Új Szó, 2006. december (59. évfolyam, 276-299. szám)
2006-12-13 / 286. szám, szerda
KARRIER 2006. december 13., szerda 2. évfolyam, 50. szám Carly Fiorina huszonöt év alatt egy ingatlanvállalat titkárnőjéből a Hewlett Packard első számú vezetője lett Mesés felemelkedés után bukás Hat évig az Egyesült Államok női sztármenedzserének számított. Hétszer kapta meg az USA legbefolyásosabb üzletasszonya címet. Carly Fiorina huszonöt év alatt egy ingatlanvállalat titkárnőjéből a Hewlett Packard informatikai óriás első számú vezetőjévé mászott fel a ranglétrán. Aztán tavaly kirúgták. A női karrierről és a bukásról is beszélt egy német hetilapnak. FELDOLGOZÁS van külön lista a nőkről? Miért nem a férfiakkal együtt rangsorolják őket?” - tette fel a kérdéseket. Nem tagadja, nőként nehezebb karriert építeni. Létezik láthatatlan fal, amelyet sokan képtelenek átlépni. A korlát alapja a kölcsönös félelem a változástól. A több női vezető nagyobb változást hoz a cég életében. A nőknél a vezetői pozíció megszerzése szintén a változás és a változtatás szükségszerűségét rejti magában. Kockáztatniuk kell, nem szabad döntéseket halogatni, amire egyébként a többség hajlamos. Szintén kockázatot vállal az a tulajdonos, aki egy cég nőt ültet vezetői pozícióba.” Az egykori HP főnököt a kettős mérce is zavarja. Sokan támadták, dőzsöl, luxusgéppel jár tárgyalásra, ezer dollárokat fizet ki fodrászra. „Egy férfi topmenedzsertől ezt senki sem kérdezi meg.” Néhány tanács Fiorinától vállalatvezetőknek: „Nem szabad azt hinni, hogy fontosabb vagy másoknál. Nem szabad félni kellemetlen döntések meghozatalától. Egyedül nem vihető végbe semmi, csak csapatban a feladatokat megosztva. Fontos a jó önismeret: Nem árt tudni, nem vagyunk annyira jók vagy annyira rosszak, mint ahogyan azt mások mondják.” Az interjúban Fiorina elmeséli, miként távolították el 2005-ben a HP éléről. „Tudtam, hogy bármikor elveszíthetem állásomat. Azt azonban nem gondoltam volna, hogy ennyire rossz lesz a vége. A HP igazgatótanácsa stratégiai találkozóra hívott Chicagóba. Huszonkilenc percig beszélgettünk, majd három órán át várakoztattak a hotelszobámban. Ezután telefonon szóltak, hogy menjek vissza a tárgyalóba. Meglepetésemre teljesen üres volt a terem, csak a cég jogi képviselője ült ott, aki közölte velem, kirúgtak. Pontosabban: eldöntötték, változtatnak a vezetésen. Nem mondták meg, miért, még a szemembe sem néztek. Egy szóval sem köszönték meg eddigi munkámat, nem búcsúztak el tőlem, nem indokoltak. Sokkolt az egész, úgy éreztem, elárultak. Nehéz volt megemészteni.” Ugyan erről Fiorina az interjúban nem tesz említést, de az okok között szerepelt a HP és a Compaq sok költséggel járó fúziója, amit a cég évekig nem tudott „megemész teni”. Úgy tűnik, Fiorina túltette magát az ügyön. A HP-től távozva 21 millió dolláros végkielégítéssel távozott, anyagilag független. Egyelőre nem talált olyan kihívást, ami visszacsábítaná a céges világba. Állítólag politikai karrierrel is kacérkodik a Republikánus Párt színeiben, ám ezt az interjúban cáfolta. Könyvet írt pályafutásáról, amely éppen a napokban jelenik meg Németországban. Szabadidejét második férjével és annak unokáival tölti, (jp) A távozók a rossz vezetőnek fordítanak hátat Fő probléma a főnök FELDOLGOZÁS Az állásváltoztatásra készülőknek nem a munkájukkal vagy cégükkel - inkább főnökeikkel van problémája. A dolgozók azt is kifogásolják: felettesük beavatkozik a magánéletükbe, nem veszi őket komolyan illetve munkatársaik előtt kompromittálja őket - áll egy felmérésben. A Florida State University felmérésében 700 munkavállaló véleményét kérdezték arról: miként bánik velük felettesük. A megkérdezettek harmada arról panaszkodott: felettesük a hallgatás eszközével gyakorol rájuk nyomást. Tízből négyen azt nehezményezték: főnökük nem tartja elég hitelesnek, nem veszi elég komolyan őket. A válaszadók ugyancsak 40 százaléka azt is kifogásolta: a főnök rendszeresen megfeledkezik a nekik tett ígéreteiről, míg egy- harmaduk szerint felettesük negatív színben tüntette fel őket kollégáik vagy más vezetők jelenlétében. A munkavállalók egynegyede arról is említést tett: felettesük nem tartja tiszteletben a magánszférájukat, vagy inkább másokban keresik a hibát, csak ne kelljen beismerni tévedéseiket. A felmérés készítői arra a következtetésre jutott: a legtöbb alkalmazott nem munkájának vagy cégének- sokkal inkább a kellemetlennek tartott főnöknek fordítana hátat, (jp) Carly Fiorina hét évvel ezelőtti kinevezése óriási meglepetést keltett az Egyesült Államokban. Először került nő a 30 legnagyobb amerikai vállalat egyikének első számú vezetői pozíciójára. Az egykori befolyásos topmenedzser a Stern német magazinnak adott inteijút. Fiorina karrieije mesébe illő. 22 évesen került egy irodák bérbeadásával foglalkozó céghez titkárnői pozícióba. Vendégeket fogadott, telefonokat intézett, gépelt. A főnökei esélyt adtak neki, magukkal vitték fogadásokra, egyre felelősségteljesebb munkát bíztak rá. Elkezdett hinni abban, hogy többre is képes. A munka azonban áldozatot is követelt. A pénzkeresés és a céges karrierépítés mellett nem maradt ereje jogi tanulmányait folytatni. 1999-re a HP élére került. Ezután a Fortune magazin hétszer választotta Amerika legbefolyásosabb üzletasszonyának. Jól esett neki az elismerés, de némi távolságtartással szemlélte az összeállítást. „Miért A munkaadók 15 százaléka nem hajlandó olyasvalakit alkalmazni, aki köszönőlevelet küldözget Kétesélyes játszma: mit lépjen az interjú után? TANÁCS A sikeres állásinterjút olykor gyötrelmes várakozás követi: ilyenkor érdemes köszönőlevelet írni leendő főnökének. Ám az udvarias gesztusnak hátulütői is vannak, az időzítésen - és türelmetlenségen - akár biztosnak vélt állása is múlhat. Az áUásinterjú után legyen türelmes! Sejtelme sincs róla, hogyan sikerült az állásinteijú: fölveszik vagy keresgélhet tovább? Még meg sem kapta a hivatalos értesítést arról, hogy elnyerte-e az állást, máris köszönőlevelet fogalmaz? Ezt a gesztust nem minden munkaadó értékeli, esetenként nemhogy növelné esélyeit, még vissza is vet: udvarias jelzésnek az lehet az eredménye, hogy a leendő főnök meggondolja magát, és mást választ a jelentkezők közül. Ám a köszönőlevél fogadtatása gyakran nem egyértelmű. Egy felmérés szerint a munkaadók 15 százaléka nem hajlandó olyasvalakit alkalmazni, aki köszönőlevelet küldözget leendő munkahelyére az állásinterjú után, míg 32 százalékuk hajlik arra, hogy ettől függetlenül esélyt adjon a jelentkezőnek, de a levélírók megítélését ez mindenképpen hátrányosan befolyásolja. A köszönőlevelek sokaságával megbirkózó vállalatvezetők egynegyede a kézzel írt leveleket, míg négyből egy inkább az e- mailben érkező köszönetnyilvánítást fogadja szívesen. A megkérdezettek 19 százaléka ezeket nyomtatott, kézzelfogható formában olvasná, míg a többiek a gépelt köszönőlevelet részesítik előnyben. Mindegy, hogy a köszönőlevélnek mely formáját választja - ha egyszer úgy döntött, írásban is közli interjúztatójával és leendő főnökével, értékeli, hogy felvételi beszélgetésre hívták - az interjút követően minél hamarabb essen túl rajta, mert gyorsasága jelzi leendő munkaadójának lelkesedését, így ahhoz is hozzájárul, hogy főnöke megjegyezze a nevét. Nem minden vállalatvezető kedveli a gesztust, ám az idézett felmérés szerint a megkérdezett felsővezetők 26 százaléka egykét napon belül, míg 36 százalékuk legkésőbb három-öt napon belül visszajelzést vár - akár köszönőlevél formájában - a jelentkezőtől. íme néhány ötlet, hogyan hozza ki a legtöbbet köszönőlevélből! Tagolja bekezdésekre! Levele első bekezdésében köszönje meg, hogy behívták az állásinterjúra, a második bekezdésben röviden térjen ki képzettségére és szakmai előéletére, az utolsó egységben pedig hangsúlyozza, hogy érdeklődik az állás iránt. Közöljön lényeges információkat! A köszönőlevél remek lehetőség arra, hogy munkaadója tudomására hozza mindazt, amire az állásinterjún esetleg nem maradt idő, ám felettesét érdekelheti: hogyan tudná kamatoztatni szakmai tapasztalatait, mely tulajdonságait díjazták előző munkahelyeden. Tartalmilag és formailag is precíz legyen! Ügyeljen arra, hogy köszönőlevélben ne legyenek helyesírási hibák, elütések, röviden, lényegre- törően fogalmazza meg, miért érzi úgy, hogy az állásinteijú mérföldkövet jelent pályája során, és hangsúlyozza, a vállalatnál meghirdetett poszt a szakmai kihívásokon túl további tanulási lehetőségeket rejt. (h) 4> Petit Press A Petit Press Rt. a SME és az Új Szó, a Rol'nícke noviny, a Vasárnap és a TV svet kiadója marketingasszisztenst keres Munkaköri feladat: ii a marketingosztály munkájával kapcsolatos adminisztráció. Elvárások: ii középfokú végzettség (érettségi), ii a Word, Excel, Power Point ismerete, ii B típusú jogosítvány, ii az internet felhasználói szintű ismerete, ii felelősségérzet, megbízhatóság, kommunikációs készség, ii a magyar nyelv ismerete előny. Amit kínálunk: ii szakmai fejlődés lehetősége, ii fiatal közösségben végzett érdekes munka. Az érdeklődők jelentkezését 2006. december 15-éig várjuk a következő címen: marketing@ipetitpress.sk ; csatolja szlovák nyelvű életrajzát is!
