Új Szó, 2006. december (59. évfolyam, 276-299. szám)

2006-12-15 / 288. szám, péntek

www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2006. DECEMBER 15. Kertészkedő 17 A téli fényszegény hónapokban a karácsonyi csillag vagy mikulásvirág, a karácsonyi kaktusz, a ciklámen és a korallvirág a legkedveltebb szobanövények Akár karácsonykor is gazdagon virágozhatnak A karácsonyi kaktusz és a korallvirág télen ontja virágait (Képarchívum) A téli fényszegény hóna­pokban ajándékozhatunk barátainknak, ismerőse­inknek egy gazdagon vi­rágzó szobanövényt is. Ka­rácsony előtt kétségkívül az egyik legkedveltebb nö­vény a mikulásvirág, a ka­rácsonyi kaktusz, a ciklá­men és a korallvirág. ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Ha télen vásárolunk virágot, úgy lehetőleg fagymentes napon vagy napszakban tegyük azt, és ügyeljünk arra, hogy a növényt hazaszállításáig a lehető legkeve­sebb hideg étje. Ne nyomódjon össze, ne törjenek meg levelei, hajtásai. A karácsonyi csillag vagy ismertebb nevén mikulásvirág esetében (termesztési igényeivel a múlt héten foglalkoztunk) igye­kezzünk mindig szép, sötétzöld levelű növényt választani, melyen a fellevelek is telt színűek. A sár­guló, száraz szélű levelek a nem megfelelő nevelési körülmények­re, fény- vagy tápanyaghiányra, il­letve túlöntözésre utalnak. Még véletlenül se vigyünk haza olyan virágot, amely jól láthatóan elkez­dett felkopaszodni, vagyis hiá­nyoznak az alsó levelei. A lankadó, száradó levelek oly­kor kártevők jelenlétére is utal­hatnak, ezért lehetőleg még a diszkréten celofánba burkolt nö­vényt is vegyük ki csomagolásá­ból. Vizsgáljuk meg a levelek fo- nákát vagy finoman simítsuk vé­gig a leveleket. Az esedeg felröp­penő kis bogarak nem karácsonyi angyalkák, hanem levéltetvek vagy üvegházi molytetvek lehet­nek. Ilyen esetben hagyjuk a cse­repet a polcon, és vásárlás nélkül távozzunk az üzletből, ugyanis a beteg, fertőzött növényt majdnem leheteden otthon meggyógyítani. Áprilisig virágzik A ciklámen vadon is fellelhető. A termesztésben lévő fajták (Cyc­lamen Persicum) kisázsiai erede­tűek. A ciklámen nemesítésével a XIX. század közepén kezdtek Angliában, majd Francia- és Né­metországban foglalkozni. Ma kapható fajtáinak színspektruma a fehértől sötétliláig terjed. Mivel szaporításuk többnyire magve­téssel történik, a színfolytonos­ság a szaporítványoknál nem fel­tétlen adott. Egy idő óta törpe faj­tái is kaphatók. A ciklámen árnyéki növény, hű­vös, párás éghajlatban érzi magát legjobban. Novembertől áprilisig virágzik. Május közepétől ker­tünkben meleg, de árnyékos he­lyen tartva, alig öntözve levélze- tét elveszíti és magtokjait beérleli, amennyiben azokat rajta hagy­tuk. Ezután gumóját kevéssel na­gyobb cserépbe átültetjük. A nyár második felétől új leveleket fej­leszt, majd az ősztől virágbimbói is megjelennek. Lágy, langyos víz­zel mérsékelten, virágzáskor bő­ségesen öntözzük, kéthetenként tápoldatozzuk. Gumója sohase álljon víz alatt, előnyős az alátét­be történő öntözés. Hosszú virágzása idején 10-15 fokos hőmérsékleten tartva dísz­ük legjobban, de rövidebb ideig 5- 10 fokos hőmérsékletet is elvisel. Hazai klímában lehet télen a cse­repet két ablak között is tartani, de más hűvös helység, pl. egy nem déli fekvésű veranda is ideá­lis lehet számára. Helytelen, ha a cikláment 20 fokos, vagy ennél is melegebb la­kószobába visszük. Virágzása ez esetben sokkal rövidebb, virágjai hamar a cserép szélére borulva lógnak lefelé. Ebből fakad az a vé­lemény, hogy a cikláment nem le­het házilag átteleltetni, így az a vi­rágzás után eldobandó. A való­ságban, ha az átteleltetés valaki­nek már egyszer sikerült, számít­hat rá, hogy azonos körülmények között a további években is sike­rülni fog, miközben a növény gu­mója évről évre nagyobb lesz, és egyre szebb virágzatot fejleszt. A ciklámen szaporítása magról történik. A megtermékenyült vi­rágok a lehajtó szárakon kialaku­ló gombnagyságú tokokban érle­lik a magokat. A tokok ne éljék a nedves földet, mert idő előtt felre­pednek. A magok a nyár közepére beérnek, utána vethetők. Ugyan­akkor a magtokokat csak akkor hagyjuk beérni, ha valóban sza­porítani akarunk. Ellenkező eset­ben azokat a virágzás után eltávo­lítjuk. A szaporításra szánt mago­kat érdemes válogatni. A nagyob- bakból nagyobb gumó fejlődik. A magok lassan, 6 hét után kelnek. A ciklámennek kevés kártevője van, azonban a botrítisz vagy szürkepenész könnyen károsít­hatja, ha pl. a növénynek öntözés után nincs lehetősége gyorsan megszáradni. Télen ontja virágait A karácsonyi kaktusz (Schlum- bergera truncata) hajtásait la­pos, fogazott szártagok alkotják. Nevét onnan kapta, hogy kará­csony körül jelennek meg a haj­tások csúcsán élénk színű, fehér, piros, rózsaszín vagy lilás-piros virágai. A levélszerű szár hajtásai kezdetben felfelé ívelnek, de ké­sőbb a többi szártag kifejlődése után lefelé hajlanak. Az idősebb növényekre a lecsüngő karakter a jellemző. Habitusa miatt ám­polnanövényként is használhat­juk, talán így, vagy polcra helyez­ve, szoliter növényként mutat a legjobban. Hűvös, félárnyékos helyiségek­ben fejlődik legjobban. Kedveli a párás környezetet, a lágy vízzel való öntözést. Ügyeljünk rá, hogy cserepe alatt ne álljon a víz, mert ez a gyökérzet berothadásához, a növény pusztulásához vezethet. A bimbók megjelenése után a hely- változtatásra érzékenyen reagál­hat, ezért előfordul, hogy a fris­sen kapott, vagy vásárolt példány ledobja bimbóit, virágait. Ilyen­kor csak következő évi virágzásá­ban gyönyörködhetünk. Az elvirágzott növényt hűvö­sebb, 15-16 C fok hőmérsékletű helyre vigyük, hetente csak egy­szer öntözzük. Márciusban jelen­nek meg az új hajtások, ekkor is­mét melegebb helyre tehetjük. Nyáron jól érzi magát a szabad­ban, árnyékos helyen. Augusztus­tól kezdve ismét hűvösebb kör­nyezetet igényel, ezután a bimbók megjelenéséig ritkábban öntöz­zük. (Ez a növény ún. pihenési időszaka.) A bimbók megjelenése után is­mét növelhetjük az öntözés gya­koriságát. Kártevői a takácsatkák, a viaszos pajzstetvek és a pajzstet­vek lehetnek. A korallvirág fényigényes Európában egyre közkedvel­tebb a Madagaszkárról származó pozsgás korallvirág (Kalanchoe blossfeldiana, Crassulaceae). 1927-ben került Párizsba, 1928- ban egy német virágkereskedő, Robert Blossfeld, szobanövény­ként nevelte, és már 1932-ben már megkezdte értékesítését. Nagy áttörés a múlt évszázad nyolcvanas éveiben következett be, amikor kinemesítették mai, kompakt formáját, és megnövel­ték a virághozamot. Manapság már a korallvirág teltvirágú válto­zatai dívnak. A korallvirág átellenesen álló fényes, zöld levelei húsosak, vas­tagok, enyhén fogazottak. Virágai rendszerint pirosak, de előállíta­nak narancssárga és rózsaszín hibrideket is. Kompakt, kevés he­lyet foglal (30x30 cm), lassan fej­lődik. A virágok magasan a levél- zet fölé emelkednek. Vágott virág­ként is tartós. A korallvirág nagyon fényigé­nyes növény, szereti a közvetlen napfényt is. Ha legalább 4 órán át kap fényt, biztosan megtartja kompakt formáját, ám a nyári, tűző naptól óvni kell. A legjob­ban 19-20 fok C között érzi ma­gát, télen legalább 10 