Új Szó, 2006. december (59. évfolyam, 276-299. szám)

2006-12-05 / 279. szám, kedd

www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2006. DECEMBER 5. Agrárkörkép 17 A dunaszerdahelyi cukorgyár felszabaduló kvótája iránt egyelőre nincs túlzott érdeklődés Karácsonyra vége a kampánynak A cukorrépa termesztése eddig biztos jövedelmi forrást jelentett a dél-szlovákiai gazdáknak, a dunaszer­dahelyi cukorgyár felszámolása után új megoldásokat kell keresniük (Illusztrációs felvétel) Az idei cukorrépakam­pány, amely szeptember­ben a dunaszerdahelyi cu­korgyár bezárását közzéte­vő bejelentéssel indult, az előrejelzések szerint kará­csonyra, illetve az év végé­re már véget is ér. ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Idén a termelők mintegy 27 500 hektáron termesztik az egykoron fehér aranynak is nevezett nö­vényt. A felmérések szerint a hek­tárhozamok 45-50 tonna közötti szinten mozognak. Ez az előző évek összesített átlagához viszo­nyítva némileg jobb eredménynek számít, noha úgy tűnik, hogy a ta­valyi kiváló hozamokat nem fogja túlszárnyalni. A betakarított répa cukortartalma 16,5-17,5 százalék közötti. A termelők idén még három cu­korgyárba szállíthatják a répát: Dunaszerdahelyre (ahol a tervek szerint jövőre véglegesen befejezik a gyártást), Szeredbe és Trencsén- teplicbe. A szlovákiai cukorgyárak idén az előrejelzések szerint hozzávetőle­gesen 195 ezer tonna cukrot állíta­nak majd elő, amely megközelítő­leg 30 ezer tonnával több, mint amennyire a hazai szükségletek fe­dezésére szükség van. A fennmara­dó felesleg kezelésére várhatóan meg kell találni az unió számára is elfogadható megoldást, mivel a szi­gorú előírások a megengedett készletek túllépését kemény szank­ciókkal büntetik. Köztudott, hogy az unió nemrégiben rótt ki szigorú pénzbüntetést négy uniós tagor­szágra - köztük Szlovákiára -, amelyek még 2004-ben túllépték a megengedett készletek színijét. A lehetőségek eléggé korlátozottak, a felesleges mennyiséget vagy átvi­szik a következő esztendőre, de ez­által a következő évben ennyivel kevesebbet lehet majd termelni, vagy átminősítik ipari célú felhasz­nálásra, melynek keretében viszont egészen más árviszonyok között ér­tékesíthető. A bezárásra ítélt dunaszerda­helyi cukorgyárban, ahol naponta 15 500 tonna répa feldolgozásá­ra képesek, a kampány folyama­tosan zajlik. Az ország egyelőre legnagyobb cukorgyárának kapa­citása meghaladja a két további cukorgyár teljes kapacitását, hi­szen a trencsénteplici gyárban 6 ezer tonna, a szerediben 3,2 ezer tonna a napi feldolgozói mennyi­ség. Amint azt már lapunkban kö­zöltük, a cukorgyár és a termelők között megszületett az előzetes egyezség a kárpótlás mértékéről, a termelők a cukorgyárnak meg-, ítélt kárpótlás 20 százalékát kap­ják majd. A dunaszerdahelyi cukorgyár felszabaduló kvótája iránt egyelő­re nincs túlzott érdeklődés, noha az itt felszabaduló több mint 70 ezer tonnás cukorkvóta egynegye­de továbbra is az ország tulajdoná­ban maradhat. Természetesen, ha lesz iránta érdeklődés a működő cukorgyárak részéről. Egyelőre ugyanis úgy tűnik, ez iránt a cu­korkvóta iránt a hazai cukorgyárak nem nagyon érdeklődnek. Szá­mukra érdekesebbnek tűnik a pia­con kínált 10 ezer tonnás szabad cukorkvóta, amelyhez nem kap­csolódnak a meglévő termelők. A szerediben elsősorban a kapacitás korlátozottsága, a trencsénteplici- ben pedig a répatermelőktől való túlzott távolság az érdeklődés hiá­nyának az oka. (sz) Az EU a cukorágazat szerkezetátalakítását szolgáló további erőfeszítéseket sürget A versenyképesség megőrzése érdekében ISMERTETŐ Mariann Fischer Boel, az EU mezőgazdasági és vidékfejlesztési biztosa november végén a mező- gazdasági minisztereket és a cu­korágazat képviselőit felkérte ar­ra, hogy vigyék sikerre a cukor­ágazat szerkezetátalakítási folya­matát. Az EU cukorreformjának 2006. július 1-jén hatályba lépett kulcs­eleme a cukortermelők által fi­nanszírozott szerkezetátalakítási alap kialakítása volt, melyet az ágazat versenyképességének nö­veléséhez szükséges szerkezetát­alakítási folyamat támogatása céljából hoztak létre. A célkitűzés 6 millió tonnás cukorkvóta meg­szüntetése annak érdekében, hogy négyéves átmeneti időszak után a piaci egyensúly biztosítha­tó legyen. Az alkalmazás első évé­ben a szerkezetátalakítási prog­ram keretében körülbelül 1,5 mil­lió tonnás cukorkvótát szüntettek meg. A 2007/2008-as időszakra vonatkozóan a kérelmezés határ­ideje 2007. január 31-e, de mivel az érdekelt felekkel folytatott konzultáció 45 napig is eltarthat, a szerkezetátalakítási szándékot december elejéig be kell jelenteni. Sajnos, azonban a 2007/2008-as időszakra vonatkozóan megszün­tetni szándékozott kvóta mennyi­sége jelenleg csak 0,7 millió ton­na, amely messze a piaci egyen­súlyhoz szükséges mennyiség alatt marad. „Azoknak a cukortermelőknek, akik nem versenyképesek, saját érdekükben, valamint az átfogó piaci egyensúly érdekében ki kell vonulniuk a piacról - ez a reform logikája - mondta Fischer Boel. - A visszavont mennyiség eddig messze a kezdeti elvárásaink alatt van.” Ha ez a végeredmény, 4,5 millió tonna többletünk lesz, amely a 2007/2008-as gazdasági évre rendelkezésre álló kvóta 25%-ának felel meg. A Bizottság nem fogja kisegíteni az ágazatot. A tagállamokkal együttműködés­ben a cukorágazatnak felelőssé­get kell vállalnia a szerkezetát­alakítási folyamatért. Ha a szer­kezetátalakítási program megbu­kik, a következmények mindenki számára világosak - nem fog ren­delkezésre állni más pénzügyi eszköz a cukorágazat szerkezet- átalakításának elősegítéséhez, és 2010-ig a kvóták lineáris csök­kentését leszünk kénytelenek al­kalmazni.” A szerkezetátalakítási program keretében eddig körülbelül 1,5 mü- lió tonnás cukorkvótát szüntettek meg. A megszüntetett kvóta min­den tonnája után 730 euró/tonna kárpótlást fizettek ki a szerkezetát­alakítási alapból. A 2007/2008-as időszakra marad ez az összeg, azonban a szerkezetátalakítási tá­mogatás a 2008/2009-es időszakra 625 euró/tonnára, a 2009/2010-es időszakban, a negyedik és utolsó évben 520 euró/ tonnára csökken. Azoknak a cukorvállalatoknak, amelyek nem képesek 400 euró/ tonna körüli árszinten termelni, ebben az évben igénybe kell venni­ük 730 euró/tonna szerkezetátala­kítási támogatást. A termelők támogatása céljából, vagyis hogy az alap alkalmazásá­nak második évében, tehát a 2007. október 1-jén kezdődő 2007/2008- as időszakban lemondjanak a kvó­táikról - a kárpódás 730 euró/ton­na marad. A 2007/2008-as idő­szakra a kérelmek benyújtásának határideje 2007. január 31-e. Azon­ban a 2007/2008-as időszakra vo­natkozóan megszüntetni szándé­kozott kvóta mennyisége jelenleg csak 0,7 millió tonna, amely mesz- sze a piaci egyensúlyhoz szükséges mennyiség alatt van. A konzultáci­óhoz szükséges idő miatt a szerke­zetátalakítási szándékot december elején be kell jelentem. Az alap for­rása a cukor-, izoglükóz és inu- lintermelők által a termelési kvótá­iknak megfelelően befizetett ösz- szeg. Azok a termelők, akik abba­hagyják a termelést, szerkezetát­alakítási támogatást kaphatnak az alapból. A szerkezetátalakítási tá­mogatás összege a termelési léte­sítmények szétszerelésének mérté­kétől függ, és egy négyéves szerke­zetátalakítási időszak alatt fokoza­tosan csökken. Az alap és a prog­ram négy év után megszűnik. A re­form további sorsának alakulásá­ról a Bizottság cukorreformról szó­ló honlapjáról szerezhetők infor­mációk. (eu-info) (Illusztrációs felvétel) Korkedvezményes nyugdíj is jár a gazdáknak A kezdő agrárvállalkozók hatékonyabb támogatása ÚJ SZÓ-ISMERTETŐ Intenzíven zajlik a 2007-2013- as időszakra tervezett stratégiai vidékfejlesztési programok előké­szítése, amely során az egyes ag­rár-érdekvédelmi szövetségek is kifejezik véleményüket az elkövet­kező időszakra vonatkozó terve­zettel kapcsolatban. A Szlovákiai Földtulajdonosok és Agrárvállal­kozók Társulása a magángazdák és a fiatal kezdő agrárvállalkozók hatékonyabb támogatását szorgal­mazza. Állásfoglalásukban az Eu­rópai Tanács 1698/2005 sz. ren­deletére hivatkozva, amely a vi­dékfejlesztést szolgáló támogatá­sokról szól, elsősorban azt emelik ki, hogy a rendelet lehetővé teszi, a kezdő, fiatal agrárgazdálkodók különkedvezményeket kapjanak a vállalkozásuk beindításához, vala­mint a meglévő vállalkozások szerkezetátalakítási programjának megvalósításához. Ennek kereté­ben támogatás járhat azoknak a negyven évnél fiatalabb gazdálko­dóknak, akik most kezdenek el vállalkozni, vagy már vállalatot vezetnek, és megvan hozzá a ké­pesítésük. A támogatás maximális mértéke személyenként 55 ezer euró lehet. Az uniós rendelet lehe­tővé teszi a tulajdonhányad növe­lését is a mezőgazdasági vállalat modernizálása keretében. Az említett rendelet szerint ugyanakkor az ötvenöt évnél idő­sebb agrárgazdálkodónak és az agrárvállalatban tevékenykedő alkalmazottnak is lehetősége vol­na a korkedvezményes nyugdíjba vonulásra. A kérvényezőnek ezt megelőzően legalább 10 évi me­zőgazdasági tevékenységgel eltöl­tött időszakot kell igazolnia, egyúttal fel kell hagynia az agrár- vállalkozói tevékenységgel, amit a gazdaság, a farm tulajdonjogának átruházásával, tehát annak fenn­tartásával is alátámaszt. A 70 éves korig folyósítandó támogatás ma­ximális összege a tulajdonjog át­ruházásához kapcsolódva 18 ezer euró, alkalmazott esetében 4 ezer euró évente. A társulás érvelése szerint a ha­zai szaktárcának az előkészített tervezetben javasoltaknál jóval hatékonyabb támogatást kellene biztosítania a kezdő agrárvállal­kozók számára, hogy ezáltal is jobbak legyenek a vidéken élők megélhetési és megmaradási esé­lyei. (sz) Az unió vidékfejlesztési költségvetése Közös programozási és finanszírozási eszköz ISMERTETŐ Az Európai Bizottság még szep­temberben döntött a 25 tagállam 2007-2013. közötti éves vidékfej­lesztési költségvetéséről. Erre azu­tán kerülhetett sor, hogy az Európa Tanács 2005 decemberében elfo­gadta a pénzügyi tervet. A nyilvá­nosságra hozott intézményközi megállapodás 69,75 milliárd eurót (2004-es árakon) irányzott elő vi­dékfejlesztésre a 2007-2013-as időszakra (beleértve Bulgáriát és Romániát). A döntést Románia és Bulgária csatlakozását követően módosítják. E két ország számára további pénzösszeg áll rendelke­zésre. Az új vidékfejlesztési politika legfontosabb elemei a következők: ♦ Az Európai Mezőgazdasági Vi­dékfejlesztési Alap (EMVA) mint egyetlen finanszírozási és progra­mozási eszköz. ♦ Új stratégiai megközelítés a vi­dékfejlesztésben az EU prioritásai­nak egyértelmű szem előtt tartá­sával. ♦ Megerősített ellenőrzés, értéke­lés és jelentéstétel, valamint a tag­állami és bizottsági felelősségi kö­rök egyértelmű szétválasztása. ♦ Megerősített, lentről felfelé épít­kező megközelítés. A tagállamok, a régiók és a helyi munkacsoport na­gyobb beleszólási lehetősége a programok helyi igényekhez való igazításábap. A négy legfőbb célkitűzés: 1. tengely: A mezőgazdaság és az erdőgazdálkodás versenyképes­ségének javítása Példák: ♦ Az emberi erőforrás erősítése a mezőgazdasági termelők és az er­dőgazdálkodók képzésén és a ne­kik nyújtott szaktanácsadáson ke­resztül. ♦ A mezőgazdaság és az erdészet fejlesztéséhez és korszerűsítéséhez kapcsolódó infrastruktúra javítása és pontosabb kialakítása. ♦ Az élelmiszer-minőségi rendsze­rekben részt vevő termelők támo­gatása. ♦ Fiatal gazdálkodók tevékenysé­gének megkezdése. ♦ Az önellátásra berendezkedett termelők támogatása az új tagál­lamokban versenyképessé válá­suk érdekében. ♦ Az innováció támogatása. A nemzeti keret legalább 10%-át az 1. tengelyre kell fordítani. Az EU-társfínanszírozás mértéke leg­feljebb 50% (75% a konvergencia­régiókban). 2. tengely: Környezet és vidék Példák: ♦ A hegyvidéki mezőgazdasági ter­melőknek a természeti hátrány mi­att nyújtott kifizetések. ♦ NATURA 2000 kifizetések. ♦ Agrár-környezetvédelmi intézke­dések. ♦ Állatjóllét javítására irányuló ki­fizetések. ♦ A fenntartható erdőgazdálko­dást szolgáló intézkedések. A nemzeti keret legalább 25%-át a 2. tengelyre kell fordítani. Az EU- társfinanszírozás mértéke legfel­jebb 55% (80% a konvergenciaré­giókban). 3. tengely: Az életminőség javí­tása és a vidéki gazdaság diverzifi­kációjának elősegítése Példák: ♦ Nem mezőgazdasági tevékeny­ségekre való átállás. ♦ Mikrovállalkozások létrejöttének támogatása. ♦ A turizmus elősegítése. ♦ Falvak megújítása. ♦ Olyan alapvető szolgáltatások, mint a gyermekgondozási körül­mények javítása a nők munkaerő- piacra történő visszatérésének megkönnyítésére. A nemzeti keret legalább 10%-át a 3. tengelyre kell fordítani. Az EU- társfinanszírozás mértéke legfel­jebb 50% (75% a konvergenciaré­giókban). 4. tengely: A LEADER megköze­lítés Minden programnak tartalmaz­nia kell a LEADER program leg­alább egy elemét a helyi munkacso­portok helyi, lentről felfelé építke­ző fejlesztési stratégiáinak végre­hajtására. A programfinanszírozás legalább 5%-át a LEADER-nek tart­ják fenn (2,5% az új tagállamok esetében). (EU-INFO)

Next

/
Oldalképek
Tartalom