Új Szó, 2006. december (59. évfolyam, 276-299. szám)

2006-12-02 / 277. szám, szombat

www.ujszo.com ÚJ SZÓ DECEMBER 2. Egészségünkre 27 Bizonyos orvosi módszerek idővel veszítenek kezdeti népszerűségükből A vakhitet nemegyszer követi csalódás Alaposabb kutatásokra van szükség a sok esetben csoda­szernek tekintett orvosi be­avatkozások esetében, olvas­ható egy új tanulmányban. HÍR A közegészségügyi kampányok annyira elültették már az emberek tudatában, hogy például az elzáró­dott ér veszélyt jelent, így ha az or­vos üyet talál, különösen a szív kö­rül, meg kell nyitnia. De az is lehet, hogy nem. Dr. Judith S. Hochman New York-i kardiológus nemrégiben be­mutatott nagyszabású tanulmánya szerint az infarktust szenvedettek­nél a kis ballonok széles körű alkal­mazása nem biztos, hogy egyértel­műen pozitív eredményekkel jár. Bár az infarktus korai stádiumában egy üyen beavatkozás életmentő lehet, később már semmi haszna. A betegnek kellemetlenséget, kocká­zatot és rengeteg kiadást jelent. Az új jelentés alapos vizsgálat után ál­lította a feje tetejére az orvosi gya­korlatot, mivel bebizonyította, hogy egy széles körben elfogadott kezelési mód vagy eljárás nem min­dig jár a várt előnyökkel (hacsak az orvosok, a gyógyszergyárak és az orvosi eszközök gyártóinak bank­számláját nem tekintjük). Ideális esetben a kezeléseket, műtéti eljárásokat és diagnosztikai módszereket alapos tesztnek kell alávetni, mielőtt rutinszerűen al­kalmazzák őket. Ez azonban nem műiden esetben van így. A gyógy­szereket és az orvosi eszközöket törzskönyvezni kell, viszont ha már kikerültek a piacra, az orvosok bár­milyen, az általuk jónak vélt mó­don felírhatják őket. így a migrén elleni orvosság fel­írják fogyásra, a szívgyógyszert lámpalázra, és ezzel senki sem sért meg semmilyen törvényt. Ötből legalább egy felírt gyógyszer nem az elfogadott célt szolgálja, állítják a tanulmányok, egyes népszerű gyógyszereknek akár a 90 százalé­kát nem az elfogadott kezelésre használják. Sok esetben a gyógy­szergyárak javasolják ezeket az al­kalmazásokat az orvosoknak. Az orvosi eszközök elfogadási eljárása lazább, mint a gyógyszereké, és bár kevés adat áll rendelkezésre az esz­közök nem elfogadott célra való felhasználásáról, vannak erre utaló jelek. Egyes kezelések, mint például az elzáródott ér tágítása annyira nyil­vánvalónak tűnik, hogy alkalmaz­zák anélkül, hogy tudományosan minden kétséget kizáróan bebizo­nyosodott volna a hatékonysága. Az orvostudomány története szá­mos olyan jó szándékú kezelési módról tud, amelyek eleinte igen népszerűek voltak, majd amikor ezeket alaposabb vizsgálatnak ve­tették alá, veszítettek népszerűsé­gükből. Sok érv és ellenérv kísérte a nők változó korban történő hormon- kezelését is, csakúgy, mint a gyo­morfekély gyógyítását. A korai emlőrák esetében is egészen az 1980-as évek közepéig az emlő el­távolítását tartották a legjobb módszernek, ma azonban már ez­zel kapcsolatban is megváltozott a szakemberek álláspontja. (The New York Times) Sokan tolókocsiba kerülnek, és vannak, akik huszonéves korukban meghalnak Őssejtekkel az izomsorvadás ellen HÍR Kutyákon végzett laboratóriumi kísérletek szerint őssejtekkel kezel­hetők az izomsorvadás (disztrófia) egyes formái, jelentik olasz kuta­tók. A Duchenne-féle izomdisz- trófia az izomsorvadás legelteijed- tebb