Új Szó, 2006. december (59. évfolyam, 276-299. szám)
2006-12-22 / 294. szám, péntek
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2006. DECEMBER 22. Kertészkedő 17 A fagyöngy évezredek óta ismert és tisztelt örökzöld növény. A gondozatlan fákon parazitái, ugyanakkor a gyógyszergyártás fontos alapanyaga A karácsonyi asztal ünnepi dísze A fagyöngy a lombkoronában, a vastagabb ágakon telepszik meg Ahol a fenyőállítás német hatása hiányzott, mint például az angolszász nyelvterületen, ott a fehér fagyöngyöt (Viscum album) használták karácsonyi dísznek. Mára ez a növény is általános karácsonyi díszítőelemmé vált ÚJ SZÓ-ISMERTETŐ A fehér fagyöngy igen érdekes, örökzöld félélősködő növény. A leveles, fehér bogyós ágacskák csokra nem csak karácsonyi varázslat, hanem a gyógyszergyártás alapanyaga is. Főként a gondozatlan fákat támadja A fagyöngy a lombkoronában a vastagabb ágakon telepszik meg, és szívógyökereivel elveszi a fa gyökerei által a talajból felvett vizet és tápanyagot. Erdőkben gyakori, ám gondozatlan kertekben, parkokban, utcai sorfákon is előfordul. Gyümölcsfák közül leggyakrabban az almán és a körtén, valamint cseresznyén, meggyen és szilvafán is előfordul. Leinkább az erdő közelében lévő hétvégi kertekben, a vad alanyú, magasra növő fákon telepedhet meg. Parkokban, utcákon általában a juhar- és hársfán, az akácon és a tölgyfán, a tűlevelűek közül a jegenyefenyőn és a lucfenyőn látható. Kezdetben csak télen, a fák lombtalan állapotában feltűnő, de később, ahogyan károsítása nyomán a fa pusztulása elkezdődik, nyáron is látható a varjúfészekhez hasonló, akár másfél méter átmérőjű, sűrű álvillás elá- gazású, tömött, zöld levelű fagyöngy bokor. Terjedését a madarak, elsősorban a rigók segítik elő. A magvak sem vízben, sem a földbe kerülve nem csíráznak. A fagyöngy tél végéig a madarak táplálékforrása. Évezredek óta ismert és tisztelt növény Az évezredek óta ismert örökzöld növény a görög mitológiában a tavasz visszatértébe vetett reményt tartotta fenn. A kelta druidák azért tisztelték, mert hitük szerint a tél beálltával a természetből távozó életerő e folyton zöldellő növénybe vonul vissza. Egyes néphitek szerint a fagyöngy az új élet záloga és a termékenység szimbóluma. A karácsonyi fagyöngyhasználat a brit szigetekről származó szokásában a kelta fagyöngykultusz nyomait fedezhetjük fel. A fagyöngyöt a skandináv népek is szent növényként tisztelték és barátságot hozónak hitték. Ha az ellenségek fagyöngyöt hordozó fa alatt találkoztak, nem támadtak egymásra. Szép szokás volt az is, ha fagyöngycsokor volt az ajtó fölé függesztve, akkor bárki nyugodtan beléphetett a házba, vendégként fogadták. Gyógynövényként is alkalmazzák A fehér fagyöngy leveleit és hajtásait orvosi célokra mindenekelőtt vérnyomáscsökkentő hatása miatt alkalmazzák, fő hatóanyaga, egy acetilkolinnal rokon kolinszármazék, vérnyomáscsökkentő hatású. Tartalmaz emellett szívre ható poli- peptideket, viszkotoxint is. A fagyöngy jó szolgálatot tehet különböző elhasználódási betegségekben, például érelmeszesedésben, időskori szívártalmakban, nyugtató hatású gyógynövényekkel együtt pedig ideges szívpanaszok esetén várhatunk jó eredményt a növénytől. Az említett hatásokon túl a fagyöngy elősegítheti a menstruációs vérzések szabályozódását, a méhvérzés-zavarok megszűnését is. Egyes indián törzsek vetélések előidézésére, illetve a szülés közbeni méhösszehúzódások serkentésére használták az amerikai változatát. A növény hatásmechanizmusát még ma sem sikerült pontosan megfejteni, egyesek szerint hatóanyagai kizárólag intravénásán érvényesülhetnek, mivel azok a gyomorban illetve a bélcsatornában lebomlanak, elpusztulnak. Mások szerint hatásait a vegetatív idegrendszer befolyásolása révén éri el. Bár megfelelő felügyelet mellett a fagyöngy alkalmazása veszélytelen, gyermekektől mindenesetre tartsuk távol a növényt. Esetükben már 2-3 bogyó is súlyos mérgezést okozhat. Ha karácsonykor felakasztjuk lehetőleg olyan magasságba kerüljön, hogy a bogyókat ne érhessék el, ületve magyarázzuk el nekik, hogy azok fogyasztása veszélyes lehet. A magas vérnyomás orvosi kezelést igénylő komoly betegség, ezért a fagyöngyöt is csak a kezelőorvos jóváhagyásával, és folyamatos felügyelete mellett alkalmazzuk, különösen idősebbek terápiájában, mivel rájuk nézve a növénynek váratlan hatásai is lehetnek. A fagyöngy két fajtája fordul elő térségünkben. A sárga fagyöngy főleg a bükkféléken (bükk, szelídgesztenye és tölgy) fordul elő. Hosszúkás, elliptikus, világoszöld, bőrnemű levelei ősszel lehullnak. A fehér fagyöngy örökzöld, télen üvegszerűen áttetsző bogyói mellett hosszúkás, sötétzöld, bőrnemű levelei is díszítik. Kizárólag a fehér fagyöngy levelei és hajtásai gyógyító drogok! (cs, w, g) A fagyöngy Kezdetben csak lombhullás után feltűnő. Később már nyáron is látható a „varjúfészek". (Képarchívum) A magyal fagyérzékeny, ezért nálunk csak védett területekre telepíthető, a hunyor hóból kiemelkedő szép virága a tisztelet és hódolat jelképe volt Évszázadok óta ismert és közkedvelt, nálunk is honos ünnepi növények DÁNOS BÉLA A fenyő és a fagyöngy után talán a magyal (Ilex aquifolium) a legismertebb karácsonyi dísz térségünkben. A fatermetű örökzöld tövises szélű levelei fényes-sötétzöldek és a termései skarlátpirosak. Az atlantikus vidékeken, például Angliában is őshonos, nálunk dísznövény. Fagyérzékenysége miatt csak védett területekre telepíthető, télen érdemes takarni. Karácsonyhoz ennek leveles- terméses ágacskáit viszi a kántáló és a meghívott vendég, ezzel díszítik a karácsonyi asztalt, ebből fonnak koszorút a csillár égői közé. Tiszteletét a pogány hitvilágból vette át a kereszténység. Ősi legendák szerint ugyanis a magyal a megkínzott Krisztus lábnyomain fakadt. Talán részese a karácsonyi varázslatnak. Mint Rapaics A Magyarság Virágai című művében olvashatjuk „a szenteste csodáját” egyszerű európai virágban is megtalálták - a karácsonyi rózsában. Ez pedig a Nyugat- és Dél-Európában honos Helleborus niger, a fekete hunyor. Rokonai (H. purpurascens, H. du- metorum, H. odorus) őshonosak nálunk. Nevét fekete gyöktörzséről és gyökereiről kapta, ugyanakkor télen virágzik, halvány-rózsásfehér virágtakarójú virágokkal. A hunyor ókortól kezdve a középkoron át fontos gyógy- és varázsnövény volt, egyben a hóból kiemelkedő szép virága a tisztelet és hódolat jelképe lett. A férfiak legnemesebb ajándékként ezzel köszöntötték szívük hölgyét, asszonyát. Már a 16. századi füveskönyvek szerint is szívesen ültették cserépbe, hogy virágaival emelje a szenteste ünnepi hangulatát. Érdemes lenne újra felfrissíteni ezt a gyakorlatot, karácsony táján értékesíteni, hogy ma is minél többen gyönyörködhessünk benne. Térségünkben a fenyő és a fagyöngy után a talán a magyal a legismertebb karácsonyi dísz A fekete hunyor. Egykor cserépbe ültették, hogy virágaival emelje a szenteste ünnepi hangulatát.
