Új Szó, 2006. december (59. évfolyam, 276-299. szám)
2006-12-18 / 290. szám, hétfő
4 Külföld ÚJ SZÓ 2006. DECEMBER 18. www.ujszo.com »_ RÖVIDEM Igazságtalan döntés? Ankara. Nagyon igazságtalan döntést hozott az Európai Unió azzal, hogy felfüggesztette a kereskedelemmel összefüggő fejezetek tárgyalását a török csatlakozási tárgyalásokon - jelentette ki szombaton Ankarában Recep Tayyip Erdogan török miniszterelnök brit kollégájával, Tony Blairrel közös sajtóértekezletén. Blair pedig arról beszélt tárgyalásuk után, hogy Törökország stratégiai elhelyezkedéséből fakadóan fontos tényező a Közel-Kelet stabilitásának megteremtésében, és jelentős szereplő Európa jövője szempontjából, aminek alátámasztására elég arra gondolni, hogy az ország éppen e térség és az öreg kontinens között van. (mti) Nem engedik meghalni Róma. Elutasította a római városi bíróság egy izomsorvadásban szenvedő, betegségének végső stádiumában lévő férfi azon kérelmét, hogy kapcsolják le a lélegeztető gépről és könnyítsék meg élete utolsó pillanatait fájdalomcsillapító gyógyszerekkel. A 60 éves Piergiorgio Welby, aki a szem mozgását érzékelő számítógép segítségével kommunikál a külvilággal, Olaszország egyik legismertebb személyiségévé vált, miután szeptemberben levelet írt Giorgio Napolitano köztársasági elnöknek, illetve hírműsorokban kérte, hogy vegyék le a létfenntartó készülékekről, hogy „megkínzott és tönkrement teste békére leljen”, (mti) Merénylet Afganisztánban Kabul. Út mentén elhelyezett pokolgép robbanásában életét vesztette a NATO egy katonája Afganisztán keleti részén, két bajtársát a detonáció megsebesítette - közölte szombaton a nemzetközi katonai szervezet. Az eset még pénteken történt a Lagmán tartománybeli Mehtar Lám körzetben. A beszámoló nem tért ki az elesett, illetve sebesült NATO-katonák nemzetiségére, de azt tudni lehet, hogy a Kelet-Afganisztánban állomásozó katonák java része amerikai, (mti) Rendőrökre támadtak Lima. Megöltek öt rendőrt és kábítószer-ellenes küzdelemmel foglalkozó két kormánytisztviselőt szombaton Peruban a Fényes Ösvény maoista gerillaszervezet fegyveresei - közölte a rendőrség. A tájékoztatás szerint a gerillák a latin-amerikai ország déli részén fekvő La Mar tartományban ütöttek rajta a tisztviselőkön és rendőrökön, (mti) Pokolgép Bagdadban Bagdad. Három amerikai katona meghalt, egy társuk pedig megsebesült szombaton Bagdaban egy út mentén elhelyezett pokolgép robbanásától - közölte a hadsereg, (mti) A palesztin területeken március óta kormányzó Hamász mozgalom azonnal elutasította az előre hozott választások kiírását Előrehozott választások Palesztinában Iszmáil Haníje kormányfő és Mahmúd Abbász palesztin elnök - kicsi a csárda a két dudásnak (SITA- és Reuters-felvétel) Gáza/Ramalláh. A kormányzó Hamász radikális palesztin mozgalom szerint katonai puccsal ér fel az, hogy a Mahmúd Abbász palesztin elnökhöz hű erők vasárnap elfoglaltak két minisztériumot. ÖSSZEFOGLALÓ Mahmúd az-Zahar palesztin külügyminiszter, a Hamász egyik magas rangú vezetője, azt követelte az elnökhöz lojális erőktől, hogy hagyják el a mezőgazdasági és a közlekedési tárca épületét, különben őrizetbe veszik és lefegyverzik őket. Hamász-fegyveresek tűzet nyitottak vasárnap délután Gázában a palesztin elnök vezette Fatah mozgalom által szervezett nagygyűlés résztvevőire. Palesztin biztonsági tisztviselők szerint három személy megsebesült. A nagygyűlésen több tízezer ember vett részt, támogatva Mahmúd Abbász elnöknek azt a javaslatát, hogy 9 hónapi Hamász kormányzást követően tartsanak előrehozott elnök- és parlamenti választásokat. Előre hozott elnök- és parlamenti választások kiírásáról döntött Mahmúd Abbász palesztin elnök, emelvén a téteket a több napja tartó, a polgárháború rémét előrevetítő belső erőszak után. Abbász a Palesztin Hatóság rámalláhi főhadiszállásán szombaton elmondott, a palesztin televízióban egyenesben közvetített beszédében közölte, azt akatja, hogy a választásokat a lehető legrövidebb időn belül tartsák meg, és ezért megkezdi az egyeztetéseket a központi választási bizottsággal. Elvetve a nemzeti egységkormány gondolatát kijelentette, hogy a Fatah mozgalom nem csatlakozik egy, a Hamász vezette kormányhoz. A választásokig tartó átmeneti időszakra szakértőkből álló egységkormány létrehozását java- soíta, így lehetőség nyílna a Hamászt politikai és pénzügyi bojkottal sújtó Nyugat szankcióinak feloldására. A palesztin területeken március óta kormányzó Hamász mozgalom azonnal elutasította az előre hozott választások kiírását. Vaszfi Kabaha, a foglyok ügyében illetékes miniszter közölte, hogy a nemzeti egységkormány megalakítását tartják az egyetlen megoldásnak és a legfontosabb feladatnak. Musír al-Maszri, a Hamász parlamenti képviselője törvénytelennek, a demokratikusan megválasztott kormány elleni puccsnak minősítette Abbász döntését. Az Iszmail Haníje vezette kormány közleményben utasította vissza az előre hozott választásokat, amelyeket a palesztin nép akarata és a törvényesség elleni támadásnak nevezett. Jászír Abed Rabbo, a palesztin elnök egyik közeli munkatársa közölte, hogy a választásokat három hónapon belül megtartják, és minden jogi ellenérvet megvizsgálnak az elnöki jogkörökkel összhangban. Maga Abbász azt mondta, hogy ő írta alá a kormány megalakításáról szóló rendeletet és fel is oszlathatja, ez alkotmányos joga. Ugyanakkor leszögezte, nem hagyja, hogy polgárháború robbanjon ki. „A határ, amelyet nem szabad átlépni, a palesztin vér” - mondta az elnök. Egy évtizede nem tapasztalt belső feszültség alakult ki a palesztin területeken, miután a Hamász és a Fatah között rendre kudarcba fulladtak a tárgyalások a nemzeti egységkormány megalakításáról. Abbász beszédének első felében rámutatott, hogy a válság egyre mélyül, és politikai megoldás nélkül a biztonságot nem lehet helyreállítani. Az elnök a Hamászt tette felelőssé a feszültségért, s határozottan cáfolta, hogy bármiféle összeesküvés lett volna Iszmáil Haníje kormányfő meggyilkolására. A Haníjét szállító gépkocsioszlopra csütörtök este ismeretiének golyózáport zúdítottak. Egyiptom és a Gázai övezet határán, már palesztin oldalon haladt a konvoj a támadás pillanatában. A lövések kioltották a miniszterelnök egy testőrének életét, öt személy, köztük a politikus legidősebb fia megsebesült. Abbász úgy vélte, hogy a palesztin területeken kialakult politikai-pénzügyi válságért is a Hamász a felelős, mert nem volt hajlandó elébe menni a nemzetközi követeléseknek Izrael elismerésére és lemondani az erőszakról, amely aztán a nyugati büntetőintézkedésekhez és a belpolitikai patthelyzethez vezettek. A Kreml befolyásos illetékesére nézve káros információk birtokába jutott a kém Újabb orosz szál a Litvinyenko-ügyben Alexander Litvinyenko (SITA-felvétel) MTl-ÖSSZEFOGLALÓ London. Alekszandr Litvinyenko egykori orosz titkos ügynököt azért gyilkolták meg, mert a Kreml egyik befolyásos illetékesére nézve káros információk birtokába jutott - mondta a BBC rádiónak egy Amerikában élő volt KGB- tiszt. Jurij Svec, aki jelenleg vállalatoknak és magánvállalkozóknak nyújt jogi és biztonsági tanácsadást az egykori szovjet térséggel kapcsolatban, a szombat délelőtt műsorra tűzött BBC-inteijúban azt mondta: az orosz állambiztonság (FSZB) Londonba szökött volt alezredese egy „köztiszteletben álló” brit cég megbízásából állított össze nyolcoldalas információs dossziét Oroszországról. A vállalat Oroszországban tervezett, jelentős értékű beruházásához igényelte a politikai és kereskedelmi információkat tartalmazó dossziét. A volt KGB-ügynök szerint Litvinyenkót azután mérgezték meg, hogy a dosszié kényes információkat tartalmazó részleteit „szándékosan kiszivárogtatták” a magas rangú moszkvai illetékesnek. Svec „A Litvinyenko-rejtély” címmel műsorra tűzött szombati BBC-programban azt mondta: beszélt a már kórházban fekvő Lit- vinyenkóval, akinek meggyőződése volt, hogy a hotelbeli találkozón mérgezték meg. „Olyan teát ivott, amelyet nem a szeme láttára készítettek” - tette hozzá. Jurij Svec, akit a BBC szerint kihallgattak a Scotland Yard nyomozói, kijelentette: a Litvinyenko által öszszeál- lított dosszié már a gyilkosság felderítésén dolgozó brit detektívek kezében van. A független parlamenti képviselő szerint Oroszország nem demokratikus állam Ezrek tüntettek Putyin ellen MTl-ÖSSZEFOGLALÓ Moszkva. Mintegy kétezer liberális és baloldali tüntetett szombaton Moszkvában Vlagyimir Putyin elnök ellen „Putyinmentes Oroszországot” követelve, több mint 8000 rendőr és katona, rendőrkutyák gyűrűjében, helikopteres biztosítás mellett. „Oroszország már nem demokratikus, hanem rendőrállam, ahol mindenfajta tüntetést a rendszer elleni fenyegetésnek tekintenek” - közölte Vlagyimir Rizskov független parlamenti képviselő, aki megdöbbenését fejezte ki a rendkívüli mértékű rendőri mozgósítás miatt. „Oroszországot Putyin nélkül!” - skandálták a tüntetők a főváros Triumfalnaja (Diadal) terén, Vlagyimir Majakovszkij szovjet-orosz költő emlékművének talpazatánál. A tüntetők transzparensem „Nem a csecsenföldi háborúra!” és „Nem a rendőrállamra!” felirat volt olvasható, többen az októberben Moszkvában meggyilkolt Anna Polit- kovszkaja újságírónő fényképével vonultak fel. A tüntetést az ellenzék összefogására törekvő Garri Kaszparov volt sakkvilágbajnok vezette. Kedden a rendőrség átkutatta a Kaszparov vezette mozgalom székházát, „szélsőséges” dokumentumokat keresve. Szövetségeseit a rendőrség figyelmeztette, hogy „felelősségre vonják őket a tüntetésen tanúsított magatartásuk miatt”. A tüntetők összetétele elég vegyes volt, Mihail Kaszjanov volt kormányfő, jelenleg ellenzéki politikus és még a nemzeti bolsevik Eduard Limonov is részt vett a szombati tüntetésen Kaszparov mellett. Putyinmentes Oroszországot követeltek a tüntetők (Reuters-felvétel) A szankciók ellenére is folytatja nukleáris programját Választás volt Iránban MTl-ÖSSZEFOGLALÓ Teherán. Irán az esetleges ENSZ-szankciók ellenére is folytatja nukleáris programját - jelentette ki vasárnap a teheráni külügyminisztérium szóvivője. „Mivel nukleáris tevékenységünk a nemzetközi kereteken és szabályokon belül marad, folytatni fogjuk akkor is, ha szankciókat hoznak (ellene)” - fogalmazott Mohammed Ali Ho- szeini szokásos heti sajtótájékoztatóján. Azt is mondta: kormánya „kellő időben” válaszolni fog az ENSZ biztonsági tanácsi határozat- tervezetre, amely szankciókkal fenyegeti Iránt, ha nem hagy fel vitatott nukleáris tevékenységével. Hasonlóképp, az iráni elnök is elhessegette vasárnap a szankciók fenyegetését. „A nukleáris kérdés lezárt ügy. Lezártuk” - nyilatkozott Mahmúd Ahmadinezsád a televíziónak az országban zajló - az ország legfőbb vallási-szellemi vezetőjét kinevező testület összetételéről döntő és helyhatósági - választások egyik szavazatszámláló irodájában tett látogatása alkalmával. Nem sikerült többséget szerezniük Mahmúd Ahmadinezsád iráni elnök politikai szövetségeseinek az országban zajló kettős választáson a vasárnapi részeredmények tanúsága szerint, elemzők szerint ez visszaesést mutat az elnök támogatottságában. A pénteki két voksolás a helyhatósági és a legfőbb iráni vallási és szellemi vezetőt kinevező testület, a szakértői tanács összetételéről szólt, és közvetlenül nem befolyásolja az iráni politikát. Elemzők szerint azonban népszerűségi teszttel ér fel az ultrakonzervatív Ahmadinezsád és irányzata számára. Ezek az első országos választások, amelyeket Ahmadinezsád 2005 júniusi megválasztása óta rendeztek Iránban. Az ország legfőbb szellemi-vallási vezetőjét egy 86 főpapból álló testület, a Szakértők Tanácsa nevezi ki, ellenőrzi, és elméletileg akár menesztheti is. A mostani választás tétje az, vajon a konzervatív tömb megőrzi-e többségét a tanácsban, illetve hogy milyen sikert ér el a mérsékelt és az ultrakonzervatív szárny. Castrótól július 31-én öccse vette át a hatalmat Chávez: Castro nem rákos MTl-ÖSSZEFOGLALÓ Caracas. Fidel Castro nem rákos, de nagyon beteg - jelentette ki pénteken Hugo Chávez venezuelai elnök, miután állítása szerint előző nap telefonon beszélt a bélműtétje után lábadozó kubai vezetővel. „Fidel üdvözletét hozom nektek” - jelentette ki a venezuelai elnök a december 3-i újraválasztásának megünneplésére öszszegyűlt hívei előtt, keresztnevén említve a kubai vezért. Hugo Chávez azt mondta, helyi idő szerint csütörtökön kétszer is beszélt telefonon a gyengélkedő kubai vezetővel. Szavai szerint Fidel Castro „nem rákos”, de „nagy csatát vív” egy „súlyos” betegséggel. A venezuelai elnök ezúttal - ellentétben korábbi beszédeivel - nem jelentette ki, hogy Castro egészségi állapota javul, ehelyett azt mondta, bizakodó, és hogy a telefonban úgy tűnt, az idős kubai vezér jó hangulatban van. Chávez a múlt héten megjegyezte, Fidel Castro ezúttal nem hívta föl, hogy gratuláljon újraválasztásához, ehelyett levelet küldött, de azt sem a saját kézírásával, hanem gépelve. Fidel Castrótól július 31-én öcs- cse, Raúl vette át a hatalmat, miután a 80 éves kubai vezető négy műtéten esett át egy ismeretien eredetű bélvérzést követően. Azóta ismeretlen helyen ápolják. A nyilvánosság előtt személyesen utoljára július 26-án mutatkozott. Októberben közzétettek róla egy videofelvételt, amin úgy tűnt, nagyon gyenge, még a járás is nehezére esik. John Negroponte amerikai hírszerzési igazgató a pénteki The Washington Postban úgy nyilatkozott, Fidel Castro nagyon beteg, a halálán van.
