Új Szó, 2006. december (59. évfolyam, 276-299. szám)

2006-12-01 / 276. szám, péntek

8 Külföld ÚJ SZÓ 2006. DECEMBER 1. www.ujszo.com RÖVIDEN Bírálták Sólyom lépését Budapest. Az Országgyű­lés házbizottsága dönti el, mi történjen a Sólyom László köztársasági elnök által a tör­vényhozásnak szerdán vissza­küldött, az USA-ba utazók adatai kezelését érintő jogsza­bállyal. Erről Danks Emese kormányszóvivő tájékoztatott tegnap. Szerinte azért „nem túl tökéletes” az államfő dön­tése, mert a rigai NATO-csú- cson George Bush amerikai el­nök nyitottságot mutatott a ví­zumkényszer eltörlésére azon európai uniós tagállamok ese­tében, amelyek állampolgárai jelenleg csak vízummal tud­nak Amerikába utazni. „A kor­mány nem hoz olyan döntést, amely bármilyen módon gá­tolná az állampolgárok érde­keit” - tette hozzá. (MTI) Merkel: az EB jól döntött Berlin/Nicosia. Németor­szág üdvözölte a török uniós csatlakozási tárgyalások rész­leges felfüggesztésére tett ja­vaslatot. A rigai NATO-csúcs- ról éppen csak hazaérkezett Angela Merkel kancellár teg­nap helyes lépésként értékel­te az EB ajánlását. Ciprus nem elégedett a részleges fel­függesztéssel. A szigetország elnökének tegnapi nyilatko­zata szerint Brüsszel ezzel nem gyakorol elengedő nyo­mást Ankarára annak érdeké­ben, hogy a törökök megnyis­sák kikötőiket és repülőterei­ket a ciprusi hajók és repülő­gépek előtt. (MTI) Sarkozy jelölteti magát Párizs. Egyszerre hat fran­cia regionális lapban jelentette be tegnap a magyar származá­sú Nicolas Sarkozy belügymi­niszter: megpályázza, hogy ő legyen pártja, a Népi Mozga­lom Uniójának (UMP) állam­főjelöltje. Sarkozy, aki jelenleg a legnagyobb kormánypárt, az UMP elnöki tisztét is betölti, ezzel véget vetett a találgatá­soknak. Újdonság az a bejelen­tése, az elnökválasztás első fordulójakor, 2007. április 22- én már nem kíván belügymi­niszter lenni. De mivel pártja még nem döntötte el, hogy őt támogatja-e, korai lenne meg­mondani, mikor lép ki a kor­mányból. (MTI) Phenjan tovább taktikázik Szöul/Peking. Észak-Ko- rea egyoldalúan nem hajlan­dó felhagyni atomprogramjá­val, de tartja magát a Koreai­félsziget atomfegyver-mente­sítéséről szóló hatoldalú meg­állapodáshoz. Sőt ragaszko­dik ahhoz, hogy minden fél elkötelezett maradjon mellet­te - mondta tegnap Peking- ben a hatoldalú tárgyalásokra delegált észak-koreai küldött­ség vezetője, miután tárgyalt dél-koreai kollégájával. A ta­valy szeptember 19-i megálla­podásban - az utolsó volt a hatok tárgyalásainak megsza­kadása előtt - Phenjan már beleegyezett abba, hogy biz­tonsági garanciákért és segé­lyért cserébe felhagy atom­programjával. (MTI) Három brit és két orosz repülőgépet vizsgálnak a hatóságok - eddig 12 helyen észleltek sugárzást - Reid: nincs ok az aggodalomra Harmincháromezer utast keresnek London. A Scotland Yard ed­dig 24 londoni helyszínt vizsgált át sugárzásnyomo­kat keresve, és tizenkét he­lyen észlelt sugárzást. Ezt tegnap közölte a brit bel­ügyminiszter, hozzátéve: az eddigi három brit repülőgép mellett két újabb, orosz gé­pet is vizsgálat alá vontak. ÖSSZEFOGLALÓ John Reid az alsóházban szá­molt be a volt orosz titkosügynök, Alekszandr Litvinyenko polonium 210-es radioaktív izotóppal történt meggyilkolásának eddigi vizsgála­táról. Először egy orosz gép átvizs­gálásáról szólt, majd nem sokkal később közölte, egy további, ötödik gép (szintén orosz) is a hatóságok érdeklődésének középpontjába ke­rült. Reid szerint az általa említett első orosz gép a Transaero orosz lé­gitársaság Boeing 737-ese, amely tegnap reggel érkezett a londoni Heathrow