Új Szó, 2006. december (59. évfolyam, 276-299. szám)

2006-12-21 / 293. szám, csütörtök

12 Vásároljon velünk ÚJ SZÓ 2006. DECEMBER 21. www.ujszo.com Az idei gesztenyepüré nem tartalmaz tartósítószert Mi van a hab alatt? ISMERTETŐ Massza és püré A háziasszonyok már bizonyára jócskán az ünnepek előtt bespáj­zoltak a ma már szinte minden élelmiszerboltban kapható gyors- fagyasztott gesztenyemasszából, amelyet térségünkben általában süteményekben vagy tejszínhab­bal kínálnak. Azonban a száraz­termésű héjas gyümölcsök cso­portjába tartozó gesztenye fel- használása ennél lényegesen szé­lesebb: előételek, húsételek, leve­sek, mártások, köretek, desszer­tek kedvelt alapanyaga. Egy 16. századból származó francia re­cept szerint húspótló, böjtös na­pokon is szívesen használták, to­jást meg sajtot adtak hozzá, és vagdaltat készítettek belőle. Túl­zás nélkül állítható tehát, hogy a gesztenyét az emberek zöme sze­reti. íze pompás, könnyen és vál­tozatosan elkészíthető, energia- tartalma alacsony. A gesztenye a többi diófélénél kevesebb zsírt és fehérjét tartalmaz, ezért az ener­giatartalma jóval alacsonyabb, mint azoké. Ezért fogyasztása az egészséges testsúly fenntartásá­hoz is hozzájárulhat. Testsúly­csökkentő étrendekbe és alacsony energiatartalmú diétákba a natúr gesztenye és az abból készült éte­lek kiválóan beilleszthetők. A gesztenyetermékek rendszeres fo­gyasztása hozzájárulhat a megfe­lelő mennyiségű rostbevitelhez, ami különösen nagy hangsúlyt kap idős korban, amikor a bél­rendszer aktivitása csökken, vala­mint várandósság ideje alatt, mert az anyukák egyik leggyako­ribb panasza a székrekedés. A friss gesztenyét teljesen puhá­ra kell főzni. A gesztenyemassza tehát csupán főtt gesztenyéből áll, ezzel szemben a püré főzött és pü- résített gesztenyéből (75%) cukor és aroma hozzáadásával (25%) készül. Első pillantásra felesleges­nek tűnhet, hogy különbséget te­szünk a két termék között, de csak első pillantásra. Ugyanis sokan keverik a kettőt. Útmutatást a ter­mékösszetétel nyújthat. A püré csomagolásán olvasható, mennyi gesztenyét és cukrot tartalmaz, ezen kívül vanília vagy rumaro­mát, esetleg mindkettőt adnak hozzá a kifogástalan íz-élmény el­érése érdekében. Milyen az igazi? Dömölki Lívia az OFE élelmi­szer szakértője a gesztenyepürét a következőképpen jellemezte: szí­ne drapp, felszíne, ülata jellegze­tes, idegen anyagoktól és sajátos szagoktól mentes. íze édes, az aro- másító anyagok íze csak kismér­tékben érezhető. A jó minőségű gesztenyepüré állománya homo­gén, a massza egyenletes, (tökéle­tesen el van keverve), nincsenek benne gesztenye és cukorcsomók, héj, vagy rekeszfal darabok. A szlovákiai boltokban is árusí­tott negyedküós kiszerelésű gyors- fagyasztott gesztenyepürét általá­ban Magyarországról importá­lunk. Déli szomszédainknál a ha­tályos jogszabályok értelmében a 2006. január 1. után gyártott gesz­tenyepüré nem tartalmazhat tar­tósítószert. (Kosár Magazin, g) Karácsonyi slágercikkek: sütőpor és mustár Ki profitál az ünnepekből? ÖSSZEFOGLALÓ Nem újdonság, hogy karácsony előtt sokkal