formája gyermekeknél, és ki­zárólag a fiúkat érinti. Az embernél a betegség az izmok fokozatos sor­vadásával, gyengülésével jár. So­kan kényszerülnek tolókocsiba, és vannak, akik tizen-huszonéves ko­rukban meg is halnak. Dr. Cossu és. munkatársai 13 hím golden retrieveren végeztek kísérleteket, az ebek a Duchenne-betegség ku­tyáknál előforduló változatában szenvedtek. Egy kísérleti állat egészséges volt. A kutatók a beteg állatokat há­rom csoportba osztották. Volt egy kezeleden csoport, a másik két cso­port vagy az egészséges kutya fel­nőtt őssejtjeit kapta, vagy a saját őssejtjeit génmanipulált őssejtek­kel együtt. A legjobb eredményeket azoknál az állatoknál tapasztalták, akik az egészségestől kaptak őssejtet. A ke­zeletlen állatok állapota minden esetben romlott. Polonium: egy ritka anyag - és egy meglepő fegyver Porszemnyi adag is végzetes lehet HÍR Ha valóban polonium 210-zel mérgezték meg Alekszander Litvi- nyenkót, bárki tette, valószínűleg igen magas szintű nukleáris labora­tóriumhoz volt hozzáférése, és sa­ját magát is meglehetős kockázat­nak tette ki a gyilkosság elkövetése során - állítják nemzetközi szak­emberek. A polonium 210 igen nagymértékben radioaktív és erő­sen mérgező elem. Összehasonlítá­sul: mintegy 250 milliószor mérge­zőbb, mint a cián, így a porszemnyi mennyiség is végzetes lehet. Ilyen kis mennyiségben természetesen íze sem igen van. A polóniumnak nincs ellenmér­ge, és különleges felszerelés kell ahhoz, hogy valaki a laboratórium­ban dolgozzon vele. Ahhoz, hogy végzetes legyen, le kell nyelni, belé­legezni, vagy injekció formájában megkapni, ugyanis a polonium ál­llyen volt tál kibocsátott alfa-részecskék nem hatolnak át a bőrön. Elméletben így egy üvegfiolában vagy papírbo­rítékban is magával viheti a gyü- kos, és beleteheti az áldozat ételébe vagy italába, feltéve, ha vállalja a kockázatot, hogy ő maga szintén belelégezi vagy lenyeli az anyagot. A polonium a természetben igen ritka. Nevét felfedezőjéről, a lengyel származású Marie Curie- ről kapta. Nyomelemekben meg­található az uránércben, és igen kis mennyiségekben jelen lehet olyan növényekben, mint a do­hány, valamint olyan emberek szervezetében, akik uránbánya közelében zuzmót legelő rénszar­vas húsát fogyasztották. Ahhoz, hogy a Litvinyenko szervezetében talált mennyiségben előállítsák, nukleáris reaktorban bizmutot kellett bombázni neuronokkal. A polonium mérgező hatása abban áll, hogy alfa-részecskéket bocsát ...ilyen lett (Archív-felvétel) A polónium-molekula ki, ezek energiájuknál fogva szét­roncsolják a sejtek genetikai szer­kezetét. A sejtek vagy azonnal el­pusztulnak, vagy daganatképző mutációkká alakulnak át. A polo­nium a rádiumnál 5000-szer több alfa-részecskét bocsát ki. Egy brit szakértő megjegyezte, hogy az alfa-sugarakat nem mutat­ják ki a normál sugárzásmérő ké­szülékek, így viszonylag könnyen át lehet vinni bármely határon. A részecskék széttelj ednek a szerve­zetben, és elsősorban a gyorsan szaporodó sejteket támadják meg, ilyenek a csontvelő, a vér, a haj és a tápcsatorna sejtjei. Ez a megállapí­tás összhangban van Litvinyenko tüneteivel, kihullott a haja, szer­vezete képtelen volt vérsejteket termelni, és összeomlott a gyomor- és bélrendszere is. A szakértők sze­rint Litvinyenko esetében a hagyo­mányos temetés biztonságosabb, mert a talaj tartalmazhat alfa-ré­szecskéket, a hamvasztás során vi­szont a levegőbe kerülhet a poloni­um. (WebMD) TESTÜNK TITKAI Súlyos tüdőbetegségek 2. UJ SZO-TAN FOLYAM Az ábra azokat a leggyakoribb rosszindulatú daganatokat szem­lélteti, amelyek átétet képezhetnek a tüdőbe és a mellhártyába Tüdőembólia és tüdőinfarktus Minden olyan betegség és álla­pot esetén fennáll a tüdőembólia kockázata, amely kedvez a vénák­ban a vérrögképződésnek. Ilye­nek például a hosszabb ideig tar­tó ágyhoz kötöttség, vénagyulla­dás, egyes daganatos betegségek, súlyos műtétek, elhízás, idült tü­dő- és szívbetegségek. A tágult visszerekben kialakuló véralvadékok (trombusok) lesza­kadnak az érfalról, a vérárammal tovasodródnak az egyre nagyobb vénákba, onnan a szívbe jutnak, majd a tüdőbe kerülnek, ott pedig az egyre szűkebb érrendszerbe sodródnak. Végül megakadnak a méretüknek megfelelő átmérőjű érszakaszban, és azt elzárják (embólia). Az elzárt és mögötti terület nem kap vért, így megszű­nik oxigén- és tápanyagellátása kialakul a tüdőinfarktus, amely az érintett terület elhalását jelen­ti. A tüdőembólia tünetei: hirte­len szaporává váló légzés, nehéz­légzés kialakulása, nagy fájda­lommal járó mellkasi nyomás, fé­lelemérzés, ritkán köhögés vagy láz. A betegség súlyossága az érintett tüdőerek nagyságától és az általuk ellátott terület kiterje­désétől függ. Légmell A légmell úgy alakul ki, hogy a tüdőhólyagocskákból kilép a leve­gő, és összegyűlik a mellhártya- üregben. Ezért ezek a tüdőrészek belégzésnél nem tudnak többé fel­fúvódni, azaz levegővel telítődni. A légmell különleges formája az ún. feszülő légmell, amikor a mellhártya lemezei között a leve­gő mennyisége minden egyes lég­vételkor növekszik, s így a tüdőt erősen összenyomja. Ennek oka általában egy nyílás („kék”) a tü­dőn, amit többnyire sérülés okoz. Feszülő légmell kialakulhat tüdő- tágulat vagy tuberkulózis szövőd­ményeként is. A tünetek különbözőek: rossz közérzet, súlyos légszomj, csök­kent teljesítőképesség, szúró fáj­dalom a mellkasban, a vállbán vagy felhasban, néha száraz kö­högés, köpetürítés nélkül. Súlyos esetben keringés-összeomlás is bekövetkezhet. A kisebb levegőgyülem néhány rÉp alatt magától felszívódhat. Erős nehézlégzéssel járó tüdőke­ringési zavar vagy feszülő légmell esetén kórházi kezelésre van szükség. Ilyenkor általában csö­vet vezetnek a mellüregbe a mell- hártyalemezek közé, és a levegőt napokon át leszívják. Műtétre rendszerint akkor van szükség, ha sérülés miatt a tüdőn keletkezett „lyukat11’ be kell zárni. Tüdőrák A tüdőrák a hörgőnyálkahár­tyából kifejlődő rosszindulatú da­ganat. Ez a fajta rákbetegség fő­leg az ötvenedik életévükön túl levő férfiaknál nagyon gyakori. Egyik legfőbb oka az első ismert rákkeltő tényező: a dohányzás, beleértve a passzív dohányzást is. Bal tüdőfél mágneses magre- zonanciás felvétele. A képen a rákos daganat homloksíkban látható. A dohányfüstös környezetben dolgozó, vagy üyen lakásban élő nem dohányzók esetében 30 szá­zalékkal magasabb a tüdőrák ki­alakulásának kockázata, mint a füstmentes környezetben élő nem dohányzóknál. Viszont a tüdőrák kockázata egy erős dohányosnál harmincszor nagyobb, mint egy nem dohányzónál, tehát nem vé­letlen, hogy a tüdőrákbetegek 90 százaléka dohányos volt. Valószínűleg az idült dohányos bronchitisz és a hörgősejtekben bekövetkező