Új Szó, 2006. december (59. évfolyam, 276-299. szám)
2006-12-08 / 282. szám, péntek
8 Külföld ÚJ SZÓ 2006. DECEMBER 8. www.ujszo.com RÖVIDEN Amerikai veszteségek Bagdad. Az amerikai hadvezetés tegnap számolt be arról, hogy egyetlen nap alatt, szerdán 11 amerikai katona vesztette életét Irakban. Velük együtt decemberben már 31 amerikai katona esett el, jóllehet még csak egy hét telt el az év utolsó hónapjából. Novemberben 69, októberben pedig 105 amerikai katona esett el az arab országban. Ez utóbbi a legmagasabb egyhavi veszteség volt 2005 januárja óta. (MTI) Kirgiz-amerikai konfliktus Biskek. Alapos vizsgálatot követelt a kirgiz vezetés tegnap az US A-tói annak a kirgiz tartálykocsi-söfőrnek a halálával kapcsolatban, akit előző nap egy Biskek közeli amerikai légitámaszpont bejáratánál lőtt agyon egy amerikai katona. A kirgiz belügyi közlemény szerint a sofőr a Manasz támaszpontra való behajtás előtt, a gépkocsivezetők biztonsági ellenőrzésére kialakított külön helyiségben tartózkodott, s az ellenőrzés után az egyik amerikai katona pisztolyával kétszer mellkason lőtte. A sofőr a bázis tábori kórházában belehalt súlyos sebesülésébe. Egy kirgiz rendőr azt mondta, a sofőr késsel hadonászott a katona előtt, aki végül pisztolyt rántott. (MTI) Fegyverkezési korlátozások New York. Az ENSZ Közgyűlése nagy többséggel elfogadott három határozatot a fegyverkezési verseny korlátozásáról. Az egyik megnyitja az utat a hagyományos fegyverekkel folytatott kereskedelem ellenőrzésére vonatkozó nemzetközi szerződés kidolgozása előtt. A másik az informatikai és a telekommunikációs technológiák katonai célú felhasználásának korlátozásáról szól. A harmadik határozat az űrfegyverkezési versenyt megakadályozó, átfogó nemzetközi jogi szerződéses rendszer kidolgozását szorgalmazza. (MTI) Pinochet csak szimulált? Santiago. Szakértői vizsgálatot követelnek a Pino- chet-diktatúra áldozatainak hozzátartozói annak bírósági megállapítására, hogy színlelt volt-e vagy sem a volt chilei diktátor hét végi szívinfarktusa. A diktatúra alatt bebörtönzöttek és eltűntek hozzátartozóit tömörítő szövetség (AFDD) azt gyanítja, hogy Augusto Pinochet csak saját jogi felelősségre vonását akarja késleltetni. „Képtelenség, hogy a 91 éves Pinochet ilyen gyorsan felépült a szívinfarktusból, mint ahogy azt az orvosi jelentések állítják” - vélekedett Lorena Pizzára, az AFDD elnöke. Pinochet - a családja szerint - vasárnap kapott infarktust, és életveszélyes állapotban volt. Nem egészen 48 óra elteltével a tábornok már látogatókat fogadott. (MTI) Bush komolyan veszi az ajánlásokat, akkor is ha nem ért velük egyet - Óimért izraeli kormányfő is másképpen gondolja Bestseller lett egy politikai jelentésből Bush kapta az első példányt a bestsellerré vált jelentésből (Reutersfelvétel) Washington/Damaszkusz/ Teherán/Jeruzsálem. Amerikában órák alatt bestseller lett az iraki helyzetről készített kétpárti jelentés könyvben kiadott változata. A dokumentum bírálja Bush elnök Irak-politikáját, és azt javasolja, hogy az amerikai katonákat fokozatosan vonják ki a közvetlen harci cselekményekből. ÖSSZEFOGLALÓ Nem csak politikusok akarják elolvasni a Baker-Hamilton bizottság jelentését és ajánlásait az iraki helyzetről. Az amerikaiak megrohamozták a könyvesboltokat és az internetes könyváruházakat és ezrével vitték a jelentést, amelyet könyv alakjában is kiadtak. Az egyik internetes könyváruházban a jelentés pár óra alatt a 18. legnépszerűbb könyv lett. A Baker-Hamilton bizottság jelentése tegnap szinte az egyedüli téma volt az amerikai közéletben, ♦ Irakban a helyzet súlyos és egyre romlik, nincs olyan út, amely a sikert biztosítaná, de a kilátásokat lehet javítani. Nem működik az eddigi „tartsuk az irányt” stratégia. ♦ A harctéri helyzettől függően 2008 elejéig minden nélkülözhető amerikai harcoló dandár kivonható. Az iraki katonák kiképzését végző amerikai alakulatok létszámát azonban a jelenlegi ötszörösére kell emelni, 4 ezerről erről tárgyalt Bush elnökkel Tony Blair brit kormányfő is. De bátran mondható: a világpolitikában is ez volt a vezető téma. Például az európai sajtó egyértelműen üdvözölte a jelentést. Ami az érintett országokat illeti: az iraki kurdok nem értenek vele egyet, ahogyan az izraeli kormányfő is elutasította. Szíria üdvözölte, Irán pedig nagyon tartózkodóan reagált. George Bush, aki mindeddig a csapatkivonástól és a Teheránnal vagy Damaszkusszal folytatandó párbeszédtől is elzárkózott, közölte, komolyan fogja venni a kétpárti bizottság 160 oldalas jelentését, amely szerinte nagyon kemény helyzetértékelést és több érdekes javaslatot tartalmaz. Ugyanakkor jelezte, nem feltétlenül ért egyet a jelentéssel és fogadja el az abban foglaltakat. Mint fogalmazott: a kongresszus nem fog egyetérteni minden kezdeményezéssel, és „valószínűleg mi sem fogunk egyetérteni minden javaslattal”. Ehud Óimért izraeli miniszterelnök tegnap közölte: nem ért egyet a Baker-Hamilton bizottság jelentésével. „Én nem így képzelem el a 20 ezerre. A harci műveleteket fokozatosan az iraki erőknek kell magukra vállalniuk. ♦ Bush elnök fenyegesse meg az iraki kormányt az amerikai politikai, katonai és gazdasági támogatás megvonásával arra az esetre, ha a bagdadi kabinet nem ér el jelentős haladást a biztonság megteremtése, a nemzeti megbékélés terén. ♦ Iránnal és Szíriával folytatandó párbeszédre van szükség az dolgokat, és sokan vannak az USA- ban is, akik másként gondolják. Úgy gondolom, a jelenlegi amerikai kormány is másként gondolja.” Óimért csekélynek látja például az esélyt arra, hogy a közeli jövőben fel lehetne újítani Szíriával a tárgyalásokat, amint a jelentés ajánlja. Óimért azzal a megközeh'téssel sem ért egyet, amely egy kérdésként kezeli az arab-izraeli konfliktust és általában a Közel-Kelet problémáit, különösen az iraki válságot. „A Közel-Keletnek számos olyan problémája van, amely nem függ össze velünk.” Míg Szíriával az ajánlás ellenére sem kíván béketárgyalásokat kezdeni, Izrael minden erejével azon van, hogy újraindítsa a béketárgyalásokat a palesztinokkal - folytatta az izraeli kormányfő. Üdvözölte Szaúd-Arábia idevágó békekezdeményezését, mondván, hogy a szaúdi javaslat sok érdekes elemet tartalmaz, amelyeket nem szabad figyelmen kívül hagyni. Óimért megismételte azt a korábbi kijelentését, miszerint Izrael nem tűmé el, hogy Irán atomfegyverre tegyen szert. Hangsúlyozta, hogy az iráni atomprogiraki válság megoldása érdekében. ♦ Az iraki válsághelyzet nem javulhat anélkül, hogy az amerikai kormányzat ne tenne újabb lépéseket az izraeli-palesztin konfliktus rendezésének előmozdítására. Ehhez újabb egyeztetésekre van szükség Izraellel és a palesztinokkal, továbbá Libanonnal. ♦ A megoldás felé katonai, politikai és gazdasági lépések kombinációja vezethet. ram nem csak Izraelt fenyegeti, ezért az ügy az egész nemzetközi közösséget érinti. Szíria üdvözölte a Baker-Hamilton bizottság jelentését. „Különösen objektív abban a részében, amely szerint az Irakkal szomszédos országoknak nagy szerepet kell játszaniuk az iraki helyzet stabilizálásában” - mondta a damaszkuszi külügyminisztérium egy munkatársa. Szíria azt is kedvezőnek tartja a jelentésben, hogy „tekintetbe veszi a közel-keleti feszültségek eredetét”. Irán tartózkodóan reagált a jelentésre. Manusehr Mottaki külügyminiszter kijelentette az alDzsazírának: ahhoz, hogy az amerikaiak kivonuljanak Irakból, nem szükséges tárgyalniuk Iránnal s a térség más országával sem. Hozzátette azonban, hogy lát néhány fontos elemet a jelentésben. Azt tartotta különösen fontosnak, hogy a dokumentum rámutat az amerikai kormány iraki politikájának „legalább néhány hibájára”. Száeb Erekát palesztin főtárgyaló üdvözölte, hogy az amerikai szakértői bizottság átfogó közel- keleti békerendezést javasolt. „Üdvözöljük ezt a jelentést, és reméljük, hogy az amerikai kormány lefordítja annak ajánlásait a tettek nyelvére.” (MTI, t, ú) A Baker-Hamilton bizottság megállapításai Jegor Gajdar azt állítja, a Kreml keményvonalas ellenfelei mérgezhették meg Arab imával búcsúztatták Litvinyenkót Idősebb Alekszandr Litvinyenko (baloldal), a volt orosz kém apja és Ahmed Zakajev, Londonban élő csecsen politikus a temetési szertartás előtt egy mecsetben imádkoztak az elhunyt lelki üdvéért (TASR/AP-felvétel) Ankarában ragaszkodnak a kölcsönösséghez Feltételes török nyitás ÖSSZEFOGLALÓ London/Moszkva. Muzulmán szertartás szerint, csak a legközelebbi hozzátartozók és szűk baráti kör részvételével temették el tegnap a londoni Highgate temetőben Alekszandr Litvinyenko egykori orosz titkosügynököt. A gyászszertartás szigorú rendőri biztosítás mellett zajlott. A temetést megelőző, arab nyelvű imán, amelyet a Regent’s Parkban lévő mecsetben tartottak, valamivel többen, mintegy százan jelentek meg. Az orosz főügyészség bűnügyi eljárást indított Litvinyenko londoni megölése és egyik látogatója, Dmitrij Kovtun megölésének kísérlete ügyében. A kettős eljárás alighanem azt a gyanút hivatott eloszlatni, hogy az utóbbinak köze lehetett az előbbi halálához. Litvinyenko októberben találkozott Londonban Kovtunnal, akinél ugyancsak sugárzó izotópos mérgezést mutattak ki. Előzőleg a Scotland Yard hivatalosan is bűncselekménynek nyüvá- m'totta Litvinyenko halálát. A brit külügyminisztérium pedig közölte: szakértői Nagy-Britannia moszkvai nagykövetségén is kimutattak sugárzó anyagot, de olyan csekély mennyiségben, amely nem jelent közegészségügyi veszélyt. A követség előző nap közölte, átvizsgáltatja egyik helyiségét, miután korábban a képviseleten járt Andrej Lugovoj volt KGB-tiszt. Jegor Gajdar volt orosz miniszterelnök a Vedomosztyiban és Financial Timesban tegnap megjelent cikkében a Kreml olyan ellenfeleit okolja dublini megmérgezéséért, akik Oroszország Nyugathoz fűződő kapcsolatainak radikális megrontásában érdekeltek. Az 50 éves Gajdar, aki Putyin orosz elnök mérsékelt ellenfelének számít, egyértelműnek tartja, hogy megmérgezték, még ha moszkvai orvosai ezt nem is állíthatják határozottan diagnózisukban. A merénylet mögött olyan keményvonalasok állhatnak, akik nem akaiják elveszítem az elmúlt években szerzett befolyásukat a 2008-as elnökválasztás után, amelyen Putyin az alkotmány szerint nem indulhat. E keményvonalasok előtt két út áll: vagy nem hagyják Putyint távozni 2008-ban, rábírva őt egy elszigetelődő, nyíltan tekin- télyuralmi Oroszország vezetésére, vagy megpróbálják eltávolítani őt, hogy még keményebb embert állítsanak a helyére. (CTK, MTI) Ankara/Brüsszel. Törökország hajlandó megnyitni kikötőit és repülőtereit a Ciprusról érkező járművek előtt, de csak bizonyos, a ciprusi görögök által tett meghatározott lépésekkel egyidejűleg, kölcsönösségi alapon. Ezt tegnap közölték török kormányzati források. Előzőleg egy brüsszeli európai uniós forrás és a CNN Türk tévé egybehangzóan azt jelentette, hogy Ankara kész megnyitni legalább egy kikötőt egyoldalúan, feltétel nélkül, hogy így elkerülje az EU-val tavaly megkezdett csatlakozási tárgyalások részleges felfüggesztését. Brüsszel. Lengyelország enyhített az EU és Oroszország viszonyának szorosabbra fűzését blokkoló pozícióján, mivel beleegyezett, hogy a két fél tárgyalásokat kezdjen az energiaügyi együttműködésről. Varsó a múlt hónapban még megakadályozta, hogy az EU és Moszkva megkezdje a tárgyalásokat az új kétoldalú partnerségi megállapodásról. Arra hivatkozott, Oroszország figyelmen kívül hagyja a jelenleg érvényben lévő szerződést, hiszen korlátozza az élelmiszer-bevitelt Lengyelországból, és nem kívánja ratifikálni a nemzetközi energiachartát. Most azonban - az előzetes diplomáciai egyeztetésekből - az sziGörögország már az eredeti - utóbb az említett török kormányzati forrás által módosított - hírre is keményen reagált. Az athéni külügyi szóvivő emlékeztetett arra, hogy a Törökország által tavaly júliusban aláírt vámegyezmény megköveteli Ankarától teljes területének - nem pedig csak néhány kikötőnek - a megnyitását az összes EU-tagállam előtt. A szóvivő szerint az EU-nak határozott üzenetet kell küldenie Törökországnak azzal, hogy a csatlakozási tárgyalások 35 fejezete közül nem csak nyolcnak a tárgyalását függeszti föl, mint azt az EB javasolta, hanem további fejezetek áttekintését is szünetelteti. várgott ki, hogy Lengyelország beleegyezett a hét végén tartandó energiaügyi egyeztetések megtartásába. Egyelőre nem világos mindazonáltal, hogy további enyhülés is várható-e a lengyel álláspontban, amelynek hajthatatlan- sága csonkává tette a közelmúltban tartott EU-orosz csúcstalálkozót. Moszkva arra hivatkozva tiltja a lengyelországi húsbevitelt, hogy azt nem kíséri teljes élelmiszerbiztonsági garancia. A román és bolgár EÜ-csatlakozásra hivatkozva Moszkva azzal is fenyegetőzik, hogy januártól az egész EU-ból leállítja a húsimportot. Az unió mind a lengyel, mind a teljes EU- export tilalmát megalapozatlannak tartja. Polonium Csecsenföldön London. Ahmed Zakajev, a londoni emigrációban élő csecsen politikus tegnap azzal vádolta meg Moszkvát, hogy Csecsenföldön is bevetette a radioaktív polonium 210-est. Azt mondta, Csecsenföldön több haldoklónál is megfigyelt ugyanolyan tüneteket, mint amilyeneket Litvinyenko esetében tapasztalt közvetlenül a halála előtt. Zakajev a londoni emigráció évei alatt barátkozott össze Litvinyenkóval. (SITA) Nem blokkolja az unió és Moszkva tárgyalásait Varsó engedményt tett MTl-HÍR
