Új Szó, 2006. november (59. évfolyam, 252-275. szám)

2006-11-30 / 275. szám, csütörtök

ISKOLA UTCA 2006. november 30., csütörtök 3. évfolyam 42. szám A színdinamika oktatása az intézményekben Honti pedagógustalálkozó AJANLO A IV. Honti Pedagógusok Talál­kozóját rendezi meg Ipolyságon, december 9-én szombaton, a Pong- rácz Lajos Magyar Alapiskola Észak lakótelepi épületében, az alapisko­la és az SZMPSZ - Lévai és Nagy­kürtösi Területi Választmánya. A tervezett program 8.00-8.15: a résztvevők érkezé­se; 8.15-8.30: a Harmónia és kont­raszt című kiállítást Breitkopf György, a budapesti Építéstudomá­nyi Egyesület Színkoordinádós iro­da elnöke; 8.30-8.40: a szakmai találkozót Ipolyság város polgár- mestere nyitja meg; 8.45-9.15: A 21. század kihívásai a közoktatás­ban és a Selye János Egyetem cím­mel Albert Sándor, a komáromi Selye János Egyetem rektora tart előadást; 9.15-9.45: Kistérségi együttműködés az oktatásban cím­mel ad elő Fodor Attila, a Come- nius Pedagógiai Intézet igazgatója; 9.45-10.00: szünet. Szekcióülések 1. Iskolavezetők: 10.00-10.40: Fodor Attila beszél az ellenőrzés és az értékelés szerepéről a köz­oktatásban; 10.50-12.30: Balogh Edit, a nyitrai Állami Tanfelügye­let munkatársa a tanfelügyelői el­lenőrzések tapasztalatait foglalja össze. 2. Óvodapedagógia: 10.00- 12.30: Markovics Tímea, a komáro­mi Comenius Pedagógia Intézet munkatársa a 4-8 éves gyermekek alapkészségeinek diagnosztizálá­sáról és egyéni fejlesztéséről ad elő. 3. Pedagógusok: 10.00-10.40: Breitkopfné Losovy Beáta, a buda­pesti Bartók Béla zeneiskola és Mű­vészeti Iskola képzőművészeti tan­szakának vezető tanára a színdina­mika oktatásáról beszél az alsó- és középfokú intézményekben; 10.50 -12.30: Csík Zoltán, a Comenius Intézet munkatársa ad elő az alsó tagozatos gyerekek alapkészségei­nek diagnosztizálásáról és egyéni fejlesztéséről. 4. Pedagógusok: 10.00-12.30: Duró Zsuzsa a Szegedi Tudomány­egyetem előadója beszél a tanulás szervezéséről, a diákok tanulási stí­lusáról és stratégiáiról; 12.30- 13.00: ebéd, befejezés. A találkozó kísérő rendezvénye a celdömölki Apáczai Kiadó tan­könyvkiállítása. A szervezők kérik az érdeklődőket, hogy december 1- jéig jelezzék részvételüket a 036/ 7410871-es telefon- és faxszámon vagy a lendvay@ zsmladsahy.e- du.sk e-mail címen, (fm) TUDOK 2006 - szakdolgozatok seregszemléje Siker az érsekújváriaknak ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS November 21-22-én a duna- szerdahelyi Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Középiskola a vendéglátás feladatát rótta a tan- intézmény vezetésére és diákjai­ra. Ezekben a napokban rendez­ték meg az alap- és középiskolás­ok szakdolgozatainak seregszem­léjét - TUDOK 2006 címmel. A Jedlik Ányos Elektrotechni­kai Ipari Középiskola és Kereske­delmi Szakközépiskola magyar tagozatát két diák - Gléba Ger­gely, 3. osztályos és Hortai Fe­renc, 2. osztályos - képviselte, ta­náraik Forró László és Zahradka Katalin kíséretében érkeztek a megmérettetésre. A rendezvény szervezője a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetsége volt, a diákok három kategóriában mu­tatták be munkáikat. Az érsekújvári diákok két ka­tegóriában szerepeltek: Hortai Ferenc a környezetvédelem te­rületén a városi Tatarik Emil- strandról készített ismeretter­jesztőt, Gléba Gergely pedig a város vülanyrendőreit próbálta modern ipari számítógép segít­ségével vezérelni és ezzel gyorsí­tani a városon áthaladó forgal­mat. Gléba Gergelyt a zsűri a szép és szakmai előadásáért kü­lön kiemelte, és könyvjutalom­ban részesítette, (fi) Irodalom és képzőművészet gyerekszemmel 62 iskola, 1200 alkotás ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS Irodalom és képzőművészet gyerekszemmel címmel a Szlová­kiai Magyar Pedagógusok Szövet­sége és a Szlovákiai Magyar Kul­túra Múzeuma rajzpályázatot hir­detett, melyre hatvankét iskola több mint 1200 alkotással neve­zett be. A héttagú szakmai zsűri festőművészek, szobrászművé­szek és gyakorló pedagógusok 102 munkát javasoltak kiállításra, közülük 32 alkotó könyvjutalom­ban részesült és meghívást kapott a tárlat keddi megnyitójára Po­zsonyba. A kiállításnak a Szlová­kiai Magyar Kultúra Múzeuma ad otthont, a tárlat január végéig te­kinthető meg. „A zsűri kategóriánként külön- külön értékelte a munkákat. A díjak elosztásánál igyekeztünk azt is szem előtt tartani, hogy melyik kategóriában, mennyi munka ér­kezett be. így a legnépesebb az al­só tagozatos korcsoport volt, vala­mivel kevesebb felső tagozatos, kevés középiskolás és óvodás, il­letve speciális képzésben részesü­lő gyermek munkája érkezett be. Az elsődleges szempont a munkák értékelésekor a rajzokon meg­nyilvánuló egyéni kifejezésmód, egyéni gondolkodás megjelenése volt” - olvasta fel Jókai Tibor iro­davezető L. Ritók Nóra grafikus, a zsűri elnökének leveléből. Az Irodalom és képzőművészet gyerekszemmel című verseny már a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetsége és a Szlovákiai Ma­gyar Kultúra Múzeuma második közös rendezvénye volt. 2004-ben a Balassi-emlékév kapcsán már volt ilyen kiállítás. A rendezvény fővédnöke Krasztev Péter, a Ma­gyar Köztársaság Kulturális Inté­zetének igazgatója volt. A tárlat az ország különböző iskoláinak galériáiban lesz látható, a képek tavasszal Rozsnyón, az SZMPSZ országos pedagógustalálkozóján lesznek kiállítva, (jt) A galántai Kodály Zoltán Magyar Tannyelvű Gimnáziumban a diákokra bízzák a választást Az eredményesebb oktatás a cél Marsai János: „Szeretnének elérni, hogy végzős diákjaink a gimnáziumi érettségivel is jól el tudjanak helyezkedni" (Szőcs Hajnalka felvétele) Galánta. Az oktatásügyi mi­nisztérium idén kiadott ren­deleté alapján az iskolaigaz­gatóknak október végéig kellett a fenntartóhoz be­nyújtaniuk az előző iskola­évet értékelő jelentést. GAÁL LÁSZLÓ Az előzőleg az iskolatanács által is jóváhagyott jelentésnek egyebek mellett olyan adatokat kell tartal­maznia, mint az első évfolyamba beírt diákok száma, a diákok ta­nulmányi eredményei, tanulmányi szakok és irányultságok, alkalma­zott tantervek listája, az iskolán kí­vüli tevékenységről, a pedagógu­sok továbbképzéséről szóló adatok, olyan projektek, amelyekbe az is­kola bekapcsolódott. Ezenkívül fel kell mérni, hogy mik a távlati lehe­tőségek, az iskola erős oldalai, a végzős diákok hogyan érettségiz­tek, és müyen eredményességgel jutottak be az egyetemekre, főisko­lákra. A jelentést fel kell tenni az iskola honlapjára is, nmét a szülők is tájé­kozódhatnak arról, az iskola meg- felel-e az elképzeléseiknek. Hogy a galántai Kodály Zoltán Gimnázium mit írhatott ebbe a jelentésbe, arról Marsai János igazgatóval beszél­gettünk. Nem csökkent a diáklétszám „Egy éve vagyok az iskola igaz­gatója és tulajdonképpen az igaz­gatói posztra kiírt pályázatomban dolgoztam ki a tanintézet rövid és hosszú távú koncepcióját. Nagyon fontosnak tartottam, hogy javít­sunk az iskoláról alkotott vélemé­nyen, és megállítsuk a diákok lét­számának csökkenését. Büszkén mondhatom, hogy ezt teljesítettük. A 2005/2006-os év végén 94 diá­kunk érettségizett, és 2006. szep­tember 1-jétől 95 új diák érkezett. Tehát, ha csak egyetlen egy diákkal is, de nőtt a létszám. További fel­adat volt az iskola költségvetésén felüli pénzforrások biztosítása.” Az igazgató azt is elmondta, ilyen szempontból az elmúlt év a gimnázium számára sikeresnek mondható. „Megyei képviselőink jóvoltából sikerült pluszban szerez­ni egymillió 260 ezer koronát, amit az iskola tetőszerkezetének re­konstrukciójára fordítottunk. To­vábbi 360 ezer koronából talajbur­kolatot cseréltünk. A Szülőföld Alapból pályázat útján szerzett 42 ezer koronából a szociális helyisé­geket újítottuk fel. Az iskola mellett működő Pro Litteris Alapítvány, va­lamint a Pázmány Péter Alapítvány együtt több mint félmillió koroná­val járult hozzá, hogy modem se­gédeszközökkel szereljük fel az is­kolát. Ennek köszönhetően idén megnyithattuk a második számító­gépes termünket, így két szaktante­remben összesen 32 számítógép­hez ülhetnek le a gyerekek, ingye­nes internetes hozzáféréssel. Notbookot, számítógépes kivetítő­ket is vásároltunk.” Emelt óraszámú idegennyelv-oktatás Az iskola irányultságában is igye­keznek alkalmazkodni a munkapia­ci körülményekhez. „Túdjuk na­gyon jól, hogy a számítástechnika és az idegen nyelvek, az angol, a né­met nagyon fontosak, de mivel a vá­rosunkban elektrotechnikai nem­zetközi monopólium telepedett le, érezzük, hogy az előttünk álló fel­adat az, hogy az anyagi lehetősége­inket a fizika és az elektrotechnika oktatásának megerősítésére fordít­suk. Azt szeretnénk elérni, hogy a végzős diákjaink, amennyiben nem kívánnak tovább tanulni, gimnáziu­mi érettségivel itt, a környéken tud­janak elhelyezkedni. Az idegen­nyelv-oktatás erősítése céljából di­ákjainknak lehetővé tettük, hogy az angolt és a németet emelt óraszám­ban tanulhassák. Első, második és harmadik évfolyamban hetente há­rom kötelező óra van, de nem köte­lezőként további két órát választ­hatnak hozzá. A negyedik évfo­lyamban pedig választható tan­tárgyként hat órát vehetnek fel, va­gyis összesen heti kilenc órában ta­nulhatják az idegen nyelvet. Ezzel az idegen nyelvi irányzatú iskolák sem tudnak vetekedni, és ugyanezt csináljuk az informatikával is. Első­ben, másodikban és harmadikban programfelhasználásra tanítjuk a diákokat, és lehetővé tesszük a nemzetközi ECDL programfelhasz­nálói vizsga letételét itt az iskolá­ban, negyedikben pedig választott heti 6 órában programozást tanul­hatnak. Alternatív lehetőségeket adunk a diákjainknak: ki hogyan képzeli el a jövőjét, aszerint választ­hatja meg az óráit.” A PSZICHOLÓGUS VÁLASZOL Most tanulja az életet A lányom most 13 éves. Úgy veszem észre, hogy mindenbe beleüti az orrát, mindent jobban tud másnál. Beledumál az öltöz­ködésembe, s ha neki nem tetsző ruhát veszek fel, szégyell az ut­cán velem jönni. Mit tegyek? Jelige: Panasz A lánya a nagy változások korát éh. Megváltozik teste formája, alakja, súlya. De nemcsak testi vál­tozás tapasztalható ebben a kor­ban, htmem meglazulnak vagy tel­Dr. Hadas Katalin pszichológus jesen felbomlanak a régi kapcsola­tok, kritikusan szemléli még azo­kat a társadami formákat is, me­lyekben korábban jól érezte ma­gát. Érzelmi élete differenciálódik, finomul. Élményeinek tartalma változik, azok a jelenségek, amiket azelőtt észre sem vett, most külö­nös hatással lehetnek rá. Árgus szemekkel figyeli a körülötte zajló dolgokat, tanulja az életet. Sokkal fontosabbak lettek számára a kor­társai megjegyzései, mint koráb­ban voltak. S mivel a korosztálya hozzá hasonlóan kritikus szemmel figyeli a környezetét, nem fogad­hat el mindent, amit a felnőttek jó­nak látnak. Ez az oka annak, hogy saját any­ján is csak a hibát keresi. Mit is mondanának a többiek, ha az ilyen maradinak vélt öltözködési mód­dal egyetértene, és tetszését fejez­né ki. Mindez felérne akár a világ hét csodájával is. Lehet, az ő divat­juk sokkal kényelmetlenebb, kevés­bé praktikus, de ebben a korban nem ez számít, hanem az, hogy más legyen, mint az időseké. S bár a szüleik sem öregek még, számuk­ra úgy tűnik, egy világ választja el önöket egymástól. Érzi, talán tudja is, hogy logikai módszereket nem alkalmazhat, mert alulmarad, hát marad a dac. így próbálják kifejez­ni egyet nem értésüket az idősebb generációval, akikben sokszor el­lenséget látnak, akinek az a dolga, hogy minden tervüket, elképzelé­süket meghiúsítsa, tönkre tegye. Képzelje el, hogy az osztálytársa­inak a zöme így gondolkozik, s így viselkedik. Úgy érzi, hogy az egész világ ellenük fordult, itt nincs sen­kinek egy normális gondolata, az ízlésükről nem is beszélve. Borzal­mas göncökben járnak az öregek, szinte rossz rájuk nézni. De minden hiába, ők is képtelenek meggyőzni az idésebb generációt, hogy most már nem az a modem, amit ők vi­selnek, hanem az ifjúság diktálja a divatot, vagy legalábbis szeretné. Bosszantó, hogy nem értik meg őket a felnőttek, fütyülnek a vágya­ikra, csak a saját elképzelésüket akarják rájuk kényszerítem. Ők pe­dig vannak annyira karakánok, hogy ezt nem fogadják el, nem ér­tenek vele egyet. Szóval nem könnyű fiatalnak lenni. Ezernyi más előírásnak kell megfelelni, s ehhez még a szülők is tetézik a sajátjukat. Mivel állandó­an határokba ütköznek, hogy ezt sem szabad, azt sem szabad, néha úgy-érzik, ez a világ, úgy ahogy van, egyszerűen kibírhatatlan. Éz pedig kellemetlen életérzést von maga után, amit valahogyan kom­penzálni kell, hogy mégis valami­lyen módon elviselhető legyen. Mi­vel a felnőttekkel akad a legtöbb bajuk, őket kritizálják, az ő valós vagy vélt hibáit nagyítják fel. Ha belegondol, napjainkban ka­masznak sem könnyű lenni. Pró­bálja meg türelmesen elviselni lá­nya időnkénti érzelmi kitöréseit, s reménykedjen abban, hogy eljön majd az idő, amikor mindez gyö­keresen megváltozik. Kerülje a fe­lesleges súrlódások, legyen tuda­tában annak, hogy nehezen véd­heti meg saját igazát, olyan érve­ket csak ritkán tud előhozni, amik­kel a lánya is azonnal egyetértene. Mivel ő most abban a korban van, amikor kötődnie és alkalmazkod­nia kell kortársaihoz, adja meg ne­ki a lehetőséget ehhez a kibonta­kozáshoz. Hagyja, hogy több időt töltsön a társaságukban, mint ed­dig szokott, hisz majd idővel ben­nük is csalódik, rájön, nincs min­den úgy, ahogy az régebben tűnt. Arra is ráébred majd, hogy nem éppen a ruha határozza meg azt, ki müyen ember. Felfedezi, más értékek is léteznek a vüágban, s nem az a legfontosabb, hogy min­dig a legdivatosabb ruhát viseljük. Az lebegjen mindig a szeme előtt, hogy ön a tapasztaltabb, ön lát messzebb, önnek kell nagyobb megértéssel lennie a fiatal generá­ció iránt. Ha empátiával, figyelemmel és türelemmel közelít a lányához, ké­pes lesz önt elfogadni, érveit meg­hallgatni, s valamit ezek közül sajátjának vallani. Rájön majd, hogy ön is értéket képvisel, az ön nézetei közt is vannak elfogadha­tóak, követésre méltóak. Lehet, hogy ez most nem vigasz, s túlsá­gosan távolinak tűnik az az idő, amikor mindez bekövetkezhetne, de ne keseredjen el, mert ami ké­sik, nem múlik.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom