Új Szó, 2006. december (59. évfolyam, 276-299. szám)
2006-12-13 / 286. szám, szerda
IV Polgármesterek tervei ÚJ SZÓ 2006. DECEMBER 13. www.ujszo.com NAGYUDVARNOK Tóth Ernő polgármester (MKP) Nagyudvarnok- ban 697 szavazásra jogosult közül 418-an mentek el szavazni, ez csaknem 60 százalékos részvételt jelent. Tóth Ernő 1994-től polgármestere a községnek, ellenjelöltje nem volt az önkormányzativálasztásokon. „Pozitív változás történt a képviselő-testületben, mivel mind a hét helyet MKP-s képviselők foglalták el. Mindannyian megbízható, jó szakemberek, jelölésükkor a múltbeli tevékenységüket vettük figyelembe. Ezt fontosnak tartom, mert olyan önkormányzatra van szükség, amelyben nem uszítás, hanem összefogás van. Céljaink közé nemcsak az infrastrukturális felzárkóztatás tartozik, hanem a közösség formálása, az emberi kapcsolatok ápolása is. Úgy veszem észre, hogy a reformok által okozott megterhelések és bizonyos érdekcsoportok irigysége, gyűlöletkeltő munkássága miatt az emberi kapcsolatok megromlanak. Terveink közt szerepel a falufejlesztési terv kidolgoztatása, utak felújítása, turisztikai park létesítése, további bérház emelése és kerékpárút építése Dunaszerda- hely és Nagyudvarnok közt. Aktív támogatással fel kell lendítem a kulturális és sporttevékenységeket is a községben.” (jóm) TÓSNYÁRASD Szilvási Zoltán (független) 2002 óta polgár- mestere a galántai járásbeli, 829 lakosú, 53 százalékban magyarok lakta községnek. A 47 éves családapa 1979-től a helyi szövetkezet agronómusa volt, 1981-tól 2002-ig volt tagja a községi képviselő-testületnek, közben egy megbízatási időszakban (még 1989 előtt) járási képviselőként is tevékenykedett. 1981-től a Kiskertészek Szövetsége szervezetének elnökeként is kiveszi részét a falu közösségi életéből. Az idei választásokon egyetlen ellenjelöltje az MKP színeiben induló Forró Katalin volt. A választásokkal kapcsolatban lapunknak a következőket nyüat- kozta: „Az éppen hivatalban lévő polgármesternek mindig van bizonyos helyzeti előnye, hiszen rendszeresebb kapcsolatban van a lakosokkal, de az elmúlt négy év eredményeiből volt mit felmutatni, és azt gondolom, ez nagyban hozzájárult a győzelmemhez. Az új megbízatási időszakot a már megkezdett munkával szeretném folytatni, elsősorban a csatornahálózat építésével. Ezt még 1993-ban kezdtük, de 2000-ben anyagi okok miatt megtorpant az építés. Mára a falu területének hatvan százalékán megépült a csatornahálózat, és 2005-ben a helyi szennyvíztisztító-állomást is sikerült üzembe helyezni. A csatornaépítést a községet kettészelő Pozsony-Párkány vasútvonal túloldalán fogjuk folytatni, de ez már nem a község feladata lesz, hanem - egy galántai agglomerációs tervezet alapján - a vízművek fogja építeni. Mivel a környező falvakkal együtt a már meglévő csatornahálózat is a galántai rendszerhez tartozik majd, egy kis átépítés is várható, s egyelőre nem tudjuk, mi lesz a sorsa az itteni tisztítóműnek. Ennek a befejezését a képviselő-testülettel közösen azért sürgettük, mert az építésre állami dotációt is kaptunk, és ha nem fejeztük volna be a munkálatokat, esetleg vissza kellett volna fizetni a pénzt. Egyéb terveink közül megemlíthetem az óvoda régi épületét. A nevelési intézményt főként takarékossági okokból átköltöztettük az alapiskola épületébe, és az óvodaépületben a munkaügyi tárca támogatásával felújítottuk a tetőt. Nyugdíjasklubot alakítottunk ki az épületben, valamint a könyvtárat is abba költöztettük. A hatalmas udvarban szórakoztatóközpontot szeretnénk kialakítani, ezzel együtt a Dernye patak partján egy pihenőzónát alakítanánk ki. (gl) DI0SPAT0NY Gálffy Szilárd polgármester (független) Az 1700 lakosú Dióspatonyban a jogosultak 72 százaléka választott. A képviselő- testületnek 7 MKP-s és 2 független tagja lesz. Gálffy az MKP-s Lelkes Vincét váltja, aki 1990 óta volt a falu vezetője. A falu az utóbbi tízegynéhány évben aludt. Azt láttam, hogy szüksége van a változásra, hogy valaki elkezdje fejlesztem. Az első tervem az, hogy anyagi szempontból rendbe hozzuk az ön- kormányzatot, hogy elkezdhessünk pályázni. Szeretném folytatni a csatornázást és az infrastruktúra építését. Ki kell dolgozni a falufejlesztési tervet. Nenj okoz problémát, hogy a testületben több az MKP-s, mint a független? Demokrácia van, mindenkinek joga van a saját véleményére. Én kész vagyok az együttműködésre, ha a falu érdekeiről van szó, függetlenül attól, ki müyen színben indult. Bízok a képviselő-testületben. Mit folytatna elődje munkájából? Nem nagyon találok olyat. Az a helyzet, hogy én még a kulturális-közösségi életet is másként képzelem el. Úgy gondolom, nem kell kirakatnak lenni, nem csak ismert együttesekre van szükség. Azt szeretném, ha a helyi kultúrával lenne tele a színpad, és helyiekkel telne meg a nézőtér. Meg keE szerettetni a kultúrát, s erre építkezve lehet majd komolyabb kultúrát is behozni. Vállalkozóként miért indult a polgármesteri posztért? A polgármesternek elsősorban» a lehetőséget kell biztosítania, és nem mindent irányítania. Ki kell elégítem a falu lakosainak igényeit. Én ezt a munkát is úgy akarom felépíteni, ahogy a működő vállalkozásomat is kiépítettem. (jóm) CSILIZRADVÁNY Csikász István polgármester (MKP) Csilizradvány polgármestere a december 2-i hely- hatósági választásokon negyedszer kérte a szavazók bizalmát, amelyet zsinórban harmadszor sikerült elnyernie. Csikász István az MKP jelöltjeként indult. Idén senki sem vállalta ellene a megméretést. Csüizradvány a természet alkotta régió, Csilizköz központja. Egyrészt földrajzilag is középen vagyunk, másrészt a mi falunk nyújt különböző szolgáltatásokat a térség további településeinek. A terveinkben nemcsak az 1260 helybeli lakossal kell számolnunk, hanem további ötezer személlyel, aki megfordul nálunk. A hét csilizközi községből csak nálunk van teljes szervezettségű alapiskola, 370 tanuló látogatja. Csilizradványon működik a térség egészségügyi központja is, 1995-ben vette át az önkormányzat az üzemeltetését, azóta felújítottuk, és összehasonlítva más hasonló intézményekkel, nálunk meglátszik, hogy van gazdája. Regionális alapon, a többi csilizközi településsel együttműködve a közelmúltban két pályázaton nyertünk. Az egyik a csilizközi kanalizáció és víztisztító rendszer terveinek az elkészítése. A másik a másodlagos nyersanyagok begyűjtésére és komposztálásra szolgáló udvar. Négy község teremtette meg a feltételeket, hogy ez a létesítmény náluk megépülhessen: Nyárad, Kulcsod, Patas és Csilizradvány. A munkálatok már folynak, minden faluban egy-egy vadonatúj telephelyet alakítunk ki. Csüizradványra vonatkoztatva kidolgoztattuk a falurendezési tervet, ez húsz évre meghatározza a község fejlődési irányát. Elfogytak például az építkezési telkek, viszont hatalmas kertek vannak a faluban. A terv pontosan tartalmazza, hol szeretnénk új utcákat megnyitni. A falunak négy tava és egy csatornája van, nagyon fontos lenne ezeket élővízként megtartani. A legnagyobb halastó felülete több mint három hektár, de eliszaposodott, elalgásodott. Ha sikerülne kitisztítanunk, két célt szolgálhatna: az egyik a horgászat, a másik az üdülés és pihenés. Elkészültek a tervek a falu infrastruktúrájának a fejlesztésére és bővítésére, pontosabban a teljes infrastruktúra kiépítésére. Ez tartalmazza például az aszfaltozott és elöregedett községi utak felújítását. Egy hatalmas magánberuházás valósult meg a faluban: több mint 100 ezer tonna kapacitású gabonaraktárak vannak itt, óriási a forgalom. A temetőbe vezető út életveszélyessé vált, ezért ott ki szeretnénk építem egy gyalogos- és biciklisutat. Ugyanígy létfontosságú volna annak a bekötőút- nak a megépítése, amelyik a teherforgalmat az üzemtől közvetlenül a Medve-Nagymegyer nemzetközi útra vezetné el. Tervezzük a közvüágítás felújítását, a közterek, zöldövezetek kiépítését, buszmegállók modernizálását... Kész a pályázatunk az iskola teljes felújítására: szükséges a tetőszerkezet átalakítása, a nyílászárók cseréje, a teljes energetikai rendszer modernizálása. A hőszigeteléssel jelentős energiamegtakarítást érhetnénk el. Amit ezen a téren megspórolnánk, az oktatás minőségének a javítására fordíthatnánk. A pályázatunkat tulajdonképpen sikeresnek nevezhetem - az illetékesek jóváhagyták, csak pénz nem jutott rá. Bízom benne, hogy belátható időn belül megszerezzük a forrásokat is. A terveket, pályázatokat jól előkészítjük, a döntés az adott minisztériumok hatásköre. Magyarországi kollégák adták át nekünk a tapasztalataikat: jó előre figyelmeztettek, hogy a kész tervezetnek a fiókban kell lennie, mert egy-egy pályázat meghirdetése után már nincs idő kapkodni. Ezért van kész a falurendezési terv, a terv az egészségügyi infrastruktúra fejlesztésére és az iskola modernizálására. Amint feltűnik egy pályázati lehetőség, azonnal lépni tudunk, (as) Mit tervez a polgármester és az önkormányzat? Hétről hétre ezt tekintjük majd át rövid interjúkkal, összefoglalókkal, amelyekben a Nagyszombat és Pozsony megyéhez tartozó települések vezetői vázolják röviden az elképzeléseiket. FEISŐPAT0NY Sidó Tivadar polgármester (független) Felsőpatonyban 77 százalékos volt a részvétel a december 2-án tartott helyhatósági választásokon. Négy MKP-s és öt független képviselő került a helyi testületbe. Sidó Tivadar függetlenként indult, de az MKP támogatásával. Sklut Tibort váltotta a polgármesteri poszton, aki 16 évig volt a község vezetője. Mit szól a választási eredményhez? Annak örülök, hogy jelentős szavazatkülönbséggel, 740-nel több voksot kaptam, és a részvételi arány is magas volt. Valószínűleg még az ünnepekig sikerül átvennem a hivatalt. Azzal a tervvel indultam neki a választásoknak, hogy olyan községgé váljon Felsőpatony, ahol jól érzi magát mindenki. Sikeresebb és otthonosabb falut szeretnék. Ennek jegyében tervezünk változtatásokat, és bízom abban, hogy az elkövetkező évek eredményesek lesznek. Előbb azonban fel kell mérni a falu valós helyzetét. Konkrét tervek? Fel kell térképezni az oktatási intézmények állagát. A megkezdett vízvezetékrendszert és a csatornahálózatot is ki kell építeni. A jelenlegi állapoméi iga- zabb, áttekinthetőbb önkormányzatra van szükség, lendületet kell adni a falunak. Első célom, hogy felméijem az emberek véleményét, és azokat bedolgozzuk az elkövetkező döntésekbe, (jóm) LÉG Szitási Ferenc (MKP-SDKÚ-DS) Szitási Ferenc négy éve polgár- mester a csallóközi településen, ezer szavazattal előzte meg ellenjelöltjét. A részvételi arány 70 százalékos volt. Milyen tervekkel lát munkához a most kezdődő megbízatási időszakban? A kidolgozott terveket szeretnénk befejezni, gondolok itt a csatornázásra vagy az ipari parkra. Kétszáz telek is készül a község különböző részein. Az oktatási intézmények felújítására is van egy jóváhagyott projektünk, amint megindul az uniós pénzek pályázása, neküátunk a munkának. Milyen változás történt a képviselő-testületben? Kilenc képviselőből öt cserélődött ki; hat MKP-s és három SDKÚ-s lesz. Úgy gondolom, akik bekerültek, mind konstruktív gondolkodású, tapasztalt szakemberek. Változni fog valamit a hivatal működésén? A bizottságok munkáját tovább szeretnénk erősítem. Még több embert szándékszom bevonni a tanácsadói testületbe, hiszen ez jelent több ötletet, nagyobb támogatást, (jóm) NAGYMÁCSÉD Lancz István polgármester (MKP) 2002-től áll a galántai járásbeli, a magyarlakta régió peremén fekvő falu élén. 39 éves, kétgyermekes családapa, végzettségét tekintve informatikai mérnök. Mielőtt négy évvel ezelőtt első ízben választották polgármesterré, a Szlovák Takarékpénztár