Új Szó, 2006. december (59. évfolyam, 276-299. szám)
2006-12-08 / 282. szám, péntek
» KERTESZKEDO 2006. december 8., péntek _______________________________________ 3. évfolyam 44. szám A csipkebogyóból is készülhet finom bor Sokféleképp hasznosítható összefoglaló Az természetes, hogy az ember szőlőből bort készít, de nagyon sokféle gyümölcsből is lehet bort előállítani. Ősszel érik például a csipkebogyó, ami kitűnő alapanyaga lehet a jó bornak. A hozzávalók: kettő kiló friss csipkebogyóhoz három és fél liter víz és másfél kiló cukor kell, majd borszirupot főzünk és ráöntjük a bogyóra. Persze előtte a két oldalát megvágjuk, nehogy keserű legyen, de ha ván tavalyi, öreg bogyónk, akkor abból csak egy kiló gyümölcs kell. Az érlelése körülbelül hat-nyolc hét, azaz amíg a bogyó le nem száll az üvegnek a fenekére. Ezt háromszor lehet felhasználni, úgyhogy lesz belőle 12-13 liter. Hosszabb idejű tárolásra a csipkebogyót tartósítani kell. A legegyszerűbb megoldásnak a szárítás kínálkozik. A megmosott bogyókat hosszában félbe vágjuk és tepsiben 1-2 ujjnyi vastagon elterítve, sütőben vagy a fűtőtesten állandó forgatás mellett szárítjuk. A C-vitamin magas hő hatására elbomlik, ezért a szárítási hőmérséklet 40 foknál nem lehet magasabb. A szárított csipkehúst száraz, levegős helyen, legfeljebb egy évig tárolhatjuk. A teát, szintén a C-vitamin védelme érdekében úgy készítsük, hogy a felforralt és néhány percig hűtött vízben a bogyókat 1-2 órán át áztatjuk. A legfinomabb teát friss csipkehúsból nyerjük, ilyenkor 20 perces ázta- tás is elegendő. A vadrózsa tűzpiros terméséből finom lekvár is készíthető: a megtisztított, kimagozott csipkehúst annyi vízben tesszük fel főni, amennyi ellepi. Azután literenként fél kilogramm cukrot adunk hozzá és sűrűsödésig főzzük. ízletes csemege, főleg vadhúsok mellé a csipkelekvárból készített szósz is, amelyet vörösbor és citromlé hozzáadásával készítünk. (MR) (Scheffer János illusztrációs felvétele) MAI VALUTAÁRFOLYAMOK Aktuális középárfolyamok Valuta Árfolyam Valuta Árfolyam EMU-euró 35,458 Lenqyel zloty 9,302 Anqql font 52,436 Maqyar forint (100) 13,848 Cseh korona 1,270 Svéd korona 3,924 Dán korona 4,755 Szlovén tollár (100) 14,793 Japán ien (100) 23,188 Sváici frank 22,329 Kanadai dollár 23,209 USA-doliár 26,663 VÉTEL - ELADÁS Bank euró dollár cseh korona forint Volksbank 34,47-36,47 25,85-27,51 1,24-1,30 13,21-14,51 OTP Bank 34,54-36,34 25,93-27,36 1,24-1,30 13,34-14,37 Postabank 34,54-36,38 25,98-27,36 1,24-1,30 13,30-14,40 Szí. Takarékpénztár 0,00-0,00 0,00-0,00 0,00-0,00 0,00-0,00 Tatra banka 34,50-36,42 25,89-27,43 1,24-1,30 12,05-15,65 UniBanka 34,56-36,36 25,99-27,35 1,24-1,30 13,50-14,20 Általános Hitelbank 34,56-36,40 25,99-27,38 1,23-1,30 13,35-14,37 Az első adat a valuta vételére, a második adat a valuta eladására vonatkozik. A forint esetében 100 egységre vonatkozik az árfolyam. (Forrás: SITA) Egészséges palántákat csak úgy nevelhetünk, ha a magvetés kórokozóiétól mentes talajba történik Termesztő házak fertőtlenítése Hajtatóházakban a növény- védelmi munkák tulajdonképpen már akkor elkezdődnek, amikor a növényt még el se vetettük. Fokozott figyelmet főleg azok a hajtatóházak érdemelnek, ahol rendszeresen és egész évben termelnek, s ahol a veszélyes kórokozók már a termesztő berendezés falain vagy a szaporító edényekben is megjelentek. CSERES ZOLTÁN A folyamatosan, egész évben működő növényházakban főleg a melegigényes gyökérgyubacs-fo- nálféreg fajok terjedtek el. A meloi- dogyne genus fajai közül különösen a Meloidogyne incognita kártételével találkozunk a leggyakrabban. A gubacsfonálférgek szabad szemmel nem láthatók, jelenlétükre csak a gyökéren okozott tünet utal. A gubacsfonálférgek belső élősködők, a gyökér szöveteiben élnek, táplálkoznak és ennek következtében idézik elő a gubacsoso- dást. A fonálférgek folytonos szívo- gatásukkal gátolják a víz- és tápanyagszállítást, minek következtében a növények lankadnak, hervadnak. Esetenként a tápanyaghiányra jellemző tünetek is mutatkozhatnak. A fertőzés legkésőbb a terméskötés idején már szembetűnővé válik. Ekkor a nagy lombozató növények nappal hervadnak, fejlődésben visszamaradnak. A fonálfertőzés a talajban nyugalmi állapotban levő tojásokból indul ki. A tojásokból kikelt lárvák megfertőzik az itt nevelt növényeket, és a fertőzés a palántákkal a még kártevőtől mentes talajra is könnyen átvihető. Az 15-35 C fokos hőmérséklet a kártevő számára kedvező. Egy nemzedék kifejlődése 3-6 hétig tart, így évente 10-12 nemzedék is kifejlődhet egy termesztő berendezésben. A belső közeg és a talaj fertőtlenítése A nagy mennyiségben felgyülemlett fertőző anyag megsemmisítésének egyik módja a fertődenítés a kultúraváltás vagy a termés betakarítása után. A növényvédelmi szakértők azt ajánlják a kertészeknek, hogy a termesztő berendezés falait tartó elemeket, valamint a használt edényeket műiden évben legalább egy alkalommal lemo- sásszerűen permetezzék le. Erre a célra használható például a Horti- pur B (0,5-4%) vagy a Hortipur Q (0,5-0,2%) speciális fertőtlenítő készítmény, amely a gombák és a vírusok ellen is hatásos, s a falakon megtelepedett zöld algabevonatot is megszünteti. Mivel a folyamatos termesztés során elszaporodnak a talajlakó kórokozók, a legtöbb növénykárosodás a talajjal kapcsolatos. Vetésváltásnak a zöldséghajtatásban gyakorlatilag nincs jelentősége, mivel a fonálférgek valamennyi hajtatott zöldségnövényt károsítanak. A földben gázosodó Basamid granulátumot csak akkor alkalmazhatunk, illetve a készítmény hatóanyaga a kezelendő réteget csak akkor tudja alaposan átjárni, ha a talaj aprómorzsás és nyirkos. A száraz, rögös vagy túlnedvesí- tett talajban nincsenek meg ezek a feltételek. További fontos szempont, hogy minél magasabb a hőmérséklet, annál intenzívebben párolognak a talajba juttatott szerek. Ha a talaj hőmérséklete 5 C fok alá esik, a földet már nem célszerű fertőtleníteni, mert nincs gázosodás. A granulátumot egyenletesen az előkészített talaj felületére kell szórni, majd rotációs kapával 12-15 cm-re bedolgozni. A Basamid G a talajhőmérséklettől függően fejti ki hatását, 5 C fokos talajhőmérséklet esetén ez 30 nap, 18 C foknál mindössze 7 nap. A behatolási idő letelte után rotációs kapával újra 1-2 alkalommal szellőzetni kell a talajt. Az új- ravetés időpontját próbavetéssel, zsázsa vagy salátamagpróbával állapítjuk meg. Az istállótrágya csökkenti a fertőtlenítő hatását, ezért közvetlenül a talajfertőtlenítés előtt vagy után ne trágyázzunk. Ahol a földet nem cserélik Azokban a termesztő házakban, ahol a talaj cseréjét nem tudják megoldani, ott egyre több a káros növénymaradvány és kártevő, valamint gyommag a talaj felső 20-30 cm-es rétegében. Ez a veszé(Fotó: Somogyi Tibor) lyezettség évről évre növekszik, és a harmadik-negyedik évtől kezdődően a vegyszeres talaj- fertőtlenítés nélkülözhetetlen. Nélküle - különösen fóliaházakban - már nem lehet gazdaságosan termeszteni. Szakszerű vegyszeres talajkezeléssel a következő károsítok ellen védekezhetünk:- egyes talajlakó gombaféleségek ellen, pl. a fehérpenészes rothadás, palántadőlés és hervadásos betegségek, — a kártevők közül a fonálférgek, meztelen csigák, lótücskök, drótférgek, pajorok stb. ellen,- a legtöbb magról kelő gyomnövény ellen,- a vírusos betegségek közül a talajban is fennmaradó dohánymozaik vírus ellen. A fertőtlenítés csak gondos talajelőkésztés esetén lehet sikeres. Egyéb védekezési módszerek A talajlakó kártevők ellen más módszerekkel is védekezhetünk. Ha a fertőzött területen a téli időszakban szüneteltetjük a termesztést, a talaj átfagyhat, s a fonálférgek elpusztulnak. A gyökérfonálférgek elleni biológiai védekezési lehetőségek közé sorolható a hurokvető gombák alkalmazása is. Azonban az egyik legígéretesebb és legjobb védekezési módszernek eddig a toleráns és a rezisztens növényfajták termesztése, valamint a fonálféreg kártételnek ellenálló növényalanyra történő oltás bizonyult. A védekezés másik biztos módja a kőgyapoton történő termesztés, feltéve, ha nem használunk kertészeti talajkeverékét. Hatásos módszernek számít a talajgőzölés is, ám ez olyannyira költséges és speciális berendezéshez kötött, hogy nálunk alig terjedt el. A védelem alapja a megelőzés. Vagyis palántát mindenképpen fonálféregtől mentes talajon termeljünk. A felhasznált földkeverék is kórokozóktól mentes legyen. Tapasztalatok alapján üyen a szakszerűen bányászott tőzeg, ha azt nem keveredik talajjal, a folyami homok valamint a humifikálódott istállótrágya. A legtöbb gond akkor keletkezik, ha a talajkeverékbe olyan föld kerül, amelyben már korábban kultúrnövényt termesztettek, és nem volt ismert a fonálféreg-fertőzés. Ilyen szempontból az erdőben összegyűjtött föld is fertőzés forrása lehet. Ma a talajokat általában kémiai módszerekkel fertőtlenítik. Azonban e módszerek hatékonysága nagyon változó. Emellett alkalmazásukat a hamarosan bevezetésre kerülő EU-s humán és egészségügyi normák miatt jelentősen korlátozzák. A szerző növényvédelmi szaktanácsadó ________________________________________PIACI ÁRSÉTA______ S^ É^8%8&ÉgÉÉÉÉS8fllMHI I • BHH HHMhMÉHBBS ' M_^ÉÉÉMMÉMAÍ IÉÍÉ*W»®íg - - ....*.__* . S8ÉSÍ sá rgarépa Pozsony december 8-án 20 Sk/kg Komárom december 7-én 10-12 Sk/kg Rimaszombat december 7-én 24 Sk/kg Zselíz december 7-én 15 Sk/kg Losonc december 8-án 15 Sk/kg Szepsi december 7-én 14-25 Sk/kg Kassa december 7-én 10-12 Sk/kg petrezselyem 39 Sk/kg 26-30 Sk/kg 50 Sk/kg 35 Sk/kg 35 Sk/kg 34-49 Sk/kg 28-32 Sk/kg burgonya 16 Sk/kg 14-16 Sk/kg 14 Sk/kg 12 Sk/kg 13-15 Sk/kg 15-17 Sk/kg 14 Sk/kg tojás 4,50 Sk/db 3,50 Sk/db 2,80 Sk/db X 3 Sk/db 3-3,20 Sk/db 3 Sk/db hagyma (fokhagyma) 20-23 (130) Sk/kg 16(100) Sk/kg 20(110) Sk/kg 16 (110)Sk/kg 14-16(125) Sk/kg 16-20 (115-129) Sk/kg 12-25 (130-140) Sk/kg zeller 34 Sk/kg 6-8 Sk/db 35 Sk/kg 10 Sk/db 35 Sk/kg 25-33 Sk/kg 29 Sk/kg zöldpaprika 45 Sk/kg 20 Sk/db 50 Sk/kg 35 Sk/kg 65-79 Sk/kg 46-53 Sk/kg 26-79 Sk/kg paradicsom 48 Sk/kg 30-40 Sk/kg 45 Sk/kg 40 Sk/kg 35-39 Sk/kg 48-52 Sk/kg 30-45 Sk/kg kelkáposzta 26 Sk/kg 14 Sk/db 20 Sk/kg 10 Sk/db 18 Sk/kg 13-20 Sk/kg 15-19 Sk/kg sütőtök 15 Sk/kg 12-15 Sk/kg 25 Sk/kg X X 24 Sk/kg X alma 28-32 Sk/kg 20-23 Sk/kg X 18-20 Sk/kg 25-29 Sk/kg 16-23 Sk/kg 10-20 Sk/kg káposzta, karalábé 14,18 Sk/kg 8 Sk/kg, 5-8 Sk/db 8,20 Sk/kg 7 Sk/kg, 10 Sk/db 8,9 Sk/kg 7-12, 20 Sk/kg 7,10-15 Sk/kg méz (dióbél) 140 (220) Sk/kg 100-120 (150-160) Sk/kg 120-130 (160) Sk/kg 100-120 (100) Sk/kg 100-120 (200) Sk/kg 90-100 (90-110) Sk/kg 100-140 (180) Sk/kg X 250-300 Sk/kg 380 Sk/kg 250 Sk/kg 340-380 Sk/kg X X 20-30 Sk/db 45 Sk/db 25 Sk/db X 25 Sk/db 30-40 Sk/db