többet vásárolnak az emberek. Azt azonban kevesen tudják, hogy pezsgőből például hatszor annyi fogy a boltokban az év utolsó hónapjában, mint a töb­biben. Az éves forgalom 10-11 száza­lékát decemberben könyvelhetik el az üzletek. Ilyenkor nemcsak háztartási illetve szórakoztató elektronikai termékekből vásá­rolnak többet az emberek, ha­nem élelmiszerből is. Sütőpor­ból, majonézből, mustárból, ka­kaóporból dupla annyit is érté­kesítenek a boltok, mint az év többi hónapjában, pezsgőből vi­szont hatszor annyit vesznek az emberek. A többletbevételből azonban nem profitál minden kereskedő, csak a hiper- és szupermarketek, illetve a drogériák. (ínfoRádió) Mielőtt a fenyőfát, főleg a gyantásodé fajtákat a lakásba vinnénk, ala­posan öntözzük meg vagy zuhanyozzuk le tűleveleit langyos, közel 40 C fokos vízzel. A hőtől a gyanta megolvad, így a fácska megszívhatja ma­gát vízzel. Ha a víz lecsöpög, a gyanta ismét beszárad, s a december ele­jén kivágott fácska tovább díszeleghet majd lakásunkban. (Képarchívum) Zavaros szemű, nyálkás bőrű, kellemetlen szagú, esetleg fej nélküli halat semmiképp ne vegyünk Milyen pontyot vásároljunk? , A karácsonyi halvacsorát készítőknek az idén sem kell attól tartaniuk, hogy a halkülönlegességeket nél­külözni kell az ünnepi asz­talról: a kínálat a legnép­szerűbbnek számító ponty­ból kielégítő. A vásárlók ra­gadozó halakat, például süllőt, harcsát, halászlének kárászt esetleg busát is vesznek karácsonytájt, igaz, az utóbbiak iránt már lé­nyegesen kisebb a kereslet. ÚJ SZÓ-ÖSSZEÁLLÍTÁS Karácsony közeledtével ismét főszerepet kap a konyhában a hal. Egyes becslések szerint az egész éves halforgalom közel 25%-a eb­ben az időszakban bonyolódik le. Általában december derekán je­lentek meg a városokban, főleg a frekventált területeken, bevásárló- központok közelében a halárusok. A legnagyobb áruházláncok azon­ban maguk is árulnak nagy dé­zsákban karácsonyi pontyot. Ki­sebb mértékben kínálnak halász­lének való halfajtákat, valamint importból származó tengeri hala­kat, intenzív halnevelő telepek halfajait is, köztük afrikai harcsát, angolnát, pisztrángot, kecsegét és egyéb tokféléket, ám ezek java­részt csak színesítik a palettát. A kisebb falvakba a kínálat a mélyhűtött halfilékre koncentrá­lódik. Az élőhal-árusok a falvak­ban általában csak közvetlenül karácsony előtt jelennek meg egy­két órára. Általában csak pontyot kínálnak, mert más fajtára itt nincs igény. Kevés halat eszünk Az élelmiszerfogyasztásban ki­tüntetett szerepük van az állati eredetű fehérjéknek. A hazai fo­gyasztás mintegy felét a hús és ál­lati termékek (tej, tojás) teszik ki. Az 1990-es években romlott a táp­anyagfogyasztás mennyisége és minősége, ami legfőképp a lakos­ság jövedelmi helyzetének válto­zásával magyarázható. Az összes húsfogyasztásunkban. a legna­gyobb részarányt a sertéshús és a baromfihús képviseli. Halhús-fo­gyasztásunk elenyésző, e tekintet­ben az európai rangsor sereghaj­tói közé tartozunk. Viszont a szív- betegségek gyakoriságát tekintve sajnos, nagyon is előkelő helyen tanyázunk. Pedig az orvosok és a táplálkozástudományi szakembe­rek nem győzik szajkózni, hogy a hal egészséges, rendszeres fo­gyasztásával számos egészség- ügyi probléma mérsékelhető vagy meg is előzhető. A szívinfarktus, az asztma és a halfogyasztás A szívinfarktus egyik kiváltó té­nyezője a vér fokozott zsírtartal­ma. Az érelmeszesedés kialakulá­sában a vérzsírok közül a kolesz­terin, az LDL-lel jelzett könnyű fajsúlyú zsírfehérje, ill. a HDL, az­az a nehéz fajsúlyú zsírfehérje szintje játszik szerepet. Az infark­tus megelőzése szempontjából az a jó, ha valakinek minél alacso­nyabb az LDL-je, illetve ha minél magasabb a HDL-je. Testünk is képes koleszterint előállítani, mégis vérünk koleszterinszintjét elsősorban az elfogyasztott táplá­lék mennyisége és minősége hatá­rozza meg. A zsírokat alkotó zsír­savak közt vannak olyanok is, amelyek nem gyorsítják, hanem késleltetik az érelmeszesedést, ezek az ún. többszörösen telítet­len zsírsavak, amelyek elsősorban a halhúsban találhatók. Ha tehát minél később „akarunk“ infark­tust kapni, fogadjuk meg a táplál­kozástudományi szakemberek ta­nácsát: ne csak karácsonykor együnk halat, hanem évközben is. A pisztráng, makréla, szardínia, kardhal, tonhal, mind kitűnő vá­lasztás. De választhatunk termé­szetesen mást is, ugyanis minden hal- és kagylóféle igen gazdag fe­hérjeforrás, ugyanakkor kevés bennük a telített zsírsav. A zsíro­sabb halfajtákban valamennyivel több omega-3 zsírsav található, mint a soványabb húsú fajtákban, ez az anyag pedig jótékonyan hat a szívre. A legzsírosabb halban is jóval kevesebb zsír van, mint a le­hető legsoványabb disznó- vagy marhahúsban. Az asztma is megelőzhető vagy legalább jelentősen mérsékelhető rendszeres halfogyasztással. Auszt­ráliában, ahol az asztma nagyon gyakori betegség megfigyelték, hogy a gyakori halfogyasztás csök­kenti előfordulását. A kutatók rá­jöttek, hogy a halolajban lévő egyik összetevő - az omega-3 zsírsav - gyulladáscsökkentő hatású, csök­kenti a gyulladást előidéző anya­gok szervezeten belüli termelődé­sét. Francia-, amerikai felnőtteken és japán gyermekeken azt is megfi­gyelték, hogy a már meglévő aszt­Népegészségügyi szempontból a minimálisan javasolt mennyiség 5 kg/fő/év, ami azt jelenti, hogy he­tente 10 dkg halhúst kellene elfo­gyasztanunk, azaz hetente egy­szer halételt kellene tennünk asz­talunkra. Ehhez képest Szlovákia az egy főre eső halhúsfogyasztás­ban az európai rangsor végén kul­log. A szívbetegségek gyakorisá­gában viszont nagyon előkelő he­lyen található. Ellenőrizzük a hal frissességét mát is enyhébbé tette, műszerrel is érzékelhetően javította a betegek légzését és légzésfunkcióját. Ilyen szempontból legelőnyösebb a ton­hal, hering, makréla, lazac, piszt­ráng párolva, vagy roston sütve. Bolgár kutatók is végeztek ha­sonló kutatásokat közép- és kelet­európai országokban. A Thorax című folyóiratban közzétett tanul­mány szerint világos összefüggés van a halfogyasztás és az asztma előfordulása között: akik havonta kevesebb, mint egy alkalommal ettek halat, illetve az átlagosnál kevesebb gyümölcsöt fogyasztot­tak, nagyobb