Új Szó, 2007. január (60. évfolyam, 1-25. szám)
2007-01-10 / 7. szám, szerda
VAGSEllYEI JÁRÁS ERSEKUJVARI JÁRÁS KOMÁROMI JÁRÁS LÉVAI JÁRÁS NYITRAI JÁRÁS Ételosztó polgármester Léván ív. oldal 2007. január 11., csütörtök Ára az Új Szóval együtt 10 Sk (előfizetőknek 9 Sk) • 2. évfolyam, 1. szám www.ujszo.com Komárom kész büdzsével kezdi az évet Az idei legnagyobb beruházás a csatorna- hálózat bővítése és -felújítása lesz II. oldal II. oldal Költségvetés Érsekújváron A város ingatlanadó-bevétele idén hatmillió koronával emelkedhet Miből gazdálkodhat Ógyalla 2007-ben? A helyi önkormányzat beruházásra 10,45 millió koronát fordíthat IV. oldal A város idei költségvetésének tételeiről, végleges és pontos adatairól az új összetételű képviselő-testület várhatóan január 23-án dönt Párkány több pénzt szánna beruházásokra Párkány. Noha az önkormányzat helyhatósági választások előtti, november végi ülésén jóváhagyta a város 2007-es költségvetésének keretszámait, a pontos és végleges keretszámok még lapzártakor sem ismertek, ugyanis a költség- vetés végleges és pontos adatairól az új összetételű önkormányzat dönt, a január 23-i rendes ülésen. BUCHLOVICS PÉTER Ugyanakkor több forrásunk is jelezte, számos költségvetési tételen belül is módosítani fogják a november végén előzetesen jóváhagyott anyagot, főképp az anyagiak átcsoportosításáról van szó. Például módosítani szeretnék a technikai-szolgáltató vállalat költségvetésében a téli útkarbantartásra és a kátyúk, gödrök kijavítására tervezett pénzösszegek arányát is, mert a vállalat igazgatója már tavaly novemberben figyelmeztetett arra, hogy ha a rendelkezésére álló 800 ezer koronás keretből 500 ezer koronát a testület kizárólag útfelújításra szán, akkor a téli utak sózására és karbantartására csak 100 ezer korona jutna a városi költség- vetésből. Mivel a véglegesített idei költségvetést csak a tavaly decemberi adatokkal együtt lehet meghatározni, ezért az önkormányzat az felvétele) A párkányi korzó egy részlete év végi zárás ismeretében szeretne módosítani a beruházási tételeken is, de az már most biztos, hogy az eredetileg tervezett 10 milliós beruházási keretet növelni szeretnék. Annál is inkább, mert idén vagy a Rákóczi, vagy a Petőfi utcát szeretnék felújítani. A munkálatok pedig az előzetes becslések szerint a beruházási keretnek majdnem a felét, 4,5-5 millió koronát vinne el. Egyelőre kérdéses, hogy az adott tételen belül milyen átcsoportosításra kerül sor, s melyik utca élvez majd elsőbbséget. Az előzetesen beterjesztett javaslat kiegyensúlyozott költségvetésre törekszik, ugyanakkor a fejlesztésekben pályázati pénzekkel, uniós és állami alapok pénzére is számít. Párkány idén 201 millió 848 ezer korona bevétellel és ugyanekkora kiadással is számol. EU-s pályázatok költségvetésen kívüli társfinanszírozására 350 ezer koronát terveztek. A város adósságállománya a becslések szerint 41 millió 130 ezer korona lesz, a többi közt a központi hőelosztó, az új korzó és a magyar alapiskola felújítási kölcsöneit törlesztik. Párkány idén 24,8 százalékkal többet, azaz 1 mülió 997 ezer koronát szán a helyi tömeg- közlekedésre. A Vadas fürdőből idén 3 millió korona bevételre számítanak. A szemételhordásért idén személyenként 404 koronát kell fizetni. Mire mennyit fordítanak? ♦ A város weboldalára 200 ezer koronát; ♦ polgári védelemre 50 ezer koronát; ♦ rendfenntartásra, a városi rendőrségre 5 millió 568 ezer koronát; ♦ telekvásárlás ipari park céljaira: 1 millió 500 ezer koronát; ♦ közlekedésre összesen 2 millió 197 ezer koronát; ♦ idegenforgalomra összesen 289 ezer koronát; ♦ környezetvédelemre és hulladékgazdálkodásra összesen 21 miihó 267 ezer koronát; ♦ lakókörnyezetre, lakásokra összesen 16 mülió 689 ezer koronát; ♦ kultúrára, művelődésre, hitéletre összesen 11 millió 290 ezer koronát; ♦ iskolaügyre 30 millió 12 ezer koronát; ♦ a Simon-Júda vásárra 650 ezer koronát; ♦ szociális ügyekre összesen 4 mülió 43 ezer koronát. Az adatok csak előzetes, tájékoztató jellegűek, (buch) MIT SZÓL HOZZÁ? Önt érdekli, mit tartalmaz városa idei költségvetése? Szabó Eleonóra óvodaigazgató, Érsekújvár: Ismerem a város költségvetését, mert érdekel a város sorsa, kíváncsi vagyok az újabb beruházásokra is. A város fenntartása alá tartozó intézmény vezetőjeként egyben a kötelességem is figyelemmel kísérni a költségvetés egyéb, elsősorban ránk vonatkozó részleteit is. Az intézményünkön keresztül érintettek vagyunk a dologban, mivel felelősséggel tartozom az általam vezetett intézménnyel szemben. Persze, részletekbe menően nem foglalkoztam vele, mert ezekben a napokban az óvoda gazdasági mutatóit kellett ellenőriznem, (száz) Jókai Tibor, a Szlovákiai Magyar Pedagógusszövetség központi irodájának vezetője, Komárom: Intézményünk semmüyen formában nem kötődik a város költségvetéséhez, ezért nem is igen figyelem az egyes bevételi és kiadási tételeket, azt, mennyiből is gazdálkodik Komárom. Úgy érzem azonban, hogy eddig a város nem tett meg mindent azért, hogy uniós forrásokat hívjon le az oktatási intézmények állagának javítására. Azzal tisztában vagyok, hogy saját forrásból nem képes többmilliós beruházásokat végezni, hiszen még az iskolák fenntartási költségeihez is hozzá kell járulnia. A környező településekben viszont több jó példa van arra, hogy pályázati pénzekből teljesen felújították az iskolaépületeket. Ezen a téren kellene Komáromnak is előrelépni. (vkm) Frasch István gépész, Léva: Még a választások előtt átfutottam a város költségvetését, de csak amit a városi újság ismertetett belőle. Régebben alaposan áttanulmányoztam a számokat, érdekelnek a fejlemények, hiszen régi lévaiként piszkálja a csőrömet, merre megy a város, mire mennyi jut. Azelőtt városi képviselő is voltam, de most már nincs annyi időm és energiám igazán belemélyedni. Fontos lenne, ha az emberek még infor- máltabbak volnának, de az is igaz, hogy nagy a fásultság; néha hiába igyekeznek őket tájékoztatni a város részéről, nincsen érdeklődés, pedig a kisembernek is lehetne jó ötlete, rávüágíthat olyasmire, amit más nem vesz észre, vagy nem is akar látni. A lokálpatriotizmus már nem hajtja az embereket, kevés az igazán régi lévai. Mindenkinek legyen meg a jó kereset, s a többi - ahogy esik, úgy puffan. Mindenképpen többet áldoznék a közbiztonságra, hiszen végig kell nézni a városon: a parkokat, közterületeket rendszeresen megrongálják, elcsúfítják a vandálok, hiába van térfigyelő kamerarendszer. Az iskolákra, kultúrára, sportra is több pénz kellene, de üyenkor mindig felvetődik a kérdés, hogy honnan elvenni. Az egészségügytől ne, így is nagyon nehéz a helyzet, oda is több kellene. Az utak, járdák karbantartására szánt összegből? Hiszen arra is kevés jut! Tavaly, a választási évben hirtelen egy kicsit több csurrant-cseppent, de vannak forgalmas, fontos utak, amelyeket már évek, sőt évtizedek óta hagynak romlani, s egyre forgalmasabbak, s egyre rosszabbak. A13. utca, mely kivezet a városból, borzasztó állapotban van, vagy a Rákóczi-fá- tól a Szőlőhegy-lakótelepre (Vinohrady) vezető utat... Mikor kerülnek sorra? Az iskolák esetében is minden összevonás, megszüntetés fájdalmas, de a pénz és a gyerek valóban kevés. Ez a jeüemző: egyrészt gazdálkodjon a város okosan és hatékonyan, másfelől minden maradjon meg, ami engem érint közvetlenül. A lévai focin is segíteni kellene, teljesen lecsúszott, (fm) A hatáskörök diszkrét bája EŐRY ANDRÁS Semmi kétség, az elmúlt évek egyik legjelentősebb társadalmi fegyverténye az áüamhata- lom decentralizálása, az egyes hatáskörök önkormányzatokra történő átruházása. A decentralizáció az egyes felelősségek, hatáskörök és az ezek gyakorlására szolgáló pénzek átruházását jelenti, miközben az önkormányzat a központi hatalomtól függetlenül fejti ki tevékenységét. Az áüam csupán a törvényesség betartását, valamint a közfinanszírozás hatékonyságát vizsgálhatja felül. Ám az állam az eüenőr- ző szerepnél többre vágyüt - az önkormányzatok „legintimebb fertályát”, a költségvetést célozta meg, beleszólási jogot követelve annak alakításába. Az új kormány feláüását követően olyan törvényjavaslatok láttak napvüágot, melyek például meghatároznák, miképp finanszírozza egy ön- kormányzat az áüamtól átvett és a község által létrehozott intézményeket. így „ledolgozhatnánk” magunkat egész odáig, hogy az egykori állami intézmény finanszírozása más törvények és szabályok szerint menne végbe, mint az ugyanazt a célt szolgáló községi intézményeké. Kinek felelne meg ez a tudathasadáshoz közeli állapot? Azoknak, akik hatalmukat az ország egy korábbi, nem túl dicső időszaka során is arra használták fel, hogy közoktatási, közművelődési intézmények sorát építsék le, lehetetlenítsék el. A törvényi háttér még adott ahhoz, hogy az önkormányzatok a költségvetés összeállítása során az adott közösség érdekeit követve hozzák meg döntéseiket, s 2007-2013 között jó esélyük van arra is, hogy uniós pénzekből némüeg „feljavítsák” a szűkös büdzsét. Ez legyen a vezérfonal az új megbízatási időszakra; mert a közösségnek addig is fenn kell maradnia, míg a hatalmasko- dók kisebb-nagyobb koncokon acsarkodnak.' n in 9 771335 705045 02
