Új Szó, 2007. január (60. évfolyam, 1-25. szám)

2007-01-18 / 14. szám, csütörtök

ISKOLA UTCA 2007. január 18., csütörtök 4. évfolyam 3. szám Elkezdődik a nagy feleltetési időszak, több a feszültséggel teli nap, a diákok labilissá válhatnak Közeleg a félévi bizonyítvány A jó tanuló a bizonyítvány kiosztása után boldogan tér haza, a gyen­gébb tanuló pedig elkeseredve (Somogyi Tibor felvétele) Közeleg a félév, a bizonyít­ványosztás ideje. Van, aki ezt a napot örömteli vára­kozással tölti el, s van aki - ha csak lehetne, kiiktatná a tanrendből - nem repes ezért a napért. MARKÓ EMIL Elkezdődik a nagy feleltetési idő­szak, több a feszültséggel teli nap, a diákok labilissá válhatnak. Ezt csak úgy lehet ellensúlyozni, hogy a ta­nár, a tanító gondos, megfontolt pedagógiai módszert alkalmaz, s az osztályban biztosítja a megfelelő baráti hangulatot, légkört. Jobb munkára kell serkenteni Az természetes pedagógiai folya­mat, hogy az iskolai félév közeled­tével ismételni, feleltetni kell, mert az ismétlés célja az alapvető ada­toknak, általánosításoknak, követ­keztetéseknek, szabályoknak és a következtetés menetének tartós el­sajátítása. Vagyis a tanár, a tanító elsőrendű célja a tanulók tudásá­nak felmérése osztályzatok alapján - nemcsak félévkor, hanem a ne­gyedév lezárásakor is. A tanárnak a tanuló munkáját értékelni kell mennyiségi és minőségi szempont­ból is. Nem elégedhet meg annak a ténynek a megállapításával, hogy a diák ezt vagy azt a feladatot teljesí­tette, ezt vagy azt az anyagot fel­dolgozta. Egyúttal azt is meg kell állapítania, hogyan értette meg a diák a tanultakat, hogyan sajátítot­ta el, mennyire volt ez teljes, értel­mes, vüágos és tartós, vajon jól vagy rosszul történt-e. A tanulmányi eredmény minősé­gi elbírálására és minden egyes ta­nuló munkájának egyéni értékelé­sére osztályzatokat (érdemjegye­ket) használnak. Az osztályzat, az ismeretek értékelése, nevelőesz­köz. Minden érdemjegynek jónak, gyengébbnek és rossznak is egy­aránt jobb munkára kell serkente­nie a tanulót. Képesség és szorgalom Az osztályzat két tényezőtől függ: a képességektől és a szorga­lomtól. A képesség és a szorgalom azonban szerves egészet alkot, ki­egészíti egymást. A tanuló azért kap osztályzatot, hogy tudja (és a szülő is), mi jó nála és miben gyön­ge, hol vannak hiányosságai és fo­gyatékai, hol kell iparkodnia ah­hoz, hogy eredményei jobbak le­gyenek. Az osztályzat eszköz a ta­nár, a tanító kezében, de növendé­kei ismereteinek értékeléséért a tel­jes felelősséget ő viseli! A tanár, a tanító legjobb tudása és lelkiisme­rete szerint kell hogy osztályozzon. Senkinek sincs joga nyomást gya­korolni rá a tanuló feleletének vagy munkájának elbírálásában. Éppen ez kényszeríti a tanárt, a tanítót, hogy az osztályzat megállapításá­ban teljes komolysággal jáijon el, hogy minden tényt mérlegeljen! Kudarcnak tekinti A jó tanuló a bizonyítvány ki­osztása után boldogan tér haza, a gyengébb tanuló pedig elkesered­ve. A jó osztályzatoknak jogosan örül a tanuló és a szülő. A rossz osztályzatokat pedig kudarcnak tekinti, a bizonyítvány: figyelmez­tetés. De nem arra figyelmezteti a szülőket, hogy ha gyerekük rosz- szabb osztályzatot hoz haza, ak­kor fizikailag bántalmazzák őt. A testi fenyítés nem jelent segítséget a gyermeknek, csupán félelmet, szorongást vált ki belőle, a tanulás iránt pedig undort és érdektelen­séget. A dorgálás, a verés nem old­ja meg a problémákat. A feladat a helyes diagnózis megállapítása: miért kapott a gyerek rossz osz­tályzatot? Sokoldalú ismeretek A bizonyítvány az iskola egyik - szülő felé irányuló - Jelzőbe­rendezés”, mely megbízhatóan jelzi, hol van szüksége a gyer­meknek a szülő segítségére, tá­mogatására. A végső cél tehát az, hogy gyermekünk jobban, többet tanuljon, értelmi fejlettségéhez mérten sokoldalú ismereteket, szokásokat sajátítson el, és egy életre megalapozódjék a munká­hoz való helyes viszonya. Ezzel kapcsolatban hadd idézzem Belkovics Judit pszichológus ide illő gondolatát. „Mennyire tuda­tosítjuk azt, hogy egy-egy osz­tályzat mögött mi minden rejtő­zik, húzódik meg? Mi az, ami ér­demjegyben kifejezhető? Az osz­tályzatban jelen van a gyermek egyéni képessége, szorgalma, ki­tartása, rendszeressége, kapcso­lata a környezetével, melyben ott vagyunk mi, felnőttek is, szülők, pedagógusok egyaránt... A jó jegy további tanulásra, belső mo­tiválásra ösztönzi a gyereket.” A jó bizonyítvány éppen ezt hiva­tott elsősorban tükrözni. Az osztályozás hátulütői Ha a tanár túlságosan elnéző, könyörületes, és néhány tanulónak olyan osztályzatot ad, amely ismereteit a megérdemeltnél többre ér­tékeli, akkor mind a tanulót, mind az iskola vezetőségét, mind a szü­lőket megtéveszti a valódi tényállás felől. Ahelyett, hogy segítene a tanulón, valójában csak ártott neki. Ha viszont a tanár, a tanító tanulóinak megítélésében túlságosan szigorú, ha rosszabb osztályzatot ad, mint amit megérdemelnek, ak­kor elveszi bátorságát, illetve bátorságukat, a sértettség érzését kelti fel bennük, kellemetlenné teszi munkájukat, és „megöli” a jobb ered­ményre való törekvést! A rossz osztályzatok morális értékelésétől el kellene tekintenünk. Ez szorongást, önvádat ébreszt a tanulóban, ami súlyos teherként nehezedik gyermek- és ifjúkorára, nem segíti jobb törekvéseiben. A PSZICHOLÓGUS VÁLASZOL Sosem készíti el a feladatait A kislányom állandóan leta­gadta, hogy valamilyen leckéje van. Nem akar tanulni, úgy tesz, mintha nem is létezne is­kola. S mivel sosem készíti el a feladatait, állandóan rossz je­gyet kap. Mivel bírhatnám rá, hogy tanuljon? Jelige: Tanulási gondok Először is utána kell nézni, hogy miért nem szeret tanulni. így volt ez mindjárt attól a pillanattól kezd­ve, ahogy átlépte az iskola küszö­bét, vagy később kezdte ignorálni a leckéit? Ha később, akkor próbálja­nak meg visszaemlékezni arra az időszakra, mi történt, vagy történ­hetett vele akkor otthon és az isko­lában? Összefügghet ez például azzal, hogy amíg kisebb volt, valaki min­dig leült vele tanulni, ha nem volt bejegyezve a házi feladata, a szülő felhívott valakit az osztályból, és megérdeklődte, hogy mit kell leír­ni. A gyerek megszokta, hogy nem az ő gondja a házi feladat, az csak akkor létezik, ha a szülő mondja meg, hogy mit kell leírnia. Aztán le­het, hogy eljött az idő, amikor a szülő úgy gondolta, hogy már elég nagy ez a gyerek, miért is ülnék ve­le egész délutánokat, készítse el egyedül a feladatait. Ám a gyerek ennek éppen az ellenkezőjét gon­dolta: nem nyaggat senki, nincs fel­adat. Nem alakult ki benne a köte­lességtudat. Az is történhetett, hogy sok ku­darcot szenvedett el, sok letolásban részesült, s ezt a következtetést vonta le belőle, ha úgyis mindig összeszidnak az elkészített felada­tokért, akkor egyszerűbb le se írni őket. Kevesebb vele a gond, több Dr. Hadas Katalin pszichológus szabad ideje marad, az eredmény pedig ugyanaz, mint amikor meg­szenvedi egy-egy feladat megoldá­sát, leírását. Utána kellene néznie annak is, hogy más feladataival hogy van, amiknek elvégzésével megbízzák? Azokat első hallásra megcsinálja? Más feladatok elvégzéséért meg szokta dicsérni? Ki szokta fejezni örömét, ha segít önnek teendői el­végzésénél? Egyáltalán van olyan élménye a gyerekének, hogy fel­adata elvégzéséért megdicsérték? Mit csinál a gyereke abban az időben, amikor a íeckéjével kellene foglalkoznia? Nem tűnt fel senki­nek a családban, hogy ez a gyerek nem ír házi feladatot? Próbálták rendszerességre szoktatni? Kisebb korában odafigyeltek arra, hogy ál­talában mindig ugyanabban az idő­szakban tanuljon. így könnyebben kialakul a napi program, s minden­ki tudja a családban, hogy ő ilyen­kor éppen házi feladatot ír. Ha vi­szont naponta változik az idő, amit az iskolára való felkészüléssel tölt, akkor neki is nehezebb ráhango­lódnia a komoly munkára, s a csa­lád többi tagja sem figyelmezteti arra, hogy neki most tanulnia kéne. Elkedvetlenedését az is okozhatja, hogy sok kudarccal kellett már szembenéznie az iskolában. Nem szívesen tölti az ember idejét olyan dolgokkal, amiben folyamatosan kudarcot vall. Sokkal jobb olyas­mikkel foglalkozni, amik örömet okoznak. Lehet, hogy a figyelmével van baj. Annyira szétszórt, hogy képtelen feljegyezni a feladatokat, s ha nincs feljegyezve, otthon úgy gondolja, hogy akkor nincs is fel­adat. Áz is lehet a baj okozója, hogy feleslegesnek tartja a tanulást, úgy gondolja, hogy neki nincs, és soha nem is lesz szüksége üyen tudásra, azért nem tanul, vagy lehet olyan barátnője, esetleg olyan baráti kör­be tartozik, ahol éppen az a sikk, hogy bosszantsuk fel tanárainkat, esetleg a szüleinket azzal, hogy nem tanulunk. Vagy a haveri társa­ság úgy ítéli meg, ha kilógsz a sor­ból, leírod a házi feladatokat, akkor nem tartozhatsz közénk. Köztünk ilyen strébernek helye nincs. S ha a lánya jól érzi magát ebben a társa­ságban, s nem szeretne kegyvesz­tett lenni, inkább alkalmazkodik el­várásaikhoz. Nem kizárt az a lehe­tőség sem, hogy gyengébb értelmi képességekkel rendelkezik, s ezért nem tanul. Gondot okozhat neki az absztrakt gondolkodás, nem érti a bonyolultabb tantárgyakat, héza­gos a mdása, nincs mihez kapcsolni az új magyarázatokat. Érthetetlen szöveget pedig szülte lehetetlen megjegyezni, nem lehet hosszabb időre elraktározni az agyban. Ha otthon nem bukkan rá a baj okára, akkor feltétlenül vigye el a lányát pszichológushoz, remélem, ő majd segítségükre lesz. FELHÍVÁS Palóc Mesemondó Verseny AJÁNLÓ A szalóci Gombaszög Fejlesztéséért Alapítvány, a balassagyar­mati Mikszáth Kálmán Művelődési Központ, a Palóc Társaság és a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetsége Rimaszombati Peda­gógiai Központja VI. alkalommal hirdeti meg országhatártól füg­getlenül - a palóc tájnyelv teljes dialektusterületén a magyar tan­nyelvű óvodák, az általános iskolák tanulói, a középiskolák diákjai és felnőttek részére a „Palócország - meseország Palóc Mesemondó Versenyt”. A verseny feltételei: A versenybe egy, a palóc tájnyelv di­alektusterületéhez (lehetőség szerint a saját lakhelyhez, település­hez) kötődő népmesével lehet benevezni. Azok a versenyzők, akik a Palóc Mesemondó Verseny korábbi rendezvényein is részt vettek, az általuk e versenyen már egyszer elmondott mesével nem jelent­kezhetnek. A zsűri által díjazott törekvésnek számít, ha: a versenyző a mesét (a szöveg származási helyének megfelelő) palóc tájnyelven adja elő, a versenyző meséjét (a választott meseszöveg származási he­lyéhez tartozó, jellemző) népviseletbe öltözötten adja elő. A ver­senyző a szöveget a mesemondás hagyományának megfelelően (az ebben foglalt nyelvi-stilisztikai fordulatokkal és egyéb, a mesei nyelvezet szabályaihoz illeszkedő nyelvi eszközökkel) szabadon, rögtönzött fordulatokkal adja elő. A felnőtt kategóriában különö­sen kívánatos pedagógusok és pedagógusjelöltek jelentkezése, akiknél a szöveg improvizatív előadására vaió törekvés - a mese­mondás hagyományának életben tartása szempontjából - fokozot­tan ajánlott. A verseny életkor szerinti kategóriái: 1. kategória: óvo­dások (5 éves kortól), 2. kategória: alapiskolák 1-3. évfolyamos ta­nulói, 3. kategória: az alapiskolák 4-6. évfolyamos tanulói, 4. kate­gória: az alapiskolák 7-8. évfolyamos tanulói, 5. kategória: a kö­zépiskolák tanulói, 6. kategória: felnőttek. Jelentkezési lapok és egyéb információk igényelhetők Fábián Editnél a 0908/175 133-as telefonszámon vagy a palóc.videk@ orangemaU.sk emaü címen, vagy a 058/79 22 114-es telefonszá­mon. (szaszi) Mobilitási és oktatásfejlesztési projektek Több pénz jut az uniós oktatási programokra EDUPRESS Nem lesz külön Szókratész- és Leonardo-program, ezeket ugyanis 2007 és 2013 között az Egész életen át tartó tanulás című projekt egyesíti majd - mondta el az InfoRádiónak a Tempus Köz- alapítvány igazgatója. Kemény Gabriella hozzátette: a szervezet mobilitási és oktatásfejlesztési programjai továbbra is megma­radnak, azonban mindegyik vál­tozik kisebb-nagyobb mértékben. Az összevont programban leegy­szerűsödik az adminisztráció, a projektre szánt pénz pedig hét- milliárd euró lesz, ami a korábbi­akhoz képest 40 százalékkal több forrást jelent. Az összevont programban leegy­szerűsödik az adminisztráció (Képarchívum) Antwerpenben tárgyalnak a pályázatokról Európai egyetemek vezetőségi ülése ISMERTETÉS Vezetőségi ülést tart a Pécsi Tti- dományegyetem kezdeményezé­sére 36 tagegyetemmel megala­kult Európai Kulturális Fővárosok Egyetemi Szövetsége január 29- én Antwerpenben. A megbeszé­lést a szövetség belga elnöknője, Flora Carrijn professzor, az ant­werpeni Lessius Hogeschool el­nökhelyettese hívta össze. A vezetőségi ülés témái többek között a 2007. évi események elő­készítése, a 2007. Európa Kulturá­lis Fővárosában, Nagyszebenen megrendezésre kerülő tudomá­nyos konferencia, valamint a Li­verpoolban összehívásra kerülő Közgyűlés, mely a 2008. Liver­pool Kulturális Főváros Év esemé­nyeit készíti elő. A UNEECC tervei között szerepel, hogy minden év­ben rendeznek egy tudományos konferenciát a tagegyetemek részvételével, valamint egy kultu­rális fesztivált is, mely az egyete­mek kulturális egységeinek és a hallgatóinak bevonásával törté­nik. A vezetőségi ülés tárgyalja to­vábbá az új szövetség marketing és kommunikációs stratégiáját, és a rendezvények támogatásának érdekében az Európai Unióhoz benyújtásra kerülő pályázati lehe­tőségeket. (edup)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom