Új Szó, 2007. január (60. évfolyam, 1-25. szám)

2007-01-24 / 19. szám, szerda

2007. január 24., szerda 3. évfolyam, 4. szám Beteg vagyok, nem tudok elmenni a találkozóra Ötből egy beosztott hazudik FELMÉRÉS Fölmerült már önben a gyanú, hogy valamelyik munkatársa oly­kor nem a teljes igazságot mond­ja? Esetleg önnel is előfordult már, hogy kitalált egy mesét, azért, hogy ne maradjon szégyen­ben a főnök vagy a kollégák előtt? Az igazság gyakran akkor is kide­rül, ha minden erejével igyekszik elkendőzni azt. Nem a teljes igazságot mondta az irodában, mert hátrányosan befolyásolta volna munkahelyi pozícióját, esedeg rontott volna népszerűségén és hitelén? A tény ettől még tény marad: nem mon­dott igazat, vagyis hazudott. Kér­dés, hogy mi indította erre? Egy tengerentúli álláskereső ol­dal felmérésből kiderül: a munka- vállalók 19 százaléka beismeri, hogy hetente legalább egyszer fül­lent. Tizenöt százalékuk azt is be­vallotta, hogy kapták már hazug­ságon. Mivel védekeztek? ♦ A megkérdezettek 26 száza­léka azzal érvelt, hogy csak így tu­dott megbékíteni egy vásárlót. ♦ 13 százalékuk arra hivatko­zott, hogy hazugsággal próbálta elkendőzni, hogy hibázott mun­kája során: elmulasztott egy fon­tos telefont, elszalasztott egy ta­lálkozót vagy figyelmeden volt, és ezzel akadályozta saját és kol­légái munkáját. ♦ 8 százalék ezzel „oldotta meg”, hogy késett a munkából, esetleg nem jelent meg egy fontos eseményen, míg ugyanennyien kollégájukat védték, amikor fül­lentettek. ♦ A megkérdezettek 5 százalé­ka hazugsággal keverte bajba kol­légáját, vagy ezt használta arra, hogy jobb színben tüntesse föl ma­gát felettese előtt. Az idézett felmérésből kiderül, hogy négyből egy amerikai mun­kaadó kirúgja alkalmazottját, ha hazugságon kapja. Az ehhez ha­sonló, kínos helyzetek elkerülhe­tők, ha a munkavállalók nem tö­mik valódansággal főnökük fejét. Sablonosán hangzik, mégis igaz: legjobb politika az őszinteség. Nemcsak felettese előtt ássa el magát, ha hazugságon kapják. Jó híre, hitele látja kárát, ha kollégái kiderítik, néha nagyot mond, oly­kor pedig - érdekei védelmében - valódanságot állít. Hogyha főnö­ke nem rúgja ki, megítélésén ak­kor is ront az eset: megrendülhet bizalma, és ezt a későbbiekben nehéz lesz helyreállítani. íme a hazugságok, melyekkel a munkavállalók a leggyakrabban élnek: ♦ „Nem tudom, mi történt va­lójában.” ♦„Éppen a másik vonalon ke­resnek, később visszahívom.” ♦ „Jelenleg nem vagyok a vá­rosban.” ♦ „Beteg vagyok, nem tudok elmenni a találkozóra.” ♦ „Nem kaptam meg a faxot, e- mailt, amit küldött, így nem érte­sültem róla, hogy keresett.” (h) Azonnali belépéssel felveszünk - főállásba ­adminisztratív munkaerőt munkakör: ✓ árurendelés, árképzés ✓ nagyker. partnerekkel való kommunikáció feltételek: ✓ középiskolai végzettség érettségivel ✓ szlovák nyelv aktív használata írásban és szóban ✓ német nyelv ismerete előny de nem feltétel ✓ PC használata (Microsoft Office) ✓ gyors és rugalmas tanulási képesség A munkavégzés helye Dunaszerdahely. Az érdeklődők jelentkezését várjuk a fimamobel@flmamobel.sk címre. BP-7-10316 Előfordul, hogy a jelöltet szándékosan váratják, így idézve elő feszült, frusztrált állapotot A stressztűrés és a stresszforrás mérése az állásinterjúkon Sok munkakörben elvárt a jó stressztűrő képesség. Állásinterjún szinte min­den pályázó azt állítja ma­gáról, hogy bírja a stresszt. De tényleg bírja? Miként mérik ezt a kivá­lasztáskor? Ajelölt megvá- rakoztatásától az esetle­ges alvásproblémákra való rákérdezésig széles a ta­nácsadók tárháza. FELDOLGOZÁS Főként vezetői, de más pozíci­ók betöltéséhez magas fokú stressztűrő képesség szükséges. Nincs mindenkiben meg. Állás­keresőként azonban azt illik vá­laszolni az interjún, hogy „jó a stressztűrő képességem”. Az interjúztatóknak azonban megvannak a praktikáik e kész­ségek felderítésére. Ennek érdekében gyakran kü­lönböző, úgynevezett szituációs kérdéseket tesznek fel. „A kivá­lasztás megkezdése előtt felmér­jük a munkakört, egyebek mel­lett azt is, hogy a mindennapi munka során milyen stresszfor- rásokra számíthat a leendő