Új Szó, 2007. január (60. évfolyam, 1-25. szám)

2007-01-09 / 6. szám, kedd

www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2007. JANUÁR 9. Gazdaság és fogyasztók 9 Tegnap először Fehéroroszország, majd Oroszország is elzárta az Európába tartó olajvezeték csapját Barátságtalan a Barátság vezeték Fehéroroszország elzárta a Barátság olajvezeték csapját. Az olajhábo­rú az eddigi legsúlyosabb stádiumába érkezett. (AFP-felvétel) AAoszkva/Varsó/Budapest/Po- zsony. Fehéroroszország megcsapolja a Barátság olajvezetéket; tegnap leállt a szállítás Lengyelországba és Németországba, késő dél­után pedig Magyarországra, amelyen kizárólag európai fogyasztóknak (köztük Szlo­vákiának) szánt orosz olaj áramlik - közölte a Transz- nyeft orosz vezetéküzemel­tető vezérigazgatója. ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Tegnap a Homeltransznyeft fe­hérorosz vezetéküzemeltető egy illetékese azt mondta, hogy nem pumpálnak olajat a Barátság ve­zetéken keresztül Lengyelország és Németország, illetve Ukrajna irányába. Szlovákia Ukrajnán át, a Barátságnak (Druzsba) a fehér­oroszországi Mazirnál délre for­duló ágán kapja az orosz olajat Magyarországgal és Csehország­gal együtt, és tegnap már irá­nyunkban is akadozott az ellátás, sőt az orosz fél a késő délutáni órákban leállította az olajexpor­tot. A magyar MÓL szinte teljes olajimportját a Druzsbán keresz­tül bonyolítja, évi 8 millió tonnát vásárolva Magyarország és 5,5 milliót Szlovákia számára. A Ba­rátság-vezeték lengyel szakaszán évente 50 millió tonna olaj áram­lik, ebből 22 millió tonna tovább­halad Németország felé, 17-18 millió tonnát Lengyelország hasz­nál fel, és 10 millió tonnát expor­tálnak a gdanski kikötőből. A ve­zetékrendszer déli leágazása évente körülbelül 40 millió tonnát juttat Csehországba, Szlovákiába és Magyarországra. Lengyel érte­sülések szerint az első ellátási za­varok vasárnap este jelentkeztek. A német gazdasági minisztérium szóvivője tegnap délben azt mondta: „Tudjuk: a Barátság ve­zeték zárva van, de még nem is­merjük az okát“. Ezenközben az orosz Transznyeft vezetékmono­pólium azzal vádolta Fehérorosz­országot, hogy már szombat óta illegálisan megcsapolja a Barát­ság-vezetéket. Oroszország új­évtől tonnánként 180 dolláros ex­portvámot vetett ki a Fehérorosz­országba irányuló, évi 20 millió tonnányi olajszállításaira is, ezért válaszul Fehéroroszország ton­nánként 45 dolláros tranzitdíjjal sújtotta a területén áthaladó Ba­rátság vezetéken Európába áram­ló orosz olajat. A tranzitdíj vala­mivel több mint 10 százalékkal emelné a Druzsbán át áramló olaj költségét, ami Szlovákia esetében 250 millió dolláros többletköltsé­get jelent. A Slovnaft tulajdonosa, a MÓL jelezte, a cég megkezdte a szük­séges egyeztetéseket a zavartalan kőolajellátás érdekében. A MÓL tájékoztatása alapján a Barátság vezetéken keresztül a magyar ha­tárra napközben csökkentett ka­pacitással érkezett kőolaj, a késő délutáni órákban pedig leállt a szállítás Magyarország irányába is. A több mint 90 napos tartalék lehetővé teszi, hogy a MÓL akár az Adria vezetéken keresztül tör­ténő kőolajimportra is felkészül­jön. Tekintettel arra, hogy a kőolaj-szállítási gondok több or­szágot is érintenek (Németor­szág, Lengyelország, Szlovákia, Csehország, Ukrajna), az