Új Szó, 2006. november (59. évfolyam, 252-275. szám)

2006-11-25 / 271. szám, szombat

www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2006. NOVEMBER 25. Közélet 3 A szlovák-magyar kapcsolatokról, a két nemzet közötti megbékélés szükségességéről vall Szarka László és Stefan Sutaj, a Magyar-Szlovák Történész Bizottság tagja Párbeszéddel a történelmi sérelmek feldolgozásáért A szlovák-magyar kapcsolatokban megbékélésre és jelképes politikai deklarációra egyaránt szükség van. Ivan Gasparovic szlovák és Sólyom László magyar köztársasági elnök a szlovák-magyar feszültséget ol­dandó, egy hete egyetemi vitafórumokat szervezett. (TASR-felvétel) Ivan Gasparovic szlovák és Sólyom László magyar ál­lamfő még Prágában meg­állapodott, megpróbálnak példát mutatni, hogyan kell a konfliktusokat kezelni. Egy héttel ezelőtti próbál­kozásukról, a szlovák-ma­gyar kapcsolatokról, a meg­békélés szükségességéről Szarka Lászlóval, a Ma­gyar-Szlovák Történész Bi­zottság magyar, valamint Stefan Sutajjal, a testület szlovákiai tagozata elnöké­vel beszélgettünk. B. SZENTGÁL1 ANIKÓ A két köztársasági elnök a szlovák-magyar feszültséget ol­dandó, egyetemi vitafórumokat szervezett. Sikerült példát mu­tatniuk? Szarka László: Az elnöki talál­kozók egyszerre három szinten je­lentettek fontos kezdeményezést. Bizonyították: a meglévő szemléle­ti és politikai viták ellenére a két or­szág és nemzet jószomszédi viszo­nyának fenntartása, megerősítése érdekében lehet és kell kapcsolato­kat építeni, álláspontokat ütközte- ni a legmagasabb szinten is. Ezzel szimbolikusan és valóságosan is a közös érdekeket a véleménykü­lönbségek fölé helyezték. A köztár­sasági elnökök alapvető szerepe a kezdeményezés, a pozitív minták felmutatása. A meglévő konfliktu­sok kezeléséhez nagy szükség van ezekre a jórészt gesztusértékű megnyilvánulásokra is, mert teret nyithatnak a jóval gyakorlatiasabb kormányzati együttműködéshez. Stefan Sutaj: A közös vitafóru­mok kétségkívül előrelépést jelen­tenek - annál is inkább, mert a leg­utóbbi miniszterelnöki találkozót a magyar kormányfő azzal a kijelen­téssel zárta le, hogy nincs miről be­szélnie szlovák partnerével. Noha a magyarországi belpolitikai helyze­tet és az európai szocialistákkal a szlovák kormánykoalíció jellegéről folytatott tárgyalásokat figyelembe véve értem a magatartását, úgy vé­lem, nem lehet megszakítani a pár­beszédet a kölcsönös kapcsolatok­ról. Az elnöki találkozók a tárgyalá­sok újraélesztését jelentik. Példa- mutatásukat pozitívan kell értékel­ni - függetlenül attól, hogy valóra váltották-e a hozzájuk fűzött remé­nyeket. Hogyan értékelik a beszterce­bányai és a piliscsabai előadást? Szarka: Alapvetően a két ország eltérő hangsúlyait tükrözték a kap­csolatok megítélésében. Sólyom László a közös történelem értékeit, az Európai Unión belül kínálkozó lehetőségeket emelte ki, hangsú­lyozta a kisebbségi kérdés rendezé­sének, valamint a regionális és ha­tár menti fejlesztéseknek a szüksé­gességét. Ivan Gasparovic az 1995- ben aláírt alapszerződésben rögzí­tett megállapodásokból indult ki, a büaterális intézményrendszer mű­ködtetését, a gazdasági kapcsola­tok elmélyítését jelölte meg legfon­tosabb teendőként. Voltak biztató jelek arra, hogy a két fél őszintén érdeklődik a másik fél véleménye, érvei és javaslatai iránt. Például az 1918 előtti közös történelem meg­ítélésében támogatják a történelmi és a kulturális örökség vállalását, népszerűsítését. Sutaj: Sajnos, Szarka kollégám­tól eltérően nem állt módomban részt venni az előadásokon. Az államfők szerint nincs szük­ség szlovák-magyar megbéké­lésre, hanem inkább megértésre és a jövőbeli együttműködésre. A közelmúltban a politikusok in­tenzíven beszéltek a szlovák-ma­gyar megbékélést jelképező poli­tikai deklaráció szükségességé­ről, ám a gondolat az utóbbi idő­ben a háttérbe szorult. Miért? Szarka: Azt kívánták hangsú­lyozni, hogy az elmúlt hónapok kí­nos konfliktusai ellenére az állam­közi kapcsolatokban inkább előre kell tekinteni. A történelmi sérel­mek feldolgozásában sokkal in­kább a gyakorlati megoldásokat kell keresni, semmint üres szóla­mokba menekülni. A két ország, nemzet és kisebbség kapcsolat- rendszerében sok az előítélet, a le­záratlan kérdés, a félreértés. Emel­lett a gondok állandó forrása a köl­csönös bizalom hiánya. Mindez ne­hezíti a szomszédságpolitikában rejlő lehetőségek kiaknázását, a ha­tár menti régió közös fejlesztési ter­veinek összehangolását vagy ép­pen az alapszerződésben rögzített kisebbségvédelmi intézményrend­szer alkalmazását. A konfliktuske­zelés, megbékélés, együttműködés hármas feladatát lehet a kölcsönös megértés kívánalmával pótolni, de ennek a fenti feladatok elvégzésére kell összpontosítania. Sutaj: A szlovák-magyar kapcso­latokban megbékélésre, azaz egy jó adag empátiára és jelképes politikai deklarációra egyaránt szükség van. Kutatásaink során bebizonyoso­dott: a lakosok teljesen eltérően ér­tékelik a közös történelmet. A poli­tikai deklaráció nem oldja meg a problémákat, de a helyesen megfo­galmazott kölcsönös bocsánatké­rés, a sérelmek megbocsátása és a jószomszédi kapcsolatok vázolása a közös Európában nem ártana. A történelmi viták és a sérel­mek tisztázása elősegítheti a konfliktusok kezelését? Ebben mi a szerepük a történészeknek, a politikusoknak? Szarka: Eddig a politikusok - a legtöbbször az általuk kiváltott kí­nos helyzetekben - a történelmi vi­tákat szerették ráhagyni a történé­szekre. Mostanság mintha rájöttek volna, inkább a munka elvégzésé­vel kell megbízni a szakembereket. A múltbeli konfliktusok okainak feltárásához ugyanis ők tudnak igazán hatékony segítséget nyújta­ni, különben az előítéletes történeti vitáink folyamatosan politikai szí­nezetet kapnak. Ez pedig azt a lát­szatot keltheti: nem is a mostani véleménykülönbségek, hanem a történeti kérdések miatt nem jut egymással a két ország ötről a hat­ra. Olyan feladatmegosztásra van szükség, amelynek keretében a po­litikusok nem arra törekednek, hogy udvari történészekkel és könnyű tollú publicistákkal saját politikai céljaik szerint négyévente újraírassák a történelmet, hanem a vitás történeti jelenségek, szemé­lyiségek, események közös elemzé­sének elvégzésére s azok alapján készülő közös ajánlások kidolgozá­sára kérik a történészeket. Sutaj: Az elődeink által okozott sérelmek a mai napig élnek a lako­sok történelmi emlékezetében, s ál­talában a saját nemzetükkel szem­beni sérelmekként tartják számon. Ebben a szakaszban talán nem is elsősorban arról van szó, hogyan kell felszámolni a következménye­ket, mert sok esetben ez lehetetlen, hanem inkább nyíltan kell beszélni a sérelmekről és a történelemről. Ez elsősorban a történészek felada­ta, nem pedig a politikusoké, akik laikus látásmódjukkal még jobban erősítik a mítoszokat és a félreértel­mezéseket. Ez vonatkozik az asszi­miláció különböző formáitól, az identitásváltozástól, határmódosí- tósától kezdve egészen a szlovák és a magyar nemzetiségűek önkéntes vagy erőszakos lakosságvándorlá­sára. Az ilyen viták lefolytatására kitűnő talaj a független szakmai fó­rumként működő Magyar-Szlovák Történész Bizottság vagy a külön­böző tudományos rendezvények. Sok mindenre eltérő válaszaink vannak, de civüizált, konfliktus- mentes módon képesek vagyunk róluk beszélni. A politikusok dolga megteremteni a feltételeket - er­kölcsi vagy anyagi támogatást, tör­vényeket -, hogy a viták eredmé­nyei a polgárokhoz - főleg a fiata­lokhoz - is eljuthassanak. Ezenkí­vül fogékonyak lehetnének a szak­emberek által közzétett eredmé­nyek iránt, valamint a fontos politi­kai döntések meghozatala előtt fi­gyelembe vehetnék a független tör­ténészek véleményét. A közös történelem inkább megoszt, mint összeköt - vajon miért? A legmélyebb konfliktu­sok miért történelmi jellegűek? Szarka: A 19-20. században a történetírás nemzeti tudománnyá vált. A nemzeti megközelítések Eu­rópa történelmében óhatatlanul a 19-20. századi nemzeti konfliktu­sok felől közelítve gyúrták át az egész középkor és az egész újkor históriáját. A nemzet dicső múltjá­nak legfontosabb részét a győztes és vesztes csaták, az elűzések és menekülések, a területhódítások és -veszteségek jelentették. Sutaj: A közös történelem főleg 1918 után hirtelen „kettévált.” Szlovákiában több nemzedék olyan szellemben nevelkedett, mintha a szlovákok nem alakítot­ták volna Nagy-Magyarország tör­ténelmét, mintha az uralkodók és az országos képviselet kizárólag magyarok lettek volna. A közös múlt nemzetek feletti, európai kon­textusát a nacionalista szemlélet váltotta fel. Az etnikai kizárólagos­ságot előtérbe helyező értelmezés és a politikai körök nemzeti ambíci­óinak a kiemelése mellett a törté­nelem összekötő jellege nem domi­nálhat. Ráadásul a 19-20. század­ban, melyek a leginkább vésődtek a két nemzet történelmi emlékezeté­be, mindkét oldalon rengeteg jog- tiprás történt, ami rányomta a bé­lyegét a kölcsönös kapcsolatokra. A szlovák és a magyar nemzet miben különbözik egymástól, illetve mi a közös bennük? A szlovákiai magyar kisebbség identitása mennyire tér el a ma­gyarországi szlovákokétól? Szarka: Az 1918 előtti Magyar Királyságban, illetve a Habsburg- monarchián belül elfoglalt külön­böző hatalmi, földrajzi, etnikai, kulturális pozíciók, a nemzeti fejlő­désben kimutatható különbségek alapvetően más történeti-kulturális rétegeket mozgósítottak. Más poli­tikai, társadalmi, megélhetési, kö­zösségépítési minták és magatartá­sok váltak uralkodókká az egyes nemzeti társadalmakon belül. 1867 és 1918 között másfél-kétmil­lió magyar állampolgár a kivándor­lás mellett döntött, ugyanezen fél­évszázad alatt közel ugyanennyien az asszimilációt, az elmagyaroso- dást választották. A két nemzet nyelvi, politikai törekvései a 18. század végétől a 20. század köze­péig több alkalommal is nyílt konf­liktusokban ütköztek egymással. Sutaj: Mindkét nemzet egységes kulturális-politikai környezetben fejlődött, ebből kifolyólag közös kulturális sémák alakultak ki, me­lyek a szokásokban, az életmód­ban, a közös történelemben is tük­röződnek. A legjelentősebb kü­lönbség a nyelv, de ez az akadály könnyen leküzdhető. A szlovák és a magyar kisebbség különbözősége összetett kulturális-történelmi probléma. Eltérő módon jöttek lét­re. A szlovákok a törökök visszavo­nulása után mentek az Alföldre s- akkor, amikor a szlovák nyelvet még nem kodifikálták. A magyar kisebbség a monarchia szétesése és az utódállamok létrejötte után ala­kult ki - amikor a magyar nemzet már éveken keresztül domináns szerepet töltött be Nagy-Magyaror- szágon. A két közösség jelenlegi ál­lapota eltérő. A szlovák kisebbséget Magyarországon újra kell éleszte­ni. A szlovákiai magyarok erős etni­kai identitású közösséget képez­nek, tagjai összefüggő területen él­nek az anyaország közelében, melyhez intenzív szellemi-kulturá­lis kapcsok kötik. Sólyom szerint a 19. század multietnikus Ausztria-Magya- rországában a nemzetállam kon­cepciója igazságtalan volt. Mi er­ről a véleményük? Szarka: Minden nemzetállami kizárólagosság hátrányosan érinti az adott országok területén élő ki­sebbségeket. A Habsburg-monar­chia egésze nem tudott megfelelni annak a történeti küldetésnek, hogy a területén élő valamennyi nemzet politikai egyenjogúsításá­nak feladatát elvégezze. Ezzel olyan folyamatot indított el, amely a vüágháborús vereség nyomán a korábban nem domináns vagy ép­pen elnyomott helyzetben lévő nemzeteket a Birodalomból való kiválásra, saját nemzetállamaik megteremtésére ösztönözte. Mi, magyarok nem szívesen szoktuk felidézni az 1918 novembere és 1919 januárja közötti keserves hó­napokat, amikor a soknemzetiségű magyar állam felbomlását nem­csak a szükséges katonai erők hiá­nya, hanem a nem magyar nemze­tek szembefordulása miatt sem le­hetett megakadályozni. Sutaj: A 19. század második fe­lében és a 20. században a fejlődés fő iránya a nemzetállamok létreho­zása volt. A multietnikus Osztrák- Magyar Monarchia belpolitikai és nemzetközi válságba került, nem volt képes a lakosság megelégedé­sére megoldani a kor problémáit. Az integrációs és dezintegrációs tö­rekvések viszont természetes vele­járói a politikai mozgásoknak. Pozsony Besztercebánya Kassa 07.15 Pozsony 07.08 Besztercebánya 06.59 Kassa Pozsony: 310 apad Komárom: 215 árad Párkány: 140 árad Szombat 8712' Vasárnap 9713° A térképen a legmagasabb nappali hőmérsékleteket tüntettük fel. VÁROSOK MA HOLNAP HOLNAPUTÁN Pozsony felhős ég 5“ 12° ködös idő 6° 11° ködös idő 7° 11° Nyitra lobbára felhős ég 7” 12° ködös idő 5° 10° felhőség 5° 12° Dunaszerdahely felhős ég 6° 12° ködös idő 6° 11° felhőség 6° 12° Komárom felhős ég 6° 10° felhős ég 5° 11° felhős ég 6° 12° Ipolyság felhős ég 5° 10° ködös idő 5° 9° ködös idő 6° 10° Rimaszombat felhős ég 4° 9° ködös idő 4* 9° borongás idő 4° 10° Kassa felhős ég 5’ 10° felhős ég 4° 10° ködös Idő 5° 10° Klrályhelmec felhős ég 5° 8° felhős ég 3° 10° borongás idő 4° 10° Besztercebánya jobbára felhős ég 5° 9° felhős ég 3° 11° ködös idő 4° 9° Poprád kevés felhő 3“ 9° többnyire derült Idő 5° 11° jobbára felhős ég 4° 10° IDŐJÁRÁS A HEGYEKBEN A víz és a levegő' hőmérséklete egyes üdülőhelyeken Jobbára borongós marad az idő. elvétve a köd is problémákat okozhat. A felhőzet csak pár órára szakadozhat tel. Szél: változó, 5-10 km/h Kedd Felhős, borult időre számíthatunk, a hegyekben némileg több napsütés várható. Szél: D, 15-15 km/h fpMj Almerla Isztanbul 19719° 14719° Nizza Split 18719° 17717° A hőmérsékletek Celsius-fokban vannak megadva Kairó 23°/24° Szaloniki 18716° f” szél .a. melegfront n ciklon hidegfront ^ - okklúziós front v anticiklon Kréta 20722° Várna 13712° Málta 21720° Velence 17715° kószíü 16.03 15.56 15.47 A délnyugatról érkező meleghullám továbbra sem hagyja el az országot. Jobbára felhős idő várható, a köd sok helyütt egész nap nem száll fel. Többnyire sok telhővel, köddel számolhatunk. A hegyekben és az alacsonyabban található régiók­ban időnként kisüthet a nap. I Szél: DK, 15-20 km/h Hétfő 9712°

Next

/
Oldalképek
Tartalom