Új Szó, 2006. december (59. évfolyam, 276-299. szám)
2006-12-06 / 280. szám, szerda
10 Kultúra ÚJ SZÓ 2006. DECEMBER 6. www.ujszo.com RÖVIDEN Bartók Béla emlékkiállítás Pozsony. Újabb állomásához érkezett a Bartók Béla életútját bemutató vándorkiállítás, amely a Magyar Köztársaság Kulturális Intézete révén utazik Szlovákia-szerte. Mától december 22-éig a Pozsonyi Egyetemi Könyvtár kiállítótermében (Mihály u. 1.) tekinthetik meg az érdeklődők a zeneszerző születésének 125. évfordulója alkalmából összeállított anyagot, (m) Cserejátékok Kassán és Miskolcon Közösen nyújtott be pályázatot az INTERREG III. Magyarország- Szlovákia-Ukrajna közötti európai uniós szomszédsági program forrásainak elnyerésére a Kassai Állami Színház és a Miskolci Nemzeti Színház. Ennek eredményeként az idei évadban előadásokat cserél a két teátrum. A november közepétől 2007 május elejéig tartó program keretében lesz balett, opera, musical és operett. A két színház immár tradicionálisnak mondható együttműködése az 1950-es évek közepén kezdődött, de rendszeresebb, a mindennapi munkára is építő kapcsolat mégis csak a hetvenes évek végén alakult ki. A Kassai Állami Színház elődje a Kassai Nemzeti Színház volt, ahol kezdetben németül, majd 1816-tól magyarul folytak az előadások. Magyarul először a miskolci társulat szólalt meg kassai színpadon, (giv) Elhunyt a híres magyar rocksztár Ötvenkilenc éves korában elhunyt Mariska Veres, az első magyar származású, nemzetközileg is sikeres rockénekesnő. A ’60-as, ’70-es évek világhírű holland zenekarának, a Shocking Blue-nak az énekesnőjét a Venus című világslágerről ismerheti a közönség. Ezt a dalt később a ’80-as évek népszerű brit énekesnő-triója, a Bananarama dolgozta fel. Mariska Veres 1947-ben született Hágában, az ott zenélő Veres Lajos cigányprímás és egy német anya gyermekeként, énekesnői karrierje 1964-ben kezdődött. A Shocking Blue több, kisebb nemzetközi slágere után 1970 februárjában a Venus vüágszerte befuttatta a zenekart, hiszen az amerikai kislemezlistát vezette, és bejutott a brit Top 10-be is. (SZBL) Először női Turner-díjas Budapest. Tómmá Abts német festő az első nő, aki megkapta a Tümer-díjat, a Taté Galery által odaítélt 9,5 millió forinttal járó, legrangosabb brit művészeti elismerést - adta hírül a BBC brit közszolgálati műsorszóró társaság internetes portálján. Abts „intim és impozáns képeivel jelentősen gazdagítja és fejleszti az absztrakt festészet formanyelvét” - indokolta döntését a Tate Gallery zsűrije. Az 1967- ben Kiéiben született művész következetesen a német keresztnévgyűjteményből választja képeinek címét, és kizárólag 48x38 centiméter nagyságú alkotásokat készít. A Taté Galéria 2000-ben végrehajtott bővítése, azaz a Taté Modern megnyitása óta soha nem látott méreteket öltött a kortárs művészetek iránti érdeklődés a szigetországban: az új galériában egyre-másra dőlnek a látogatottsági csúcsok és az elmúlt évek Túrner-díjasaiból rendszeresen multimilliomos szupersztárok lettek. (MTI) MOZIJEGY Táncoló talpak Hétfőn este mutatta be legújabb műsorát a pozsonyi Astorka Színházban a Szőttes Kamara Néptáncegyüttes Táncos székelyföldi utazás Nyárádmagyarósi táncok (Somogyi Tibor felvételei) A császárpingvinek hazájában, az Antarktisz közepén senki vagy, ha nem tudsz énekelni. Ez elég rossz hír Totyinak, aki legfeljebb azzal válhatna híressé, hogy a világ legrosszabb énekese. Táncra született, méghozzá a saját ritmusára járt táncra - vagyis szteppre. Totyi mamája, Norma Jean megértő, és kimondottan helyesnek tartja ezt a különös szokást, apja, Memphis szerint viszont ez a mánia nem pingvinhez méltó. Abban viszont mindketten egyetértenek, hogy szívhez szóló dal nélkül Totyi sosem élhet boldog szerelemben. A sors fintora, hogy Totyi egyeden barátja, Gloria közel s távol a legjobb énekes. Totyi túlságos más - ezt elsősorban Noé, a pingvinbirodalom zord vezetője gondolja így. És ennek a véleménynek következménye is van: a kis pingvint kiközösítik. Amikor életében először távol kerül az otthonától, Totyi találkozik egy csapat olyan pingvinnel, akik nem is hasonlítanak a császárpingvinekre. A Ramon vezette csapatot lenyűgözik a kis pingvin laza tánclépései, és azonnal meg is hívják, hogy bulizzon velük. Általuk találkozik Totyi Luklásszal, a helyi guruval, aki az élet bármely kérdésére hajlandó válaszolni egy kavicsért cserébe. Luklásszal és az új haverokkal Totyi nagy utat tesz meg, és közben néhány sorsdöntő találkozás bebizonyítja, hogy ha hű vagy önmagadhoz, meg tudod változtatni a világot. A film nagy sikerét mi sem jelzi jobban, mint hogy az Egyesült Államokban a legújabb James Bond-filmnél is több látogatót vonz a mozikba, (port.hu) Happy Feet. Ausztrál-amerikai animációs film. Rendező: George Miller. A Székelyföld és Kiskükiillő mente legszebb táncaiból és dallamaiból állította ösz- sze a Szőttes Kamara Néptáncegyüttes legújabb műsorát Konkoly László, az együttes vezetője, a műsort hétfőn este a pozsonyi Astorka Színházban mutatták be. MISLAY EDIT Az amatőr együttesként is profi színvonalat produkáló együttes kapcsán köszöntőjében Hru- bík Béla, a Csemadok elnöke elmondta: „a Szőttes párját ritkítja a Kárpát-medencében“, s találóan jegyezte meg, hogy ilyen hévvel, ilyen odaadással csak azok tudnak táncolni, akik „a néptánc és népművészet iránti szerétéiből állnak színpadra“, s akik „szerelmesek a néptáncba“. Erről a táncszerelemről a Szőttes-est teltházas közönsége is meggyőződhetett. Az estet az Apró Szőttes nyitotta meg, a kicsik tánca kellemes és kedves felvezetése volt a „nagyok“ műsorának, amelyben pacalkai TÓTH LÁSZLÓ Közhely is, tény is: az ember társas lény. Háy János új novellásköte- te, a Házasságon innen és túl ezt a közhelyet, tényt abszolutizálja, s szervezi egyben szöveggé, irodalommá. Maga a cím viszonylataiban, viszonylatosságában ragadja meg az emberi életet, egy olyan paradigmát kínálva vele, mely - szinte egyeden mozdulattal - képes az egészet lefedni. A házasság hagyományosan életünk olyan kulminá- ciós pontját jelend (sokfelőli meg- tépázottsága, kikezdettsége ellenére, még mindig), melyben az előre és visszafelé is mintegy meghatározódik, s heideggeri létbe-vetettsé- günk drámáját afféle társadalom- ba-vetettségként jeleníti meg. A végtelen szabadságot, az önmaga minél teljesebb kibontakoztatását áhító személyiség mozgásirányát - a családalapítást, a családban való létet vagy az attól való elidegene- dettséget fogva föl legfőbb mozgatórugójának - annak korlátái, korlátozottsága felől határozza meg, illetve az e fajta önkorlátozásban jelöli ki szabadság- és kiteljesedett- ség-vágya legfontosabb dimenzióit. (Miként ez a sorsuk Háy A Kovács Laci lánya című novellája „oktatási intézmények biztonságos falai közé” száműzött iskoláskorú román táncok, nyárádmagyarósi és magyarszentbenedeki táncok, magyarlapádi kapcsos, désfalvi cigány táncok és marossárpataki táncok szerepeltek. A hattagú zegyermekeinek is, hogy ott „végre felcserélhessék az Istentől kapott szabadságot a szükségszerűségek felismerésére, amit Hegel ajándékozott az emberiségnek”.) Háy írásai az e kettősségből, kettős-irányultságból fakadó tragikum megfogalmazódásai. Történetei - legalábbis az első három ciklusban- nem hagyományos értelemben vett történetek, hanem mintegy a nyelv történetei, azéi a nyelvéi, amelyben megfogalmazza őket, amely időt és teret - és cselekményt- ad, azaz: létezést biztosít nekik. Hájmái nem a történet előzi meg a nyelvet, nem a történet mondódik, mesélődik el egy bizonyos nyelven, hanem a(z adott/választott) nyelv teremti meg magát a történetet, s vele együtt szülte ezek szereplőit, alakjait is. A nyelvi megelőzöttség fogalma ezekben az írásokban nem elsősorban magára a szövegre, hanem a bennük megteremtődő emberre, emberalakokra vonatkozik. Háy figurái mindenekelőtt nyelvükben léteznek; a nyelv nemcsak hor- dozója-tükrözője személyiségüknek, vonásaiknak, hanem mintegy a generátora is; beszédmódjuk nem egyszerűen csak hordozza, hanem érzékelhetően megképzi őket s az életüket. A létbe-, illetve a társada- lomba-vetettség nyilvánvalósága mellett így egy harmadik evidencia: nekar előadásában ezenkívül nagysajói muzsikát, ádámosi asztali nótákat, péterlaki tánczenét és marossárpataki nótákat hallhattunk. Nem csupán a lendületes, olykor incselkedő, olykor zenekarprovokáló, jó „technikát“ és erőnlétet kívánó táncok njűj- tottak élvezetes látnivalót, hanem a szebbnél szebb népviseletek is, amelyekben a táncosok a színpadra álltak. A székelyföldi népviseletek valóban varázslatosak, talán nem túlzás azt mondani, hogy egy további „dimenzióval“ gazdagítják a táncokat. „Ajándék csemegének“ számított, hogy fellépett Németh Ildikó és Szabó Szilárd is - ők régi segítői a Szőttes munkájának, s az új műsor két koreográfiája is az ő nevükhöz fűződik. Lenyűgöző harmónia, természetesség, biztonság, könnyedség sugárzott a táncukból - ahogyan csak olyan párok tudnak táncolni, akik évtizedeken keresztül ropják együtt. A Szőttes-est befejezéseként Dr. Gubcsi Lajos, a Magyar Művészea nyelvbe-vetettség heroizmusa is meghatározója életüknek. Háy kötete első három ciklusában egy messze nem irodalmi nyelvezetet tesz meg nyelvének; írásainak itt egyfajta alulstilizáltság a meghatározója, nyelve a beszélt nyelvet imitálja, mintegy nyelv- alattiságában, sőt, még inkább: (irodalmi) nyelv-előttiségében mutatja meg azt. Ehhez képest egy teljesen más nyelvi-stiláris szint a kötet negyedik szakasza, melyet inkább egyfajta felülstilizáltság jellemez, így - s epikai-cselekménybeli lekerekítettségük okán is - a hagyományos (abb) prózapoétikákra utal vissza. A könyv budapesti hídneveket novellacímekbe emelő ciklusának középpontjában álló híd-motívum egyben az egész kötetre érvényes, annak írásaihoz alapvető értelmezési horizontot adó, az elidegenedett, kiüresedett emberi kapcsolatok szükségszerű újragenerálásának, egy kiábrándult világ újrane- mesítésének metaforájává nemesedik: „Hidat kell építeni, mondogatták [az emberek] egymásnak, nincs más megoldás. Hidat, melynek karcsú teste átível a Duna fölött, ahogy a férfi katja ível a nő váltóig, ahogy az erős izmok átlendítik a kart a gyenge vállig, hogy összekössék azt, ami eddig ketté volt vátért Alapítvány Kuratóriumának elnöke állt színpadra, hogy a Bartók Béla születésének 125. évfordulója tiszteletére létrehozott Bartók Béla-emlékdíjat átadja a hazai kulturális, művészeti élet azon személyiségeinek, akik munkásságukkal a magyar művészet hírnevét öregbítették. Bar- tók-emlékdíjat vehetett át Dobos „Ajándék csemegének“ számított, hogy fellépett Németh Ildikó és Szabó Szilárd is - ők régi segítői a Szőttes munkájának. László író, Ág Tibor népzenekutató, Janda Iván karnagy, a Ghymes együttes, valamint az est főszereplője, a Szőttes Kamara Nép- táncegyüttes. A Szőttes nevében Reicher Gellért, valamint az egjűttes szellemi atyja és egyik alapítója, Quittner János vette át az elismerést. történetet . HÁY JÁNOS. Házasságon innen és túl Palatínus lasztva. S mikor ez a kötés létrejön, a nő odafordul akkor a férfihoz és a férfi szabadon maradt keze a blúz alá siklik, s egy év sem telik el, gyermekük születik, s immáron apává és anyává lesznek. A gyermek pedig felcseperedvén ott jár-kel ezen az íven, át apából anyába, s ha megbotlik, egy figyelmes kar felsegíti, de ha lesodródik onnét, belé- toccsan a Duna-vízbe és úszik messzire, miként a dinnyehéj.” S éppen erre villantja rá szemünket Háy János a Házasságon innen és túllal: arra, hogy mennyi köröttünk a dinnyehéj, s hogy tulajdonképpen - meglehet - tehetetlenül sodródó dinnyehéjak vagyunk mi magunk is. (Háy János: Házasságon innen és túl. Palatínus Kiadó, 2006) (Képarchívum) Az Apró Szőttes Háynál nem a történet előzi meg a nyelvet, hanem a nyelv teremti meg magát a Tehetetlenül sodródó dinnyehéjak
