Új Szó, 2006. december (59. évfolyam, 276-299. szám)

2006-12-06 / 280. szám, szerda

10 Kultúra ÚJ SZÓ 2006. DECEMBER 6. www.ujszo.com RÖVIDEN Bartók Béla emlékkiállítás Pozsony. Újabb állomásához érkezett a Bartók Béla életútját be­mutató vándorkiállítás, amely a Magyar Köztársaság Kulturális Inté­zete révén utazik Szlovákia-szerte. Mától december 22-éig a Pozso­nyi Egyetemi Könyvtár kiállítótermében (Mihály u. 1.) tekinthetik meg az érdeklődők a zeneszerző születésének 125. évfordulója alkal­mából összeállított anyagot, (m) Cserejátékok Kassán és Miskolcon Közösen nyújtott be pályázatot az INTERREG III. Magyarország- Szlovákia-Ukrajna közötti európai uniós szomszédsági program for­rásainak elnyerésére a Kassai Állami Színház és a Miskolci Nemzeti Színház. Ennek eredményeként az idei évadban előadásokat cserél a két teátrum. A november közepétől 2007 május elejéig tartó program keretében lesz balett, opera, musical és operett. A két színház immár tradicionálisnak mondható együttműködése az 1950-es évek köze­pén kezdődött, de rendszeresebb, a mindennapi munkára is építő kapcsolat mégis csak a hetvenes évek végén alakult ki. A Kassai Álla­mi Színház elődje a Kassai Nemzeti Színház volt, ahol kezdetben né­metül, majd 1816-tól magyarul folytak az előadások. Magyarul elő­ször a miskolci társulat szólalt meg kassai színpadon, (giv) Elhunyt a híres magyar rocksztár Ötvenkilenc éves korában elhunyt Mariska Veres, az első magyar származású, nemzetközileg is sikeres rockénekesnő. A ’60-as, ’70-es évek világhírű holland zenekarának, a Shocking Blue-nak az énekes­nőjét a Venus című világslágerről ismerheti a közönség. Ezt a dalt ké­sőbb a ’80-as évek népszerű brit énekesnő-triója, a Bananarama dol­gozta fel. Mariska Veres 1947-ben született Hágában, az ott zenélő Veres Lajos cigányprímás és egy német anya gyermekeként, énekes­női karrierje 1964-ben kezdődött. A Shocking Blue több, kisebb nem­zetközi slágere után 1970 februárjában a Venus vüágszerte befuttat­ta a zenekart, hiszen az amerikai kislemezlistát vezette, és bejutott a brit Top 10-be is. (SZBL) Először női Turner-díjas Budapest. Tómmá Abts német festő az első nő, aki megkapta a Tümer-díjat, a Taté Galery által odaítélt 9,5 millió forinttal járó, leg­rangosabb brit művészeti elismerést - adta hírül a BBC brit közszol­gálati műsorszóró társaság internetes portálján. Abts „intim és impo­záns képeivel jelentősen gazdagítja és fejleszti az absztrakt festészet formanyelvét” - indokolta döntését a Tate Gallery zsűrije. Az 1967- ben Kiéiben született művész következetesen a német keresztnév­gyűjteményből választja képeinek címét, és kizárólag 48x38 centi­méter nagyságú alkotásokat készít. A Taté Galéria 2000-ben végre­hajtott bővítése, azaz a Taté Modern megnyitása óta soha nem látott méreteket öltött a kortárs művészetek iránti érdeklődés a szigetor­szágban: az új galériában egyre-másra dőlnek a látogatottsági csú­csok és az elmúlt évek Túrner-díjasaiból rendszeresen multimillio­mos szupersztárok lettek. (MTI) MOZIJEGY Táncoló talpak Hétfőn este mutatta be legújabb műsorát a pozsonyi Astorka Színházban a Szőttes Kamara Néptáncegyüttes Táncos székelyföldi utazás Nyárádmagyarósi táncok (Somogyi Tibor felvételei) A császárpingvinek hazájában, az Antarktisz közepén senki vagy, ha nem tudsz énekelni. Ez elég rossz hír Totyinak, aki legfeljebb azzal válhatna híressé, hogy a vi­lág legrosszabb énekese. Táncra született, méghozzá a saját ritmu­sára járt táncra - vagyis szteppre. Totyi mamája, Norma Jean meg­értő, és kimondottan helyesnek tartja ezt a különös szokást, apja, Memphis szerint viszont ez a má­nia nem pingvinhez méltó. Abban viszont mindketten egyetértenek, hogy szívhez szóló dal nélkül Totyi sosem élhet boldog szerelemben. A sors fintora, hogy Totyi egyeden barátja, Gloria közel s távol a leg­jobb énekes. Totyi túlságos más - ezt elsősorban Noé, a pingvinbiro­dalom zord vezetője gondolja így. És ennek a véleménynek következ­ménye is van: a kis pingvint kikö­zösítik. Amikor életében először távol kerül az otthonától, Totyi ta­lálkozik egy csapat olyan pingvin­nel, akik nem is hasonlítanak a császárpingvinekre. A Ramon ve­zette csapatot lenyűgözik a kis pingvin laza tánclépései, és azon­nal meg is hívják, hogy bulizzon velük. Általuk találkozik Totyi Luklásszal, a helyi guruval, aki az élet bármely kérdésére hajlandó válaszolni egy kavicsért cserébe. Luklásszal és az új haverokkal Totyi nagy utat tesz meg, és köz­ben néhány sorsdöntő találkozás bebizonyítja, hogy ha hű vagy ön­magadhoz, meg tudod változtatni a világot. A film nagy sikerét mi sem jelzi jobban, mint hogy az Egyesült Államokban a legújabb James Bond-filmnél is több láto­gatót vonz a mozikba, (port.hu) Happy Feet. Ausztrál-amerikai animációs film. Rendező: George Miller. A Székelyföld és Kiskükiillő mente legszebb táncaiból és dallamaiból állította ösz- sze a Szőttes Kamara Néptáncegyüttes legújabb műsorát Konkoly László, az együttes vezetője, a műsort hétfőn este a pozsonyi Astorka Színházban mutat­ták be. MISLAY EDIT Az amatőr együttesként is pro­fi színvonalat produkáló együt­tes kapcsán köszöntőjében Hru- bík Béla, a Csemadok elnöke el­mondta: „a Szőttes párját ritkítja a Kárpát-medencében“, s találó­an jegyezte meg, hogy ilyen hév­vel, ilyen odaadással csak azok tudnak táncolni, akik „a néptánc és népművészet iránti szerétéi­ből állnak színpadra“, s akik „szerelmesek a néptáncba“. Erről a táncszerelemről a Szőttes-est teltházas közönsége is meggyő­ződhetett. Az estet az Apró Szőttes nyitot­ta meg, a kicsik tánca kellemes és kedves felvezetése volt a „nagyok“ műsorának, amelyben pacalkai TÓTH LÁSZLÓ Közhely is, tény is: az ember tár­sas lény. Háy János új novellásköte- te, a Házasságon innen és túl ezt a közhelyet, tényt abszolutizálja, s szervezi egyben szöveggé, iroda­lommá. Maga a cím viszonylatai­ban, viszonylatosságában ragadja meg az emberi életet, egy olyan pa­radigmát kínálva vele, mely - szin­te egyeden mozdulattal - képes az egészet lefedni. A házasság hagyo­mányosan életünk olyan kulminá- ciós pontját jelend (sokfelőli meg- tépázottsága, kikezdettsége ellené­re, még mindig), melyben az előre és visszafelé is mintegy meghatáro­zódik, s heideggeri létbe-vetettsé- günk drámáját afféle társadalom- ba-vetettségként jeleníti meg. A végtelen szabadságot, az önmaga minél teljesebb kibontakoztatását áhító személyiség mozgásirányát - a családalapítást, a családban való létet vagy az attól való elidegene- dettséget fogva föl legfőbb mozga­tórugójának - annak korlátái, kor­látozottsága felől határozza meg, illetve az e fajta önkorlátozásban jelöli ki szabadság- és kiteljesedett- ség-vágya legfontosabb dimenzió­it. (Miként ez a sorsuk Háy A Ko­vács Laci lánya című novellája „ok­tatási intézmények biztonságos fa­lai közé” száműzött iskoláskorú román táncok, nyárádmagyarósi és magyarszentbenedeki táncok, magyarlapádi kapcsos, désfalvi cigány táncok és marossárpataki táncok szerepeltek. A hattagú ze­gyermekeinek is, hogy ott „végre felcserélhessék az Istentől kapott szabadságot a szükségszerűségek felismerésére, amit Hegel ajándé­kozott az emberiségnek”.) Háy írásai az e kettősségből, ket­tős-irányultságból fakadó tragikum megfogalmazódásai. Történetei - legalábbis az első három ciklusban- nem hagyományos értelemben vett történetek, hanem mintegy a nyelv történetei, azéi a nyelvéi, amelyben megfogalmazza őket, amely időt és teret - és cselekményt- ad, azaz: létezést biztosít nekik. Hájmái nem a történet előzi meg a nyelvet, nem a történet mondódik, mesélődik el egy bizonyos nyelven, hanem a(z adott/választott) nyelv teremti meg magát a történetet, s vele együtt szülte ezek szereplőit, alakjait is. A nyelvi megelőzöttség fogalma ezekben az írásokban nem elsősorban magára a szövegre, ha­nem a bennük megteremtődő em­berre, emberalakokra vonatkozik. Háy figurái mindenekelőtt nyelvük­ben léteznek; a nyelv nemcsak hor- dozója-tükrözője személyiségük­nek, vonásaiknak, hanem mintegy a generátora is; beszédmódjuk nem egyszerűen csak hordozza, hanem érzékelhetően megképzi őket s az életüket. A létbe-, illetve a társada- lomba-vetettség nyilvánvalósága mellett így egy harmadik evidencia: nekar előadásában ezenkívül nagysajói muzsikát, ádámosi asz­tali nótákat, péterlaki tánczenét és marossárpataki nótákat hall­hattunk. Nem csupán a lendüle­tes, olykor incselkedő, olykor zenekarprovokáló, jó „technikát“ és erőnlétet kívánó táncok njűj- tottak élvezetes látnivalót, hanem a szebbnél szebb népviseletek is, amelyekben a táncosok a színpad­ra álltak. A székelyföldi népvisele­tek valóban varázslatosak, talán nem túlzás azt mondani, hogy egy további „dimenzióval“ gazdagít­ják a táncokat. „Ajándék csemegének“ számí­tott, hogy fellépett Németh Ildikó és Szabó Szilárd is - ők régi segí­tői a Szőttes munkájának, s az új műsor két koreográfiája is az ő nevükhöz fűződik. Lenyűgöző harmónia, természetesség, biz­tonság, könnyedség sugárzott a táncukból - ahogyan csak olyan párok tudnak táncolni, akik évti­zedeken keresztül ropják együtt. A Szőttes-est befejezéseként Dr. Gubcsi Lajos, a Magyar Művésze­a nyelvbe-vetettség heroizmusa is meghatározója életüknek. Háy kötete első három ciklusá­ban egy messze nem irodalmi nyel­vezetet tesz meg nyelvének; írásai­nak itt egyfajta alulstilizáltság a meghatározója, nyelve a beszélt nyelvet imitálja, mintegy nyelv- alattiságában, sőt, még inkább: (irodalmi) nyelv-előttiségében mu­tatja meg azt. Ehhez képest egy tel­jesen más nyelvi-stiláris szint a kö­tet negyedik szakasza, melyet in­kább egyfajta felülstilizáltság jelle­mez, így - s epikai-cselekménybeli lekerekítettségük okán is - a hagyományos (abb) prózapoéti­kákra utal vissza. A könyv budapesti hídneveket novellacímekbe emelő ciklusának középpontjában álló híd-motívum egyben az egész kötetre érvényes, annak írásaihoz alapvető értelme­zési horizontot adó, az elidegene­dett, kiüresedett emberi kapcsola­tok szükségszerű újragenerálásá­nak, egy kiábrándult világ újrane- mesítésének metaforájává nemese­dik: „Hidat kell építeni, mondogat­ták [az emberek] egymásnak, nincs más megoldás. Hidat, mely­nek karcsú teste átível a Duna fö­lött, ahogy a férfi katja ível a nő vál­tóig, ahogy az erős izmok átlendítik a kart a gyenge vállig, hogy össze­kössék azt, ami eddig ketté volt vá­tért Alapítvány Kuratóriumának elnöke állt színpadra, hogy a Bar­tók Béla születésének 125. évfor­dulója tiszteletére létrehozott Bartók Béla-emlékdíjat átadja a hazai kulturális, művészeti élet azon személyiségeinek, akik munkásságukkal a magyar művé­szet hírnevét öregbítették. Bar- tók-emlékdíjat vehetett át Dobos „Ajándék csemegének“ számított, hogy fellépett Németh Ildikó és Szabó Szilárd is - ők régi segítői a Szőttes munkájának. László író, Ág Tibor népzenekuta­tó, Janda Iván karnagy, a Ghymes együttes, valamint az est fősze­replője, a Szőttes Kamara Nép- táncegyüttes. A Szőttes nevében Reicher Gellért, valamint az egjűttes szellemi atyja és egyik alapítója, Quittner János vette át az elismerést. történetet . HÁY JÁNOS. Házasságon innen és túl Palatínus lasztva. S mikor ez a kötés létrejön, a nő odafordul akkor a férfihoz és a férfi szabadon maradt keze a blúz alá siklik, s egy év sem telik el, gyer­mekük születik, s immáron apává és anyává lesznek. A gyermek pe­dig felcseperedvén ott jár-kel ezen az íven, át apából anyába, s ha megbotlik, egy figyelmes kar felse­gíti, de ha lesodródik onnét, belé- toccsan a Duna-vízbe és úszik messzire, miként a dinnyehéj.” S éppen erre villantja rá szemünket Háy János a Házasságon innen és túllal: arra, hogy mennyi köröttünk a dinnyehéj, s hogy tulajdonkép­pen - meglehet - tehetetlenül sod­ródó dinnyehéjak vagyunk mi ma­gunk is. (Háy János: Házasságon innen és túl. Palatínus Kiadó, 2006) (Képarchívum) Az Apró Szőttes Háynál nem a történet előzi meg a nyelvet, hanem a nyelv teremti meg magát a Tehetetlenül sodródó dinnyehéjak

Next

/
Oldalképek
Tartalom