változások a tüdő­rák előfutárai. Sok más, a levegőt szennyező anyag is felelős a tüdő­rák kifejlődéséért, tehát azoknál is viszonylag nagy a kockázat, akik munkájuk során sok port lé­legeznek be. Tüdőrákban egyes sejtek el­pusztulnak, míg mások vadul burjánzanak és növekednek. A véráram és a nyirokkeringés útján a ráksejtek más szervekbe is el­vándorolnak, és ott tovább növe­kedve áttéteket képeznek. Az első tünetek idült bronchi- tiszre utalnak: köhögés, sárgásfe­hér köpetürítés, terheléskor ne­hézlégzés vagy sípoló légzés. Né­ha éles, szúró fájdalom kíséri a belégzést, vagy tompa mellkasi fájdalom érezhető állandóan. Ha ezek a panaszok nem keltenek gyanút, a tüdőrák hamarosan más szervekbe is szétszóródik, legtöbbször a bőrbe, a csontokba, a májba és az agyba. Tüdővizenyő Tüdővizenyőnél a vérerekből folyadék (plazma) szivárog át a tüdőhólyagocskákba és környe­zetükbe, s így a belélegzett levegő oxigénje csak nehezen vagy egy­általán nem jut el a vérbe. A tüdőödéma oka legtöbbször szív­gyengeség, ugyanis a szív nem, vagy csak részben képes a tüdő­ből a vért újra a keringésbe pum­pálni. Bizonyos mérges gázok (fluor- és klórgáz) belélegzésekor is kialakulhat tüdővizenyő. A tü­netek: erős légszomj, szapora és nehezített légzés, fűlladásérzés, sápadtság, verítékezés, az ajkak és a körmök kékes elszíneződése (cianózis). A tüdővizenyő min­den esetben oxigénhiányhoz ve­zet, amit azonnal meg kell szün­tetni, mert kezelés nélkül halálos kimenetelű is lehet. A lehető leg­hamarabb kórházba kell szállítani a beteget, felsőtestét függőleges helyzetbe tartva, hogy légszomja ne fokozódjon. A kezelés legtöbb­ször oxigéndús levegő, szíverősí­tők és vízhajtószerek segítségével történik. (Forrás: Család és Egészség) A tüdőrák kialakulásának tényezői A tüdőrákban való megbete­gedés kockázata minden egyes cigarettával növekszik. Termé­szetesen függ attól az életkortól is, amelyben valaki rászokik a dohányzásra. Azoknál, akik már 15 éves koruktól dohá­nyoznak, a tüdőrák kialakulá­sának kockázata hatszor olyan magas, mint azoknál, akik 25 éves korukban kezdtek el ciga­rettázni. Aki csupán 10 szál ci­garettát szív el naponta, annak a tüdőrák kockázata ötszörös, aki viszont 35 darabot fogyaszt el naponta, annak negyvensze­res a veszélyeztetettsége. Azok­nak a nem dohányzóknak a ve­szélyeztetettsége, akik dohá­nyos partnerrel élnek együtt, egyharmaddal magasabb, mint azoké, akiknek a társa sem do­hányzik. A szivarozók és a pipá­zók veszélyeztetettsége „csak” 3-4-szer nagyobb, mint a nem dohányzóké. Nem szabad megfeledkez­nünk azonban a foglalkozási ár­talmakról sem, a férfiak tüdőda­ganatának kialakulásáért kb. 10-15%-ban, a nők megbetege­désében kb. 5%-ban a munka­végzés közben használt anya­gok belélegzése a felelős. A tü­dőrák kialakulásának kockáza­ta kapcsolatba hozható a radio­aktív sugárzással, azbeszttel, krómmal, kobalttal, arzénnal, nikkellel, klórmetüéterrel, kokszkemencék égéstermékei­vel, de általában csak azoknál a dolgozóknál, akik dohányoz­nak is. A megelőzés egyetlen módja az egészséges életvitel, beleértve a kiegyensúlyozott, vegyes táplálkozást, a friss le­vegőn való mozgást. A legfon­tosabb a dohányzás mellőzése. Az exdohányosok kockázata 15 év után hasonlóan alacsony, mint a nem dohányzóké.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom