Új Szó, 2007. január (60. évfolyam, 1-25. szám)
2007-01-24 / 19. szám, szerda
6 Fókuszban: a kötelező óvodalátogatás ÚJ SZÓ 2007. JANUÁR 24. www.ujszo.com DEDÓVÓK AZ EURÓPAI UNIÓBAN Magyarország Magyarországon a tankötelezettség 5 éves kortól 18 éves korig kötelező, magában foglalja az óvoda utolsó egy évét is. Törvény írja elő a kötelező oktatás ingyenes biztosítását. Ennek ellenére a magániskolák felszámolhatnak díjat. Iskola előtti nevelés az iskolarendszer integrált, kulcs- fontosságú részét képezi (a 3-7 éves korosztály). Az óvodalátogatás tetszőlegesen választható az utolsó év (öt éves kor) kivételével, ami kötelező. Lengyelország H Az iskolakötelezettség 7 éves kortól az alapiskola befejezéséig, de legfeljebb 17 éves korig tart. Az oktatási rendszer egészének irányítása és felügyelete az oktatási minisztérium feladata. Az iskola előtti nevelés 3-6 éves korig folyik. Az óvodák az önkormányzatok fennhatósága alatt működnek. A hatévesek az ún. nulladik osztályba járnak, amely iskola-előkészítő jelleggel működik, és többnyire az alapiskolákban szerveződik. Csehország A tankötelezettség 6 éves kortól 15 éves korig tart. Ez magába foglalja az óvoda utolsó évét is. Az óvodák részét képezik az oktatási rendszernek. Az oktatás alapja az oktatási kerettörvény. Az óvodai képzés 3-6 éves korig tart. Az első két évben az óvodák anyagi hozzájárulást is kérhetnek a szülőktől, az összeg azonban nem haladhatja meg a működési költségek 50%-át. Az iskola előtti év már mindenki számára ingyenes és kötelező. Egyesült Királyság A tankötelezettség 5 éves kortól 16 éves korig tart. Észak-írországban 4 éves kortól. Az iskola előtti nevelés nem kötelező. Angliában és Walesben nincs államilag szervezett iskola előtti nevelési rendszer. Az iskola előtti nevelést vagy a helyi oktatási hatóságok (local education authorities) vagy más, önálló szervek biztosítják. A 3-5 éves gyerekeket szüleik vagy az óvodákba vagy az alapfokú (alsó tagozatos) iskolák óvodai osztályaiba (nursery classes) írathatják be. Skóciában a 3-5 éves gyerekeket az oktatásügyi hatóságok által felügyelt „gyermek- megőrzők” valamint az önkéntes alapon szerveződő vagy önálló szervezetek által működtetett óvodák fogadják. Az oktatásnak ez a szakasza nem kötelező és egész- vagy félnapos rendszerben is folyhat. Észak-írországban a 3-4 évesek óvodai oktatását az ún. Education and Library Boards-ok, az óvodák és az alapfokú (alsó tagozatos) iskolákban működő óvodai osztályok biztosítják. Az alapfokú oktatás 4 éves korban kezdődik. Ausztria Ausztriában 1975 óta minden iskola koedukált, az állami iskolák ingyenesek. Iskolaköteles minden 6 és 15 év közötti gyermek. A 3-6 év közötti gyermekek nagy többsége óvodába jár. Az óvodai ellátás térítés ellenében történik. Bizonyított anyagi nehézségek esetében a térítési díjat elengedhetik, illetve csökkenthetik. Az óvodai helyekre 1-2 évvel a gyermek elhelyezése előtt kell jelentkezni. Németország Tartománytól és állampolgárságától függetlenül minden hatodik életévét betöltött gyermek tankötelessé válik. A kötelező iskolai oktatás - tartománytól függően 10-12 évig - a 6. életévtől, a gyermek 18. életévéig tart. Az óvoda a 3 és 6 év közötti gyerekek iskolai előkészítésének hagyományos formája. Az óvoda nem kötelező. Az óvodák (a szülő szociális helyzete alapján megállapított) térítés ellenében fogadja a gyermekeket. Franciaország Franciaországban a 6-tól 16 éves korig kötelező oktatás ingyenes. Franciaországban az iskola előtti oktatásnak régi hagyományai vannak. Minden, második életévét betöltött kisgyerek óvodába (école maternelle) járhat. Az Európai Közösség országai közül, Belgiumot kivéve Franciaországban a legnagyobb az óvoda intézményét igénybe vevők százalékos aránya: a kétévesek 32,2%-a, az ötévesek 100%-a óvodás. Az óvodák 85%-a közintézmény, mindenki számára ingyenes. A fennmaradó 15% magánóvoda, melyek támogatást kapnak az államtól és a régiótól egyaránt. Természetesen a magánóvodák esetében a szülők pénzügyi hozzájárulása kötelező. A gyerekeket életkor szerint három csoportba osztják: kis, középső és nagycsoportba. (-cz-e, eu25) Mivel nem minden településen található óvoda, a gyermekek egy része-bejárni kényszerülne (Somogyi Tibor illusztrációs felvételei) A kötelező óvodalátogatás bevezetésével remélhetőleg csökkenne a tanulászavarral küzdő gyermekek aránya Hosszabb lehet a tanköteles kor A jelenlegi tízről tizenegy évre nőne a kötelező iskola- látogatás időtartama. Az elképzelések szerint nem a tanköteles kor felső határa módosulna, hanem az óvoda utolsó éve lenne kötelező. Az oktatási tárca egyelőre csupán koncepciókat fogalmazott meg, határozott elképzelése még nincs a kérdésben. ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Most még csak a 6-16 éveseken lehet számon kérni a kötelező intézménylátogatást. A kötelező óvodalátogatás bevezetése egyelőre csak elmélet. A szaktárca nem bír határozott elképzeléssel az esetleges kötelező óvodalátogatás dolgában. Javaslatait nemrég bocsátotta egyeztetésre. A minisztérium párhuzamosan négyféle modellben gondolkodik. A közoktatás mostohagyermeke Bár az óvodák fontos szerepet töltenek be a nevelésben, szervezeti szempontból nem részei az iskolarendszernek, csupán ún. egyéb oktatási intézménynek minősülnek. Az Állami Tanfelügyelet szerint az óvodáknak mielőbb a rendszer részévé kellene válniuk. Az oktatásfelügyeleti hatóság elképzelései alapján az óvodákról a jövőben a nemzetközi gyakorlatnak megfelelően a közoktatási törvénynek kellene rendelkeznie, nem pedig az egyéb oktatási intézményekről szóló jogszabálynak. Ez azonban nem feltétlenül jelentene kötelező óvodalátogatást. Múlt év novemberében Ján Mikolaj oktatási miniszter még határozottan jelentette ki, továbbra sem vezetik be a kötelező óvodalátogatást, és nem módosítják a tanköteles kor alsó határát. Ma már más a helyzet, a szaktárca erre vonatkozó elképzelései és kijelentései kevésbé egyértelműek. Az óvodalátogatás kötelezővé tétele szinte mindenképpen beavatkozást jelentene az önkormányzatok belügyeibe, az óvodák ugyanis jelenleg eredeti ön- kormányzati hatáskörben működnek. Fenntartásukat a helyi adóbevételekből fedezik. A kormánykoalíció három pártja közül kettő, a Smer és a HZDS választási programjában egyébként a kötelező óvodalátogatás bevezetése mellett foglalt állást. Változatok óvoda témakörben A szaktárca elemzése szerint, ha az óvodalátogatás továbbra is tetszőlegesen választható marad, a jövőben sem sikerülhet elérni azt az alapvető célt, hogy növeljék a roma és a szociálisan hátrányos helyzetű családokban élő gyermekek arányát az óvodákban. A kötelező óvodalátogatás bevezetésével a feltételezések szerint valószínűleg csökkenthető lenne az évismétlők, a tanulászavarral küzdő gyermekek száma is az alapiskolák első évfolyamában, illetve az alsó tagozatban. Viera Trpišová, az oktatási minisztérium szóvivője tájékoztatott, a négyféle modell közül csupán egy nem számol az eredeti önkormányzati hatáskörbe való beavatkozással, illetve a kötelező óvodalátogatás bevezetésével. Maga a szaktárca egyébként éppen ezt az utóbbi változatot szorgalmazza. Az elképzelés alapján az állam megtérítené a szülőknek az óvodai ellátási díjat. Az elsődleges becslések szerint ez legkevesebb évi 263 millió koronába kerülne. A maradék három változat egyike szerint az óvodák eredeti önkormányzati hatáskörből átruházott állami hatáskörbe kerülnének. Mivel az óvodák finanszírozása ezt követően az államot terhelné, csökkentenék az önkormányzatok részesedését a helyi adóbevételekből. Az állam tehát a jogkörrel az anyagi fedezetet is elvenné. Egy további változat azzal számol, hogy az óvodalátogatás bár kötelező volna, egyszersmind ingyenes is. Az óvodai ellátás térítési díját a szülő helyett az állam fizetné. Az állam ezenfelül az óvodai pedagógusok bérét is fedezné, ez együttvéve már 1,3 milliárddal terhelné meg a központi költségvetést. A harmadik alternatíva a hozzáférhető információk szerint a legkevésbé kidolgozott: a lényege, hogy az állam csak a bérköltségeket vállalná át, a működtetési költségekre szánt fedezetet továbbra is az önkormányzatoknak kellene előteremteniük. Önkormányzati aggodalmak A Szlovákiai Városok és Falvak Szövetsége (ZMOS) aggodalmának adott hangot a kötelező óvodalátogatás esetleges bevezetésével kapcsolatban. Mivel nem minden településen található óvoda, a gyermekek egy része bejárni kényszerülne. Michal Sýkora, a ZMOS elnöke szerint ez túlságosan megterhelő lenne a kicsiknek és szüleiknek, (-cz-e) Stredl Terézia gyermekpszichológus: „A legnagyobb gond az, hogy az iskola már hatéves kortól kötelező" Az óvodák fontos szerepet töltenek be a nevelésben Nulladik évfolyamra volna szükség ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ A gyermekek mintegy 90%-a jár óvodába. A hatályos jogszabály értelmében minden, augusztus végéig hatodik életévét betöltött gyerek tankötelessé válik. A szeptemberi vagy a későbbi születésűeket fejlettségi vizsgálatnak vetik alá, és a vizsgálat eredményétől függően vagy korengedményben részesülnek, vagy pedig iskolába lépnek. A korengedmény megítéléséhez önmagában nem elegendő a szülői kérelem, pszichológusi szakvélemény is szükséges hozzá. Stredl Terézia gyermekpszichológus szerint az ötévesek számára előírt kötelező óvodalátogatás nem feltétlenül járulna hozzá a tanulászavarral küzdő gyermekek arányának csökkentéséhez, a roma vagy a szociálisan hátrányos helyzetű diákok iskolai felzárkóztatásához. A szakértő egészen másban látja a helyzet megoldását. „A legnagyobb gond az, hogy az iskola már hatéves kortól kötelező. Az ideális az volna, ha a gyermekek csak hétéves korukban lépnének be az első osztályba. Előzőleg egy évet szükség esetén vagy kötelezően - erről lehetne vitatkozni, bár én a kötelező jelleget pártolnám - az iskolák úgynevezett nulladik évfolyamában kellene eltölteniük” - tájékoztatott Stredl Terézia. A gyermekek beiskolázása így nem az óvónőkre hárulna, mint jelenleg, hanem azokra a pedagógusokra, akik a nulladik évfolyamban foglalkoznának velük. Az óvodában ugyanis a játéknak kell dominálnia; az óvoda nem működhet iskolai előkészítőként, nem az a feladata, fűzte hozzá a pszichológus. Arra a nulladik évfolyamnak kellene szolgálnia. A pszichológus szerint az újhoz való alkalmazkodás hatévesen legkevesebb három hónapot igényel: „Gondoljuk meg, nem elég, hogy a gyermek az óvodából hatévesen hirtelen egy merőben eltérő közegbe kerül, a kiselsősök októberben már írni tanulnak! Ez nagy megterhelést jelent számukra. Mindez elkerülhető volna, ha az első évfolyam anyagát két évre bontanánk le.” (-cz-e) Játszani is engedd...
