Új Szó, 2006. december (59. évfolyam, 276-299. szám)

2006-12-30 / 299. szám, szombat

14 Családi kör ÚJ SZÓ 2006. DECEMBER 30. www.ujszo.com KÉT KONTINENS - EGY HÉTVÉGE Brooklyn, 2006. december MOLNÁR MIRIAM Ez a hétvége Holly nyolcadik születésnapjának ün­neplése jegyében telt. Már pénteken nagy tervezge- tésbe kezdtünk, szombaton pedig reggeltől sürög- tünk-forogtunk. Holly édesanyjával elkészítettük az asztalt, amelyet este kilenc gyermek ült körbe. Ké­sőbb csomagoltunk nyolc kis papírzacskót - ezekbe apró kis ajándékokat tettünk az ünneplés résztvevői számára. Minden vendég kapott egy üyet távozáskor. Tortát sütöt­tünk, telefonon rendeltünk pizzát és taxikat. Kora délutánra ké­szen is álltunk. Négy óra után megérkeztek az apróságok. A gyön­gyös bolt kicsit szűkösnek bizonyult ennyi gyerek, néhány felnőtt és egy kutya számára. Mindenki kapott egy tálcát, amelyre kirak­hatta a kiválasztott gyöngyöket. A lányok kaptak egy kis damilt is, amellyel méretet vettek a csuklójukról, és már indultak is kiválasz­tani a gyöngyöket. Alig tudtak választani a sok csodagyöngy közül. A többség segítség nélkül készítette el a karkötőt, amelyre a bolt vezetője a végén ráhelyezte a kapcsot. Fél hatra megjöttek a taxik, hatra pedig már a pizzákkal együtt is Hollyék otthonában voltunk. Mialatt tálaltam, a gyerekek nagy versenyfutásba fogtak, hogy megtalálják a Holly mamája által elrejtett kincseket. A pizza után jöhetett a torta, a gyertyaelfújás. A csomagok kibontását nagy tapskitörések kísérték, Holly mindennek nagyon örült. Az este csúcspontja a karaoké volt. Párokban énekeltek a lányok, profi ze­ne kíséretében, és közben a tévé képernyőjén látták magukat. Na­gyon tetszett mindenkinek ez a produkció. Nyolc körül kezdtek el­szállingózni az első vendégek, akik maradtak, letelepedtek a tévé elé. Én is hazaindultam egy újabb hosszú nap után. A gyerekek na­gyon boldognak látszottak, és ez a lényeg. A MAGYAR HÁZIASSZONY LEXIKONA A teknő gondozása A teknőt sohase tartsuk túlságo­san száraz vagy nedves helyen! A legjobb hely neki a közepesen szá­raz pince. Ha soká nem használtuk, használat előtt töltsük tele vízzel, ha a repedések nagyobbak, hamus vízzel forrázzuk ki többször, és azu­tán töltsük tele hideg vízzel! Vizet ne hagyjunk benne napokig állni! Tésztagyúrás A kellő mennyiségű lisztet átszi­táljuk, és a gyúródeszka közepére halmozzuk fel. A dombocska köze­pére kezünkkel kis mélyedést vá­junk. Ebbe ütjük bele a tojást, kis sót is teszünk bele, azután kevés vi­zet, úgyhogy jobb kezünkkel már lassan a liszt közé keverjük. Sohase öntsünk egyszerre sok folyadékot bele. Mikor elkevertük a tojást, a vi­zet és a lisztet, és érezzük, hogy gyúrható, mindkét kezünkkel neki­látunk, és gyűljük, amíg csak a deszkától tökéletesen el nem válik és sima, kicsit lyukacsos nem lesz. Miközben gyúrjuk, hintsünk alája kevéske Észtet. Tésztapróba Hogy az omlóstészta vagy torta­féle át van-e sütve, azt úgy próbál­juk ki, hogy hosszú, csak erre a cél­ra használt kötőtűt szúrunk bele. Ha a tű meleg lesz, és semmi sem ragadt hozzá a tészta anyagából, akkor át van sülve, ha a tű hideg maradt, és ragacsos lesz, akkor a tészta belseje