Új Szó, 2006. november (59. évfolyam, 252-275. szám)

2006-11-27 / 272. szám, hétfő

6 Kultúra ÚJ SZÓ 2006. NOVEMBER 27. www.ujszo.com RÖVIDEN Rendezői díjat kapott a Dealer A Legjobb rendezés díját kapta Dealer című filmjéért Fliegauf Be­nedek a grúziai Batumiban első alkalommal rendezett nemzetközi filmfesztiválon. A grúziai seregszemlén 23 ország vett részt. A ver­senyprogramba 15 film kapott meghívást. A Dealer Fliegauf Bene­dek második játékfilmje a 2004-es budapesti Filmszemle rendezői és forgatókönyvírói díját elnyerve mutatkozott be a nemzetközi kö­zönségnek a berlini filmfesztivál Fórum programjában, ahol a Ber­liner Zeitung olvasói díjával tüntették ki. (MTI) Újabb Márai-regény franciául Párizs. Márai Sándor Az igazi - Judit... és az utóhang című művét remekműnek nevezte kétoldalas kritikájában a Le Point című francia folyóirat legfrissebb számában. Kassai György és Zénó Bianu fordítá­sában Métamorphoses d’un mariage (Egy házasság átváltozásai) címmel a közelmúltban jelentette meg franciául az Albin Michel Ki­adó Márai két szorosan összekapcsolódó regényét. A monológokból felépülő mű a párizsi hetilap szerint tökéletes tragikus gépezet. A pol­gári házasság háromszögtörténete Az igaziban a feleség, majd a félj vallomásából bontakozik ki. A Judit... és az utóhang pedig a cseléd­lányból nagyvilági asszonnyá lett szerető története. (MTI) TV-AJÁNLÓ m2: Nagy könyvek Ez nem a Nagy Könyv, hiszen nem játszik és nem szavaz a néző, egyszerűen csak kiveszi a filmko­sárból a felkínált műveket. Ami­kor otthon félrevonulunk és ol­vassuk az iskolai kötelező műve­ket vagy a polcról csak úgy le­emelt szépirodalmat, már akkor peregnek előttünk a képek, ame­lyet az író tollán keresztül mi te­remtünk. Hiszen minden írásban ott virágzik a nagybetűs mozi, le­gyen az klasszikus vagy modern történet. A sorozat következő alkotása a Volpone (ma 22.10-kor) örök fi­gurát teremtett ravasz antihő- sével, aki nagyon is mai karakter: a korrupció és a kapzsiság jelké­pévé vált - színészi bravúrt juttat­va Gérard Depardieu-nek. Volpone (Francia-portugál té­véfilm) Volpone jól megtréfálja gazdag ismerőseit, akiket - noha maga sem jobb náluk - mélységesen utál. Léhűtő ravasz szolgája útján nagybeteg hírét költi magának, hogy aztán a végrendelet-készítés revolverével értékes ajándékokat zsarolhasson tőlük. A számítás pompásan beválik. Kiderül, hogy az emberek pénzért mindenre kaphatók, apa kitagadja a fiát, férj eladja a feleségét érte. A szi­muláns Volpone betegágya előtt lehull róluk minden álarc... Ben Jonson komédiája alapján írta: Eric-Emmanuel Schmitt Rendezte: Frédéric Auburtin Dokumentumfilm készül a Polanski-ügyről A lány megbocsátott MTl-JELENTES Az ötlet 2002-ben született, amikor Roman Polanskit Oscarra jelölték A zongorista című filmjé­ért. Egész Amerika kíváncsi volt, hogy a rendező kockáztatja-e a le­tartóztatást, amikor átveszi a díjat abban az országban, amelyből 24 évvel korábban elmenekült az íté­let elől, amelyet egy 13 éves lány állítólagos megerőszakolása miatt róttak ki rá. A lány, Samantha Geiger, aki ma már 40 éves és három gyermek anyja, az amerikai televízióban je­lentette ki, hogy megbocsátott a rendezőnek, és azt a napot, amikor Polanski Franciaországba kénysze­rült menekülni, a legszomorúbb napnak tekinti az amerikai bírósá­gok történetében. Ez a kijelentés indította Marina Zenovich rendezőnőt arra, hogy dokumentumfilmet készítsen az esetről. A rendezőnő rengeteg ar­chív anyagot tanulmányozott át, több száz tanút hallgatott meg, köztük ügyvédeket és a per állam­ügyészét is. A filmről várhatóan sok vita lesz, mivel Zenovich azt bi­zonygatja benne, hogy Polanski ál­dozata volt egy részrehajló, tisztes­ségtelen bírónak. Az 1993-ban meghalt Laurence J. Rittenband bí­ró és rögeszméje a film igazi témá­ja. Rittenband gyógyíthatatlan ön­imádó volt, aki számára a médiá­ban való szereplés volt minden. Ő ítélkezett Elvis Presley válási ügyé­ben, Cary Grant apasági ügyében, és a Polanski-ügyet is hollywoodi cirkusszá akarta tenni. Ennek érde­kében egy sor törvénytelenséget követett el. Megsértette a szakmai etikát, amikor fecsegett az ügyről a sajtónak. Vádolja őt az államügyész is, mondván, semmibe vette a felek által egyeztetett és aláírt ítéletet, Roman Polanski (TASR/AP-felvétel) amely Polanskit nem több mint 90 napi pszichiátriai megfigyelésre ítélte a kaliforniai Chino börtön­ben. Amikor a rendező testi épségé­ért aggódó börtönigazgató 42 nap elteltével kiengedte, a vád és a vé­dők biztosak voltak abban, hogy az ügy lezárult. A feldühödött Ritten­band azonban közölte az ügyvé­dekkel, hogy 48 napra visszaküldi Polanskit a börtönbe, utána pedig kiutasítja az országból. Az államügyész szerint a bíró nem vett tudomást a két chinói pszichiáter jelentéséről, amely sze­rint Polanski szexuális agressziója izolált incidens volt, és a rendező nem jelent veszélyt a társadalom­ra. A bírót még a lány családja sem támogatta, de őt csak a „cirkusz” érdekelte. Ugyanakkor a színfalak mögött elég szabados életet élt, há­rom menyasszonya is volt egyszer­re és 54 évesen egy 19 éves lánnyal volt szexuális kapcsolata. A felkértek közül egyedül Polanski nem akart szerepelni a filmben, amely jövőre, az ügy 30. évfordulóján jelenik meg. Vers- és prózamondó, valamint esszéíró verseny a költő, pedagógus Kulcsár Tibor emlékére Többet akart adni a diákoknak Prekop Éva Buzitárói N. Tóth Anikó A szentek ideje című novelláját mondta (Somogyi Tibor felvétele) Bevallom, Kulcsár Tiborral szemben elfogult vagyok. Akkor fejezte be osztályfő­nöki pályafutását, amikor a mi osztályunk érettségizett. Az utolsó évben kiosztotta a tételeket magyar nyelvtan­ból, amit győztünk, megta­nultunk, amit nem, az ké­sőbbre maradt - de csak azoknak, akik magyar szak­ra jelentkeztünk. GRENDEL ÁGOTA Irodalomból viszont alaposan fölkészültünk. Ha álmomból ver­nének föl, akkor is el tudnék mon­dani egy csomó Ady-verset például, azt hiszem, az egyik nagy kedvence ő lehetett. Ady-műsort is összeállí­tott, és harmadikban, miután átvet­tük az anyagot, behozta a magnó­ját, egy-egy részletből kellett fölis­mernünk a költeményeket. A mai napig sajnálom, hogy érettségin Móriczot húztam, nem Adyt. Vi­szont az érettségi írásbelin könnye­dén vettem az akadályt, mert Rad­nóti antifasiszta költészete volt az egyik téma, és Kulcsár tanár úr Radnóti-összeáUítást is készített, .ezzel is járta az országot a pozsonyi Duna utcai középiskola Forrás Iro­dalmi Színpada. Tehát nem kizáró­lag magyar órán foglalkozott a diá­kokkal. Valószínűleg az iskola volt az élete, akik a lánykórusban éne­keltek, kórusvezetői képességeit is megismerték, a Forrásban pedig színdarabokat is rendezett, bevon­va a reál érdeklődésű diákokat is, akikből később mérnök, közgaz­dász, orvos lett, de elindított a pá­lyáján néhány színészt is. Nála ne­velkedett például Holocsy István, Boráros Imre. És sokan emlékez­nek rá mint táborvezetőre, akivel a fél országot bejárta a fél iskola, és nem az volt a lényeg, hogy akár­hány csillagos szállodában pihenje­nek, hanem hogy minél többet lás­sanak, tapasztaljanak, s egy kicsit megtanuljanak túlélni. Később mégis pályát módosított, a Comenius Egyetem adjunktusa is volt, meg az Ifjú Szivek igazgatója. Mellesleg költő, három versesköte­tet hagyva az utókorra. Ismertük erről az oldaláról is, akkortájt még a hetilapokban is közöltek verse­ket. Minden érettségi találkozóra eljött, még betegen is, hozta a füze­teit, följegyezte, ki hol tanul, ké­sőbb, hogy melyikünk milyen állást tölt be. A negyedszázadost már nem érte meg. November közepén rá, a tanárra, a költőre, a kollégára emlékeztünk a pozsonyi Casinóban az első Kul­csár Tibor vers- és prózamondó versenyen. Dávid Béla, az iskola igazgatója megnyitó beszédében elsősorban tanártársára emléke­zett, akivel húsz évig dolgozott együtt, kiemelte pedagógusszere­pét, de azt is hangsúlyozta, hogy Kulcsár azok közé a tanárok közé tartozott, akik meghatározták az iskola szellemiségét, nem elégedett meg a puszta tanári munkával, töb­bet, jobbat akart adni a diákoknak. Gyüre Lajos a költő munkásságát értékelte előadásában. Az egykori tanítványok - a Mik­lósi Péter vezette kerekasztal-be- szélgetésen - a szigorú, de igazsá­gos, nagy tudású pedagógusra em­lékeztek, akik közül sokan megtisz­teltetésnek érezték, hogy a ma­gyarórákat költő tartotta, aki egy­részt bevezette őket az irodalom csodálatos világába, másrészt erő­sítette bennük a magyarságtuda­tot, a hovatartozás érzését, a gyö­kerek fontos szerepét az ember éle­tében. No meg a versmondót is, aki az órákon nem darálta le a költe­ményeket, hanem mélyen átérez­ve, értve adta elő, hogy ezzel is él­ménytöbbletet adjon. Az iskola, valamint a kassai, féli, komáromi alapiskola, illetve gim­názium diákjai pedig elsősorban Kulcsár-versekkel tisztelegtek a költő emléke előtt. Tizenkét vers­mondó lány és fiú közül tízen Kul­csár-verset mondtak, mind az első, mind a második kategória győztese Kulcsár-verssel nyert. A prózamon­dók zöme pedig Duba Gyula prózá­jából választott, két kivétellel, Prekop Éva N. Tóth Anikó novellá­jával vitte el a pálmát. Egyedül a II. Országos Esszéíró Pályázat témái nem kötődtek Kul­csár Tibor emlékéhez. Az első kate­gória pályázói arról írtak, mit tehet az iskola a község kulturális életé­ért, a második kategóriában a ma­gyarországi 56-os és a csehszlová­kiai 68-as eseményekről írhattak. Vajda Barnabás értékelte ki a mun­kákat, kiemelve néhány használha­tó gondolatot a fiatalabb korosz­tály írásaiból, jelezve, hogy jót ten­ne az iskolának is és a község kultu­rális életének is, ha néha a felnőt­tek felfigyelnének a gyerekek ötle­teire, javaslataira, akiknek - a fá­mával ellentétben - igenis fontos a kultúra. A második kategóriában részt vevők a magyarországi 56-os ese­ményekkel foglalkoztak, megszó­laltatva olyan szlovákiai embere­ket, akiket annak idején nem hagy­tak hidegen a magyarországi ese­mények. Kulcsár Tibor két év múlva is csak hetvenéves lenne. Tanárként, emberként felejthetetlen a szemé­lyisége, a tanítványok iránt érzett felelősségtudata. Ezt azok tudják igazán, akiket tanított, akiknek a kollégája volt. Győztesek 1. kategória - vers 1. Brezovszky Andrea, Pozsony 2. Kocsis Barbara - Pered 3. Kanyicska Enikő - Kürt I. kategória - próza 1. Varga Enikő - Komárom 2. Szemet Luca - Pozsony 3. Zorkovszky Anna - Kassa 11. kategória - vers 1. Bugár Anna - Pozsony 2. Melecsky Katalin - Pozsony 3. Básti Andrea - Rimaszombat 11. kategória - próza 1. Prekop Éva - Buzita 2. Puha Dávid - Pozsony Esszéíró pályázat I. kategória 1. Subovics Mónika 2. Molnár Tibor és Lelkes Viktória II. kategória 1. Hizsnyai András 2. Valkovszky Mónika 3. HushegyiÁdám OTTHONUNK A NYELV „Az összeg beadása után ellenőrzés folyamodik le” (1) SZABÓM1HÁLY GIZELLA Örvendetes, hogy az utóbbi idő­ben egyes bankok felfedezték a szlovákiai magyar ügyfeleket is, és internetes oldalaikon magyar nyel­vű információkat is közölnek, így például a Csehszlovák Kereskedel­mi Bank (Ceskoslovenská ob- chodná banka) 24 órás internetes home-banking szolgáltatásához magyar nyelvű kezelési útmutató is tartozik. A szövegből kitűnik, hogy a fordító vagy fordítók meg­nézték a magyarországi bankok hasonló típusú szövegeit, és igye­keztek alkalmazkodni azok szak­szóhasználatához, illetve egyes szerkezeteket mintaként használ­tak. Nagy számban tartalmaz azonban a fordítás a címben is idé­zetthez hasonló komikus megoldá­sokat, illetve látható, hogy bizo­nyos szerkezetek magyarra fordí­tásával bizony nehezen birkózott meg a fordító (a fordítók). E szerkezetek közé tartoznak az indoeurópai, ezen belül a szláv (te­hát cseh és szlovák) nyelvű szöve­gekre jellemző passzív szerkeze­tek. Igen egyszerűen ezeket olyan szerkezetként jellemezhetnénk, amelyekben a cselekvő alanyt nem tudjuk vagy nem akarjuk megne­vezni, ezért a mondat alanyává a tárgyat emeljük, illetve a mondat­ban egyáltalán nincs alany. A ma­gyarban ennek tipikus (de már el­avult) megjelenési formája az ún. szenvedő igelakkal létrehozott mondat, ilyen például az állandó­sult kifejezésként megmaradt köz­hírré tétetik. Más grammatikai megoldásokkal is megoldható azonban az alany eltávolítása a mondatból, ilyenek a visszaható képzős igék, pl. az ügy elintéző­dött, a terv lassan készül, valamint a -va/-ve képzős határozói ige­nevet tartalmazó kifejezések, pl. a probléma ezáltal meglett oldva. Az említett használati útmuta­tót olvasva feltűnik, milyen gyako­riak az említett formák (azaz a visszaható igék és a -va/-ve képzős igenevek) a magyar fordításban. A szövegben ilyen mondatok olvas­hatók: Kattintva a „Elküldeni” gombra lezajlik az autorizálás, a megbízás bankban való feldolgo­zásra küldődik el; Ön adatai alap­ján az elektronikus aláírás titkos­írási chipkártyán általánosítódik; Ebben a pillanatban az átutalás aláíródik valamint banki feldolgo­záshoz lesz elküldve; E funkció azon fizetéseket ábrázolja, melyek eddig az ideig nem voltak megva­lósítva; Hibás adat beírására hiba- bejelentéssel van figyelmeztetve; E gombra való kattintás után fi­gyelmeztetés ábrázolódik az üze­net tanúsítvánnyal történő aláírá­sáról; A pénznem az árfolyam- jegyzék szerint ellenőrződik; E- mail cím és mobiltelefonszám lesz felajánlva; Az átutalási jogcím számlap szerint van ellenőrizve; stb. A fordításnak a szlovák erede­tivel való összevetése alapján nyil­vánvaló, hogy a fordítófk) a szlo­vákban a sa morfémás visszaható alakokat (pl. zobrazí sá) rendsze­rint visszaható alakokkal, a múlt idejű participiumot tartalmazó ki­fejezéseket (pl. bol kontrolovany) pedig -va/-ve képzős igeneves szerkezettel fordította(ák). Ha ebből a szempontból hason­ló típusú magyarországi szövege­ket megvizsgálunk, megállapít­hatjuk, hogy ezekben is előfordul­nak ilyen típusú megoldások, jó­val ritkábbak azonban, mint a szó­ban forgó fordításban. Ez a tény elsősorban is abból adódik, hogy az ilyen útmutatók egy bizonyos program, rendszer működését ír­ják le, ezért a magyarországi szö­vegekben az idézettekhez hasonló passzív szerkezetek helyett az alanyként álló program, rendszer szavak fordulnak elő, pl. A rend­szer hibaüzenetet küld. A tárolás gomb megnyomására a program ellenőrzi, hogy az űrlap-mezők­ben nincs-e hiba. (Folytatjuk.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom