Új Szó, 2006. december (59. évfolyam, 276-299. szám)

2006-12-19 / 291. szám, kedd

www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2006. DECEMBER 19. Vélemény és háttér 7 TALLÓZÓ LE FIGARO A külföldiek magyarországi termőföld-vásárlásának jö­vőbeni engedélyeztetése nagy lehetőséget jelent a szocializ­mus évei után újjászülető to­kaji bor számára: négy-ötezer hektárnyi szőlőföld vár külföl­di befektetőkre - számolt be a Le Figaro című francia napilap hétvégi számában. A konzer­vatív újság szerint a tokaji újjá­születése a tucatnyi külföldi befektetőnek - melyek között a franciák vannak a legna­gyobb számban - és néhány magyar vagyonosnak köszön­hető, akik 1995-ben létrehoz­ták a Tokaj Renaissance-ot, a Tokaji Nagy Borok Egyesületét a tokaji bor nemességének új­jáélesztésére. Ma négyszer-öt- ször drágábban kel el a tokaji, mint a nyolcvanas években. Akkoriban még a Szovjetunió volt az egyeden felvásárló, ma elsősorban Nyugat-Európába és az Egyesült Államokba irá­nyul az export. KRÓNIKA Budapest megvonná az erdé­lyi magyar egyházfők vétójo­gát a Sapientia Erdélyi Ma­gyar Tudományegyetemet (EMTE) irányító alapítvány­ban - közölte Tőkés László ki- rályhágómelléki református püspök, akit az erdélyi ma­gyar napilap tegnapi száma idéz. Tőkés szerint a Gyur- csány-kabinet olyan testület létrehozását tervezi, amely­ben a magyar kormány képvi­selői többségbe kerülnének. A Sapientia Alapítványt jelenleg egy nyolctagú, az egyházak képviselőiből álló kuratórium vezeti, a négy katolikus és négy protestáns püspök pedig kültagként vesz részt a kura­tórium munkájában. A püspö­kök az egyetem vezetőségé­nek megválasztásában ren­delkeznek vétójoggal. A lap emlékeztet, hogy az egyetem költségvetési támogatását a tavaly kapott 1,670 milliárd forinthoz képest a Gyurcsány- kormány idén egymilliárdra tervezi csökkenteni, emellett pályázatok útján további 500 millió forintot szán a határon túli magyar felsőoktatás tá­mogatásra. DANAS Értelmetlen, a szerbek mega­lázására kitalált provokáció­ként számolt be tegnap a Da­nas című belgrádi lap arról, hogy a szerb egyház legszen­tebb helye, a délnyugat-koszo­vói Visold Decani kolostor köz­vetlen közelében egy helyi al­bán vállalkozó étterem és egyéb turistalétesítmények építésébe kezdett. A 14. szá­zadban márványból épült, s az UNESCO világörökség-listáján is szereplő ortodox egyházi központ szerzetesei hiába til­takoztak a helyi albán hatósá­goknál a nyugalmukat feldúló építkezés ellen, az folytatódik noha az UNMIK, a koszovói ENSZ-közigazgatás vezetője is kötelezettséget vállalt a kolos­tor védelmére. Visoki Decani az UNMIK által kijelölt védett zónában van, s a Koszovó jö­vendő státusáról szóló tárgya­lásokon részt vett szerb kül­döttség modellnek tekinti a területet: annak sorsa alapján ítélik meg, mi várhat más ko­szovói ortodox egyházi köz­pontokra, s a szerb kulturális örökségnek a tartományban lévő emlékeire. Diszkrimináció éri az európai muzulmánokat egy uniós tanulmány szerint Otthon az EU-ban? Mélyen gyökerező megkü­lönböztetés éri az európai muzulmánokat az oktatás, lakásszerzés és a foglalkoz­tatás területén - állítja egy tegnap Bécsben megjelent uniós tanulmány. MTI/REUTERS-1SMERTETŐ Ez elidegeníti a bevándorolt muzulmánokat a helyi többségtől, de egyúttal ők maguk is többet te­hetnének azért, hogy integrálódja­nak a társadalom szélesebb réte­géhez - olvasható a dokumentum­ban. A faj- és idegengyűlöletet megfigyelő európai központnak ez az első jelentése az unióban élő muzulmánokról. Egy olyan idő­szakban készült, amikor sokan egyre kritikusabban szemlélik az EU-tagállamaiban élő muzulmá­nokat a terrorizmus, valamint az iszlám világból érkező fokozott mértékű bevándorlás miatt. A Muzulmánok az Európai Uni­óban - diszkrimináció és iszlám- ellenesség című, 115 oldalas ta­nulmányban interjúk is szerepel­nek, ezek általában fiatal muzul­mánokkal készültek, akik úgy ér­zik, a társadalom peremére sod­ródtak, noha Európában születtek és uniós polgárok. Egy holland muzulmán nő elmondta például: sokszor szegezték neki a kérdést, hogy mikor tér vissza hazájába. „Rotterdamban születtem, hova térjek vissza?” - válaszolta, rámu­tatva, hogy az ilyen fájdalmas kér­dések miatt is „külföldinek” érzi magát, míg végül is elfogadja, hogy „valahol tényleg külföldi”. Európában 15 millió muzulmán él, ez a második legnagyobb vallá­si közösség a 25 tagállamból álló unióban. A különböző tagálla­mokban készült tucatnyi felmérés és esettanulmány szerint - olvas­Egy rotterdami születésű muzulmán nő elmondta: sokszor szegezték neki a kérdést, mikor tér vissza hazájába. ható a jelentésben - sok muzul­mán, különösen a fiatalok társa­dalmi előrejutását számtalan aka­dály nehezíti, miközben erősödik bennük a reménytelenség és a ki­rekesztettség érzete. Az iszlámel- lenesség - amely magában hor­dozza azt az egyre erősödő ten­denciát, hogy a muzulmánokat ál­talában is a terrorista kisebbséggel azonosítsák összekeveredik a már meglévő idegengyűlölettel, és ez tovább szítja a megkülönbözte­tést az élet különböző területein - állapították meg a tanulmány szerzői. Különböző adatok tanúsága szerint a muzulmánok aránytala­nul nagy számban élnek rossz, szegényes lakhatási körülmények között, miközben tanulmányi színvonaluk átlag alatti, munka­nélküliség-arányuk pedig az át­lagnál magasabb. Ezek a rossz kö­rülmények is okolhatók a beván­dorlók által lakott franciaországi külvárosi negyedekben, valamint Berlin iskoláiban elkövetett erő­szakos cselekményekért. A jelen­tés felsorolja a muzulmánokat érő megkülönböztetés számos terüle­tét, megemlítve például azt is, hogy a fátylat viselő muzulmán nők nehezebben kapnak munkát. A szerzők végezetül felszólítják az európai politikusokat, hogy - a muzulmánok megbélyegzését el­kerülendő - fogadjanak el diszkri­minációellenes határozatokat, a rendőrök képzésében kapjon sze­repet a sokszínűség, az iskolákban legyenek etnikaüag vegyes osztá­lyok, és támogassák a kiegyensú­lyozott tájékoztatást a sajtóban. Megosztja az uniós tagállamokat az európai alkotmány jövője Chirac a féke az EU-alkotmánynak PIETSCH LAJOS Erősen megosztja az uniós tag­államokat az európai alkotmány jövője, s különösen a korábbi szer­ződést elutasító Franciaország és Hollandia ellenzi a gyors kezde­ményezéseket. Erről számolt bejól értesült brüsszeli forrásokra hivat­kozva tegnap a Financial Times Deutschland. A tekintélyes német üzleti és politikai napüap által idé­zett források szerint a múlt heti csúcsértekezleten Jacques Chirac francia elnök és Jan Peter Balke­nende holland kormányfő kifeje­zett haraggal reagált arra a spa­nyol és luxemburgi közös kezde­ményezésre, hogy már januárban, Madridban találkozzanak annak a tizennyolc tagállamnak a képvi­selői, amelyek ratifikálták a terve­zetet. A korábbi szerződésre nem ér­demes időt vesztegetni - fejtette ki állítólag Chirac, míg a közelmúlt­ban újraválasztott holland minisz­terelnök azt hangoztatta, hogy a tervezet jelenlegi formájában elfo­gadhatatlan. Mindketten annak a nézettek adtak hangot, hogy egyelőre le kell fékezni az alkotmá- nyozó folyamatot. Berlini