Új Szó, 2006. december (59. évfolyam, 276-299. szám)

2006-12-12 / 285. szám, kedd

8 Külföld ÚJ SZÓ 2006. DECEMBER 12. www.ujszo.com RÖVIDEN Karabahban a függetlenségért Sztyepanakert A szavazók több mint 98 százaléka támo­gatta az új alkotmány elfoga­dását Hegyi-Karabahban, az Azerbajdzsán fennhatóságát el nem ismerő, bár annak terü­letén lévő örmény enklávé- ban. A szavazásra bocsátott al­kotmánytervezet kimondja, hogy az Arcah Köztársaságnak is nevezett Hegyi-Karabah Köztársaság szuverén demok­ratikus ország. A 90 ezer sza­vazásra jogosult polgár 87,2 százaléka élt választójogával. Hegyi-Karabah 1991-ban egy­oldalúan kimondta elszakadá­sát Azerbajdzsántól. (MTI) Moszkva embere győzött Tiraszpol. Újraválasztották a Moszkvához húzó Igor Szmirnov elnököt a Moldová- hoz tartozó Dnyeszter menti Köztársaságban. A 65 éves Szmirnovot, aki 1990 óta van hatalmon, a szavazók 82,4 százaléka támogatta. A terü­let, ahol mintegy 550 ezer, többségében oroszajkú lakos él, 1990-ben szakadt el Mol- dovától, attól tartva, hogy a volt szovjet köztársaság egye­sül Romániával. Moldova teg­nap elítélte az elnökválasz­tást, Románia és az EU sem vett róla tudomást, és nyugati megfigyelők sem vettek rajta részt. (MTI) Tutut nem engedték be Genf. Izrael megakadályoz­ta, hogy tényfeltáró bizottság utazzon a hét végén a Gázai övezetbe a Bét-Hanún város ellen végrehajtott, 19 civil éle­tét kioltó, múlt havi izraeli tü­zérségi támadás körülményei­nek kivizsgálására. Desmond Tütu, a dél-afrikai apartheid­ellenes harc Nobel-békedíjas kiemelkedő személyisége ve­zette volna a bizottságot, de az izraeli hatóságok nem adták meg neki a beutazásra jogosí­tó okmányokat. (MTI) Desmond Tutu (SITA/AP) Megnyíltak a képviseletek Damaszkusz. Szíria és Irak tegnap kölcsönösen újra meg­nyitotta nagykövetségét a má­sik fél fővárosában. A két ál­lam az 1980-as években szakí­totta meg diplomáciai kapcso­latait, amikor Szíria Irán párt­jára állt az iraki-iráni háború­ban (1980-1988). Valid Moal- lem Szíriái külügyminiszter nemrégiben megígérte, hogy kormánya közre fog működni Irak stabilizációjában. (MTI) Ma temetik Pinochetet, de nem lesz állami ceremónia, sem nemzeti gyász - Chile több városában utcai zavargások törtek ki Folytatni akarják a bírósági eljárásokat Pinochet tábornok teljes díszben 1989-ben. Michelle Bachelet elnök asszonyt is megkínozták a pribékek. (SITA/AP-felvételek) Santiago/Madrid. Folytatód­niuk kell az Augusto Pino­chet volt chilei diktátor el­len és ajunta alatti rémtet­tek ügyében indult bírósági eljárásoknak. Ezt hangsú­lyozta tegnap több ember­jogi szervezet mellett Bahasar Garzon spanyol vizsgálóbíró és Isabel Allende. ÖSSZEFOGLALÓ A vasárnap délután 91 éves korá­ban elhunyt Augusto Pinochet te­metése ma lesz a chilei fővárosban. A búcsúztatás nem állami ceremó­nia keretében zajlik, s nemzeti gyászt sem hirdetnek - közölte La­gos Weber kormányfőtitkár. A ka­tonai intézményeken félárbocra engedik a nemzeti zászlót. Nehéz döntés előtt állt, miután apját Mi­chelle Bachelet, Chile elnök asszo­nya annak idején Pinochet fogd- megjei kínozták halálra, s magát Bachelet asszonyt is gyötörték a kínzóközpontul szolgáló santiagói Villa Grimaldiban. Pinochetnek ugyanis, mint volt államfőnek a protokoll szerint állami temetés járt volna. Egy felmérés szerint a chileiek 57 százaléka ellenzi, hogy állami ceremóniát tartsanak. A néhai diktátor megítélése el­lentmondásos Chilében. Uralma alatt több mint háromezren vesz­tették életüket a politikai erőszak következtében, sokukat a titkos- rendőrség kínzott halálra. Össze- . sen 28 ezer embert kínoztak meg, több százezren elmenekültek az országból. Hívei pedig azzal ér­veinek, hogy Pinochet megmen­tette Chilét a marxizmustól, s rendbe tette a dél-amerikai or­szág gazdaságát. Vasárnap este és a tegnapra vir­radó éjszaka folyamán összetűzé­sekbe torkolltak az ország több vá­rosában is a Pinochet halálhírére kitört ünneplések. Santiagón kívül még tíz régióból jelentettek zavar­gásokat. A fővárosban a rendőrség csak könnygáz és vízágyúk beveté­sével tudta megfékezni fiatalok egy csoportját, akik kiváltak a Pi­nochet halálát ünneplő tömegből, és megindultak az elnöki palota fe­lé, és útközben kövekkel dobálták meg az elhaladó autókat. Az egyik sugárúton még égő torlaszt is emeltek. A zavargásokban 24 rendőr és ismeretlen számú randa­lírozó megsérült, több tucatnyi fia­talt őrizetbe vettek. Baltasar Garzon spanyol vizsgá­lóbíró, aki az exdiktátor 1998-as londoni letartóztatását kezdemé­nyezte, valamint Isabel Allende Írónő, szocialista parlamenti képvi­selő, a néhai Salvador Allende el­nök lánya is síkraszállt tegnap azért, hogy folytatódniuk kell a volt diktátor ellen és a junta alatti rém­tettek ügyében indult bírósági eljá­rásoknak. „A folyamatban lévő ügyeknek Spanyolországban és Chüében tovább kell haladniuk, hogy ne csak Pinochet, de más ka­tonai és nem katonai felelősök ál­dozatai is elégtételt kaphassanak” - mondta Garzon. Szerinte Pino­chet halála rávilágít arra is, hogy fel kell gyorsítani a nemzetközi szintű igazságszolgáltatást, külön­ben az elveszíti hitelességét. Meg­jegyezte: a háborús bűnösnek tar­tott Szlobodan Milosevics volt ju­goszláv elnök ellen folyt a per a há­gai törvényszéken, amikor márci­usban szívszélhűdésben elhunyt. 1998 októberében Londonban Garzon kérésére tartóztatták le Pi­nochetet, akit ő népirtással, terro­rizmussal és kínzásokkal vádolt olyan spanyol családok feljelenté­sei alapján, akiknek hozzátartozói a dél-amerikai országban tűntek el a katonai diktatúra éveiben. A brit kormány, a vádlott megrendült egészségi állapotára hivatkozva, végül elutasította az exdiktátor ki­adatását Spanyolországnak, aki 2000 márciusában visszatérhetett Chilébe. Isabel Allende asszony madridi sajtóértekezletén esküjét megsze­gő és Salvador Allende elnököt el­áruló tábornoknak írta le a néhai Pinochetet, aki mindig azzal kérke­dett, hogy„képtelen a megbánásra, a meghatódásra és a bocsánatké­résre”. Halála lezárt egy személyes életciklust, de „Chile nem válto­zik”. Még sokat kell tenni azért, hogy orvosolják a diktatúra alatt el­követett bűntetteket, folytatni kell a büntetőeljárásokat - szögezte le Isabel Allende a Spanyol Szocialis­ta Munkáspárt (PSOE) székházá­ban, ahol Jósé Luis Rodriguez Za- patero miniszterelnökkel találko­zott. Hangsúlyozta: jelenleg Chilé­ben mintegy 400 eljárás van folya­matban ajunta alatti kegyetlenke­dések ügyében. A Pinochet-junta által megdöntött chilei elnök leá­nya a spanyol rádiónak előzőleg úgy nyüatkozott, megkönnyebbü­lést érzett Pinochet halálhíre halla­tán, de jobbnak tartotta volna, ha a volt diktátort bíróság elé állítják és elítélik. „Ügyvédek vették körül, akik megpróbálták védeni a véd- hetetlent. (...) Nem tettünk igazsá­got. Gondolataim ezekben a pilla­natokban számtalan halottunknál, mindenekelőtt természetesen apámnál járnak, de gondolok mindazokra, akik eltűntek, akiket meggyilkoltak, akiket megkínoz­tak”-mondta. (MTI, t, ú) Kofi Annan szokatlanul éles kirohanása az amerikai külpolitika ellen Rendhagyó főtitkári búcsú MTl-HÍR Washington. Kofi Annan lekö­szönő ENSZ-főtitkár szerint a Bush-kormány a terrorellenes harc során erőszakkal kényszeríti akara­tát más államokra, megsérti az em­berijogokat és széles körű nemzet­közi támogatás nélkül indít katonai akciókat. A világszervezet éléről december 31-én távozó ghánai dip­lomata minden korábbinál heve­sebben, és a leköszönő ENSZ-főtit­károktól szokatlan módon támadta Amerikát búcsúbeszédében. Ezt a Missouri államban levő Indepen- dence-ben tervezte elmondani teg­nap, lapzártánk után, de beszédé­nek szövegét a főtitkári hivatal el­juttatta a USA Todaynek, amely részleteket közölt belőle. ,Amikor (Amerika) láthatóan feladja a saját elveit és céljait, akkor külföldi bará­tai természetszerűleg nyugtalan- kodnak és aggódnak.” A főtitkár beszédéből a The Washington Times is idézett részleteket: eszerint az ENSZ BT-be új állandó vagy hosszú idejű mandátummal rendel­kező tagokat kell választani, mert a testület jelenlegi összetétele ^1945 és nem napjaink erőviszonyait tük­rözi. A BT tagjainak nagy a felelős­ségük, a BT nem a nemzeti érdekek képviseletének fóruma - fejtette ki Annan. Az ENSZ 61 éves története során eddig egyetlen főtitkár sem fejezte be karrieijét ilyen kirohanás­sal az amerikai külpolitika ellen. Gázában kiújulhatnak a harcok a Hamász és a Fatah fegyveresei között Szörnyű gyilkosság Gáza. Ismeretlen palesztin fegy­veresek lőtték le egy palesztin biz­tonsági tiszt három fiát és sofőijü- ket tegnap Gáza városában, egy is­kola közeiében - közölték biztonsá­gi és kórházi illetékesek. A három, 6 és 10 év közötti gyermeket szállító gépkocsira egy másik autóból zú­duló golyózáporban további kilen­cen megsebesültek. A meggyilkolt gyermekek apja, Balú Baluseh a Mahmúd Abbász palesztin elnök vezette Fatahhoz hű, magas rangú hírszerző tiszt, aki a merénylet pil­lanatában otthon tartózkodott. Megfigyelők szerint a példádan tá­madás, a szörnyű gyermekgyilkos­ság miatt kiújulhatnak a harcok a Hamász és a Fatah fegyveresei kö­zött. A gyermekek apját a Hamász esküdt ellenségeként tartják szá­mon, tíz évvel ezelőtt ő vezetett egy nagyszabású, Hamász elleni vizs­gálatot. Valószínűleg ő volt a táma­dók célpontja, a gyerekeket szállító autón sötét üveg volt, nem lehetett belátni a gépkocsiba. (MTI, SITA) Több mint hatvan lövés érte a gyerekeket szállító gépkocsit (SITA/APfelvétel) / Brüsszelben készülnek az uniós csúcsertekezletre Ankara megosztja az EU-t összefoglaló Brüsszel. Törökország ügyé­ben megosztottak az unió tagálla­mai. Ez derült ki a 25 ország kül­ügyminiszterének - köztük Ján Kubisnak, a szlovák diplomácia vezetőjének - tegnap kezdődött értekezletén. A külügyminiszte­rek egyik legfőbb feladata a török kérdés megvitatása volt az EU ál­lam- és kormányfőinek csütör­töki-pénteki csúcstalálkozója előtt. Az Európai Bizottság ezzel kapcsolatos legutóbbi javaslata az volt, hogy a 35-ből 8 témakör­ben függesszék fel a csatlakozási tárgyalásokat Ankarával, amiért kötelezettségvállalásával ellen­tétben még mindig nem nyitotta meg légi és tengeri kikötőit a cip­rusiak előtt. Ezt az EB-javaslatot tegnap a külügyminiszterek közül - mint már a tanácskozás elején kiderült - egyesek enyhíteni, mások szigo­rítani szerették volna. A szigorítás mellett volt pl. Ausztria, Hollan­dia, Görögország és Ciprus, az enyhítést szorgalmazta Nagy-Bri- tannia, Svédország, Olaszország és Lengyelország. A szlovák diplomácia állás­pontja: Pozsony nem fogja aka­dályozni a tárgyalások folytatá­sát Ankarával, ugyanakkor Tö­rökországnak teljesítenie kell, amit vállalt. Frank-Walter Stein­meier német külügyminiszter a tanácskozás szünetében azt mondta, kétli, hogy sikerül meg­állapodniuk, és akkor három nap múlva, a csúcson kell majd végső döntést hozni. (TASR, SITA) Több személyt fertőzhetett meg a polonium Német-orosz szópárbaj ÖSSZEFOGLALÓ Hamburg. A Litvinyenko-ügy német kapcsolata kezd egyfajta diplomáciai botránnyá dagadni Berlin és Moszkva között. Angela Merkel kancellár vasárnap este azzal vádolta az orosz hatóságo­kat, hogy nem mutatnak kellő hajlandóságot a történtek felderí­tésére. Merkel állítását tegnap nyüatkozatban utasította vissza Oroszország berlini nagykövete, hangoztatva: az orosz kormány teljes mértékben érdekelt az ügy feltárásában. A Litvinyenko-ügy német kap­csolatát vizsgáló hamburgi ható­ságok tegnap délután közölték: mérgezés jeleit találták meg a hamburgi szálat jelentő Dmitrij Kovtun orosz üzletember - koráb­bi KGB-ügynök - volt feleségének, két gyermeküknek és Kovtun élet­társának szervezetében. Vala- mennyiüket kórházba szállították, végleges vizsgálati eredmény a következő napokban várható. A szóban forgó személyek kapcso­latban álltak Kovtunnal, aki októ­ber végén, Moszkvából érkezve három napot töltött a német vá­rosban, ahol egyebek között az exfeleség lakásán is járt. Radioak­tív elem nyomaira akadtak Kov­tun autójában, továbbá volt anyó­sának lakásán is, Schleswig- Holstein tartományban, Pinne- berg járásban. Közben tegnap a brit Scotland Yard is bekapcsoló­dott a Litvinyenko-ügy hamburgi szálainak felderítésébe. (MTI) ( ( ( < I ( I I ( I I I ( ( I < I

Next

/
Oldalképek
Tartalom