Új Szó, 2007. január (60. évfolyam, 1-25. szám)

2007-01-20 / 16. szám, szombat

12 Szalon ÚJ SZÓ 2007. JANUÁR 20. www.ujszo.com A törvény megszüntetése semmiképpen sem megoldás. Ha szálka megy valakinek az ujjába, nem azzal gyógyítom, hogy levágom a fél kezét... Civil kampány a magyarok között is Az elmúlt hetek politikai történései és hírei között nem keltett nagy feltűnést a 2%-os törvény körül ki­bontakozott vita, de a civil szektorban dolgozók szá­mára létkérdés volt. A viták során kibontakozó kezde­ményezésbe talán először kapcsolódtak be ennyire összehangoltan és aktívan a szlovákiai civil szerveze­tek. Ennek részleteiről és kimeneteléről kérdeztük Kulcsár Máriát, a Dél-szlo­vákiai Civil Információs Hálózat igazgatóját. CSANDA GÁBOR Miért kellett kampányolni? Mi mellett, vagy mi ellen? A kampány mindig szélsőséges megoldásnak tűnik, de vannak helyzetek, amikor gyorsan és haté­konyan kell reagálni - ilyenkor ez a legmegfelelőbb eszköz. Mindig va­lamiért folyik a kampány, a csata - most a szlovákiai civil szervezete­ket érintő jogszabályokért. Az or­szág vezetése sokszor riem érti meg, vagy nem látja át egy-egy ap­ró paragrafus fontosságát, hosszú távú hatását a társadalomra. Erre tipikus példa a 2%-os törvény és a szervezetek adókedvezménye. Az volt a tét, hogy marad-e tör­vény és az adókedvezmény, vagy eltörlik őket. Konkrétan miről is szólnak ezek a paragrafusok? Az ismertebbnek, az ún. 2%-os törvénynek a lényege, hogy az adó­zók - magánszemélyek és cégek - az adóbevallásuk keretében ren­delkezhetnek adójuknak egy töre­dék részéről, és azt valamely non­profit intézménynek juttathatják. A törvény megszabta a felajánlók és fogadók körét és a célokat is, ame­lyekre ezeket a felajánlásokat fel le­hetett használni, a felhasználás módját, ellenőrzését. Jó törvény volt, bár természetesen nem töké­letes - minthogy nincs tökéletes szabályozás. A felajánlók köre na­gyon széles volt, hiszen bármely magánszemély vagy cég élhetett vele. A fogadók köre szigorúbban volt szabályozva - megfelelő tevé­kenységet kellett igazolniuk, nem lehetett köztartozásuk, rendezet­len jogi ügyletük stb. Külön listát vezetett róluk a közjegyzői kamara, ezzel garantálva a szervezetek va­lódi jogosultságát. Magyarorszá­gon például nincs regisztráció sem, az adóhivatal csak a pénzek átuta­lása előtt ellenőrzi a szervezet jogo­sultságát, s bár ez okozhat bonyo­dalmakat, ott mégsem akatják a törvényt eltörölni. A másik jogsza­bály, amely érzékenyen érinti a szektort, az ún. adókedvezmény. Eszerint a civil szervezet vállalko­zásból vagy más tevékenységből befolyó bevételei 300 000 koronáig adómentesek voltak. Ez logikus kö­vetkezménye volt annak az alap­elvnek, hogy a civil szervezet nem termel profitot, ugyanis minden megszerzett fillért kizárólag céljai­nak elérésére fordíthat - nincs ma­gánvagyon, haszon, csak a külde­tés létezik, amely, mondjuk, lehet beteg gyerekek gyógyítása, de akár egy falu kultúrájának megőrzése is. Tehát amikor arra kényszeríte­nek egy szervezetet, hogy adót fi­zessen, a pénzt nem az ő zsebéből húzzák ki, hanem a beteg gyere­kektől vagy a falutól veszik el. A törvénymódosítók érvei közt szerepelt, hogy az így felajánlott pénz mégsem került mindig jó helyre, vagy nem megfelelő célra fordították az összeget. Igen, e tekintetben valóban vol­tak bizonytalanságok. Viszont min­den esetben lehetett volna módosí­tani az elszámoltatás módját, szi­gorítani a beszámolókat. A törvény megszüntetése semmiképpen sem megoldás. Ha szálka megy valaki­nek az ujjába, nem azzal gyógyí­tom, hogy levágom a fél kezét. S ezzel már a csatajelenetekről is szó esett. A végeredményt lát­va úgy tűnik, sikeres volt a kez­deményezés: a parlament meg­hátrált, a törvény maradt. A siker csak részleges. Frázis, de nagyon igaz, hogy győztünk a csa­tában, de a háborút nem nyertük meg. Egyrészt mert nem sikerült a törvényt eredeti formájában meg­őrizni, a parlament ugyanis erősen megnyirbálta. Másrészt tartunk tő­le, hogy ami nem sikerült nekik az első menetben, azt majd újra és új­ra megpróbálják. Melyek ezek a csonkítások a törvényben? A legdurvább valószínűleg a már említett adómentesség eltör­lése. De nagyon diszkriminatív az is, hogy az adózóknál a felajánlha­tó összeg alsó küszöbét felemelték 20 koronáról 100 koronára. Utá­naszámolhat az olvasó, hogy ezzel a felajánlók köréből kiesik min­denki, akinek a keresete nem éri el az átlagbért - tehát a nagyjából 17 ezer koronát. Arról meg ugye fe­lesleges beszélnünk, hogy a lakos­ságjelentős része, főként a szegé­nyebb keleti régiókban távolról sem keres ennyit. Tehát éppen ott apadnak el a felajánlások, ahol a legnagyobb szükség volna rájuk. Ezekben a régiókban a kis szerve­zetek a falu vagy kisváros polgára­itól össze tudtak gyűjteni néhány ezer koronát, amely aztán szá­mukra akár az egész éves műkö­dést biztosította. Nem beszélve az adózók diszkriminációjáról: hajói keresel, adakozhatsz, ha nem, ak­kor nincsenek ugyanolyan jogaid, mint a másiknak? A pénz egyéb­ként nem adomány, hanem a költ­ségvetés része, mivel nem közvet­len a civil szervezetekhez megy, hanem az állam költségvetésébe. És legalább ilyen antidemokrati­kus a fogadók körének 2008-tól tervezett szűkítése. Az eredeti törvény a fogadók tevékenységén belül felsorolt minden közhasznú területet, egyenlő esélyeket bizto­sítva a civil szervezeteknek. A módosítás érvénybelépésével eb­ből a körből kizárják az emberi jogokkal, közművelődéssel és környezetvédelemmel foglalkozó intézményeket. Tehát a kisebbsé­gek védelmével és a polgári jo­gokkal foglalkozó összes szerve­zetet, valamint azokat, akik az emberi erőforrások fejlesztésével foglalkoznak. Mi a jelentősége annak, hogy a csatában a magyar szervezetek is részt vettek? Egyáltalán: kell ezt külön hangsúlyozni? Szlovákiában a civü szektor elég erős és jól szervezett. Igen tapasz­talt az érdekérvényesítésben, a lobbiban. A déli régiók eddig kicsit kimaradtak ebből a munkából - ki­vételként talán csak az OK 98 kam­pányt említhetem, melybe a Fó­rum Intézet által sok helyi magyar szervezet is bekapcsolódott, hoz­zájárulva ahhoz, hogy Szlovákia demokratikus állam lehessen. A szlovák többség számára azonban az ország déli része még mindig a sárkányok földje: nincsenek infor­mációik rólunk, nem dolgoznak együtt magyarokkal, nincs valós képük az itt rejlő kapacitásokról és szükségletekről. Ez sajnos a mi hi­bánk is - keveset hallatunk ma­gunkról, nem keressük elég inten­zíven az együttműködést velük. Ez számunkra nagyobb hátrány: el­vesztjük a lehetőséget, hogy érvé­nyesítsük a kisebbségek érdekeit, s a támogatók részéről sem épül ki a bizalom a magyarok irányában. A Fórum Intézetnek persze elég jó kapcsolatai vannak a szlovák szer­vezetekkel, a Dél-szlovákiai Civil Információs Hálózat pedig felvál­lalta a civil érdekképviseletet a déli régiókban. így a két intézmény kö­zösen kapcsolódott be a kampány­ba, nyitva a többség felé. A hálózat igyekezett bevonni és képviselni minden magyar szervezetet: min­den információt, aktuális hírt azonnal továbbítottunk a délen dolgozóknak, és bizony nagyon kellemesen meglepődtünk, meny­nyire pozitív volt ennek a vissz­hangja. A szervezetek örültek a hí­reknek, aláírták a tiltakozásokat, elmentek a gyűlésekre. Önma­guknak is bebizonyították, hogy éretten és felelősen gondolkod­nak a hazájukban zajló esemé­nyekről, hogy van bennük civil kurázsi. Szlovák társszervezeteik­nek pedig megmutatták, hogy igenis léteznek, dolgoznak, haj­landóak együttműködni. Ezzel nagyon sok lehetőség nyűt a jövő­beni közös munkára, amelyből a magyar kisebbség csak nyerhet. Újabb csatákat? Merthogy, ugye, a kampány folytatódik? Igen. A cél az, hogy a most meg­nyitott kérdések - adófelajánlás, adókedvezmény, közhasznúság - társadalmi vitára kerüljenek. A tör­vényi szabályozást rendezni kell, de nem az érdekeltek feje fölött. Bele akarunk szóim a törvények alakulásába. Érvényesíteni akaijuk azokat az elveket, amelyek a har­madik szektort működtetik. Mi, ci­vü szervezetek nem magunkért dolgozunk, vagyis az, hogy műkö­désünkhöz és munkánkhoz bizto­sítva legyenek a megfelelő jogi ke­retek, az állampolgárnak ugyan­úgy fontos, mint nekünk. Éppen ezért igyekszünk megszerezni és megtartani a politikusok és a köz­vélemény támogatását, valamint feltárni a törvényhozók számára egyes hibás lépéseknek nemcsak a civü szervezetekre, hanem Szlová­kia egész társadalmára ható ka­tasztrofális következményeit. □ !t É • \ Ja m . H ; , ék 3c gjH : w*-— . 2»; Kulcsár Mária (Somogyi Tibor felvétele) MEGKÉRDEZTÜK Mely szervezetnek szánja idén az adója két százalékát? Molnár Norbert, az Új Szó főszer­kesztője: A Közép-európai Alapítványt fogom támogatni. Miért épp ezt a szervezetet? Úgy látom, olyan kulturális, ok­tatási és szociális programokat pártfogol amelyeket szívesen tá­mogatnék én is. Az alapítvány ed­digi tevékenysége garanciát nyújt számomra, hogy a pénz jó helyre kerül s ezáltal jó célt szolgál Korábban kiket támogatott ezzel a kétszázalékos felaján­lással? Minden évben más szervezetnek adományozom adóm két százalé­kát. Támogattam már nyugdíjas­klubot, kulturális alapítványt, hajléktalanokkal foglalkozó civil szervezetet. A Közép-európai Ala­pítványnak idén először juttatom adóm egy részét. Civil Társadalom Fejlesztéséért Díj A Fórum Kisebbségkutató In­tézet Lehetőségek és kilátások - a civil társadalom Szlovákiában címmel megtartott rendezvé­nye során első alkalommal ke­rült sor a Civil Társadalom Fej­lesztéséért Díj átadására. Az el­ismerésben Scsaurszki Tamás, a Charles Stewart Mott Alapít­vány volt programigazgatója ré­szesült a visegrádi országokban és Romániában kifejtett tevé­kenységéért. További részletek és fényképek a rendezvényről: www.foruminst.sk . (ú) Scsaurszki Tamás (Somogyi Tibor felvétele) A civil szervezetek számának alakulása Forrás: Magyarok Szlovákiában III. kultúra (1989-2006). Tóth Károly: A kulturális intézményrendszer fejlődése 1989 után. http:Hwww.loruminst.sklpubllmagyl3lmagyszlovban_3_tothkaroly1.pdl Egy szervezetre jutó átlagos bevétel r • Egy szervezetre jutó bevétel (Sk) Egy szervezetre jutó bevétel (Euró) A 2002 25 250 578 1 2003 28 813 699 2004 213 ÍVÓ 5 329 2005 163 586 4192 Pillanatfelvétel a tanácskozásról. Balról jobbra: Alena Pániková (Nadácia otvorenej spoločnosti), Pavol Demeš (German Marshall Fund), Forrai Kristóf (Nemzetközi Visegrádi Alap) (Somogyi Tibor felvétele) Megjegyzés: az euróra való átszámítás mindig az adott év júniusi árfolyama alapján történik, akkor utalják át a szervezeteknek a 2%-ot.

Next

/
Oldalképek
Tartalom