megfigyelők szerint a spanyol-luxemburgi kezdeménye­zéssel kapcsolatos vita jól jelzi, hogy az európai alkotmány tekin­tetében milyen nehéz feladatok várnak a hamarosan megkezdődő német uniós elnökségre. A terhet növeli, hogy Angela Merkel nyo­matékosan hangsúlyozta: az euró­pai alkotmányozás újjáélesztése a féléves német elnökség egyik legfőbb súlypontja lesz. A kancel­lár asszony egyfajta minimális cél­kitűzésként fogalmazta meg, hogy a fél év leteltével legalább egy vüá- gos menetrendet dolgozzanak ki az alkotmány elfogadására. Mer­kel afelől sem hagyott kétséget, hogy az Európai Uniónak szüksége van az alkotmányra, s azt - a jelen­legi tervezet alapján - legkésőbb a 2009 első felében esedékes euró­pai parlamenti választásokig el kell fogadni. A közös spanyol-luxemburgi kezdeményezés egyébként azt tar­talmazza: január végén Madrid­ban tartsanak tanácskozást a szerződést már ratifikált tagálla­mok vezető képviselői, míg a kö­vetkező, február végi luxemburgi találkozóra hívják meg azokat az országokat is, amelyek még adó­sak a ratifikálással. Erre a találko­zóra meghívást kapnának Francia- ország és Hollandia vezetői is. Ez­zel szemben Párizs és Hága úgy ér­tékelte: a javaslattal valóban nyo­mást kívánnak gyakorolni Francia- országra és Hollandiára, másfelől erősödne az unió megosztottsága. Értesülések szerint Chirac kijelen­tette, hogy Franciaország részvéte­léről ne is álmodjanak. A kényes helyzetbe került Mer­kel egyelőre nem reagált a kezde­ményezésre, amelynek megvaló­sulásához nélkülözhetetlen a né­met jóváhagyás. A kancellár ked­den Finnországba utazik, s értesü­lések szerint a leköszönő uniós el­nökkel, Matti Vanhannen minisz­terelnökkel elsősorban az alkotmá- nyozó folyamat jövőjéről kíván egyeztetni. A szerző az MTI tudósítója KOMMENTÁR E(U)rősítés JARÁB1K BALÁZS Volt, aki unatkozott a múlt heti soros, félévente megrendezett brüsszeli EU-csúcson, eleve szkeptikusan nézve az egész brüsszeli bagázsra. Valami gond azért lehet az ilyen fejekben. Mintha nem vették volna észre, hogy 1989-ben rendszert váltottunk, és utána 2004-ben Szlovákia az EU tagja lett. Tehát egyáltalán nem mindegy, merre tart - velünk együtt - Európa. Mert ez a brüsszeli csúcs rend­kívül fontos lehet az ÉU történetében. Egyrészt jóváhagyta Románia és Bulgária csatlakozását. Ezzel együtt mégis inkább úgy kerülhet be a krónikákba, mint az a csúcs, amelyiken az EU elindult lefele a lejtőn. A további keleti bővítésről való lemondást, illetve a Törökor­szággal való tárgyalások részleges megszakítását a sajtó és az elem­zők többsége ugyanis akkora stratégiai tévedésnek nevezte, hogy emellett még a két kelet-európai ország csatlakozása is eltörpül. Bennünk, szlovákiai magyarokban is sokáig csak az EU-csatlakozás víziója tartotta a lelket, amikor Meciar miniszterelnöksége alatt Szlovákia sorsa, no meg a magyar kisebbségi lét volt a tét. Kelet-Eu- rópának (Belarusz, Moldávia és Ukrajna) a legutóbbi brüsszeli csúcs után ez a remény egyelőre nem adatik meg. Ráadásul, ott Keleten je­len van az egyre agresszívabban politizáló Oroszország, amely a KGB legnemesebb hagyományaira építve alakítja ki saját keleti unió­ját. Oda a jó keleti szokás szerint jelentkezni sem kell, a belépés ugyanis előbb-utóbb kötelező lesz. Aki nem hiszi, az talán beszéljen a Shell oroszországi képviselőivel, akik éppen most adják el a szibé­riai Sakhalin 50%+1 részvénycsomagját az állami Gazpromnak. Még nem vüágos mennyit buknak pontosan, de talán örülni fognak, ha megússzák tíz milliárd amerikai dollárral. Az orosz hatóságok egyelőre háromszor ennyit követelnek tőlük környezetvédelmi káro­kért. Persze ha a Gazpromnak meghatározó része lesz a társaság­ban, a károkat valószínűleg kevesebbre becsülik majd. Hasonlóan gázos Törökország csatlakozásának kérdése is. A tárgya­lások részleges leállítása az egyetlen modernizált iszlám állam el­vesztését jelentheti Európa számára, amelynek egyik legnagyobb gondját éppen saját iszlám közösségének integrálása okozza. Amennyiben Európa azt hiszi, hogy a 20. századra kitalált Schen- gen-erőd megoldás a 21. század kihívásaira, téved. Európa csakis ak­kor állhat ellen keletről az olajdollárokon felturbózott orosz mene­dzselt demokrácia, délről pedig az iszlám autokrácia nyomásának, ha - paradox módon - nyitott és attraktív marad műid Dél, műid pe­dig Kelet számára. Ehhez azonban belső reformok és egy új politi­kus-generáció szükségeltetik. Olyan generáció, amelynek képvi­selője Brüsszelben nem ásítozik, otthon pedig az EU-t szidja, hanem képes meggyőzni az istenadta népet a népszerűden, ám szükséges dolgokról is. JEGYZET ásássá«® .. -■ sta8 bh $ s ü -• s m Nincs rendjén PÉTERFl SZONYA Nincs rendjén, ha az egyik osz­tálytárs megtámadja a másikat. Olyan erővel, hogy a kezében lévő ecsettel átdöfi társa tüdejét. Nincs rendjén, hogy tizenhárom évesen egyáltalán kezet mer emelni valakire, hogy nem tud, vagy nem akar úrrá lenni indu­latain. De az sem, hogy ennyire zabolátlan, felfokozott indulatai vannak, amelyek eddig rejtve maradtak?! Nincs rendjén persze az sem, hogy a kisvárosi kórház orvosai, miután stabüizálták a sérült élet­funkcióit belenyugodtak abba, hogy állapota normalizálódott, s túl vannak a nehezén. Hogy el­eve nem számoltak azzal, a lát­szat csalhat! Hogy megfelelő műszerekkel, ha egyáltalán ren­delkezésükre álltak, folyamato­san nem ellenőrizték a kis beteg valamennyi szervének működé­sét. Nincs rendjén, hogy tapasz­talat híján nem konzultálták a kezelés folyamatát, a lehetséges problémákat a magasabb szintű kórházakban dolgozó, tapasztal­tabb kollégáikkal, gyermekspe­cialistákkal, akár külföldiekkel is, akik esetleg találkoztak már ha nem is ugyanilyen, de hason­ló sérüléssel. Nincs rendjén, hogy a látszatra gyógyuló diákhoz beengedték a médiákat, s engedték nyüatkoz- ni. Sőt, hogy maguk az orvosok is elégedettek voltak a gyógyulá­si folyamattal. Végképp nincs rendjén, hogy a válságos állapotba kerülő bete­get nem a légi mentőszolgálat gépével, hanem rohamkocsival, a kátyúkkal teli közutakon zöty- kölődve szállították Pozsonyba. S ha igaz a hír, megfelelő szakor­vosi kíséret nélkül. És persze nincs rendjén az sem, hogy az értelmetlen halál híre azonnal nem késztette úgy az egészségügyi mint az oktatási minisztert sem a nyüvános rész- véttyilvánításra, sem olyan in­tézkedések meghozatalára, amelyek elejét vennék az erőszaknak, és meggátolnák a fehérköpenyesek felelőtlen hoz­záállását. FIGYELŐ Szunniták a síiták ellen A szerintük „hitetlen” síiták elle­ni összefogásra buzdítják a szun­nitákat és a kurdokat iraki szun­nita csoportok, amelyek koráb­ban szövetséget hoztak létre Ira­ki Iszlám Állam néven. A harci felszólítás szerint a szunniták és a kurdok „alkossanak közös fron­tot a hitetlenek ellen”, mondván a suták jobban megsértették a szunnitákat, műit az amerikaiak. „Vegyétek fejüket, ontsátok vérü­ket, borítsátok lángba a földet a talpuk alatt, bombák zápora zu­hogjon a fejükre az égből” - áll a felhívásban. A jobbára szunnita kurdok a síiták vezette bagdadi kormány mellett állnak, (mti)

Next

/
Oldalképek
Tartalom