Új Szó, 2006. december (59. évfolyam, 276-299. szám)
2006-12-20 / 292. szám, szerda
2 Közélet ÚJ SZÓ 2006. DECEMBER 20. www.ujszo.com RÖVIDEN Igor Barát lesz az új euróbiztos Pozsony. Januártól Igor Barát, a Szlovák Nemzeti Bank jelenlegi szóvivője lesz a kormány új euróbiztosa - jelezte az aktuálne.sk internetes honlap. A hírforrás szerint a kabinet mai ülésén megvitatják a kérdést. Az euróbiztos feladata az Európai Unió közös pénzének átvételével járó szervezési, műszaki előkészületek koordinálása, felügyelete. (SITA) Újabb tárgyalás a bősi erőműről Budapest. Egyeztetett a bősi erőműről tegnap a szlovák és a magyar kormánymeghatalmazottak által vezetett delegáció. „Türelemmel várunk, hogy a magyar szakértők olyan megoldást dolgozzanak ki, amely a magyarországi duzzasztómű nélkül is teljesíti a bősi beruházás eredeti energiatermelési célkitűzéseit, illetve Pozsony és Budapest között a hajózási feltételek javítását” - közölte Dominik Kocinger szlovák kormánybiztos. A szlovák küldöttség olyan megállapodástervezetet adott át a magyar partnereknek, amely egyebek között rendelkezne az erőműrendszerre vonatkozó, a két ország közötti alapszerződés egyes kötelezettségeinek ideiglenes felfüggesztéséről, energiatermelési, hajózási, pénzügyi, elszámolási kérdésekről. A javaslat foglalkozik a Pozsony és Budapest közti Guna-szakasz jogi, műszaki kérdéseivel, árvízvédelmi feladatokkal, a Bőssel szomszédos eredeti Duna-szakasz fenntartásával. A magyar tárgyalódelegáció Erdey György biztos ismertetése szerint olyan javaslatot adott át, amelynek alapján a vitát az európai uniós irányelvek, elvárások szerint lehetne rendezni. Kocinger szerint hosszabb időtávon belül megtalálhatók a közösen elfogadható megoldások. Csupán egy részletes hatástanulmány öt évet vesz igénybe. A javaslatokat a magyar és a szlovák szakértők a következő hetekben tanulmányozzák, s január végén, február elején térnek vissza rájuk. (MTI) Inkább a film, mint a valóságshow Pozsony. A szlovákiai tévénézők kedvenc műfaja a film, a való- ságshow-kat csak 5%-uk kedveli - derült ki egy nemzetközi felmérésből. A filmet, melyet a szlovákok 51%-a részesít előnyben a többi műsorral szemben, a híradó és a sportműsorok követik a sorban. Az utóbbi két műfaj a férfiakat, a vígjátékok és a különböző vetélkedők a nőket szegezik a készülékek elé. A megkérdezettek 47%-a nyilatkozott úgy, hogy szívesebben nézi a kereskedelmi csatornák műsorát, a közszolgálati tévét pedig csak 26%-uk helyezi az első helyre. (TASR) Egyesek tőkét kovácsolnak a szaftos botrányokból Ismét értékelt az államfő ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS Pozsony. „Malina Hedvig ügyét, a magyar zászló elégetését egyes politikusok időzített bombaként használják, és saját hibáik leplezésére akkor hozzák működésbe, amikor nekik jól esik” - jelentette ki tegnap Ivan Gasparovic államfő. Meggyőződése, az ország politikai pártjainak alapvető problémája, hogy hasonló botrányokból mindig hasznot akarnak kicsikarni. Miroslav Kusy politológus szerűit ha nem uralkodna feszült hangulat az országban, ezek a botrányok rendőrségi, nem pedig politikai ügyek lennének. „Én nem hiszek az ilyen összeesküvés-elméletekben. Az ilyen események csak egyfajta társadalmi hangulatban és nem spontán módon történnek. Nincs mit csodálkozni azon, hogy a politikai pártok tőkét kovácsolnak belőlük, s a Smer jár a legjobban” - vélekedik Kusy. Gasparovic szerint a szlovákmagyar kapcsolatokat tovább feszélyezték a Magyar Koalíció Pártja politikusainak kijelentései, amelyek nyomán külfüldi kritika érte Szlovákiát. Az államfő meggyőződése, ez a bírálat megalapozatlan volt, ezért nem is érdemel kommentárt. „Nem szeretném értékelni, kinek volt igaza az előző botrányok során. Mindenesetre arról, hogy Hedvig esete ilyen port kavart, elsősorban az SNS kormánytagsága és a Smer tehet. Ha valald azt gondolja, hogy ezeket a botrányokat csak úgy elő lehet idézni, az nem érti a dolgok lényegét” - magyarázta Kusy. Gasparovic szerint a jövőben szorosabb együttműködésre van szükség a magyar és a szlovák politikusok közt, gyakoribb találkozókat kell szervezni és közös dialógussal áthidalni a nézeteltéréseket. A politológus emlékeztetett: elsősorban a megfelelő politikai légkört kell megteremti a párbeszédhez, ellenkező esetben „minden igyekezet kárba vész.” (dem, s) Szlovákiában egyelőre nem várható olyan elmozdulás, mint Csehországban Bírálóbban viszonyulnak a Benes-dekrétumokhoz Pozsony/Prága. Egyre kritikusabban viszonyulnak a csehek a Benes-dekré- tumokhoz. ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ A nevezetes dekrétumok alapján a II. világháború után a csehszlovákiai németeket és magyarokat háborús bűnösnek minősítették, megfosztották állampolgári jogaiktól és elkobozták vagyonukat. Két-három éve a csehek több mint kétharmada tartotta fontosnak a dekrétumok hatályának fenntartását, ma már csak ötven százalékuk - derült ki abból a legújabb országos felmérésből, amelyet a prágai Közvélemény-kutató Központ készített. Pavel Haulík szociológus, a szlovákiai MVK ügynökség igazgatója szerint a cseh eredményeket nem lehet egy az egyben Szlovákiára is alkalmazni. „Ebben a témában alapos közvélemény-kutatás nem született Szlováldában” - mondta lapunknak Haulík. Szerinte a felmérés eredményét befolyásolhatta az is, hogy a fiatalabb nemzedék már nem veszi annyira komolyan ezt a témát. Hasonló véleményen van Bugár Béla, a Magyar Koalíció Pártjának elnöke is. „A csökkenés annak is köszönhető, hogy fokozatosan kihalnak azok, akik a dekrétumok elfogadásának idején éltek” - mondta a pártelnök. Haulík szerint azonban a lakosság véleménye hatással lehet a politikusokéra is. „Ha a szlovákiai lakosság nézete is üyen irányban tolódna el, akkor ezt bizonyos idő után követné a politikusok hozzáállásának az elmozdulása is” - véli a szociológus, de nem hiszi, hogy a szlovák társadalom véleménye is így változott volna az utóbbi években. Bugár Béla nem bízik abban, hogy a politikusok véleménye igazodik majd a közvéleményhez. „A lakossági nézetek változása nem jelent könnyebbséget, mivel abban a pillanatban, amikor a politika újra nemzeti kérdésként állítja be, és ennek megfelelően adagolja a témát, abban a pillanatban a szlovák lakosság többsége is a pártjukra fog állni” - véli Bugár. Szerinte azonban minden fórumot ki kell használni arra, hogy a Benes-dekrétumok ma is érezhető negatív hatásait megszüntessék. A cseh felmérés is mutatja, elsősorban a bizonytalanok aránya nőtt. A lakosság 3 százalékának nincs véleménye a kérdéséről. Változott a szudétanémetek kitelepítésének megítélése is, a megkérdezettek ötven százaléka ugyan ma is igazságosnak tartja, de már 32 százalék véli úgy, hogy igazságtalanság érte a németeket. A kitelepítést négy százalékkal kevesebben tartják igazságosnak, s öt százalékkal többen ítélik el. A magyarok kitelepítéséről a cseh szociológusok nem kérdezték a lakosságot, (lpj, kés) A cseh lakosság a Benes-dekrétumokról 2002 2004 2005 2006 Maradjanak érvényben 67 67 64 53 Meg kellene szüntetni őket 5 8 7 13 Nem tudja 28 26 29 34 Forrás: Cseh Tudományos Akadémia, Szociológiai Intézet Kinek nem folyósítják és milyen okból a karácsonyi nyugdíj-kiegészítést? Sokan számítottak rá, de csalódtak ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. A Szociális Biztosító már december elején megkezdte a karácsonyi nyugdíj folyósítását - egy időben a szokásos járadék továbbításával -, sokan azonban csak most döbbennek rá, hogy alacsony nyugdíjuk ellenére nem kapták meg a támogatást, noha számítottak rá. A karácsonyi nyugdíj-kiegészítésről szóló törvény ugyanis kimondja, hogy csak azoknak jár, akik öregségi, korkedvezményes öregségi, rokkantsági vagy szociális nyugdíjat kapnak. Juttatnak „karácsonyi pénzt” azoknak is, akik a felsoroltak mellett özvegyi nyugdíjat is kapnak. Nem jár azonban a támogatás azoknak, akik csak özvegyi nyugdíjat kapnak, és azoknak sem, akik árvaellátásban részesülnek, mivel ezt a csoportot a kormány kihagyta a kedvezményezettek köréből. „Be kell vallanom, hogy a választások előtt sem számoltunk azzal, hogy minden nyugdíjasnak adunk karácsonyi támogatást, akkor kizárólag az öregségi nyugdíjasokra gondoltunk - mondta lapunknak korábban Viera Tomanová, munka-, szociális és családügyi miniszter. - Úgy számoltuk, hogy 1,9 milliárd koronába kerülhet, ha az átlagbér 60, esetleg 70 százaléka alatti járadékkal rendelkezőknek fizetünk.” Az özvegyi nyugdíjban és árvasági ellátásban részesülők tehát már a választások előtt sem tartoztak a kedvezményezettek közé, igaz akkor még a rokkant- nyugdíjasoknak sem akartak karácsonyi kiegészítést adni. A parlamentbe került törvényjavaslatban az utóbbiak már szerepeltek, de a korkedvezménnyel nyugdíjazottak még nem, ők csak az ellenzéki javaslatnak köszönhetik, hogy kapnak pénzt. További korlátozás, hogy a járadék nagyságának függvényében csökken a karácsonyi kiegészítés; 10 365 korona felett már nem jár semmi. A biztosító szerint a legtöbb félreértés abból származik, hogy sokan csak egyik nyugdíjukat veszik figyelembe, és nem értik, miért nem kapnak kiegészítést. Például annak, aki öregségi és özvegyi nyugdíjat is kap, csak akkor jár valami, ha a két járadék összege alacsonyabb 10 365 koronánál. Természetesen ugyanez vonatkozik a rokkantsági és az özvegyi nyugdíj kombinációjára is. A „karácsonyi pénz” 2000, 1750 vagy 1500 korona, attól függően, hogy a havi nyugdíj kevesebb-e 3455, 6910, illetve 10 365 koronánál. „A karácsonyi kiegészítést a szokott nyugdíjfizetési napon kapja meg minden jogosult, együtt a havi járadékával” - tájékoztatta lapunkat Lydia Vyborná, a Szociális Biztosító kommunikációs osztályának munkatársa. A kiegészítést nem kell kérvényezni, a jogosultságot a biztosító állapítja meg, és egyben folyósítja is a pénzt. Egyúttal felhívja a figyelmet, hogy a kiegészítést a szokásos módon továbbítja: vagy postán kapják az érintettek, vagy bankszámlára küldi az intézmény. „Nem fordulhat elő, hogy a Szociális Biztosító munkatársa kézbesíti a pénzt, aki üyen célból csenget be a nyugdíjasokhoz az intézményre hivatkozva, az csaló” - mondta lapunknak Vyborná. (lpj) Ha teljesítik a mostani megállapodást, a szlovák-ukrán határszakasz a schengeni övezet legjobban védett részei közé tartozik majd Kalinák egymilliárd koronás szerződést írt alá az Ericssonnal ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS Pozsony. Robert Kalinák tegnap egymilliárd koronás szerződést írt alá az Ericsson céggel a szlovák-ukrán határszakasz műszaki biztosításáról. A belügyminiszter szerint a tenderrel kezdetektől fogva gondok voltak, de mivel a megállapodást még idén sikerült megkötni, az ország megkapja a projektre járó egymilliárd koronás uniós támogatást. A határ védelmét szerteágazó kamerarendszerrel, mozgásszenzorokkal szavatolják - a rendszert Szobráncról irányítják majd. A határövezet fizikai védelmét speciális felszerelésű gépkocsikkal látják el. A rendszer 28,8 millió euróba kerülni, tehát csaknem egymilliárd koronába. „Ha a szerződés összes pontját sikerül teljesíteni, akkor a szlovákukrán határszakasz a schengeni övezett legjobban védett részei közé fog tartozni” - vélekedik Kalinák. Marián Bezíknek, az Ericsson szlovákiai igazgatójának tájékoztatása szerint a munkálatok már ma megkezdődnek, hogy a rendszer kiépítését 2007 júniusáig befejezzék. Ekkor érkezik Szlovákiába az Európai Bizottság szakértői csoportja, hogy felmérje az ország felkészültségét. Ausztria biztos, hogy támogatni fogja a már korábban jelezte, a 90 kilo- schengeni övezet kiterjesztését, méteres ukrán határszakasszal Liese Prokop belügyminiszter kapcsolatos gondok miatt nem szerint ugyanis Pozsony nem kéTitkolja a leváltásokat a belügy Pozsony. A belügyminisztérium továbbra sem hajlandó tájékoztatást adni arról, hány kerületi rendőrfőkapitányt váltanak le. „Bővebb információval csak a személycserék jóváhagyása után szolgálunk. Addig semmilyen kérdésre nem válaszolunk” - jelentette ki tegnap Erik Tomás szóvivő. A nyilvánosságra került hírek szerint Robert Kalinák tárcavezető december 31-éig mind a nyolc kerületi rendőr- kapitányt meneszti. A tervezett változásokról tegnap Miroslav Litva, a rendőrszakszervezetek elnöke is tárgyalt a miniszterrel, ám további információkat - Kalinák kérésére - nem árult el. (-dp-) pes szavatolni az ukrán határ védelmét. Kalinák a tegnapi szerződést az osztrák belügyminisztérium tollával írta alá, hogy ezzel is jelezze: „nincs ok további kritikára”. A tendert csaknem másfél év után sikerült lezárni. A belügyminiszter meggyőződése, az aláírt szerződés is bizonyítja, hogy a tendereket botrányok nélkül is be lehet fejezni. „Mostantól már nem arról fogunk beszélni, mit rontott el az előző vezetés” - tette hozzá Kalinák. A schengeni övezetbe jelenleg nyolc kelet-európai ország, valamint Málta és Ciprus tart. (-dem-) Döntés Majskyról Rács mögött marad és fizet Pozsony. Továbbra is vizsgálati fogságban marad Jozef Majsky nagyvállalkozó - döntött tegnap a Legfelsőbb Bíróság, elutasítva a vádlott panaszát, amelyben azt kifogásolta, hogy a Speciális Bíróság ismét előzetes letartóztatásba helyezte. A taláros testület további két beadványát is elutasította. Ezekben a kiszabott bírságot nehezményezte és a bírói tanács elfogultságára panaszkodott. Majskynak így azonkívül, hogy rács mögött marad, még 50 ezer koronát is ki kell fizetnie; a bírságot a Speciális Bíróság azért rótta ki, mert nem jelent meg az egyik tárgyaláson. A vállalkozót először 2002 októberében tartóztatta le a rendőrség. Miután szabadult a vizsgálati fogságból, 2003 januárjában fogták le ismételten Csehországban. Kisebb megszakításokkal egészen 2004 augusztusáig maradt előzetesben - akkor Dobroslav Trnka főügyész döntése alapján engedték ki. Ezek után már rendszeresen nem járt el a bírósági tárgyalásokra, állítólag egészségi okok miatt. Legutóbb december 1-jén került vizsgálati fogságba. A bíróság azzal magyarázta döntését, hogy a nagy- vállalkozó nem azon a lakcímen tartózkodott, melyet az előző vizsgálati fogságból való szabadulása után megadott. A rendőrség november 30-án tartóztatta le. Bűn- és terrorista szervezet létrehozása és támogatása miatt folyik ellene eljárás a csődbe juttatott BMG Invest és Horizont Slovakia pénzügyi szolgáltatók ügyében, s 15 évi szabadságvesztés fenyegeti. Előzetes információk szerint január első felében hirdetnek ítéletet. Peter Filip, a vállalkozó ügyvédje a legfelsőbb instancia döntése ellenére is jogellenesnek tartja kliense további fogságát. Szerinte a Speciális Bíróság a büntető perrendtartás több pontját is megsértették. „Azt állítják, hogy ügyfelem nem vette át a bíróság határozatait, az idézéseket. Minden iratot én vettem át helyette a postán. Ráadásul az idézések sikertelen kézbesítése nem lehet ok a fogságra” - tette hozzá Filip. Meggyőződése, a letartóztatáshoz a sajtó nyomása is hozzájárult, (dp, s) Cervanová-ügy Meglett a másik elítélt is Pozsony. Már kereste a rendőrség Milan Andrásikot, akit december 4-én Ludmüa Cervanová medikus megöléséért 15 évi szabadság- vesztésre ítélt a Legfelsőbb Búóság. A másik elítélt, Müos Kocúr hétfőn önként jelentkezett a nyitrai fegyintézetben. Milos Fábry nyitrai kerületi rendőrszóvivő szerint Andrásikot többszöri próbálkozásra sem sikerült előállítani, ezért országos körözést rendeltek el. Végül tegnap ő is bevonult a börtönbe, majd éhségsztrájkba kezdett. Kocúr állítólag azért jelentkezett, mert „azt hallotta”, hogy a rendőrség keresi. Mint mondta, nem kapta meg a bíróság határozatát arról, mikor kell börtönbe vonulnia. „Nem tudtam, mikor kellett volna jelentkeznem, semmit sem kézbesítettek. Csak a szomszédoktól értesültem, hogy a rendőrség keresett a lakhelyemen” - árulta el újságúóknak Kocúr. Éva Rupcová, a Legfelsőbb Bíróság szóvivője szerint a dátumot az ügyvédeknek kellett volna közölniük kliensükkel. A 30 évvel ezelőtt elkövetett nemi erőszakért és gyilkosságért a legfelsőbb instancia az eredetinél szigorúbb büntetéseket szabott ki. (dem, s)