repülőtér 1-es terminál­jára. E géppel kapcsolatban csak annyit közölt, hogy „érdeklődésre ad okot”, a brit hatóságok begyűjtik az utasok adatait, és az egészség- ügyi szervek felveszik a kapcsolatot a gépen utazókkal, ha bármilyen aggasztó dolgot találnak. Azt nem részletezte, mi hívta fel a brit ható­ságok figyelmét a Transaero gépé­re, és az sem derült ki nyilatkozatá­ból, hogy a másik orosz repülőgép miért került a Scotland Yard látó­körébe, sőt az sem, hogy ez a gép hol van és melyik légitársaságé. A belügyminiszter megerősítette ugyanakkor azt az előző éjszakai hírt, miszerint a British Airways lé­gitársaság két repülőgépén is ki­mutatták sugárzó anyag nyomait. A BA szerda esti londoni közlemé­nye szerint összesen három repülő­gépet vontak vizsgálat alá. Az egyik gép éppen Moszkvában volt, a má­sik kettő a londoni Heathrow repü­lőtéren; a sugárzó anyag jelenlétét ez utóbbiakon mutatták ki. A légitársaság bejelentése sze­rint európai útvonalakon közleke­dő, Boeing 767-es típusú repülőgé­pekről van szó. A három gép októ­ber 25-e és november 29-e között London Heathrow, valamint Információs lehetőségek London. Az érintett járatok időpontját és járatszámát a BA informá­ciós honlapján, a http://www.britishairways.com/travel/home/ public/ en_gb címen lehet megtekinteni, az „Information - Forensic tests on three Boeing 767 aircraft” feliratú linkre kattintva. A BA külön telefonszámot is megadott azon utasainak, akik az érintett járatokon repültek; külföldről az információs vonalat a (00 44) 191 211 3690 számon lehet elérni, (m) Brit gép Domogyedovo repülőterén (SITA/A P-fe I vétel) Moszkva, Barcelona, Düsseldorf, Athén, Larnaca, Stockholm, Bécs, Frankfurt, Isztambul, Madrid és Varsó között teljesített járatokat. A széles törzsű Boeing 767-eseket a BA általában hosszú távú járatain használja, de több ilyen gépet rövi- debb, Európán belüli, nagy utas­számú járatokra állított be. Reid miniszter alsóházi nyüatko- zatában megerősítette: a három brit repülőgép a szóban forgó idő­szakban összesen 221 járatot bo­nyolított le a felsorolt városokba, és a British Airways e járatok 33 ezer utasával igyekszik most felvenni a kapcsolatot. A gépeken a kérdéses időpontokban összesen háromezer főnyi személyzet teljesített szolgá­latot. A Moszkvában veszteglő Boe­ing 767-es vizsgálatára brit szakér­tők indultak a Domogyedovo repü­lőtérre. Korábbi, meg nem erősített lon­doni sajtóértesülés szerint a Litvi­nyenko halálát okozó izotópot re­pülőgéppel, diplomáciai posta­zsákba rejtve csempészhették Oroszországból Nagy-Britanniába. Litvinyenko múlt csütörtöki halálát az eddigi vizsgálatok szerint polo­nium 210-es radioaktív izotóp okozta, amely valamiképp a 2000- ben Londonba szökött hírszerző tiszt szervezetébe került. Reid teg­nap elmondta: előző éjfélig 1700- an hívták fel a brit egészségügyi szolgálat megadott telefonszámát, és közülük 69 személy tünetleírá­sát ismertették a brit Egészségvé­delmi Hatósággal (HPA). Ebből a csoportból az HPA 59 jelentkezővel vette fel a kapcsolatot és közülük 18-at utalt be sugárszennyeződés felderítésére szakosodott speciális klinikákra. Hangsúlyozta ugyanak­kor: az eddig vizsgált vizeletminták egyike sem adott okot aggodalom­ra, és a londoni lakosság sugár­szennyeződésének kockázata egyébként is alacsony. (MTI, ú) Bush elégedett Máliki kormányfő teljesítményével Elkészült a Baker-jelentés ÖSSZEFOGLALÓ Washington/Ammán. Egye­bek között az amerikai hadsereg harcoló alakulatainak Irakból va­ló kivonását javasolja a The New York Times értesülése szerint az