Új Szó, 2006. december (59. évfolyam, 276-299. szám)

2006-12-21 / 293. szám, csütörtök

22 Sport ÚJ SZÓ 2006. DECEMBER 21. www.ujszo.com A vitorlázás életforma: sokszor évtizedeket kell várni a sikerre, a tehetség mellett jó szelet kell kifogni, s ráadásképpen még szerencsére is szükség van Lakókocsiban alszik a szlovák világbajnok íme a vb-trófea Patrik Pollákot meglepte, diadalának mekkora volt a hazai visszhangja (SÍTA-felvételek Vannak sportágak, amelyek nincsenek életkorhoz kötve. A vitorlázás ilyen. Na nem ám azért, mert kortól füg­getlenül bárki könnyedén megbirkózik vele. Épp el­lenkezőleg, egy évtized ép­pen csak az alapok elsajátí­tásához elég, aki többre akarja vinni, annak egy életre el kell jegyeznie ma­gát a sportággal. BŐD TETAN1LLA Patrik Pollák megtette, s az olimpiai tapasztalatokkal is ren­delkező szörfös 2006-ban nagy si­kert ünnepelhetett - a thaiföldi Pattayában Raceboard kategóriá­ban világbajnok lett: „Kellemesen meglepett, mekkora visszhangja volt a diadalomnak Szlovákiá­ban. Ahogy mondani szokás, megkaptam a nekem kijáró tize­nöt perc hírnevet. Bízom benne, hogy a jó eredményem motiválni fogja a fiatal szörfösöket.” A vitorlázás nem olcsó mulat­ság - nemzetközi neve yachting, azt meg még a laikusok is tudják, hogy jachtja csak a leggazdagab­baknak van. Még ha egy szörf ára (160 000 korona) nem is rúg olyan csillagászati magasságok­ba, mint például egy tengeri nagyhajóé (9 és fél millió koro­na), a szponzorokat így sem könnyű összeszedni. „A szövetség a kiadásaimnak körülbelül 20 szá­zalékát fedezi. A többit magam­nak kell összeszedni. Hogy csök- kentsem a költségeket, a verse­nyekre saját lakókocsival utazom, abban is alszom - közli a szörfö­sök lazaságával a megdöbbentő tényt a világbajnok, de azért be­vallja, eleinte zavarta a dolog. - Aztán azt mondtam magamban, ha azon fogok siránkozni, hogy a többiek szállodában laknak, én meg nem, akkor nem viszem sem­mire.” Pollák viszont szeretné sokra vinni, s már most az olimpi­ára gondol, ahová először az or­szágnak kell kvótát szereznie, majd a nemzeti selejtező kereté­ben kell kiharcolnia az indulás jo­gát. „Az ötkarikás játékokon min­denki egyforma szörffel verse­nyez, ezt mindig a nemzetközi szövetség határozza meg. Sajnos, én csak idén jutottam hozzá az olimpiai modellhez, bár már ta­valy közzétették a paramétereit. Ez valamilyen szinten hátrány, de nem behozhatatlan. Igyekszem minél többet a vízen lenni, s elé­gedetten látom, ahogy fejlődök” - teszi hozzá magabiztosan a szlo­vák szörfös. Az előrejutás a vitorlázók vilá­gában azonban egyáltalán nem könnyű. Peter Mosny, aki a tenge­ri nagyhajók kategóriájában le­génységével világbajnoki 5. lett (s ne feledjük, tengerrel nem ren­delkező országként érték el ezt a bravúrt!) mosolyogva idézi vissza, amikor hat, a Finn hajó­osztályban töltött év után az eredménytelenség miatt panasz­kodott egy tapasztaltabb kollégá­jának. „Ezt mondta: Jól jegyezd meg, a tizedik szezon az, ami után kapizsgálni fogod, miről is szól ez az egész.” Most, harminc éve a szakmában, bár egy másik osztályban, Peter Mosny tényleg kapizsgálja a dolgokat. „A vízen töltött időt semmi sem helyette­sítheti. Éz nem olyan, mint az at­létika, vagy a futball, ahol pár év alatt a csúcsra lehet érni. Ráadá­sul a tengeri nagyhajókon a kü­lönféle osztályok egykori nagy­ágyúi a kormányosok, az ember néha szinte meghatódik, kik ellen versenyez” - mondja tényleg fá­tyolos szemmel az egyetlen szlo­vák profi nagyhajó kapitánya. A vitorlázás életforma, a tehetség mellett tapasztalatokra, és jó szélre, szerencsére is szükség van. Mosny hangsúlyozza: „Mi, vitorlások azt tartjuk, csak a leg­jobbaknak van szerencséje.” Idén Patrik Polláknak és Peter Mosny legénységének szerencséje is volt. Nem csoda - a legjobbak közé tartoznak. Csütörtök, december 21. NHL: 313. Detroit-Co- lumbus 1,6- 4,2-3,5-1,2- 1,9; 314. Chicago- Nashville 2,45­3,8-2,15-1,55-1,45; 315. Ana- heim-Dallas 1,95-4-2,6-1,4­1,6. Spanyol fociliga: 869. FC Barcelona-Atl. Madrid 1,43­3,8-5,9-1,05-2,3. Portugál futball-liga: 877. Benfica-Belenenses 1,3-4,4- 7,4-1-2,75. Női kosárlabda Euroliga: USK Praha-MiZo Pécs 2,6-14­1,45-2,3-1,3. CHICAGO-LA LAKERS 94:89, legjobb dobók: Deng 23, ill. Bryant 19. PHOENIX-TORONTO 115:98, Stoudemire 28, ill. Ford 19. (ú) STV 2 -10.00: Alpesi sí Vk. Férfi óriás-műlesiklás (élő) 13.00: Alpesi sí Vk. Férfi óri­ás-műlesiklás (élő) 20.00: Az év sportolója - Ün­nepi eredményhirdetés (élő) 22.40: Alpesi sí Vk. Férfi óri­ás-műlesiklás (felv.) Jövő héten Bormio rendez egy extrafutamot Amerikai nap a sípályákon ÖSSZEFOGLALÓ Val d lsere/Hinterstoder. Ame­rikai győzelmeket hozott az alpesi sí Vk-viadalok tegnapi műsora. Harmadik helyet érő keddi teljesít­ményét követően ezúttal megnyer­te a női lesiklást Lindsay Kildow a Val d Isere-ben zajló futamon. Eredmények: 1. Lindsay Kildow (amerikai) 1:38,06; 2. Julia Man- cuso (amerikai) 1:39.30; 3. Anja Pärson (svéd) 1:39,50. Az összetett Vk állása: 1. Götsdíl 441,2. Nicole Hosp (osztrák) 436, 3. Kildow 435 Bode Miller győzött férfi szu- peróriás-műlesiklásban a Hinters- toderben rendezett Vk-futamon. A 29 éves klasszis a mostani sze­zonban már a harmadik diadalát könyvelhette el. Eredmények: 1. Bode Miller (amerikai) 1:09,76; 2. Peter Fill (olasz) 1:10,55; 3. Hermann Maier (osztrák) 1:10,70. Az összetett Vk állása: 1. Miller 440, 2. Aksel Lund Svindal (norvég) 421, 3. Didier Cuche (svájci) 392. Az olaszországi Bormióban az eredetileg tervezett egy helyett két lesikló Világkupa-futamra ke­rül sor a jövő héten. Ezt a nemzet­közi szövetség (FIS) illetékese je­lentette be az ausztriai Hintersto- derben. Az olaszországi síparadi­csomban így a jövő pénteki mel­lett egy nappal korábban is ren­deznek egy lesiklóviadalt. (m, ú) Bode Miller a legnehezebb akadályokkal is megbirkózott (SITA/AP-felvétel) Az utcai versenyeknek jobb a hangulata, vélekedik a zsitvabesenyői futó Hogyan kerül egy Magyar Zsolnára? ÚJ SZÓ-ÉRTESÜLÉS Egy magyar Zsolnán. Sőt, a Magyar Zsolnán. A machulincei 20 km-es utcai futóversenyen a zsitvabesenyői Magyar Imre az SKP Zilina színeiben indult. Ne­tán megkezdődött volna a Slota által annyira rettegett magyarin­vázió észak felé, vagy prózaibb okok vezettek a klubváltáshoz - ennek jártunk utána. „Rendőriskolába jelentkeztem, így értelemszerű volt, hogy egy rendőrklub színeiben versenyez­tem. Bíztam abban is, hogy Zsol­nán esetleg mások, jobbak lesznek a felkészülési feltételek - oszlatja el a talán rosszmájú feltételezést Magyar Imre, ám mondatainak múlt ideje azt sugallja, a zsolnai kitérő már a múlté. - Végül is úgy alakult, hogy otthagytam az isko­lát. Nem lesz rendőr belőlem” - ne­vet a versenyző, aki sportszem­pontból jó évet tudhat maga mö­gött. A sikeres és sérülésmentes té­li felkészülés után megnyerte a Komárno-Komárom utcai futóver­senyt, majd a linzi félmaratonon ért el jó időeredményt, 1 óra 7 perc alatt futotta le a tiszteletet paran­csoló távot. „Később viszont már nem jutott annyi időm az edzésre, s ezért csökkent a teljesítőképes­ségem” - idézi fel futószempontból a 2006-os évet á versenyző, s hozzáteszi, gondolkodik rajta, visszatér régi egyesületébe, az ér­sekújváriakhoz. „Márciusban van az átigazolási időszak, legkésőbb akkor újra újvári leszek. De szeret­ném, ha már januárban sikerülne klubot váltanom.” Magyar Imre az utóbbi időben inkább utcai futóversenyek rajtlis­táján tűnt fel. „Szeretnék újra ver­senyezni az atlétikai pályákon is, bár az utcai versenyeknek jobb a hangulata, és az sem elhanyagol­ható tény, hogy pénzdíjasok” - mutat rá egy újabb fontos té­nyezőre a 22 éves sportoló, akit egyáltalán nem elítélhető módon a versenyek anyagi vonzata is fog­lalkoztat. De természetesen nem a pénz miatt csinálja. „Nem vélet­len az a kifejezés, hogy futóbo­lond. A futók egy kicsit mind bo­londok, jó értelemben véve. Na­ponta két-három órát edzek, de ez egyfajta hobbi, és már hiányoz­na, ha nem lenne” - mosolyog Magyar Imre, aki már nyolc éve hódol szenvedélyének. Új kihívá­sok persze a sportnak szentelt évek számától függetlenül mindig vannak, a zsitvabesenyői futó sem kivétel. Bátran beszél terveiről: „Ha meglesznek a megfelelő felté­telek, és edzhetek mindennap, az 5 és a 10 km-s távra szeretnék leg­jobban odafigyelni. Ezeket jól le­het kombinálni is, és sokat fejlődhetek. Elvégre fiatal vagyok még, nincs akadálya egy kicsit be­gyorsítani... 5000 méteren 14 perc 30 másodperc alatti időt sze­retnék elérni, képességeim isme­retében ez reális cél.” (bt) Az utóbbi időben inkább utcai futóversenyek rajtlistáján tűnt fel (Fogas Ferenc felvétele)

Next

/
Oldalképek
Tartalom