Új Szó, 2006. november (59. évfolyam, 252-275. szám)

2006-11-04 / 254. szám, szombat

6 Fókuszban: pályakezdők az álláspiacon ÚJ SZÓ 2006. NOVEMBER 4. www.ujszo.com HASZNOS TIPPEK Mivel az álláskereső pályakezdők, akár csak középiskolát, akár egyetemet végzettek, megfelelő szakmai gyakorlattal aligha ren­delkeznek, ugyanakkor valamiféle gyakorlati jártasságról mégis­csak meg kell győzniük leendő munkaadójukat, az állás megpályá­zásához szükséges szakmai életrajzukban tegyenek említést:- Akár az idénymunkával (árufeltöltés, pénztárgép kezelése) szer­zett gyakorlati tudásukról is. A munkáltatónak ugyanis ez jelzésér­tékkel bír, a szakmai életrajzból így kiolvashatja, olyan jelent­kezővel van dolga, akinek már van némi - még ha nem is szakirá­nyú - gyakorlati jártassága, munkahelyi tapasztalata, aki már hoz­zászokhatott a munkavégzéssel járó határidők betartásához, ele­get tett feljebbvalói utasításnak.- Feltétlenül tüntessék fel, ha korábban önkéntes, jószolgálati tevé­kenységet folytattak, mivel az így szerzett tapasztalat is értékes le­het a munkavégzés szempontjából, a felkínált tevékenységi kör el­látásához. A jószolgálati tevékenység, civil vagy ifjúsági szerveze­tekben végzett önkéntes munka akkor is pozitívumként esik latba, ha az ott szerzett ismeretek nem szakirányúak.- Számoljunk be az egyetemi szférában, hallgatói szervezetekben folytatott munkánkról is. Ha az elnyerni kívánt állás betöltése megköveteli egy vagy több idegen nyelv magas, de akár csak közepes vagy alapszintű isme­retét, a jelentkező készüljön fel rá, a felvételi megbeszélésen a leendő munkáltató ezzel meg­bízott képviselője vizsgáztatni fogja idegen nyelvi ismerete­iből.- A siker érdekében feltétlenül elevenítse fel nyelvtudását.- Szükség esetén fogadjon nyel­vi korrepetitort! Ha erre nincs lehetősége, igyekezzen idegen nyelvű televíziókat nézni, vagy rádióadásokat hallgatni.- Ismételje át, ületve bővítse szakmai szókincsét! Böngésszen olyan sajtótermékeket, interne­tes portálokat, ahol találkozhat a szakterminológiával.- Ne hagyja figyelmen kívül, Ha egyjó csapatba akarunk be- hogy ahol az angolt kérik szá- kerülni, azért meg kell küzde- mon a jelentkezőtől, a némettel nünk (Képarchívum) nem sokra megy! (-cz-e, s) ELVÁRT KÉSZSÉGEK Adminisztratív munkaerő ♦ A számítógép felhasználói szintű ismerete (Word, Excel, Inter­net Explorer, Outlook) ♦ Jó kommunikációs készség ♦ Jó megjelenés, kellemes külső ♦ Legalább egy idegen nyelv minimum alapszintű ismerete ♦ Jó szervezőkészség ♦ Rugalmasság a munkavégzés terén Au-pair ♦ Középhaladó vagy haladó szintű idegennyelv-tudás ♦ Szívélyes viszony a gyerekekkel ♦ Jó szervezőkészség, megbízhatóság ♦ B típusú járművezetői igazolvány ♦ Önállóság ♦ Jó problémamegoldó képesség Animátor (A szakma művelői hotelekben, szabadidős rendezvényeken programokat szerveznek a vendégeknek): ♦ Jó idegennyelv-ismeret ______________ ♦ Zenei érzék, tánckészség ♦ Jó kommunikációs és szer­vezőkészség, képesség a szó­rakoztatásra, ♦ Utazási kedv ♦ Pontosság ♦ Megbízhatóság Raktáros, árufeltöltő, takarító ♦ Jó fizikai erőnlét ♦ Kitartás, pozitív hozzáállás a monoton munkához ♦ Precíz munkavégzés ♦ Éjszakai munkavégzés (-cz-e) Az adminisztratív munkaerőktől minimum felhasználói szintű számítógépes ismereteket vár­nak el (Képarchívum) HOL JUTHATUNK INFORMÁCIÓKHOZ?- Azok a nagyvállalatok, amelyek szívesen alkalmaznak pálya­kezdő fiatalokat, többnyire megjelennek a különböző állásbör­zéken.- A napi sajtó, a gazdasági jellegű heti- és havilapok folyamato­san közölnek gazdasági és pénzügyi mutatókat a nagyobb válla­latokról. Ezek ismeretében könnyebben következtethetsz a válla­latjelenlegi és jövőbeni helyzetére, (karrier.hu) Nem jelent könnyű feladatot az első munkahely megszerzése, az állásbörze sokat segíthet (Képarchívum) A megfelelő gyakorlat hiánya, tapasztalatlanság, általában laza munkafegyelem, kétes munkamorál Miért nehéz a pályakezdő élete? A megfelelő szakmai gya­korlat hiánya, tapasztalat­lanság, általában laza mun­kafegyelem, kétes munka­morál, állhatatlanság - a munkáltatók nagyon gyak­ran ezekkel az érvekkel uta­sítják el az állásra jelent­kező pályakezdőket. Egy ilyen közegben nem jelent könnyű feladatot az első munkahely megszerzése. ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Statisztikák igazolják, nincse­nek könnyű helyzetben az álláske­reső pályakezdők. Jelentősen rontja munkaerőpiaci pozícióju­kat, hogy híján vannak a szakmai tapasztalatoknak. Elhelyezkedési esélyeiket nagyban befolyásolja az is, hogy az ország mely szegleté­ben szeretnének munkát vállalni. Míg a nyugat-szlovákiai térségben immár hagyományosan jobbak az elhelyezkedési esélyek, az ország keleti felében jóval kevesebb a be­töltendő állás. Bárhol is próbálko­zik azonban a fiatal vagy akár az idősebb, középkorú álláskereső, általában jellemző, hogy csak so­kadik nekifutásra sikerül kenyér- keresethez jutnia, még megfelelő képesítés birtokában is. A tapasz­talatok szerint a pályakezdőknek sok-sok meghallgatáson, váloga­tón kell részt venniük, mire szert tehetnek egy valamirevaló állásra. Munka nélkül az élet kapujában A bejegyzett álláskereső pálya­kezdők aránya természetesen ré­giónként különbözik, általános­ságban azonban elmondható, a pályakezdők durván egyharmada munkanélküliként kezdi meg felnőtt életét. Egy részüknek rö­vid időn belül sikerül elhelyez­kedni, többségük legfeljebb csak küenc hónapig kényszerül mun­kanélküli segélyen élni. Bizonyos hányaduk azonban egy évnél is tovább marad bejegyzett állásta­lan. Az igazsághoz hozzátartozik, hogy részben önhibájából is sok a szakmai gyakorlattal még nem rendelkező fiatal munkanélküli. Erről tanúskodnak ugyanis az ál­láshirdetések, melyeknek jelentős része a pályakezdőket célozza meg. Felmerül hát a kérdés, hol lehet a hiba, vajon miért nem talál egymásra a munkáltató és a fia­tal, reménybeli munkavállaló. Tényleg te vagy a legjobb? Szakértők szerint ennek oka valószínűleg a neveltetésben rej­lik. Az iskolák a növendékeikben igyekeznek azt a meggyőződést ébreszteni, hogy máris kész szak­embereknek számítanak, akik az iskolapadból ki- és a munkába belépéskor rögtön teljes értékű munkaerők. Többnyire azzal a tanáccsal lát­ják el végzőseiket, hogy ne adják magukat olcsón, mivel úgyis meg­engedhetik maguknak, hogy válo­gassanak a jobbnál jobb munka­helyek közt. A fiataloknak érthető módon imponál egy ilyen mester­ségesen kialakított önkép. Végső soron tehát bizonyos mértékig a szerénytelenség és az elbizako­dottság is szerepet játszik az állás- keresés elhúzódásában, és hosszú távú sikertelenségében. Egykettőre egyről a kettőre? Karriertanácsadók szerint az első munkahely mielőbbi meg­szerzése érdekében a reménybe­li munkavállalónak bizonyos en­gedményeket ajánlatos tennie. Egész egyszerűen muszáj elkez­deni valahol, nem feltétlenül tragédia, ha nem a választott szakmájában sikerül elhelyez­kednie. Kezdetben tulajdonképpen bármi megteszi. A legfontosabb, hogy munkahelyi tapasztalatok­ra, gyakorlati jártasságra tegyen szert a pályakezdő. Az sem kell, hogy elriassza, ha egy-egy kínál­kozó állás nem vág a profiljába, vagyis kevésbé kelti fel ér­deklődését. Nem szabad elfelej­tenie ugyanis, hogy egyről a kettőre már könnyebb lesz jut­nia, mint nulláról egyre. Dolgozni kell, ennyi az egész Biztató lehet a pályakezdők szempontjából, hogy a számukra meghirdetett állások, munkakö­rök betöltéséhez általában nem feltétlenül szükséges felelősség- vállalás, vagy ha mégis, legfel­jebb csekély mértékben. Sok esetben pusztán a munkakedvet kéri számon a munkáltató a je­lentkezőktől. Egy ilyen elvárás­nak pedig eleget tehet bárki, akár szakmai tapasztalatok, gya­korlati ismeretek hiányában is. Az