amerikai kormány által létreho­zott kétpárti, úgynevezett Baker- bizottság. A lap úgy tudja, a James Baker volt amerikai külügyminiszter és Lee Hamilton volt demokrata képviselő által vezetett bizottság tagjai kompromisszumra jutottak arról, hogy javasolják Bush elnök­nek 15 harcoló dandár (45 ezer-75 ezer katona) visszavoná­sát, de a kivonásra nem szabnak határidőt. A Beker-bizottság a fo­kozatos kivonulás mellett öt aján­lást fogalmazott meg, ezek egyi­ke: Irakot egy gyenge központi kormány irányítása alatt három autonóm körzetre osztanák fel, amelyek a síita, szunnita és kurd területeken jönnének létre. Irak félautonóm tartományokra osztását nem akarja az ország né­pe, a felosztás csak még több erő­szakot szülne Núri al-Máliki iraki kormányfő szerint. Erről George Bush amerikai elnök beszélt a ket­tejük tegnapi ammáni tárgyalása után tartott sajtóértekezletükön. Bush egyetért Málikivel, s az USA hajlandó olyan változtatásokat hozni stratégiájában, amelyekkel hatékonyabban tudja támogatni az iraki egységkormányt. Bush elnök hangsúlyozta: Máliki „erős, bátor vezető”, to­vábbra is bízik benne. Kifejezte azt az óhaját, hogy az amerikai erők a lehető leghamarabb kivo­nulhassanak Irakból, de hozzátet­te, hogy addig maradnak, „amíg missziójukat nem teljesítik, amíg a szuverén iraki kormány kéri”, s elutasította, hogy a kivonásra bár- müyen menetrendet állítsanak föl. Mint mondta, megállapodott a kormányfővel abban, hogy fel­gyorsítják a rendfenntartásért va­ló felelősség átadását az iraki erőknek, mert Máliki panaszko­dott neki arra, hogy ez a folyamat lassan halad. (MTI, ú) Abbász-Rice-találkozó Kiszabadulhat a tizedes Jeruzsálem/Jerikó/Kairó. Há­rom héten belül kiszabadulhat a palesztinok fogságából Gilád Sálit, az izraeli hadsereg öt hónapja elra­bolt tizedese az egyiptomi titkos- szolgálat vezetője szerint. Erről Benjámin Ben-Eliézer izraeli mi­niszter tájékoztatott. Több más iz­raeli illetékes azonban óvott a túl­zott optimizmustól. Zsákutcákba jutottak a palesztin egységkormány létrehozását célzó tárgyalások - közölte tegnap Mahmúd Abbász palesztin elnök Jerikóban az amerikai külügymi­niszterrel. Condoleezza Rice elis­merően szólt Abbász erőfeszítései­ről, és azt mondta, az USA fokozza erőfeszítéseit a békefolyamat újra­indítására annak fényében, hogy a hét végén sikerült tűzszünetet komi a Gázai övezetben. Washington nyilvánvalóan szeremé megerősíte­ni Abbász pozícióját a hatalmi harc­ban, amelyet ő és Fatah mozgalma a kormányra került Hamász radiká­lis mozgalommal vív. (MTI) Uniós csatlakozás Finom pápai helyreigazítás Isztambul. XVI. Benedek pápa Európa keresztény értékeit hangsú­lyozta tegnap, az isztambuli Szent György-székesegyházban annak a misének a végén, amelyet I. Bartolomaiosz konstantinápolyi ökumenikus pátriárka, az ortodox keresztények szellemi vezetője mondott ott az ő jelenlétében. A ka­tolikus egyházfő vüágraszóló bot­ránynak nevezte a keresztények kö­zött fennálló ellentéteket. XVI. Be­nedek két nappal korábban támo­gatásáról biztosította a túlnyomó többségben muzulmánok lakta or­szág európai uniós csadakozását. Később Federico Lombardi vatikáni szóvivő úgy pontosította a pápai ál­lam álláspontját, hogy „a Szentszék a közös elvek és értékek alapján bá­torítja a párbeszédet és Törökor­szág európai integrációját”. A pápa és a pátriárka tegnap közös nyüat- kozatban hangsúlyozta: a vallás- szabadság érvényesülésének felté­telül kellene szolgálnia az európai uniós csadakozáshoz. (MTI) Vízummentesség Biztonsági kifogások Washington. Abszolút hibás do­lognak nevezte a vízummentesség kiteijesztését Janice Kephart, a 2001-es terrortámadásokat kivizs­gáló, úgynevezett 9/11-es bizottság volt szakértője. Erről a The Wa­shington Times számolt be tegnap. „Csak újabb rés nyílna az országba bejutni kívánók számára, miközben még mindig védeni kell határainkat a lehetséges fenyegetésekkel szem­ben.” A szakember véleménye jelzi, a vízummentességi kritériumok esedeges enyhítésének kérdése né­hány közép-európai és kelet-ázsiai ország számára komoly vitát fog ki­váltani a Capitoliumon. George Bush elnök lettországi és észtorszá­gi vizitje során utalt arra, hogy megpróbálja meggyőzni a kong­resszust, további országok kerülje­nek a vízummentességi program­ba. Václav Klaus cseh államfővel pedig közölte, az új európai uniós tagországok vízumkötelezettségé­nek eltörlését fogja kezdeményezni a kongresszusban. (MTI) Konferenciasorozat Budapesten, egymás álláspontjának megismerése a cél Határon túliak a magyar államfőnél Lemondott két magyar rektorhelyettes Vihar a Babes-Bolyain MTl-HÍR ÖSSZEFOGLALÓ Budapest. A határon túli közös­ségek egymás álláspontját is megis­merhetik. Ezt nevezte a határon tú­li magyarok helyzetét megvitató konferencia előnyének Sólyom László köztársasági elnök, amikor tegnap Budapesten megnyitotta a kezdeményezésére létrejött tanács­kozást. „Miután a Magyar Állandó Értekezlet (Máért) szünetel, ez egy olyan testület, mely párját ritkítja, hiszen a határon túli magyarság és Magyarország találkozását most mi képviseljük” - mondta az állam­fő a Határon túli magyarság a 21. században című konferenciasoro­zat második találkozóján, amelyen anyaországi és a szomszédos orszá­gokban élő magyar tudósok, köz­életi és civil szférában elismert sze­mélyiségek vesznek részt. Szlováki­át a fórumon Mészárosné Lampl Zsuzsanna és Gyurgyík László szo­ciológusok képviselik. A konferenciasorozat célja, hogy Magyarország információkat sze­rezzen a határon túli magyarok helyzetéről, a híreket pedig nem politikai pártokon keresztül kapja, hanem közvedenül. A nem nyilvá­nos tanácskozáson délelőtt a meg­hívottak mutatták be a releváns té­mákat szakterületük nézőpontjá­ból, délután pedig kerekasztal-be- szélgetésre került sor. A tanácsko­zás előtt anyaországi szakértők hangsúlyozták: a legérzékenyebb téma a támogatáspolitika. Már a májusi tanácskozáson is elhang­zott, a közösségek támogatására fordított magyarországi összegek célrendszerét, súlyponijait, elosz­tásuk mechanizmusait újra kell gondolni, még akkor is, ha a jelen­legi rendszernek vannak jól műkö­dő elemei. (MTI, ú) Bukarest. Hivatalos levélben jelentette be lemondását tegnap a Babes-Bolyai Tudományegyetem (BBTE) két magyar rektor­helyettese, az adjunktusok kizá­rása miatt előállt helyzet ellen til­takozva. Erről Magyari Tivadar szocio­lógus, a magyar oktatók szóvivője tájékoztatott. A BBTE magyar ta­gozatát irányító Salat Levente rektorhelyettes szerda estére hív­ta össze a magyar oktatók vezető­iből álló testületet, e grémium előtt jelentette be Nagy László kollégájával együtt, hogy lemon­danak a BBTE vezetőségében be­töltött funkciójukról. A tanácsko­záson szóba került a magyar ok­tatók esetleges tömeges lemon­dása is, mivel korábban olyan ja­vaslatok hangzottak el, amelyek azt szorgalmazták, hogy a kari ta­nácsokban és tanszékeken vezető funkciót betöltő személyek válja­nak meg posztjuktól. Erről döntés nem született, és mint Magyari Tivadar hangsúlyozta: nem áll szándékukban feladni a napi te­endők elvégzését, hiszen nem kí­vánják megbénítani az oktatási folyamatot.

Next

/
Oldalképek
Tartalom