galántai kirendeltségén dolgozott informatikusként. A mostani választásokon négy induló közül biztos előnnyel nyert. Az elkövetkező négy évre szóló terveiről a következőket mondta: „Örömmel tölt el, hogy polgármesterként folytathatom a megkezdett munkát. Egyebek mellett folytatni szeretnénk a lakásépítéseket, ezen kívül körülbelül a felében vagyunk egy, a Strukturális alapokból nyert pályázatnak. Ez a község főterének a rekonstrukciója, amit tavasszal szeretnénk folytatni. Ugyancsak megkezdődik a szennyvízcsatorna-rendszer építése. A futballpá- lyán a tribün alatti helyiségekre is már nagyon ráfér a felújítás, ezt is mielőbb szeretnénk elvégezni. Az óvoda régi épületének a kihasználására is kell valamilyen megoldást találni. Erre már korábban is nyújtottunk be pályázatot, sajnos, nem jártunk sikerrel, de újra megpróbáljuk. Az óvodaépület 2000 óta kihasználatlan, akkor építészeti problémák, statikai hiba miatt kellett bezárni, és az óvodát ideiglenesen az iskola épületébe helyeztük át. 2003 óta az épület felújítására több pályázattal is próbálkoztunk, egyebek mellett az Interreg program keretében, ám ott is sikertelenül. Tavaly nyáron sikerült úgy átalakítani az iskola épületét, hogy most már megfelelő körülmények közt, véglegesen ott maradhat az óvoda. Ezáltal a régi óvodaépület végleg felszabadult, de javításra, felújításra van szükség. Vállalkozóknak is felajánlottuk, ilyen esetben esetleg a község a saját költségén újítaná fel. De ha sikerülne olyan projektet találni - például idősek otthonát vagy közösségi házat lehetne ott kialakítani -, amire nyerhető uniós vagy más pályázati támogatás, altkor ezzel is próbálkozni fogunk. Ami a választásokat illeti: Nagymácsédon jó volt a részvétel, a választásra jogosult lakosok 60 százaléka voksolt. A 9 képviselői helyért 27 jelölt indult, és a testület jelentősen megújult, mindössze hárman maradtak benn az eddigi képviselők közül. Meg is fiatalodott a testület, ami örömmel tölt el, mert ez azt bizonyítja, hogy a mácsédi fiatalok felelősséget éreznek a községük iránt.” (gl) BÖGELLŐ Kázmér Mária polgármester (MKP) Bögellő, a Duna- szerdahelyi járásbeli kisközség polgármester asszonya az idei hely- hatósági választások eredményeként az ötödik megbízatási időszakát kezdheti meg. A faluban egyébként a választási részvétel arány kimagasló, több mint 70 százalékos volt. A választási kedv talán annak is köszönhető, hogy sok nálunk az idős ember, ők máshogy viszonyulnak a szavazáshoz, mint a fiatalok. Persze, ez azt is jelenti, hogy elöregedőben a falu. 356 lakosunk van, ebből száz nyugdíjas. A fiatalok inkább elköltöznek, oda, ahol munkát találnak. Pedig van óvodánk, 9 gyermek látogatja, és van kisiskolánk, oda is kilencen járnak - összevont osztály egy tanító nénivel. Tervünk, hogy községi bérlakások építésével próbálunk fiatalokat ide vonzani. Elsősorban nem a falubeliekre gondoltunk - nem is tartunk nyüván ilyen kérvényt -, hanem olyan fiatalokra, akik letelepednének nálunk. Probléma, hogy nincs szabad telek, a falu körüli parcellák pedig magántulajdonban vannak. Találtunk egy több mmt 20 áras területet, elkezdtük a tárgyalást a tulajdonossal. E terület elég nagy ahhoz, hogy ne panel típusú lakásokat építsünk, hanem a környezetbe jobban illeszkedő sorházakat. A község közművesített, a csatornázási munkákból maradt el egy szakasz, ezt szeretnénk befejezni. Felújításra szorulnának az utak és a járdák; a főút mellett hiányzik a járda, most készül a terve. A környező falvakkal Pátria néven alakítottunk egy társulást, Bögellőn kívül Alistál, Padány és Mad a tagja. Közösen próbálunk vállalkozókat idecsalogatni. Bögellő nem központi település, itt valószínűleg nem telepedne meg nagyobb vállalat, de Alistálnak például jobb a fekvése, ott nagyobbak a lehetőségek. A társulást a pályázatoknál is igyekszünk kihasználni, (as)