Új Szó, 2006. december (59. évfolyam, 276-299. szám)
2006-12-29 / 298. szám, péntek
14 Kertészkedő ÚJ SZÓ 2006. DECEMBER 29. www.ujszo.com A galagonya egykor a balszerencse szimbóluma volt, Jézus töviskoronáját is ágaiból készítették. Mára kiderült: az egyik legkiválóbb szívre ható gyógynövény Szíverősítők a kertből, mezőről A galagonya közvetlenül erősíti a szívizomsejteket, növeli a szívizom munkabírását (Képarchívum) A szív- és érrendszeri betegségek kezelésére a különböző nagy hatású gyógyszerek megjelenése előtt is számos természetadta lehetőséggel élhettek a gyógyulni vágyó betegek. Ma, amikor nem egyszer indokolatlanul is a tabletták után nyúlunk, nem árt, ha ismerjük ezeket a bevált gyógynövényeket. ÖSSZEFOGLALÓ A galagonya évszázadok óta ismert, a cseijéje többnyire kertekben, szántóföldek szélén nő, vadon vagy telepített formában. A kilenc méteresre is megnövő bokor formára nyesve fehér virágaival, piros bogyóival gyakorta szolgál dekoratív kerítésként is. A tövises növény régebben a bal- szerencse szimbóluma is volt, sőt állítólag Jézus töviskoronája is e növény ágaiból készült. Rossz híre ellenére mindig voltak, akiket jobban érdekeltek a növény tulajdonságai, mint a köré szőtt legendák, noha számos gyógynövénnyel ellentétben a galagonya viszonylag későn került be az európai gyógyászat kelléktárába. Az első ismert feljegyzések egyike 1305 körül keletkezett, s szerzője még köszvény ellen ajánlotta, ám egyes források szerint a népi orvoslás szívpanaszok enyhítésére is használta. Ez utóbbi alkalmazásmódot igazolták később a 19-20 századi vizsgálatok, melyek szerint a galagonya az egyik legkiválóbb szívre ható gyógynövény. E kutatások során kiderült, hogy a növény úgy erősíti és szabályozza a szívműködést, hogy jóformán semmüyen mellékhatása nincs, s ezért tartós kezelés is végezhető vele. Még egyéb betegségre felírt gyógyszerrel együtt is szedhető, csupán arra kell ügyelni, hogy rendszeres alkalmazásával azok szükséges mennyisége bizonyos idő után csökken. Ezért azok, akik az előírt terápia mellett a galagonyát is szeretnék kipróbálni, feltétlenül konzultáljanak orvosukkal, s beleegyezése nélkül semmiképp se változtassanak a korábban előírt adagokon. A galagonya hatóanyagait a növény leveleiből, virágaiból, illetve piros bogyó terméséből vonják ki, olykor egyszerre mindháromból. Mindenekelőtt anginás mellkasi fájdalmak megszüntetésére, magas vérnyomás csökkentésére, szívbetegségben szenvedőknél a szívösszehúzódások hatékonyabbá tételére, illetve szívritmuszavarok (főként az extraszisztolé és a szapora szívverés) megszüntetésére használják. A növény közvetlenül erősíti a szívizomsejteket, növeli a szívizom munkabírását, teljesítményét, tágítja az ereket, javítja a szívizom vérellátását és a szívösszehúzódások erősségét. E gyógyhatásnak különösen nagy hasznát veszik az enyhe szívbetegségben szenvedő betegek, akiknek kezelése így nem igényel erősebb gyógyszereket. Hatóanyagai infarktus után a szív- izomzat vérellátását, az ér újraképződését segítik elő, a vérnyomást és pulzusszámot csökkentik, s ezzel együtt fokozzák a szervek és az izmok vérellátását. A 40 év feletti, keveset mozgó, rendszertelenül táplálkozó, dohányzó, nagy igénybevételnek, erős stresszhatásoknak kitett menedzserek szívműködési zavarainak megelőzésére is kiváló megoldás a naponta fogyasztott galagonyatea. Szerteágazó hatását a galagonya a benne található nagy meny- nyiségű flavonoidoknak köszönheti. Mint számos gyógynövénynél, úgy a galagonyánál is igaz, hogy rövid kúrától nem várhatunk eredményt. Nagyon fontos a tartós, naponkénti alkalmazás, azonban huzamosabb ideig tartó alkalmazása során is teljesen veszélytelen, nem alakul ki hozzászokás, hatóanyaga nem toxikus, s nem halmozódik fel a szervezetben. Sokak szerint a galagonya a legbiztonságosabb gyógynövény, bár van rá példa, hogy alkalmazása során émelygés, izzadás, fáradtság és bőrkiütés jelentkezett. Nem szívbetegeknél viszont a nagymennyiségű galagonya fogyasztása jelentősen csökkentheti a vérnyomást, ami szédüléshez és ájuláshoz vezethet. Gyerekek, valamint terhes és szoptató nők ne használják. A fokhagyma évezredek óta két egymástól el- választhatadan tulajdonsága, a szaga és a hatása miatt közismert. Fehér gerezdjeit ősidők óta szinte mindenre használják, a lepra gyógyításától kezdve a féregűzésen át egészen az aranyér kezeléséig. Az egyiptomi piramisépítők erő- és állóképességük növelése miatt fogyasztották, a két