veze­tő. Ilyen stresszforrás lehet pél­dául az, hogy a közvetlen felet­tes vezetési stílusa lényegesen különbözik a pályázó vezetési stílusától. Megtörténhet, hogy az első számú vezető nagyon autoritativ, erősen hatékonyság­centrikus. Az ilyen vezető alatt a kissé kényelmesebb főnökök ha­mar a stressztűrés határához jutnak. Ha ez vár a jelöltre, akkor az interjúkérdéseinket úgy állítjuk össze, hogy választ kapjunk ar­ra: hogyan viselkedne egy ilyen helyzetben, hogyan élné ezt meg?” - avat be Lovász Sándor, az Asio Személyzeti és Gazda­ságpszichológiai Tanácsadó Iro­da szakmai igazgatója. A stressztűrés leghatékonyabb felméréséhez azonban nem fel­tétlenül a kérdéseken át vezet az út. Jó módszer az is, amely során először stresszes állapotba hoz­zák a jelöltet, majd ezt követően vizsgálják meg reakcióit. Előfor­dul, hogy a jelöltet szándékosan váratják így előidézve a stresszes állapotot. Megbeszélnek vele egy időpontot, és csak jóval ké­sőbb hívják be. így megtudják, hogy hogyan bírja például a vá­rakozással járó stresszt. A be­szélgetésen pedig fény derül ar­ra is, hogyan, miként kommuni­kál ilyen állapotban. Két interjúztató esetén előfor­duló stresszteszt: egyikük megfi­gyel, a másik pedig vár az alka­lomra, amikor „lecsaphat”, egy válaszra olyan kérdést tud fel­tenni, amelyet általában csak „stresszkérdésnek” hívnak a szakemberek. „Ha ezekre a kér­désekre megfelelően reagál, át­ment a vizsgán” - magyarázta a szakmai igazgató. Van, aki a környezet adta lehe­tőséget is kihasználja a minél ár­nyaltabb eredmény elérése érde­kében. ' „Az interjút például olyan szobában végzik, ahol a széken és asztalon kívül semmi­lyen más bútor nem kapott he­lyet. Ahol nincs ablak, és nincse­nek képek a falon” - mondta el Lovász Sándor. A stressztűrés mellett a tanács­adók minden esetben felmérik azt is, hogyan vezeti le a felgyü­lemlett stresszt a jelölt. Hiszen lehet, hogy jól bírja a folyamatos feszültséget, viszont ha nem ve­zeti azt le, akkor előbb-utóbb ki­dől a székéből. Megkérdezik, mi­vel tölti szabadidejét, sportol-e, vagy hogyan kapcsolódik ki. Vagy épp azt, hogy alvásproblé­máit - amennyiben vannak, illet­ve lennének - hogyan kezelné. Nagyon sokat elmond a jelöltről, ha erre a válasz: van egy jó orvos barátom. Az interjún fel lehet mérni a stressztűrés mértékét - egy bizo­nyos szinten- A valóban árnyalt kép kialakításához viszont nem elegendő ez a technika. Ahhoz erre specializált pszichológiai tesztek és kérdőívek egyidejű be­vetése szükséges. Kiváló eszköz, ám jóval drágább és időigénye­sebb az AC (assessment center) alkalmazása, (jp) Nemzetközi háttérrel rendelkező cég biztonságtechnikával foglalkozó részlegének megerősítéséhez keres megbízható, törekvő munkatársakat budapesti irodájába: Munkakör: • technikai jellegű tanácsadás, • meglévő ügyfélkapcsolat ápolása, • új ügyfelek felkutatása, • üzleti ajánlatok készítése, . • potencionális ügyfelek nyüvántartása. Elvárások: • minimum középfokú/műszaki végzettség, n * szlovák (cseh) és magyar nyelv tárgyalóképes ismerete, • kiváló kommunikációs, szervezői képesség, • B kategóriás jogosítvány, • megbízhatóság/önállóság. Ajánlatunk: • érdekes, változatos munka Budapesten, • versenyképes jövedelem, • szakmai fejlődés. Magyar és szlovák nyelvű, fényképpel ellátott életrajzát a következő e-mail címre várjuk: zsolt@micronixkft.hu Vi BP-7-10283 metaloBox W ..... mmmmm 111III 11 ■ 11III —^ Öl tözőszekrények specialistája várja jelentkezésedet bővülő csapatába, az alábbi pozícióra: TELEFONMARKETINGES Feltételek: - középfokú végzettség -számítógépes ismeretek (Microsoft Office, Internet)-jó kommunikációs készség- szlovák nyelv anyanyelvi szintű ismerete- magyar vagy angol nyelv haladói szintű ismerete- pályakezdők jelentkezését is várjuk Feladatkör: - potenciális vevők keresése telefonon- adatfeltöltés- katalógusok küldése A munkavégzés helye: Pozsony Önéletrajzodat juttasd el 2007. január 31-éig postán, a metaloBox Slovakia, s. r. o.. Rybničná 40, 831 07 Bratislava vagy e-mailben, az info@metalobox.sk címre. BP-7-10005

Next

/
Oldalképek
Tartalom