arányban küszköd­tek asztmatikus köhögéssel, visszatérő mellkasi sípolással, te­lente köhögéssel. Számok tükrében Világviszonylatban az egy főre eső éves halhús-fogyasztás átla­gosan 13 kg. Az EU országaiban ez az érték 22 kg/fő/év. A komoly tengeri halászattal bíró portugá­lok évente 59 kiló halat esznek fe­jenként, a spanyolok alig marad­nak el tőlük az évi 41 kilóval. Nagy-Britanniában „csak” évi 21 kiló hal fogy, a németek 13 kiló halat esznek. Ausztriában 11, Csehországban pedig évente 9 ki­logramm halat esznek fejenként, A felsorolt halfajták ellenere a karácsonyi ünnepekre térségünk­ben általában pontyot szoktunk venni. Mivel a hal a könnyen romló élelmiszerek közé tartozik, megvá­sárlása előtt nem árt néhány do­logra odafigyelni. - Nyilvánvaló, hogy a legfrissebb hal az élőhal. Ha tehetjük, csak üyet vásároljunk. Pontyot viszont feltétlenül élőt ve­gyünk! Ha élőt nem kapunk, az el­adásra kínált halat csak akkor ve­gyük meg, ha a szeme tiszta, fé­nyes és domború, kopoltyúja élénkpiros, húsa rugalmas, pikke­lyei zártak, a vízben alámerül. Za- 1 varos szemű, nyálkás bőrű, kelle- ^ metlen szagú halat ne vásároljunk. Fej nélküli hal vételénél pedig kü­lönösen legyünk óvatosak! ^ A hal frissességét felismerhet­jük úgy is, hogyha a fején hátul hosszában megvágjuk. A friss ha­lon a vágás szélei szétállnak, az állott állaton azonban összesimul­nak. Ne tévesszenek meg viszont a jegelt vagy hűtött hal tulajdon­ságai. Az ilyen hal szeme és kopol­tyúja inkább hasonlít a romlott haléra, mint a frissére. Mélyhűtött halat csak olyat vásároljunk, ame­lyik nem volt újrafagyasztva. Ha a hal csomagjában jégdarabokat ta­lálunk, ne vegyük meg, mert bizo- ^ nyos, hogy újrafagyasztották. Az ilyen hal feldolgozása és fogyasz- * tása a legkülönbözőbb fertőzés következtében különösen vesz- g élyes, könnyen mérgezést okoz- ™ hat! A fagyasztott halat hideg he­lyen olvasszuk ki, és felengedés után azonnal készítsük el, mert könnyen megromolhat. A hal bőre és pikkelyei védik a hal hú­sát, ezért amíg fel nem dolgoz­zuk, hagyjuk rajta. A halhús fo­gyasztás akkor a legélvezete­sebb, ha szálka nélkül tudjuk tá­lalni. Nagyobb bevásárlóhelye­ken, piacokon kifilézve, meg­nyúzva is hozzájuthatunk hazai és tengeri halféleségekhez. Ha á módunkban áll, vásároljunk ezekből. Ha nem, kérjük meg a ( gyorskezű halast, hogy pár moz­dulattal távolítsa el a hal bőrét és szálkáit. Nem árt velük jóbalen- 4 ni, mert míg nekik ez rutinmun­ka, nekünk elmehet a kedvünk az egésztől, ha a halétel készítését ezzel a művelettel kell kezde­nünk. (kiss, szanyi, tausz, w, g) Hogy ellenőrizhetjük, friss-e a hal ♦ A friss hal szeme csillog, az állotté homályos és tört fényű. ♦ A friss hal kopoltyúja élénkvörös színű és tiszta, az állotté szür­kés, fakó színű. ♦ A friss hal tiszta fényű, az állott halak szürkés-sárgák és bőrüket nyálka borítja. 4 ♦ A friss halnak jellegzetes halszaga van, az állotté kellemetlenül bűzlik. í UJSZO BORZF mindedcsuróproKoN INGYEN Csütörtökön regionális melléklet és adás-vétel a BÖRZÉBEN

Next

/
Oldalképek
Tartalom