vüágháborúban a katonaorvosok sebesülteket kezeltek vele, Pasteur baktériumölő tulajdonságai miatt vizsgálta, napjaink kutatói pedig zömmel a szívós érrendszeri betegségek, valamint a rák elleni hatását kutatják. Az átható szagú növény egyik leghatékonyabb szerünk az érelmeszesedés (a verőérfal megke- ményedésével járó betegség) megelőzésére. Az ételeikben sok fokhagymát használó olaszoknál és spanyoloknál e betegség előfordulási gyakorisága jóval alacsonyabb is, mint nálunk. Közismert értágító, vérnyomáscsökkentő hatása is, mely főleg a szem, a láb, és az agy szűkült erein, az úgynevezett perifériás szívtől távol eső ereken érvényesül. Jótékonyan hat a bélfodor elmeszesedett ereire, ezért hasznos lehet azok számára, akik a bélerek meszesedése miatt haspuffadástól, felfúvódástól szenvednek. Mivel hatóanyagai bizonyos mértékben képesek blokkolni a véralvadásban szerepet játszó fehérjék működését, segít megelőzni a szívinfarktust okozó vérrögök kialakulását. A fokhagyma egyes összetevői révén lassítja a szapora szívműködést, oldja a szív koszorúereinek görcsét, aminek következtében javul a szívizom vérellátottsága, tápláltsága, nő a szív teljesítőképessége. Számos szakember szerint hatékony fegyver lehet a koleszterinszint csökkentésért folytatott harcban. Kutatások szerint a máj koleszterin anyagcsere-folyamataiba avatkozik be oly módon, hogy az kevesebb koleszterint enged a vérbe. A fokhagyma gyógyhatása a gerezdekben található mintegy 100 kéntartalmú vegyületnek köszönhető. Amikor szétrágjuk, az egyik kéntartalmú vegyidet, az alliin allicinná alakul át. Ez adja a fokhagyma jellegzetes szagát, és gyógyhatását. Az allicin egy része ezek után tovább bomlik, újabb kénvegyületek keletkeznek (pl. ajoén) melyeknek szintén gyógyhatásúak. Mivel a különböző hőkezelési eljárások (sütés, főzés) megakadályozzák az allicin kialakulását, ezáltal nagyban rontják e sokoldalú és hatékony növény hatásosságát, a szakemberek nyersen ajánlják fogyasztásra a fokhagymát. Akit az átható illata zavarna, folyamodhat olyan fokhagymakészítményekhez, melyek fedőborítással készülnek. A fokhagymaszag elnyomására valamüyen hagyományos növényi leheletfrissítőt - petrezselymzöl- det, petrezselyem-gyökeret, édesköményt, vagy lepkeszeget - rágcsáljunk. (ú) Érdekességek a fokhagymáról Az ólombányászatban dolgozókon végzett felmérés szerint, akik rendszeresen fogyasztottak fokhagymát, azokon az ólommérgezés tünetei egyáltalán nem jelentkeztek. Európai kísérletek igazolták, hogy a foldiagyma segíti az ólom és más nehézfémek kiürülését a szervezetből. A növény vértisztító, méregtelenítő hatásának a nagyvárosok szennyezett levegőjében élők is hasznát vehetik, (w) A tudósok ismét kezdik kutatni a hagyományos orvoslásban régóta ismert gyógynövények erejét, titkát Bizonyított, hogy a zsálya és a citromfű jelentősen javíthatja a memóriát ISMERTETŐ Brit tudósok szerint a zsálya- és citromfű kivonat javíthatja a memóriát, és enyhíthet a magatartási zavarokban, Alzheimer kórban, vagy a dementia más típusaiban szenvedő idős betegek esetében. A két növényből kivont vegyületekkel folytatott kísérletek rendkívül ígéretes eredményeket hoztak. Önként jelentkezőkkel folytatott, ellenőrzött kísérletek során kiderült: mindkét növény segített a memória javításában, a citromfű ezenkívül önmagában is alkalmas volt a hangulatjavításra, enyhítette a nyugtalanságot és általánosságban javította a betegek közérzetét, életminőségét. A zsálya viszont elsősorban az összpontosítási képesség javítására és a magatartási zavarok enyhítésére volt alkalmas. További kutatások folynak annak megállapítására, hogy a zsálya önmagában mennyire használható az Alzheimer-kór okozta tünetek enyhítésére, ugyanis az eddigi vizsgálatok eredményei rendkívül biztatóak. A hagyományos orvoslásban régóta ismert két gyógynövény rendkívül ígéretes eredményekkel kecsegtet. E két növény szedése során csak minimális, illetve gyakorlatilag semmiféle mellékhatás nem mutatkozott. A világon sok millió idős ember szenved az öregedéssel járó elbutulás, valamilyen formájától, ami memóriaromlással, a gondolkodás fokozatos lelassulásával, az értelmi és ítélőképességek elvesztésével jár. Az Alzheimer-kór az időskorúak egyik leggyakoribb megbetegedése, amit az agyi idegpályákra lerakodó fehérje lemezkék okoznak. Gyógymódja egyelőre nem ismeretes, az orvostudomány csak a tünetek enyhítésére képes. (ma.hu) Pénteken színt viszünk az ÍZVILÁGBA és + 7 nap műsormelléklet