C fokot igényel, ám 16 C fok alatt már nem számíthatunk virágzásra, 10 fok alatt leveleit elhullatja. Öntözzük rendszeresen. Virág­zás idején tápozható. A pajzstet­vek és a levéltetvek károsíthat­ják. A korallvirág rövidnappalos növény, ha minimum 6 héten ke­resztül 14 órán át sötétben tart­juk, biztosan virágozni kezd. Ter­mészetes feltételek mellett ta­vasszal nyílik, de a fénymennyi­ség csökkentésével el lehet érni, hogy a tél közepén is virágozzon. Karácsonyra virágba borul, ha szeptembertől 30 napig 18 és 19 óra között sötétben tartjuk a nö­vényt. A virágzás idején 2-3 he­tente tápozhatjuk. Hosszan vi­rágzik. Az elnyílt korallvirág virágszár maradványait vágjuk le. Ha egyi­dejűleg a hajtásaiból is levágunk, bokrosodását segítjük. Ilyen mó­don még alsó leveleinek az el­vesztése miatti felkopaszodása is megszűntethető. Ugyanezért egészen rövidre, tő közelben is visszavághatjuk, legalábbis egyes hajtásait. Az aktív növekedés időszaká­ban levél- vagy hajtásdugványról szaporítható. Az 5-8 cm hosszú szárról távolítsuk el az alsó levele­ket. Olyan mélyre ültessük, hogy az eltávolított levelek helye a ta­lajba kerüljön. Valamivel keve­sebb vizet kíván, mint a kifejlett növény. Könnyű talajba ültetve 2- 3 hét alatt begyökeresedik, 14-21 napig tartsuk meleg, kissé árnyé­kos helyen. Ezután végleges he­lyére kerülhet. Más növényekkel ne ültessük össze. Mutatós, ha több cserepes növényt együtt tartunk, (garami, kertpont.hu, w,) A kaktuszokat világos, mérsékelten meleg helyen teleltetjük. A gyűjteményt fagymentes időben szellőztetjük, és csak nagyon óvatosan öntözzük. A karácsonyi kaktuszon kívül más fajtákat is virágzásra bírhatunk télen ISMERTETŐ Télen nem csupán a karácsonyi kaktusz virágzik, hanem más kaktuszfajták is, így például az egyes Mammillaria fajok. E virá­gok szerelmesei szerint gondozá­sához nem kell hozzá nagy tudo­mány. Elég egy 60 W-os izzó, és a gracilis, plumosa vagy a Fe- rocactus latispinus fajok is virág­zásra bírhatok. A kaktuszokat egyébként világos, mérsékelten meleg (15-20 °C fok) helyen ajánlatos teleltetni, és csak na­gyon óvatosan lehet ebben az év­szakban öntözni. A kaktusz testé­re ne kerüljön folyadék. A telelő gyűjteményt fagymentes időben szellőztessük, ha lehetséges, jut­tassuk több fényhez a növénye­ket. A fagytűrő fajoknál ajánlatos megbizonyosodni az esővédő fó­liák állapotáról, hiszen ilyenkor már bármikor havazhat. • Havas időben készítsünk pár képet a tél- állókról, érdekes, üdítő élmény lesz visszanézni nyáron! Vannak télálló kaktuszok is, ezek eredetileg magashegységi körülmények és a jégkorszak(ok) hatására nyerték el e fantaszti­kus tulajdonságukat. A sejtjeik­ben olyan bonyolult kémiai fo­lyamatok zajlanak le, amik lehe­tővé teszik a fagy elviselését. De vigyázat, sok kaktusz képes kissebb-nagyobb fagyok elviselé­sére, s a fagytűrés nem egyenlő a télállósággal. A télálló növény­nek a téli csapadékot is egy bizo­nyos mértékig el kell viselnie, va­lamint a hosszantartó kemény fa­gyokat is. Kaktuszgyűjtők saját tesztjeik alapján télállónak bizo­nyultak az alábbi fajták: Echinocereus bailey, coccineus, triglochidiatus Escobaria leei, Maihuenia poeppigi, Corynopun- tia clavata. A kísérletező kedvűek- nek még egy tanács: Ha téláüónak ítélt növényünket úgy vettük, hogy előtte egy telet sem töltött szabad­ban, akkor előbb ültessük át, és még egy évig normál körülmények között teleltessük. Csak akkor pró­bálkozzunk kinti teleltetésével, amikor már megszokta a helyét. Egyes kaktuszfajták télállóak (Képarchívum’

Next

/
Oldalképek
Tartalom