még nyers. Az Ünnep kiadása, Bp., 1936 SZÓ, Ml SZÓ rében, a nyolcvanhét százalék ho­zamú bankbetétben, és hiszem, hogy mindig mindenhol minden­ből éppen végkiárusítás van, csak itt, csak most és csak nekem. Hi­szek a pihepuha papír zsebkendő­ben, melybe vöröslő és váladéko­zó orromat boldogan törölhetem, és hiszek a tizenhetedik emeletről legurítható vécépapírban. Hiszek a fölöttünk magasan lakozó mo­bilszolgáltatóban, aki egyfolytá­ban azon fáradozik, hogy én sze­mély szerint legalább két hétig mobiltelefonozhassak teljesen in­gyen, ráadásul teli lesz piros pon­tokkal a lakás, és hiszem, hogy ez nem a vérnyomástól van. De hi­szek az Egyedül Idvezítő Kutya­tápban is, amitől kedvencünk szőre olyan fényes lesz, hogy szinte kedvünk lenne bundát ké­szíttetni belőle, ráadásul nem fá­gam... de lehet, hogy több is. Hi­szem, hogy egy forró vízbe dobott tablettától minden betegségem el­múlik, még a halálosak is, és az a legkevesebb, hogy nyugodtan ül­dögélhetek szakadó esőben egy pádon a parkban. Hiszem, hogy autót szereim kizárólag hófehér kezeslábasban lehet, és ha nyakig olajosán kimászok a kocsi alól, éle­tem párja nem hülyéz le, hanem mosolyogva mélymosást végez, minek hatására a kezeslábas ugyanolyan fehér vagy még fehé­rebb lesz, de legalábbis nem olyan szürkés, mint a lüké szomszédé. És ugyanúgy hiszem, hogy ha a zsú­folt villamoson egy kibolyhosodott gyapjú pulóveres nő csodálkozás­tól kikerekedett szemmel megta­pogatja az én nem kibolyhosodott, de egyébként tök ugyanolyan gyapjú pulóveremet, akkor nem nézek rá furcsán, hanem diadal­masan előrántok egy doboz mosó­port, amit eddig ravaszul a hátam mögött dugdostam. Hiszem, hogy testsúlyom százhúsz kilogramm­ról egy hét alatt negyvennyolcra csökkenhet anélkül, hogy akár csak egyetlen egyszér is megeről­tetném magam fizikailag, noha közben zabálok, mint egy disznó, és hiszem, hogy a fogyás előtti fényképen látható dagadt vén bi- bircsókos orrú fekete boszorkány azonos a második fotón tündöklő karcsú, szőke szexbombával. Hi­szem, hiszem, hiszem! Mi mást is hihetnék én itt ma... Fogyasztói hiszekegy TÓTH FERENC Hiszek a reklám­ban, a mindenha­tó médiában, hi­szek az antibakte- riális fertőtlenítő­ben, melynek lát­tára visítva mene­külnek a vírusok. Hiszek a tökéle­tes és egyedül való vécétisztító­ban, abban, hogy a toalettkacsa egyedüli életcélja, hogy legéppus- kázza a baktériumokat. Hiszem, hogy egy izmos, jóképű, homlok­ba lógó tincsű szuperman csak azért látogatott meg egy mű­anyag flakonnal a hóna alatt, hogy egyetlen férfias mozdulattal kitisztítsa a vécélefolyómat, ami­vel napok óta izzadtan hiába küszködök, mert belekötött a betonkemény trutyi. Hiszem, hogy Judit haja csak félig korpás, és így jár-kel ebben a földi sira­lomvölgyben, míg egyszer aztán beszappanozza a fejét csodasam­ponnal, amitől nyomban boldog lesz. Hiszem, hogy Béres Erika felfedezte az ólvéjzbetétet, hi­szem, hogy tamponnal a lábam között hófehér nadrágban is mászhatok fára, aminek kisóvo- dásaim nagyon örülnek, mert ilyet még sose láttak. Hiszek a Vi­lág Legjobb Sörében - mind a nyolcban -, de legalább ugyan­úgy hiszek a kilencvenszázalékos árengedményben, és az ő