álláskereső pályakezdők hírhedt, túlzott magabiztosságá­ról a nagyvállalatok humán­erőforrás-fejlesztési osztályán is tudnak. Bár gyakorlatuk általá­ban nincs, többnyire magas be­osztásra és magas színvonalú munkafeltételekre számítanak, és a béralku során sem szívbajo­sak, állítják a személyügyiek, di­vatos kifejezéssel élve, a HR- esek. Vannak emellett munkáltatók, akiket a fiatal munkaerő feltéte­lezett állhatatlansága gátol meg abban, hogy pályakezdőket al­kalmazzanak. Más vállalatok at­tól tartanak, miután pályakezdő foglalkoztatottjuk „kitanulta a szakmát”, elegendő szakmai ta­pasztalatot szerzett, kilép, an­nak reményében, hogy immár gyakorlat és megfelelő jártasság birtokában a korábbinál jobban jövedelmező állásra tehet szert. Akár kint is bejöhet Sokak esetében a külföldi munkavállalás jelenti a megol­dást. Munkaerő-közvetítők sze­rint különösen a csak középisko­lát végzetteknek ajánlott pár év külföldi tartózkodás, kitartásra és fegyelemre nevelhet ugyanis. Mivel a hazai állások betöltésé­hez is nagyon gyakran szükséges egy vagy akár több idegen nyelv magas szintű ismerete, nagy szol­gálatot tehet a fiatalkori külföldi munkavállalás. Az idegen nyelvi közeg ugyanis nagyban hozzájá­rul az adott nyelv minél tökélete­sebb elsajátításához. Emellett természetesen akár szakmai ta­pasztalat is szerezhető külföldön. Ráadásul a személyiség alakulá­sára is pozitív hatással bír, ha az embernek egyedül, csakis önma­gára hagyatkozva kell helytállnia egy alapvetően idegen kultúrájú nyelvi közegben, (r. v., s) A pályakezdők hangsúlyozhatják megszerzett tudásuk frissességét, nyitottságukat, nyelvtudásukat Ne becsüljük alá az önéletrajzírás fontosságát ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ A pályakezdők nagyon gyakran alábecsülik az önéletrajzírás fon­tosságát, és úgy vélik, mivel úgy­sem tudnak elegendő munkata­pasztalatról beszámolni, önélet­rajzuk nem lehet eléggé figyelem­felkeltő. Van azonban megoldás, ha szakmai gyakorlattal nem di­csekedhetnek is, hangsúlyozhat­ják számos egyéb mellett a meg­szerzett tudásuk frissességét, nyi­tottságukat az új dolgokra, nyelv­tudásukat, számítógépes ismere­teiket, fiatalsággal járó terhel­hetőségüket, dinamizmusukat és függetlenségüket. A lényeg, hogy megpróbálják magukat vonzóvá termi a pályázás során. Az álláshirdetők általában szá­mítógépen, mégpedig másfeles, vagy kettes sortávolsággal, tizen­kettes betűmérettel írt, természe­tesen jól megszerkesztett szakmai önéletrajzokat várnak a pályázók­tól. A kézzel írt önéletrajz a le­endő munkáltatókban visszatet­szést kelthet. Kézzel csak akkor ír­junk életrajzot, ha az álláshirde­tésben kifejezetten erre kérnek. Mivel a helyesírás nagyon fon­tos, érdemes többször is átolvas­ni, mielőtt elküldenénk. Szakem­berek felhívják a figyelmet: az ön­életrajz írásánál a szóhasználat is mérvadó, nem mindegy müyen kifejezések, jelzők kerülnek a be­mutatkozásunkba. Önéletrajzi szótárunkból töröljük a hiányzik, nem, kevés, alacsony, nincs stb. szavakat. Kerüljük a passzív szer­kezeteket, az igéket cseréljük ki növekedést, mozgást jelentőkre. Pályakezdőknél különösen nagy szerepe van a célkitűzések alapos, precíz megfogalmazásá­nak, illetve egy egyedi, adott eset­ben valamivel személyesebb hangvételű kísérőlevélnek. A cél­kitűzéseket alaposan át kell gon­dolni. Ajánlatos ugyanis minél több kaput nyitva hagyni. A frissdiplomások így tehát fel­tétlenül tüntessék fel, hogy első lépcsőben és mindenekelőtt munkatapasztalatot akarnak szerezni, és nem feltétlenül azon a szűk szakterületen, melyre dip­lomájuk feljogosítaná, szaktudá­suk alkalmassá tenné őket. Könnyen előfordulhat ugyanis, hogy a jelentkezés időpontjában más munkakört tudnak ajánlani számukra, ahonnan a későbbiek­ben, akár pár éven belül tovább tudnak lépni az áhított munka­körbe. (-cz-e, jb)

Next

/
Oldalképek
Tartalom