Új Szó, 2006. december (59. évfolyam, 276-299. szám)
2006-12-06 / 280. szám, szerda
8 Külföld ÚJ SZÓ 2006. DECEMBER 6. www.ujszo.com RÖVIDEN Egy Szerbia, két rendszer? Brüsszel. Vük Draskovics az „egy Szerbia, két rendszer” elvére építendő kompromisz- szumos megoldást javasolt Koszovó státusával kapcsolatban. A szerb külügyminiszter Brüsszelben, az EBESZ évi konferenciáján kettős mérce alkalmazásával vádolta meg a Nyugatot és saját elveinek megsértésével az EBESZ-t. Draskovics szerint Szerbia és Koszovó viszonyát olyan módon lehetne rendezni, ahogyan Hongkong és Kína viszonyát rendezték, vagyis bevezették az „egy Kína, két rendszer” elvet, amely szerint Hongkong különleges státust élvez, és megtarthatta a gyarmati időkben létrehozott intézményrendszerét. (MTI) USA-ellenes provokáció Szanaa. Egy fegyveres tüzet nyitott tegnap reggel a jemeni fővárosban, Szanaában az USA nagykövetségére, de gyorsan sikerült ártalmatlanná tenni és őrizetbe venni. A támadó megsebesült a jemeni biztonsági őrökkel kibontakozott lövöldözésben. Egyelőre nem tudni, mi volt a célja a géppisztollyal felfegyverzett férfinak, aki a jelek szerint egyedül cselekedett. (MTI) Meneszthetik Leppert Varsó. Jaroslaw Kaczynski lengyel kormányfő tegnap jelezte: megválik Andrzej Lepper miniszterelnök-helyettestől, ha az előző nap megkezdett bűnügyi vizsgálat megerősíti a Lepper elleni vádat. E szerint nemi ellenszolgáltatás fejében volt csak hajlandó felvenni egy női alkalmazottat pártja, a baloldali populista Önvédelem (Samoobrona) hivatali apparátusába. „Nem látok lehetőséget arra, hogy együttműködjek olyan emberekkel, akik ilyesmit elkövettek” - fogalmazott Kaczynski, aki megvárja, vádat emel-e az ügyészség. (MTI) Lepper tagadja a vádat (Reuters) Tartalékosok kiképzése Tbiliszi. A Grúziát fenyegető veszélyek súlyosbodása miatt 2007-től kötelező lesz a tartalékos katonai kiképzés minden 27 és 50 év közötti grúz férfi számára. Ezt tartalmazza az a törvénytervezet, amelyet az államfő javaslatára dolgozott ki a tbüiszi parlament védelmi és biztonsági bizottsága. Az említett korosztályok évente 18 napos tartalékos kiképzésben lesz részük. (MTI) Az együttműködés erősítésében állapodtak meg a weimari háromszög vezetői - rendszeres számonkérést követelnek Ankarától Nem sikerült megszelídíteni Kaczynskit Berlin. Elsősorban a kül- és biztonságpolitikai együttműködés erősítésében állapodtak meg tegnap az úgynevezett weimari háromszög országainak vezetői. ÖSSZEFOG1ALÓ A németországi Mettlachban tartott hármas találkozón Angela Merkel német kancellár, Jacques Chirac francia elnök és Lech Kaczynski lengyel államfő arról határozott, hogy 2012-ig közös európai dandárt állítanak fel. A három vezető fontosnak nevezte az Európai Unió és Oroszország közötti kapcsolatok erősítését, Kaczynski hangoztatta ugyanakkor, hogy ez nem mehet az egyes tagállamok érdekeinek rovására. Emlékezhetünk: két hete az EU-Oroszország csúcstalálkozón - egyebek között a francia és német bírálatok ellenére - éppen Lengyelország akadályozta meg, hogy az unió új partnerségi megállapodást újon alá Moszkvával. A kancellár asszony és két vendége egyetértett abban is, hogy az Kaczynski, Merkel, Chirac. A kancellár asszony szívesen mutatná az utat. (Reuters-felvétel) EU számára közös energiapolitikára van szükség. Kaczynski tegnap partnerei tudtára adta: Varsó mindaddig ragaszkodik a vétójához, amíg az oroszok fel nem oldják a lengyel húsimportra kivetett embargót. És aggasztónak tartja az EU túlzott függését az orosz energiától. Megfigyelők szerint a hármak csúcsára egyéb okok miatt is rendkívül kedveződen előjelek közepette került sor. A rendszeres egyeztetés az elmúlt időszakban kevés eredményt hozott, sőt egyre inkább a nézeteltérések domináltak. Különösen 2003-ban, amikor Németország és Franciaország az iraki háború ellen emelt szót, míg Varsó Washington mögött sorakozott fel. Varsó „első körben” le is mondta az idei, eredetileg júliusra tervezett találkozót, a Kaczynski ikrek megsértődtek a német lapokban róluk készült karikatúrák miatt. Több más ügy miatt is fagyos a németlengyel viszony, üyen például a német-orosz gázvezetéküzlet. Az európai alkotmányt is csak Berlin támogatja. A hármas találkozó előtt Angela Merkel és Jacques Chirac németfrancia minicsúcsot tartott: a Törökországgal szemben tanúsítandó magatartásról egyeztettek. Berlin és Párizs azon tagállamok közé tartozik, amelyek az uniós csatlakozást remélő Ankarával szemben rendszeres és szigorú számonkérést követelnek. A tegnapi közlemény szerint támogatták az EB döntését arról, togy átmenetileg felfüggeszti az EU a tárgyalásokat Törökországgal. Egyébként tegnap ez ügyben az EU soros elnöki tisztét betöltő Finnország kormányfője, Matti Vanha- nen Brüsszelben azt mondta, egyetért azzal, hogy az EU függesz- sze fel a tárgyalásokat a 35-ből nyolc fejezetben, mert Törökország nem engedi Ciprusnak, hogy használja kikötőit és repülőtereit. Egyúttal leszögezte, nincs változás abban a törekvésben, hogy Törökország uniós integrációjának haladnia kell. Dora Bakojannisz külügyminiszter viszont azt szorgalmazta, az EU adjon 18 hónapos határidőt Törökországnak ahhoz, hogy megnyissa kikötőit Ciprus előtt. (MTI, ú) Az amerikaiak többsége szerint Bushnak változtatnia kellene az Irak-politikán Marasztalják az USA-t a síiták Ahmadinezsád iráni elnök időzített nyilatkozata Megfenyegette Európát MTl-ÖSSZEFOGLALÓ ÖSSZEFOGLALÓ Washington/Bagdad. George Bush amerikai elnökkel és Condo- leezza Rice külügyminiszterrel tárgyalt Washingtonban Abdel-Azíz al-Hakím, a legnagyobb iraki síita párt vezetője. Azt kérte, az amerikai csapatok maradjanak Irakban a terroristák elleni harc sikere érdekében. Az USA-ban kiterjedt vita folyik arról, milyen új Irak-politikát folytasson Amerika; a Baker-Hamilton kétpárti szakértői bizottság ma hozza nyilvánosságra erre vonatkozó ajánlását. Eközben George Bush elnök - helyi idő szerint hétfőn - a szuverén iraki egységkormány támogatásáról biztosította Hakímot, az Iraki Iszlám Forradalom Legfelsőbb Tanácsának vezetőjét. Bush szerint a megválasztott iraki vezetőknek mindenekelőtt az a feladatuk, hogy elutasítsák a szélsőségeseket, akik visszatartják a fiatal demokrácia fejlődését. Hakím a maga részéről világossá tette: ellenez minden olyan kezdeményezést, hogy az iraki egységkormány gondjaira regionális vagy nemzetMT1-HÍR Suva. A Fidzsi-szigetek katonai főparancsnoka tegnap bejelentette: a hadsereg átvette a végrehajtó hatalmat a Csendes-óceán déli medencéjében fekvő szigetországban. A két nagy szomszéd, Ausztrália és Új-Zéland elítélte a választott kormány erőszakos megbuktatásának kísérletét. Figyelmeztették a szigeteken tartózkodó állampolgáraikat, biztonságuk érdekében mielőbb hagyják el az országot. John Howard ausztrál kormányfő elutasította Laisenia Qarase fidzsi-szigeteki kormányfőnek azt a kérését, hogy Ausztrália küldjön csapatokat Suvába. Frank Voreqe Bainimarama fő- parancsnok felruházta magát az elnöki jogkörrel. Qarase miniszterelnök és kormányának több tagja a kormányfői rezidencián közi szintű megoldást találjanak. Kiszivárogtatások szerint a Baker- Hamilton bizottság éppen a síita vezető szándékaival ellentétes politikát fog javasolni a Fehér Háznak: az amerikai csapatok fokozatos kivonását, illetve erőteljes regionális diplomáciai manővereket Irán és Szíria felé történő nyitással. Bush nyüatkozatából és a Fehér Ház közleményéből egyáltalán nem derül ki, hogy az elnök bármiféle változtatást tervezne Irak-poli- tikájában. Pedig a Bush-kormány eddigi háborús stratégiáját nemcsak az ellenzéki Demokrata Párt részéről bírálják, néhány napja került nyüvánosságra Stephen Hadley nemzetbiztonsági tanácsadó belső feljegyzése, amelyben megkérdőjelezte Núri al-Máliki alkalmasságát az iraki miniszterelnöki poszt ellátására. Liberális elemzők egyenesen az amerikai Irak-po- litika bukásáról beszélnek azóta, hogy néhány napja a sajtó közölte Donald Rumsfeld távozó védelmi miniszter egy titkos feljegyzését. Az iraki háború atyjának tekintett miniszter két nappal azelőtt, hogy Bush november elején bejelentette tartózkodik, amelyet körülvettek a hadsereg alakulatai. Gyakorlatilag házi őrizetben vannak. Az óceániai kis szigetországok többségéhez képest jómódú Fidzsi-szigetek 1987 óta egyik puccsról a másikra bukdácsol. Mindegyik összefüggött a politikai élet központi kérdésével: megilletik-e előjogok a szigetek melanéz őslakosságát a bevándorlókkal (elsősorban indiai bevándorlókkal) szemben? Qaraset az őslakosok nacionalista pártja által végrehajtott puccs juttatta hatalomra 2000- ben, de azóta már két demokratikus választást is megnyert. A belső béke érdekében beleegyezett a 2000-es puccs vezetőinek felelősségre vonásába, de az utóbbi hónapokban olyan törvényt készített elő, amely amnesztiát biztosított volna a puccsistáknak. A hadsereg főparancsnokának egyik követelése éppen az volt, hogy a kormánya miniszter lemondását, bizalmas feljegyzésben kezdeményezte az Irak-politika „lényegi módosítását”. Miközben az amerikai sajtó mind nagyobb része nyűt polgárháborúként jellemzi az iraki állapotokat, a Fehér Ház nem ismeri el, hogy a felekezetközi erőszakot polgárháborúnak lehetne tekinteni. Ez ügyben legutóbb Kofi Annan ENSZ-főtitkár nyilatkozott úgy, hogy az iraki helyzet már a polgár- háborúnál is rosszabb. A CBS televízió kommentálja szerint sok iraki attól tart: az ország már átlépte a felekezetközi erőszaknak azt a pontját, ahonnan nincsen visszaút a megbékélés felé. Tegnap délelőtt legalább 32-en haltak meg Bagdadban különböző merényletekben. Fegyveresek tüzet nyitottak egy kisbuszra az iraki főváros északi részén, egyes források szerint 14, más források szerint 15 ember életét vesztette, négy meg- -sebesült. Tizenhatan meghaltak és 25-en megsebesültek, amikor három, gépkocsiba rejtett pokolgép robbant Bagdad déli részén egy benzinkút közelében, a suta többségű Bajaa kerületben. (MTI, t, ú) bevándorlók vitái Qarase, a megdöntött és meditáló kormányfő (SITA/AP) fő ejtse az amnesztia tervét. Bai- nimáramí azért háborodott fel, mert a puccsisták őt is hajszál híján megölték 2000-ben. Dubaj/Teherán/Párizs. Mah- múd Ahmadinezsád iráni elnök figyelmeztette kedden az európai országokat: Irán ellenséges lépésnek tekintené, ha támogatnának egy Irán elleni biztonsági tanácsi határozatot, s üyen esetben kénytelen lenne felülvizsgálni az Európai Unióhoz fűződő kapcsolatait. Az Egyesült Arab Emírségekben tartózkodó Ali Laridzsáni, Irán nukleáris ügyekben illetékes főtárgyalója, az iráni nemzetbiztonsági tanács titkára azt mondta Duhajban tartott sajtóértekezletén, hogy ha a tervezett szankciók célja az iráni atomprogram leállítása, akkor semmi értelmük, mert Irán egészen biztosan nem fog engedni a külső nyomásnak, nem mond le arról az elidegeníthetetlen jogáról, hogy hasznosítsa az atomenergiát. Ismét hangoztatta, hogy az iráni atomprogram kizárólag békés célokat szolgál. Egy Duhajban rendezett nemzetközi értekezleten LaridLondon/Moszkva. Egyre szövevényesebb és titokzatosabb a mérgezésekkel körített orosz kémhistória. Noha az orosz hatóságok korábban megígérték, hogy a Scotland Yard Moszkvában kutakodó nyomozói minden segítséget megkapnak, az oroszok időközben kissé meggondolták magukat. Moszkvában tegnap azt is közölték: egyetlen orosz gyanúsítottat sem adnának ki Nagy-Britanniának. Korábban úgy tűnt, a Scotland Yard négy, rendkívül szűkszavú nyomozóját leginkább Andrej Lugovoj volt titkosügynök, jelenleg dúsgazdag üzletember érdekli, de Lugovoj családjával együtt váratlanul kórházba vonult: miután a múlt héten nyüvánosan bejelentette, hogy kutya baja, és testében semmifajta radioaktív szennyeződés nincs. Márpedig brit lapok szerint londoni hotelszobájában és a repülőgépen polonium nyomokat hagyott maga után - ráadásul többször is találkozott volt társával, Litvinyenkóval - legutoljára pont zsáni felszólította a térség arab államait, ne az amerikai haderő védemyője alatt keressék biztonságukat, hanem egymással és Iránnal összefogva közösen gondoskodjanak a régió biztonságáról. Arra biztatta az arab országokat, hogy számolják fel a területükön lévő amerikai támaszpontokat. Mindkét nyilatkozat néhány órával azelőtt hangzott el, hogy összeültek Párizsban az ENSZ BT öt állandó tagállamának és Németországnak a képviselői. A szakértők ismét megpróbáltak egyezségre justni egy közös határozati javaslatról, amelyet a BT elé teijesztenek majd az iráni atomprogram ügyében. Franciaország, Nagy-Britan- nia és Németország már előállt korábban egy tervezettel, de azt Oroszország és Kína túl szigorúnak, Washington pedig enyhének ítélte. A tegnap este kezdődött tanácskozás témája egy új tervezet, amellyel Párizs rukkolt elő, azt állítva, hogy ez a hatok mindegyikének aggodalmait figyelembe veszi. azon a napon, amikor a Londonba emigrált ügynököt valószínűleg megmérgezték. Érdekes lehet az angolok számára egy államtitok kiadása miatt négyéves börtönbüntetését töltő másik orosz ügynök, Miahil Trépas- kin is, de vele biztosan nem találkoznak. A súlyosan beteg Trepas- kin hiába jelezte, hogy fontos információi vannak Litvinyenko meg- mérgezéséről, az orosz büntetésvégrehajtó szolgálat nem járult hozzá kihallgatásához. Nem oszlik a homály egy másik furcsa ügy körül sem: a moszkvai orvosok nem tudták kideríteni, hogy mi okozta Gajdar volt orosz miniszterelnök két héttel ezelőtti rosszullétét, illetve, hogy mivel mérgezték meg. Betegségére nincs természetes magyarázat, és radioaktív sugárfertőzést sem kapott. Jegor Gajdar egy írországi tanácskozáson, rejtélyes körülmények között lett rosszul, egy nappal azután, hogy Londonban meghalt a polóni- ummal megmérgezett volt orosz titkosszolgálati tiszt, Alekszandr Litvinyenko. (m, mr, ú) Katonai államcsíny a Fidzsi-szigeteken - őslakosok és Egzotikus puccsország Mégsem korlátlan az oroszok segíteni akarása Egyre furább kémhistória ÖSSZEFOGLALÓ