Testvé­zik meg szegényke szakadó eső­ben sem, mindemellett mindig magasabbra ugrik, mint a szom­széd kutyája, az a szomorú szemű... hogy is ne hihetnék, mi­kor a tápban marhahús meg lazac van, amihez én elég ritkán jutok. Hiszem, hogy akkor se leszek bü­dös, ha két hétig egyfolytában fu­tok a Szaharában, mert beszpré- jeztem magam a hónom alatt, meg... meg mindenütt, ahol kell. Hiszek a Megváltásban, melyet a biztosítótársaság hozand el min­den arra érdemesnek... hiszem, hogy ha egy rakás pénzt befize­tek, egy részét majdnem biztosan visszakapom... és ebből kilenc- venhét évesen nyugodtan elme­hetek a tengerpartra egy nagy pi­ros szörfdeszkával a hónom alatt, ráadásul meglesz mind a har­minckét hófehér, hibáüan fo­A Családi Kör utolsó számát tartja kezében az olvasó; a hűséges ol­vasóknak ezúton köszönjük a bizalmat, a csaknem tíz éve fennálló ér­deklődést. Az új évre kívánunk sok-sok érdekes, hasznos olvasnivalót A szerkesztőség Az utolsó Családi Kvíz ajándékát a ragyolci Futó Ernő és az alsószeli Győrög Rozália nyerte. Jókívánságok a 2007-es évre Bort; búzát és békességet adjon a jó Isten, Hogy életünk minden napja jólétben teljen el! Bő termést adjon a mező, a rét édes füvet, Sose legyen éléskamránk széllelbélelt, üres! Sokat teremjen a tőke kertben, szőlőhegyen, Asztalunkon kenyér mellett szalonna is legyen! Adjon Isten boldog álmot kis- és nagy nemzetnek, Békés-derűs szép jövendőt minden jó embernek! Adjon isten a talajnak egész évben nedvet, Felnőttnek és fiatalnak a munkához kedvet, Gulyának és birkanyájnak abrakot, legelőt, Vidámabb legyen életünk ma, mint tegnapelőtt! A vadásznak foglyot, fácánt, nyulat, őzet, vadkant, Folyóknak és tavaknak vize legyen tele hallal! Tanítónak, nevelőnek szorgalmas diákot, A diáknak tudásszomjat, szebb és jobb világot, Az anyáknak őrző szemet, az apáknak munkát, Nagyszülőknek megbecsülést! Szűnjön meg sok aggház! Éhbér helyett megérdemelt bért kapjon a munkás, Rablót, gyilkost mihamarabb a börtönbe csukják! Bátran mehessünk bárhova éjszaka és nappal, Ne féljünk, hogy fejbe vernek husánggal, doronggal! Létbizonytalanság átka ne sújtsa a munkást, Csirkét ehessen vasárnap és ünnepnap pulykát! Hogy nyugdíjunk ne fogyjon el tizennégy nap alatt, Gondviselőnk, emeltesd föl silány nyugdíjunkat! Szűnjön meg az ügyeskedők pünkösdkirálysága, Derűsebb nap virradjon föl bús Európánkra! Istenem, adj a szegénynek erőt, bátorságot, Ne tűrje, hogy megalázzák, ne viseljen jármot! Csapjon le, ha kisemmizik, ha gyávának tartják, Templomok bejáratánál ne tartsa a markát! Uram! Buzdíts az erkölcsös szépre meg a jóra, Ne rettegjünk, ha ránk köszönt az utolsó óra! Hogy mindig kedvedben járjunk, és csak a jót tegyük: Uram! Szilárdítsd meg hitünk! Légy a segedelmünk! Borból, búzából, jólétből juttass mindenkinek, Adj szép s boldog ÚJ ESZTENDŐT minden jó embernek! (TÉGLÁS FERENC) ...»■ u-muíim r* »I II 1 Csütörtökön regionális melléklet ♦ sí® «#"' és adás-vétel a BÖRZÉBEN CSALÁDI KOR Szerkesztő: Agszer Krisztina Levélcím: Családi Kör, Námestie SNP 30, 814 64 Bratislava 1 e-mail cím: csaladivilag@ujszo.com , tel.: 02/59 233 442, fax: 02/59 233 469

Next

/
Oldalképek
Tartalom