Új Szó, 2006. december (59. évfolyam, 276-299. szám)
2006-12-21 / 293. szám, csütörtök
IV Közösség - oktatás - nevelés ÚJ SZÓ 2006. DECEMBER 21. www.ujszo.com A találkozón megjelentek egy része. A pedagógusok kellő szerveződése segítené a gondok orvoslásának meggyorsítását. (Sírba Péter felvétele) Honti Pedagógusok 4. Találkozója Ipolyságon Az oktatásügyben is fontos a kistérségi együttműködés KORPÁS PÁL Ipolyság. December második szombatján a város Pongrácz Lajos Magyar Tanítási Nyelvű Alapiskolája adott otthont a Honti Pedagógusok 4. Találkozójának, amelyen mintegy nyolcvan oktató és néhány önkormányzati képviselő vett részt. A házigazda jogán Lendvay Tibor iskolaigazgató és találkozószervező, a SzWákiai Magyar Pedagógusszövetség (SZMPSZ) Lévai és Nagykürtösi Területi Választmányának elnöke üdvözölte a két járás magyar tanárait, tanítóit, valamint az előadókat és a vendégeket. Mint mondta, elképzelése szerint a találkozó célja a szakmai és oktatáspolitikai kérdésekről való tájékoztatás, valamint a régió időszerű problémáinak megvitatása. Bélik György, Ipolyság alpolgármestere köszöntőjében röviden vázolta a város oktatási helyzetét, hangsúlyozva, hogy Ipolyságon túldimenzionált az oktatási intézmények száma - főként a kedvezőtlen demográfiai mutatók következményeként. Albert Sándor, a komáromi Selye János Egyetem rektora A 21. század kihívásai a közoktatásban és a Selye János Egyetem címmel tartott sok időszerű gondolatot, problémát felvető előadást. A tudásalapú társadalom számos kihívást indukál: mozgalmasabbá teszi az oktatási intézmények életét, létük kiszámíthatatlanabbá válik, s így fokozódik a veszélyeztetettség érzése. Minden téren el kell mozdulni az élethosszig tartó tanulás szellemében. Fel kell készülni - szükség esetén - a többszöri szakmai váltásra, amiből természetszerűleg következik a továbbképzések szerepének felértékelődése. Ebből következik: az iskolák legfőbb feladata, hogy megtanítsák tanulni növendékeiket, vagyis rugalmasan alkalmazkodni a változó gazdasági és társadalmi viszonyokhoz. Felhívta a figyelmet a drasztikusan csökkenő diáklétszám kedvezőtlen társadalmi következményeire is. A tanár helyzete is megváltozott: ismeretátadóból a tudásszerzés folyamatának szervezőjévé vált. Előadása második részében a Selye János Egyetemről és annak küldetéséről tájékoztatott. Megjegyezte, ez az egyetlen határon túli magyar nyelvű és államilag finanszírozott önálló felsőoktatási intézmény. Szólt a szerkezetéről, épületeiről, jelenlegi helyzetéről és a jövőképről. Kistérségi együttműködés az oktatásban - e témakörben Fodor Attila, a Comenius Pedagógiai Intézet igazgatója adott elő. Bevezetőjében a PISA-felmérések eredményeihez fűzött néhány gondolatot, sürgetőnek tartva a tartalmi reformot oktatásügyünk egész frontján. A társult iskoláké a jövő, ezért össze kell fogniuk az önkormányzatoknak. A pedagógustársadalom kellő szerveződése segítené a gondok orvoslásának meggyorsítását. Szerinte az önkormányzatok nem eléggé tapasztaltak, s az iskolatanácsok munkájából is hiányzik a kellő rugalmasság. Főleg a kisebb települések vannak rossz helyzetben. Ezért válik egyre fontosabbá a kistérségi együttműködés, ami lehetővé teszi az EU-s támogatások lehívását. Az előadó a Nagykürtösi járás egy, zömmel magyarlakta régiója helyzetének és adatainak ismertetése alapján vázolta a kistérségi együttműködés lehetséges változatát. A továbbiakban Fodor Attila és Balogh Edit, az államig tanfelügyelet képviselője az iskolavezetőket tájékoztatta az ellenőrzés és értékelés formáiról, valamint a .tanfelügyeleti tapasztalatokról. Az óvónők, az alsó és felső tagozatos pedagógusok szekcióiban a Comenius Pedagógiai Intézet munkatársai - Markovics Tímea és Csík Zoltán -, továbbá Breitkopfné Lo- sovy Beáta, a budapesti Bartók Béla Zeneiskola és Művészeti Iskola tanára és Duró Zsuzsa szegedi egyetemi előadó adott hasznos tanácsokat a résztvevőknek. A találkozó élvezetes kísérőrendezvényét, az említett budapesti iskola diákjainak rajzkiállítását Breitkopf György budapesti építész színdinamikai szakértő nyitotta meg. RÉGIÓINK 2006-BAN Mi történt idén Déi-Szlovókia tájain Pozsonytól Nagykaposig? Kronológia és a fontosabb események, történések összefoglalói a SZÜLŐFÖLDÜNK jövő szerdai nyolcoldalas számában! Az ipolysági rendezvényen megemlékeztek a fiatalon elhunyt palásti óvónőről, Agárdi Anitáról is Hagyományőrző óvodák Az ipolyviski óvodások a Szólj síp, szólj...! a folklórfesztiválon megmutatták, hogy is nézett ki egy igazi disznótoros az Ipoly mentén a régi időkben Ipolyság. A Szólj síp, szólj...! fesztivál, a magyar óvodák hagyományőrző csoportjainak seregszemléje a hatodik évfolyamába lépett. December 13-án, szerdán - éppen Luca napján - rendezte meg az Szlovákiai Magyar Pedagógusszövetség (SZMPSZ) és a Csemadok helyi alapszervezete az ön- kormányzat anyagi támogatásával az ipolysági körzet kis hagyományápolóinak találkozóját a városháza színháztermében. FORGÁCS MIKLÓS A rendezvényt Göbő Judit, a lévai magyar óvoda igazgatónője és az SZMPSZ óvodai szekciójának vezetője nyitotta meg. „A gyökerek nem látszanak, de tudod, azok tartják a fát!” - ez a mondat a rendezvény egyik vezérgondolata, s mint elhangzott, a fő cél láthatóvá tenni elődeink örökségét, a népi kultúrát, megragadni minden alkalmat feltérképezni és újra élővé tenni ezeket a kincseket. Göbő Judit megemlékezett a nemrég elhunyt lelkes, fáradhatatlan és szó szerint önfeláldozó palásti óvónőről, Agárdi Anitáról, aki - amikor Paláston rendezték meg a találkozót - már nagy betegen azt mondta: „Először a Szólj síp, szólj...!, majd aztán szakítok időt magamra, a gyógykezelésre”. A rendezvény hagyományaihoz tartozik, hogy mindig egy felnőttekből vagy iskolásokból verbuválódott csoport nyitja meg; most a Jámbor Mónika vezette ipolysági Honti Igricek néptánc- csoport vezette. Hét település nyolc intézményének óvodásai jöttek el műsorukkal. A találkozón az András-naptól Karácsonyig terjedő időszakasz hagyományait, szokásait, történeteit, dalait dolgozták fel az óvónők. A lontóiak egy kukorica- fosztás utáni önfeledt mulatozással érkeztek, az ipolyviskiek pedig az András-napon kezdődő időszakot, a népéletben oly fontos disznóölés idejét elevenítették fel Disznótoros című műsorukkal. Felsőtúr óvodásai egy, a Szent András legendáját és a hajadon lányok férjjósló szokását bemutató történettel készültek, az ipolyszakállosiak népi gyermekjátékot mutattak be. Az ipolysági Stefánik utcai óvodások lucáztak, a nagytúriak pedig egy mesét (Mátyás királyt megvendégelik) hoztak. A palástiak egy, a községben még ma is élő népszokást, a különleges nevű rengetést mutatták be, ami abból áll, hogy a gyerekek még karácsony előtt az ablakok alá járnak, és az ünnephez kapcsolódó dalokat énekelnek. Az ipolysági Hviezdoslav utcai óvodások gyönyörű betlehemezéssel lepték meg a közönséget. Legközelebb tavasszal lesz Szólj síp, szólj...!, akkor a Zselíz környéki óvodások mutatkoznak be. Az ipolyviski Hviezdoslav utcai óvoda növendékeinek betlehemi játéka (Képarchívum) Az Ógyallai Magyar Tanítási Nyelvű Alapiskola nemcsak külsőleg, hanem belsőleg is megújhodni látszik. 2004-ben a város akkori polgármesterének, Basternák Lászlónak és a városi önkormányzatnak köszönhetően új intézmény alakult a városban. Az egyetlen helyi magyar nevelési nyelvű óvodai csoport az iskola épületébe költözött, így jött létre a közös intézmény, melynek kapuit Ógyallai Magyar Tanítási és Nevelési Nyelvű Alapiskola és Óvoda néven 2004 szeptemberében nyitották meg. Ekkor az intézmény igazgatója Szakai László lett, helyettese az óvodai részen Éles Éva, valamint az iskoláért felelős Vach Antal. Felújított tornateremmel, csodálatos óvodai osztályokkal, új fűtési rendszerrel, modern szociális helyiségekkel és hőszigetelt bejárati ajtókkal dicsekedhetnek mára. 2006. szeptember 1-jétől az iskola a Feszty Árpád Alapiskola és Óvoda nevet viseli; az intézmény élére idén júliusban Dibusz János került. Az új igazgató igyekezete az iskola további fejlesztésére irányul. Ezt bizonyítja az a tény is, hogy tanév kezdetén a Comenius Pedagógiai Intézet DIFER-méré- seket végzett az óvodai csoportban és az iskola 1-2. évfolyamában. Ezek a mérések a tanulók tanuláshoz szükséges képességek fejlettségi szintjére mutatnak rá. Segítséget nyújtanak pedagógusA képzést Fodor Attila, a Comenius Pedagógiai Intézetének igazgatója vezette nak és szülőnek egyaránt a megfelelő fejlesztéshez, ami nagymértékben hozzájárul az oktatás minőségénekjavulásához. A minőségi iskola alapjainak lerakása, a tantestület közös gondolkodásának és az iskola pedagógiai programjának kialakításához szükséges feltételek megteremtése volt a célja az új vezetés következő kezdeményezésének is. Az októberi tantestületi továbbképzésen - mivel az ógyallai iskola befogadó tan- intézmény - részt vettek a martosi református alapiskola pedagógusai is. A képzést Fodor Attila, a Szlovákiai MAgyar Pedagógusszövetség Comenius Pedagógiai Inté(A szerző felvétele) zetének igazgatója vezette. Az ösz- szejövetelen feltárták az iskola erősségeit, gyengeségeit, a fejlődést akadályozó és segítő tényezőket boncolgatták. Kocskovics Gabriella, Társult Községek Közös Tanügyi Hivatala, Ógyalla POSTALÁDA Pedagógusok szakmai továbbképzése Ógyallán