érintett magyarországi szervezetek fel­vették a kapcsolatot külföldi part­nereikkel a további lépések össze­hangolása érdekében. A Slovnaft szerint egyelőre nincsenek ellátá­si gondjaik. „Az olajszállítások normálisak“ - nyilatkozta tegnap napközben Fél Krisztina, az olaj- társaság kommunikációs igazga­tója. Ezzel szemben a Transpetrol társaság, amely az olajvezeték hazai szakaszát üzemelteti, Czucz István vezérigazgató sze­rint máris átmeneti fennakadá­sokkal számol. Orosz szakértők szerint egyéb­ként a Druzsba utolsó éveit éli. A vezeték műszakilag felettébb el­használt, és senki sem akarja megjavítani. Az olajat, amelynek bányászata csak nagyon szeré­nyen fog növekedni, át fogják irá­nyítani részint a Baltikum (Pri- morszk) felé, részint a Fekete-ten­ger felé, amelyen át most évi 55 millió tonnát exportálnak, és a Boszporuszt elkerülő (Burgasz- Alexandrúpoli) vezetéken még többet exportálhatnak. A keleti irányban vezeték épül a Csendes­óceán (Japán) és Kína felé. Példá­ul a Finn-öbölben lévő Primorszk terminálján át már évi 75 millió tonna orosz olajat exportálnak, holott öt esztendeje még semmit sem szállítottak ezen a Balti-ten­geri útvonalon, (m, p, t, č) Eurobarometer: egyelőre félünk a bevándorlóktól Bízunk az Európai Unióban ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS Pozsony. Szlovákia polgárainak 72 százaléka elégedett életével, ami 2003 óta a legmagasabb muta­tó. A megkérdezettek 28 százaléka úgy véli, javul az ország gazdasági helyzete, miközben e téma terén az Európai Unió 25 tagállamának át­laga csupán 20% volt - derült ki az Eurobarometer legfrissebb felmé­réséből, amelyet Ivan Kuhn ismer­tetett. A szeptemberi reprezentatív, az unió valamennyi tagállamára ki­terjedő felmérés szerint Szlovákia polgárai az uniós átlagnál jobban bíznak az EU intézményeiben, másrészt a lakosság több mint fele (53%) nem tudja, hogyan működik a brüsszeli intézmény. Nálunk a la­kosság 71 százaléka gondolja azt, hogy az ország profitál az uniós tagságból, miközben az EU 25-ök idevágó adata csupán 55 százalék. Optimizmusunk kiteljed az uniós bővítés további támogatására is, e téren a 25 ország közül a 4. legin­kább bizakodók vagyunk. Teljes mellszélességgel támogatjuk pél­dául Svájc és Norvégia (esedeges) belépését a szervezetbe, több mint 50 százalékunk kiáll Ukrajna, Hor­vátország, Bulgária, Románia, Ma­cedónia, Montenegró, sőt Szerbia belépése mellett, egyedül Törökor­szág és Albánia felvételétől ódzko­dunk. A határtalan bővítés támoga­tásának némüeg ellentmond az a tény, hogy Szlovákia polgárai vall­ják a legkevésbé: a bevándorlók jót tesznek az ország gazdaságának. Az Eurobarometer készítői ezt az­zal magyarázzák, hogy alig vannak tapasztalataink a bevándorlókkal, tehát félelmünk nem konkrét ta­pasztalatokból fakad. Érdekes, a bevándorlás és a terrorizmus kér­dése is jóval kevésbé foglalkoztat bennünket, mint a nyugat-európai uniós társainkat, (shz) Mintegy 600 milliárd köbméternyi készlet Makónál Hagyma helyett földgáz? ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Makó. Hatalmas földgázkészle­tet találtak a magyarországi, eddig a hagymájáról ismert Makó térsé­gében: a becsült mennyiség 600 milliárd köbméter. A szakemberek szerint ugyan nem könnyű felszín­re hozni a gázt, de megoldható. A kitermelés megkezdése előtt még várják a környezetvédelmi enged­élyeket, amit nem biztos, hogy zökkenőmentesen kiadnak. A ma­kói térségben talált tartalék ke­csegtető adatokkal bír, ugyanis a lelőhely révén Magyarország 30- 40 éven át a teljes gázfogyasztását megoldhatná az innen származó gázból. A makói árokban 6000, míg Pusztaszernél 4500 méter mélységig kellett lefúrni. A bök­kenő csupán az, hogy a gázért emi­att a lakosság nem fizet majd keve­sebbet, mivel a föld a kanadai tu­lajdonú TXM Olaj- és Gázkutató Kft-é. A TXM Kft. 2006 folyamán folytatott feltáró fúrásokat Makó környékén, a munkák mintegy 40 milliárd forintba kerültek. A- mennyiben megkapják a környe­zetvédelmi engedélyeket a terüle­ten, úgy anyacégük, a kanadai Fal­con Oil and Gas termelheti ki és ér­tékesítheti a földgázkincset. Tehát a kitermelt földgáz utáni jutalék egy külföldi céget illet. Azonban az állam jelen esetben sem fog rosszul járni, hiszen a kitermelt gázvagyon 12 százalékának megfelelő bánya­járadék illeti meg. A 600 milliárd köbméterre vetítve ez a feltétele­zett négy évtized alatt mintegy 5000 milliárd forint állami bevételt jelent. Sajnos egyéb előnyökre sem számíthat a lakosság a Makó kör­nyékén feltárt olajmezőből, hiszen az ott dolgozókat is majd kül­földről hozzák, tehát a magyar munkaerő ott számottevően nem rúghat labdába, (m) Évente néhány ezer külföldi vállalhatna munkát Ausztria nyitottabb lesz UJ SZO-OSSZEFOGLALO Bécs. Az új uniós tagországok munkaerejétől korábban teljesen elzárkózó Ausztria az elkövetkező időszakban enyhíthet a külföldi­ek munkavállalását szabályozó megszorításokon. Nyugati szom­szédunk elsősorban olyan szak­mákban dolgozó alkalmazottak munkavállalását szeretné könnyí­teni, amelyekben hiány mutatko­zik. Martin Bartenstein osztrák gazdasági miniszter szerint éven­te akár néhány ezer külföldi is le­gálisan vállalhatna munkát olyan szakmákban, mint például a he­gesztés vagy a villanyszerelés. Ausztria korábbi ígérete szerint az új uniós tagok előtt leghama­rabb 2009-ben nyitja meg teljes mértékben a munkapiacát, az elemzők szerint azonban erre 2011 előtt valószínűleg nem ke­rül sor. Kivételnek csupán a szoci­ális gondozók számítanak, akik már most is legálisan vállalhat­nak munkát Ausztriában. Nyugati szomszédunknál jelenleg mint­egy 60 ezren dolgoznak az új uni­ós'tagországokból. Szlovákiából csaknem 9 ezren találnak így megélhetést. Ausztriában a mini­málbér 325 euró, a szolgáltatá­sokban 2500, az iparban 3200 euró az átlagbér, (hn) GAZDASÁGI HÍRMORZSÁK Szlovákia: jó év lesz az idei Pozsony. A szlovák gazdaság számára az idei év lehet a legsi­keresebb az ország önállósodá­sa óta - állítja Peter Mihók, a Szlovák Kereskedelmi és Ipar­kamara elnöke. Az elmúlt évek külföldi beruházásai ugyanis most hozzák meg a gyümölcsü­ket - jelentős mértékben gyor­sítva a gazdasági növekedést és csökkentve a munkanélkülisé­get. Mihók szerint a jelenlegi kormánynak ki kellene használ­nia a gazdasági növekedést a vállalkozói és szociális szféra reformjaira. (TASR) Nőttek a vámbevételeink Pozsony. A hazai vámhivata­lok tavaly 107,85 milliárd koro- nányi összeget szedtek be, az ál­lami költségvetésbe így 16,7 százalékkal több pénzt juttat­tak, mint egy évvel korábban. A legtöbb pénz, összesen 55,09 milliárd korona, az áfából folyt be. (SITA) Egyre több Škoda autó fogy Rekordmennyiségű Škoda gépkocsi kelt el tavaly. A cseh autógyártó 550 ezer gépko­csit adott el, ami 11,7 százalékkal több, mint egy évvel korábban. A társaság idén 580 ezer autót sze­remé értékesítem. (TASR) Milliárdok a hazai bankoknak Pozsony. A hazai bankszek­tor az elmúlt év első tizenegy hónapjában 14,989 milliárd ko­ronás nyereséget ért el. A hitel­kamatokból 30,9, az illeté­kekből 10,124 milliárd koronás bevételre tettek szert. Az emlí­tett időszakban Szlovákiában 17 kereskedelmi bank és hét külföldi pénzintézet kirendelt­sége működött. (TASR) MAI VALUTAARFOLYAMOK Valuta Aktuális középárfolyamok Árfolyam Valuta____________Árfolyam EMU - euró 34,432 Lengyel zloty 8,901 Angol font 51,144 Magyar forint (100) 13,592 Cseh korona 1,245 Svéd korona 3,800 Bolgár leva 17,601 Román lei 10,175 Japán jen (100) 22,293 Svájci frank 21,386 Kanadai dollár 22,526 USA-dollár 26,473 VÉTEL - ELADÁS Bank euró dollár i iseh korona forint Volksbank 33,49-35,49 25,70-27,36 1,22-1,28 12,92-14,22 OTP Bank 33,58-35,33 25,76-27,19 1,22-1,28 13,07-14,07 Postabank 33,46-35,38 25,54-27,08 1,22-1,28 11,78-15,38 Szí. Takarékpénztár 33,57-35,30 25,74-27,09 1,21-1,28 12,98-14,20 Tatra banka 33,61-35,41 25,83-27,21 1,22-1,28 13,04-14,12 UniBanka 33,60-35,36 25,83-27,18 1,21-1,28 13,23-13,92 Általános Hitelbank 33,57-35,37 25,81-27,19 1,21-1,28 13,06-14,07 Az első adat a valuta vételére, a második adat a valuta eladására vonatkozik. A forint esetében 100 egységre vonatkozik az árfolyam. (Forrás: SITA) A bankkönyvek betéti kamatai (érvényes 2007. jan. 7-től) Bank Felmondási határidő Felmondási idő 3 hónap 6 hónap 9 hónap 12 hónap 18 hónap 2 év nélkül HVB Bank Slovakia 0,90 1,00­1,00­­0,10 Privatbanka 1,15 1,25­1,35­1,50 0,20 OTP Bank 1,80 2,00 2,00 2,25­2,30 0,55 Istrobanka 2,20­­­­­0,50 Ľudová banka 1,40 1,50­1,70­1,70 0,50 UniBanka­0,80­1,00 1,00 1,00 0,10 Poštová banka 1,00 1,10­4,00­4,10 0,10 Dexia banka 1,00 1,00 1,00 1,00­1,00 0,40 Tatra banka­­­­­­0,50 Slovenská sporiteľňa 2,40-2,60 2,80-3,00­3,60-4,00­2,80 0,10 Všeobecná úverová banka 2,50 2,80­3,70­3,70 0,10-2,40 A koronában vezetett számlák betéti kamatai (érvényes 2007. jan. 7-től) Bank 7 nap 1 hónap 3 hónap 6 hónap 12 hónap 24 hónap Lakossági folyószámla ČS0B 0,20-0,50 1,40-2,00 2,05-2,55 2,75-3,05 3,80-4,00 1,45-1,65 0,20 Privatbanka 0,70 1,80-2,10 2,40-2,70 2,70-3,00 3,80-4,10­0,10-0,50 HVB Bank Slovakia 0,30 0,90-1,10 1,10-1,35 1,75-1,95 1,75-1,95 2,00-2,20 0,10 OTP Bank 0,50 2,30-2,60 2,60-2,90 2,80-3,10 4,00-4,20 4,05-4,35 0,00-0,75 Istrobanka 0,90-1,05 1,80-2,10 2,40-2,70 2,70-3,00 4,20­0,15 Ľudová banka 0,45 1,70-2,10 2,00-2,50 2,50-3,00 3,10-4,10 2,80-3,10 0,20-0,70 UniBanka 0,80-0,90 0,85-1,00 1,00-1,20 1,70-1,90 1,80-2,00 individuális 0,10 Dexia banka­1,20 3,00 3,25 3,30 2,80 0,10 Tatra banka 0,30 1,85-2,05 2,20-2,40 2,85-3,05 3,55-4,05­0,30 Slovenská sporiteľňa­1,80-2,00 2,40-2,60 2,80-3,00 3,60-4,00 2,80 0,10-1,10 Všeobecná úverová banka­1,75-2,40 2,10-2,65 2,35-3,25 3,20-4,10 4,00-4,10 0,10-2,40 Poštová banka 1,30 1,90-2,20 2,40-2,60 2,80-3,20 3,80-4,20 4,00 0,10-0,60

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom