Új Szó, 2006. november (59. évfolyam, 252-275. szám)

2006-11-29 / 274. szám, szerda

DIGITALLY 2006. november 29., szerda 10. évfolyam 45. szám v~?; 1 *J lm U Megszűnik a kihasználatlan tér Hitelkártya vastagságú LCD FELDOLGOZÁS Ami új, azt a fordítócégek találják ki, a Microsoft szakemberei átnézik az újonnan kialakított terminológiát így készül a magyar Windows A Samsung Electronics megal­kotta a világ legvékonyabb folya­dékkristályos kijelzőjét. A mind­össze 0,82 mm vastag panel sokkal rugalmasabb, mint elődje, és köny- nyebben is olvasható. A korábbi csúcstartó modell 0,07 mm-el volt vastagabb, mint a Samsung legújabb modellje. A vál­lalat bejelentette legújabb mobil technológiáját, az i-Lens-t is, amely az összes komponens, az LCD panel, valamint a védőréteg egyetlen lapkára integrálását je­lenti. Az i-Lensnek köszönhetően vékonyabb, többfunkciós LCD mo­dulok építhetők, amelyek sokkal jobban védik a telefon kijelzőjét, mint a korábbi változatok, vala­mint ellenállóbbá teszik a rázkó­Nyolc CyberShot modellnél de­rült fény egy lehetséges kijelzőhi­bára, amit ingyenesen javítanak. Digitális fényképezőgépeket hív vissza a Sony egy kijelzőprobléma miatt, amely nyolc modelljénél for­dulhat elő - adta hírül a Reuters. A hibás gépek meleg és párás környe­zetben nem működnek megfelelő­en: vagy LCD-jük képe rossz, vagy nem is lehet velük fényképezni. Az érintett típusok - a BBC híre szerűit a DSC-F88, DSC-M1, DSC- Tl, DSC-T11, DSC-T3, DSC-T33, DSC-U40 és DSC-U50 - 2003 szep­dás és ütés ellen. Az i-Lens lehető­vé teszi, hogy a mobiltelefonok ki­jelzője 1,4-2,4 milliméterrel le­gyen vékonyabb. A szupervékony kijelző létreho­zásához a Samsung Mobüe Display Team újratervezte a fényvezető al­egységet és a hátsó üvegréteget, amelyek a leginkább befolyásolják az LCD panelek vastagságát. Manapság egy tipikus mobütele- fon kijelzője fölött 2-3 mm kihasz­nálatlan tér van, és csak ez után kö­vetkezik az a megerősített mű­anyag modul, amely az LCD kijel­zőt védi. Az i-Lens rendszerben az ütésálló védőréteg közvetlenül az LCD panelra kerül, ezáltal megszű­nik a kihasználatlan tér. Az i-Lens LCD a zavaró fényvisszaverődést is kiszűrik, így a kijelző napsütésben is jól olvasható. (1) tembere és 2005 januárja között kerültek forgalomba. A gyártó in­gyenesen javítja a hibát, amely becsléseik szerint egymillió eladott készülékből mindössze 4000 dara­bot érint. A Sony digitális kameráival és fényképezőgépeivel tavaly októ­berben adódott hasonló probléma utoljára, idén viszont sokkal súlyo­sabb gondot okozott a cégnek, hogy csaknem 10 millió laptop-ak­kumulátort volt kénytelen vissza­hívni, mivel azok tűzveszélyesnek bizonyultak. Ez a grandiózus visz- szahívási akció jelentős veszteséget okozott a cégen, (o) Már a célegyenesben tart a Windows Vista és az Office 2007 fejlesztése, a magyar nyelvű változatok készítői azonban még mindig dol­goznak - igaz, már ők is az utolsó simításokat végzik. Hogyan készül a legnép­szerűbb Microsoft-termé- kek honosítása? A magyar nyelvű változat Budapes­ten, a szlovák és a cseh Prágában készül. FELDOLGOZÁS Ötévnyi várakozás után már tényleg csak hetek kérdése, hogy megjelenjen az új Windows, a Vista, és vele párhuzamosan a Mic­rosoft új irodai szoftverei, amelyek közül az áüagember az Office-t is­meri leginkább. A két szoftver újí­tásainak legtöbbjét már ismeijük. De hogyan készül el belőlük a ma­gyar nyelvű változat.Lokalizáció - így nevezik szaknyelven a szoftve­rek honosítását, ami még jelenleg is nagyban zajlik. A magyar lokali­zációval foglalkozó állandó „team” mindössze három emberből áll. A lokalizált - így a magyar és a szlovák is - Windows Redmond- ban készül, az Office pedig Dublinban - legalábbis ott rakják össze őket. Magyarországon és Csehországban „csupán” a szoftve­rekben található szövegek fordítá­sai készülnek, amelyeken nem a Microsoft emberei, hanem külső partnerek dolgoznak. Ezek a fordí­tócégek tartós partnerségben áll­nak a szoftvercéggel, tehát nem az adott feladatra toborozzák őket. A hazai szakemberek csupán ellen­őrzik ezeket a szövegeket, mielőtt jóváhagyásukkal bekerülnének az alkalmazásokba. A Windows Vista száz nyelven je­lenik majd meg, és az első olyan Microsoft-termék, amelynek eseté­ben az angol is „csak egy nyelv a sok közül”. Igaz ugyan, hogy elő­ször csak a legnagyobb világnyel­veken jelenik meg a szoftver, de technikai értelemben ez nem kü­lönbözik majd a honosított verziók­tól. A Vista ugyanis moduláris fel­építésű lesz, vagyis a szövegeket tartalmazó állományokon kívül mást nem kell majd kicserélni ben­ne a más nyelvre való átállításhoz. Az egyes nyelvekre több hullám­ban honosítják a termékeket, és Magyarországot ilyen szempontból megelőzi a nagyobb piacnak szá­mító Lengyelország, valamint Csehország is - ők tehát előbb kap­ják meg a saját változatukat. Nem is minden nyelvre készül teljes lo­kalizáció: vannak olyanok, ame­lyekre csak részben fordítják le az operációs rendszert úgynevezett Language Interface Packekkel. Ezek csak a felhasználók által leg­gyakrabban használt elemeket for­dítják le, a rendszer „mélyén” an­gol vagy a kisebb támogatott nyelv­hez hasonló nyelvű szövegek ma­radnak meg: ilyet kapnak majd pél­dául az izlandi vagy a baszk anya­nyelvű vásárlók. Átnevezték a Registryt is Ami pedig a lokalizáció menetét illeti: a lefordítandó szövegek több kört tesznek meg a célország és Redmond, valamint az Office ese­tében Dublin között. Mivel Win­dows és Office is már jó ideje van magyarul, a hazai szakemberek először egy olyan listát kapnak, amely tartalmazza a már meglévő terminológiát: ezt átnézve eldönt­hetik, hogy kell-e valamin változ­tatni. Bár például a fájl menü min­den szoftverben fájl menü marad, az új Office azért adott munkát a fordítóknak is, mivel nagyon sok újfajta elem került bele a kezelőfe­lület átalakítása miatt. A screensaver magyarul régóta képernyőkímélő Csak hogy a legalapvetőbb pél­dát említsük, az Office menüit ki­váltó „szalag” (eredetileg ribbon) nevű eszköztár nemcsak technoló­giai újítás: a neve is ismeretlen volt mindeddig. Az új Windowsban a telepített szoftvereket nyüvántartó registryt sem a komplikált „rend­szerleíró adatbázis”, hanem „beál­lításjegyzék” néven tisztelhetjük majd. Vannak persze szinte törté­nelmi távlatokba visszanyúló kife­jezések is, a „súgó” kifejezés példá­ul még a Windows 3.1 fordításával született meg a kilencvenes évek elején - és onnan teijedt el, mint a „help” általánosan használt ma­gyarmegfelelője. Magyarul hosszabb A változatlan kifejezéseket egy az egyben, szinte automatikusan át lehet venni az új szoftverekhez is. Ami új, azt a fordítócégek találják ki, a Microsoft szakemberei viszont átnézik az újonnan kialakított ter­minológiát, hogy szakszerű és használható legyen. Előfordul, hogy ennek érdekében olyan szak­emberekkel is konzultálnak, akik­nek tevékenységét érinti az éppen fordítás alatt lévő szoftver. A nyelvi szakszerűség persze csak a lokali­záció egyik része, a másik az, hogy a szoftver lefordított változatának is ugyanúgy kell működnie, mint az eredetűtek. A tesztelés egy pszeudolokalizáció nevű lépéssel indul, ami általánosan bevett mód­szer a szoftverfejlesztésben: csak úgy tesznek, mintha lefordítanák a programot, hogy ki tudják próbál­ni. A tesztelők ilyenkor hozzáírnak az angol nyelvű szövegekhez, mi­vel azok magyar fordításban több­nyire hosszabbak az eredetinél, hi­szen az angol tömörebb nyelv és ékezetes karaktereket szúrnak bele a szövegekbe. Játékot és asztali témát is szokás honosítani A lokalizációs folyamat előreha­ladtával azután a fordítóktól meg­érkezett és a fentebb leírt kritériu­mok alapján korrigált szövegek is folyamatosan beépülnek az újabb és újabb „buildekbe”, vagyis a fej­lesztők által összeállított változa­tokba. Ezek a nagyközönség elé nem kerülnek ki, nyüvános béta nem készül a honosított Windows- ból vagy Office-ból, így tesztelésük a helyi szakemberekre marad. Több ilyen zártkörű teszt is volt, ahová a cég állandó partnereit hív­ták meg: a legnagyobb heteken át zajlott, és több tucat résztvevője volt, de jelenleg is dolgozik tesztelő azon, hogy a magyarított változat esetleges hibáit keresse. Ezek során eleinte még a vesszőhibák is kijaví­tásra kerülnek, de az idő előreha­ladtával egyre feljebb kell tenniük a lécet, így ezután már csak a komo­lyabb félrefordítások, az utolsó - je­lenleg zajló - fázisban pedig már csak a kritikus, rendszerösszeom­lást okozó hibák kijavítására, vagy­is kijavíttatására van lehetőség - hi­szen ez is Redmondban és Dub- linban történik. A súgó készül utoljára A Microsoft már évek óta üze­meltet egy olyan e-maü címet is, ahol a felhasználók lokalizációval kapcsolatos észrevételeit váija: ez a magyarul@microsoft.com . A kész­termékek megjelenése után viszont már rendszerint csak Service Pack szinten van lehetőség javításokra, amire volt is példa. Az Office XP- ben a készítők annak idején felcse­rélték az álló és a fekvő oldalbeállí­tás megnevezését az oldalbeállítá­soknál, amit azóta is gyakran fel­emlegetnek az elégedetlen felhasz­nálók. Játék is van már készen magyarul Bár a Windows Vista lemezem a szoftver minden változata rajta lesz a Home Basictől a mindentudó Ultimate-ig, a nyelvekből nem lesz választási lehetőség. Ha tehát az ember magyar Windowst vásárol majd, a dobozban lévő DVD-n csak a magyar nyelvű változat lesz rajta. Az Office is ugyanígy, egy nyelven kerül majd forgalomba, és a külön­böző nyelvekre való bővítést - ide­gen nyelvű helyesírás-ellenőrzőt, nyelvi eszköztárat - csak külön le­het majd megvásárolni, letölteni hozzá. A lokalizáció önmagában nem pörgeti fel az átállást A magyar és a szlovák Windows Vista és Office 2007 megjelenésé­nek pontos időpontját egyelőre nem árulja el a cég, így csak annyit lehet tudni, hogy a két szoftver kö­zel egyszerre, márciusban jelenik majd meg. Magyar kártya a Vistában? A lokalizációval foglalkozó szak­emberek munkája azonban ezzel sem ér majd véget: a honosított szoftverek kiadása után is jelentet­nek meg az egyes országoknak szánt speciális tartalmakat. Ilyen apró bonusz volt a Windows XP- hez kiadott három, Magyarország­gal foglalkozó asztali téma, ame­lyeket egy magyar fotográfus munkáiból állítottak össze magyar tájakról, valamint a állat- és nö­vényvilágról. Ilyen összeállítás sok más országban készült, és nemzet­közi siker volt a valutaváltóval, mértékegység-konverterrel ellá­tott Kalkulátor is. Emellett több or­szágban is adtak ki helyi játékokat, és a Microsoft magyar leányválla­latánál is felvetődött, mi lenne, ha elkészítenék valamelyik népszerű magyar kártyajáték windowsos változatát (a zsírozás merült fel példaként). Ez egyelőre megvaló­sulatlan álom - de ki tudja, talán egyszer a pasziánsz mellett ma­gyar kártyával is lehet majd játsza­ni a Windowsban. (o, 1) Meleg és párás környezetben nem működnek Digitális fényképezőket hív vissza a Sony FELDOLGOZÁS

Next

/
Oldalképek
Tartalom