta a Népszabadság Üstökös díját, 2001-ben Örkény István írói ösz­töndíjban részesült, 2003-ban pedig Jászai Mari-díjjal tüntet­ték ki. (ú) A filmváltozat vitákat provokált, s újrapozicionálta a kortárs opera helyét a kortárs zeneművészet horizontján Klinghoffer halála - egy operathriller karrierje CSEHY ZOLTÁN Sokan Adams Nixon Kínában (1987) című operájától számít­ják a posztmodern operairoda­lom kezdetét, mások (többen) zenei hiperrealizmusról beszél­nek. Lehet-e egy híradóba illő, kortárs eseményből eleven ope­rát komponálni? Az amerikai ze­nei minimalizmus egyik legra­gyogóbb tehetségű képviselője (Steve Reich, Terry Riley és Philip Glass mellett) ezt többszö­rösen bizonyította. Az egykori amerikai elnök kínai látogatásá­nak zseniális zenei dokumentá­lása után készült Klinghoffer ha­lála (1991) vagy a 2005-ben be­mutatott, az atombomba kifej­lesztéséről és az első kísérleti atomrobbantásokról szóló Doctor Atomic (melyben többek közt Teller Ede is szerepel) ezt látványosan bebizonyította. Mel­lékesen jegyzem meg, hogy Adams a fikciósabb természetű zenét is kedveli, a Mozart-év egyik legrangosabb eseménye épp A virágzó fa című Mozart- hommage-ának bemutatója (2006. november 14.) volt. Adams kivált az illúziót keltő las­sítás, nyújtás és megszakítás, tö­rés effektusaival élve hozza létre egyéni stílusát. Adams aktualitá­sát példázza az is, hogy 2003- ban zenei Pulitzer-díjat kapott a szeptember 11-ei terrortámadás áldozatainak emlékére kompo­nált On the Transmigration of Souls című kórusművéért. A Klinghoffer halála című ope­ra filmváltozata (Penny Wool- cock remekműve!) a reveláció erejével hatott, vitákat provokált, s újrapozicionálta a kortárs opera helyét a kortárs zeneművészet horizontján. 1985-ben palesztin terroristák eltérítik az olasz Achille Lauro nevű kirándulóha­jót. A fedélzeten jobbára idős tu­risták tartózkodnak. A nyaralókat összecsődítik a nagyteremben, szeparálják őket, miközben fel­hangzik a természet hangját jel­képező Óceánkórus. A kapitányt (Christopher Maltman) Mamoud (Kamel Boutros), a zenekedvelő terrorista őrzi. A hangulatot az Éjkórus fejezi ki. Miután a hajó kikötési engedélyre várakozik, a terroristák felfedezik maguknak a zsidó származású amerikait, a tolókocsihoz kötött Leon Kling- hoffert (1916-1985), akit a kivá­ló Sanford Sylvan testesít meg. Klinghoffer házassági évforduló­ját jött ünnepelni a hajóra felesé­gével. A túszul ejtett turisták már a hajófedélzeten várják a bizony­talan és kétségbeejtő fejleménye­ket. A hangulatot a tűző napban megszólaló Sivatagkórus fejezi ki. A terroristák Klinghoffert pusztán elrettentésként és céljaik vélt igazáért, mintegy játszado­zás gyanánt megölik, a tengerbe vetik. A kapitány és Klinghoffer felesége kiélezett vitát folytat az emberi önfeláldozásról. A férjétől elszigetelten tartott (egyébként rákos) Klinghofferné csak később értesül Klinghoffer haláláról. A terroristák elhagyják a hajót. Adams hiperrealista zenéje egy lírává oldódó dokumentum jellegét kölcsönzi a történések­nek. A szerző ismét a Nixon Kíná­ban alkotógárdájával dolgozott együtt (Peter Sellers, Alice Goodman). A mű inkább oratóri­um jelleget kap, s Adams ebben főként Bach kompozíciós techni­káit, passióit követi. Schönberg hatása ugyanúgy jelen van. A ko­rábbi opera groteszk hangvételét itt a tragikum iránti érzék kitelje­sedése uralja, ezt kivált a drama­turgiai szempontból kifogástala­nul elhelyezett kórusok emelik ki. A döntéshelyzetbe hozott em­ber létszorongatottsága, az eg­zisztenciális félelem és az igazsá­gosság elvére épülő normarend­szer kialakíthatósága kerül terí­tékre a zene nyelvén, bámulatos eleganciával. Az egyéni megnyi­latkozásokat és a cselekményve­zetést a kórus kommentári jelleg­gel színezi és árnyalja, s ez a mű­vet a görög tragédiák szellemé­vel és dramaturgiájával rokonít- ja. Külön ki kell térni a női han­gon megszólaló Omar alakjára (akit Emil Marwa testesít meg, és Susan Bickley hangján szól): itt ősi operai hagyományt újít meg Adams, ugyanakkor bámulato­san plasztikussá tudja tenni a ha­bozó és a szerepéből mindunta­lan kitörni kívánó, önazonossá­gát feladó terrorista alakját. A mű hatalmas vitákat váltott ki: egyesek szerint a terrorizmus romantizálására tör, sőt, egyene­sen antiszemita (Richard Tarus- kin pl. 2001-ben a New York Ti­mes hasábjain támadta az opera erkölcsi hátterét). Természetesen ezek a vádak szerencsétlen félre­értelmezések termékei. A remek film a cselekményt az emlékezés, a visszagondolás és a felidézés effektusai révén még intenzíveb­bé tudta tenni, s a horrorisztikus jelen időiségét kisiklatva egy egyetemes érvényű, izgalmas operathrillerré változtatta. (John Adams: The Death of Klinghoffer, DECCA, 2003, DVD) RÖVIDEN Magyar animáció a berlini szemlén Budapest. Szilágyi Varga Zoltán Jegyzőkönyv - Mansfeld Péter emlékére című animációs filmetűdje is meghívást kapott a február 8- án kezdődő 57. Berlinale versenyprogramjába. Az animációs alkotás az 1959. március 21-én történteket idézi meg. Ezen a napon végezték ki - alig néhány nappal 18. születésnapja után - a 16 évesen elítélt Mansfeld Pétert. A filmetűd alatt szóról szóra elhangzik az ítélet vég­rehajtását dokumentáló jegyzőkönyv. A filmetűd alkotója, a Balázs Béla-díjas Szüágyi Varga Zoltán az erdélyi Kékesen született; Maros- vásárhelyen, Kolozsváron és Bukarestben tanult. Filmjei - a Gordiu­szi csomó (1980), az Aréna (1982), a Monológ (1983), a Tiszta kép (1988), az Éjszakai kultúrtörténeti hadgyakorlat (1992), az Utazás a Föld középpontja felé (2001), a Koan/Ne beszélj! (2004) és A világ­látott egérke (2005) - a nemzetközi animációs filmfesztiválok ismert vendégei, rangos díjakat nyertek világszerte. (MTI) Ismét telt ház lesz az áprilisban nyíló könyvfesztiválon Díszvendég: Umberto Eco MT1-HÍR Budapest. Az eddigi jelentke­zések alapján biztosan telt ház lesz a XIV. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztiválon - mondta Zentai Péter László fesztiváligazgató. A budapesti kongresszusi központ 1600 négyzetméterén és a köz­pont főbejáratánál, szabadtéren összesen mintegy 250 különböző méretű standot alakítanak majd ki. Egy standon akár több kiadó is osztozhat, így mintegy ötszáz könyves műhely - közöttük két­száz magyarországi, illetve hatá­ron túli magyar cég - képviselteti magát az április 12-én megnyíló kortárs irodalmi seregszemlén - ismertette az igazgató. Elmondta: a hivatalos jelentke­zési határidő január 15-én zárult le, azonban továbbra is érkeznek standigények a kiadók részéről. Hangsúlyozta, hogy egy jelentke­zőt sem utasítanak el, a kongresz- szusi központ minden négyzetcen­timéterét kihasználják. A jelentkezések alapján körülbe­lül 25 országból érkeznek kiállítók. A díszvendég az olasz író, Umberto Eco, illetve Kanada lesz. A fesztivál állandó kiállítói közül az idén is képviselteti magát Németország, Franciaország, Portugália, Len­gyelország, Spanyolország, Romá­nia és Japán. Kis szünet után újra (SITA/AP-felvétel) jelentkezett Kína, amely a tervek szerint a jövő évi fesztivál díszven­dége lesz - árulta el az igazgató. Először állít standot skandináv ország a fesztiválon: Dánia pavilon­jában előreláthatóan a finn, illetve a svéd kortárs irodalom is bemutat­kozik, és a skandinávok hamarosan az esemény díszvendégei lehetnek -jelezte Zentai Péter László. A seregszemle első tengerentúli díszvendége, Kanada tiszteletére a magyar könyvkiadók mintegy hat­van kötettel készülnek. Kanadai szerzőktől mintegy negyven könyv, az országról pedig húsz kiadvány lát napvilágot a fesztivál kezdetéig. A Pátria rádió kétnapi kínálatából válogathatnak Hétvégi programok MŰSORAJÁNLÓ Szombat: közvetítésünket ezen a hétvégen még reggel hétkor indít­juk a Hétről hétre című zenés, pub­licisztikai magazinnal. A11 óra 30 perckor kezdődő Délidő ezúttal ar­ról szól, hogy a Szlovák Rádió, így a Pátria rádió is műsorszerkezeti vál­tozás küszöbén áll. De vajon mit je­lent ez a hallgató számára? Vajon mi lesz a rádió magyar adása szel­lemi és hangvételi változásának lé­nyege? Miklósi Péter erről beszél­get a Pátria rádió igazgatójával, Nagy Ildikóval. 13 órakor irodalmi magazinunk, a Téka jelentkezik. A műsorban szó lesz a Kalligram Ki­adó Krúdy-sorozatáról, a Lilium Aurum Kiadó ez évi terveiről, és nyilatkozik műsorunknak Zs. Nagy Lajos nemrégen megjelentetett prózakötetének összeállítója, Bet­tes István. 15 órától tűztük műsor­ra a Kultúra világát, amelyben hangképekben számolunk be a mo­sonmagyaróvári Art Flexum művé­szeti társaság dunaszerdahelyi kiál­lításának megnyitójáról. A 16 órai hírek előtt filmzene szól, utána pe­dig a Köszöntőt közvetítjük. Vasárnap hírekkel és sportösz- szefoglalóval indul az adás. A 8 ó- rai híreket követően katolikus mű­sorral jelentkezik a Vüágosság cí­mű egyházi magazin. 8 óra 35 perctől a Zenei szerkesztő ajánlatá­ban Madarász Veronika a Ghymes együttes új albumát ajánlja a hall­gatók figyelmébe. A 9 órai hírek után Randevú. A műsorban vendé­günk lesz Varga Zsuzsa énekesnő, a Szevasz Vándorszínház színészét, Gál Tamást most készülő darabjuk­ról kérdezzük, majd a Szlovák Fil­harmónia ifjú csellistájával, Rácz Csabával beszélgetünk. A műsor sztárvendége Bárdos Deák Ágnes, a Kontroll Csoport egyik alapítója. 13 órakor a Térerő jelentkezik, amely ezúttal Lendván készült, a muravidéki magyar szerkesztőség gondozásában. 14 órai hírek után Lacza Tihamér műsorát, a Kalei­doszkópot közvetítjük, amelyben megismerkedhetnek egy Cleve- landban élő szemorvossal, dr. Tomaschek Lászlóval. Ezt követően Orcsik Éva restaurátor arról beszél, milyen következményekkel járhat, ha a műemlékek helyreállításakor az olcsóbb megoldást választják. Dr. Kiss László orvostörténész egy tájainkon született és országos hí­rűvé vált kiváló orvos, Kovács Se­bestyén Endre alakját idézi fel. Be­mutatjuk a kiskövesdi Balia Gabri­ellát, aki a legutóbbi Tavaszi szél vi­zet áraszt népzenei verseny orszá­gos döntőjében furulyajátékával ezüstkoszorús minősítést szerzett. Végül a galántai Vanya Barbarával ismerkedhetnek meg, aki egyetemi tanulmányait megszakítva egy évre Dublinba költözött, hogy gyakorol­ja az angol nyelvet, (bodri)

Next

/
Oldalképek
Tartalom