Új Szó, 2006. november (59. évfolyam, 252-275. szám)
2006-11-25 / 271. szám, szombat
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2006. NOVEMBER 25. Közélet 3 A szlovák-magyar kapcsolatokról, a két nemzet közötti megbékélés szükségességéről vall Szarka László és Stefan Sutaj, a Magyar-Szlovák Történész Bizottság tagja Párbeszéddel a történelmi sérelmek feldolgozásáért A szlovák-magyar kapcsolatokban megbékélésre és jelképes politikai deklarációra egyaránt szükség van. Ivan Gasparovic szlovák és Sólyom László magyar köztársasági elnök a szlovák-magyar feszültséget oldandó, egy hete egyetemi vitafórumokat szervezett. (TASR-felvétel) Ivan Gasparovic szlovák és Sólyom László magyar államfő még Prágában megállapodott, megpróbálnak példát mutatni, hogyan kell a konfliktusokat kezelni. Egy héttel ezelőtti próbálkozásukról, a szlovák-magyar kapcsolatokról, a megbékélés szükségességéről Szarka Lászlóval, a Magyar-Szlovák Történész Bizottság magyar, valamint Stefan Sutajjal, a testület szlovákiai tagozata elnökével beszélgettünk. B. SZENTGÁL1 ANIKÓ A két köztársasági elnök a szlovák-magyar feszültséget oldandó, egyetemi vitafórumokat szervezett. Sikerült példát mutatniuk? Szarka László: Az elnöki találkozók egyszerre három szinten jelentettek fontos kezdeményezést. Bizonyították: a meglévő szemléleti és politikai viták ellenére a két ország és nemzet jószomszédi viszonyának fenntartása, megerősítése érdekében lehet és kell kapcsolatokat építeni, álláspontokat ütközte- ni a legmagasabb szinten is. Ezzel szimbolikusan és valóságosan is a közös érdekeket a véleménykülönbségek fölé helyezték. A köztársasági elnökök alapvető szerepe a kezdeményezés, a pozitív minták felmutatása. A meglévő konfliktusok kezeléséhez nagy szükség van ezekre a jórészt gesztusértékű megnyilvánulásokra is, mert teret nyithatnak a jóval gyakorlatiasabb kormányzati együttműködéshez. Stefan Sutaj: A közös vitafórumok kétségkívül előrelépést jelentenek - annál is inkább, mert a legutóbbi miniszterelnöki találkozót a magyar kormányfő azzal a kijelentéssel zárta le, hogy nincs miről beszélnie szlovák partnerével. Noha a magyarországi belpolitikai helyzetet és az európai szocialistákkal a szlovák kormánykoalíció jellegéről folytatott tárgyalásokat figyelembe véve értem a magatartását, úgy vélem, nem lehet megszakítani a párbeszédet a kölcsönös kapcsolatokról. Az elnöki találkozók a tárgyalások újraélesztését jelentik. Példa- mutatásukat pozitívan kell értékelni - függetlenül attól, hogy valóra váltották-e a hozzájuk fűzött reményeket. Hogyan értékelik a besztercebányai és a piliscsabai előadást? Szarka: Alapvetően a két ország eltérő hangsúlyait tükrözték a kapcsolatok megítélésében. Sólyom László a közös történelem értékeit, az Európai Unión belül kínálkozó lehetőségeket emelte ki, hangsúlyozta a kisebbségi kérdés rendezésének, valamint a regionális és határ menti fejlesztéseknek a szükségességét. Ivan Gasparovic az 1995- ben aláírt alapszerződésben rögzített megállapodásokból indult ki, a büaterális intézményrendszer működtetését, a gazdasági kapcsolatok elmélyítését jelölte meg legfontosabb teendőként. Voltak biztató jelek arra, hogy a két fél őszintén érdeklődik a másik fél véleménye, érvei és javaslatai iránt. Például az 1918 előtti közös történelem megítélésében támogatják a történelmi és a kulturális örökség vállalását, népszerűsítését. Sutaj: Sajnos, Szarka kollégámtól eltérően nem állt módomban részt venni az előadásokon. Az államfők szerint nincs szükség szlovák-magyar megbékélésre, hanem inkább megértésre és a jövőbeli együttműködésre. A közelmúltban a politikusok intenzíven beszéltek a szlovák-magyar megbékélést jelképező politikai deklaráció szükségességéről, ám a gondolat az utóbbi időben a háttérbe szorult. Miért? Szarka: Azt kívánták hangsúlyozni, hogy az elmúlt hónapok kínos konfliktusai ellenére az államközi kapcsolatokban inkább előre kell tekinteni. A történelmi sérelmek feldolgozásában sokkal inkább a gyakorlati megoldásokat kell keresni, semmint üres szólamokba menekülni. A két ország, nemzet és kisebbség kapcsolat- rendszerében sok az előítélet, a lezáratlan kérdés, a félreértés. Emellett a gondok állandó forrása a kölcsönös bizalom hiánya. Mindez nehezíti a szomszédságpolitikában rejlő lehetőségek kiaknázását, a határ menti régió közös fejlesztési terveinek összehangolását vagy éppen az alapszerződésben rögzített kisebbségvédelmi intézményrendszer alkalmazását. A konfliktuskezelés, megbékélés, együttműködés hármas feladatát lehet a kölcsönös megértés kívánalmával pótolni, de ennek a fenti feladatok elvégzésére kell összpontosítania. Sutaj: A szlovák-magyar kapcsolatokban megbékélésre, azaz egy jó adag empátiára és jelképes politikai deklarációra egyaránt szükség van. Kutatásaink során bebizonyosodott: a lakosok teljesen eltérően értékelik a közös történelmet. A politikai deklaráció nem oldja meg a problémákat, de a helyesen megfogalmazott kölcsönös bocsánatkérés, a sérelmek megbocsátása és a jószomszédi kapcsolatok vázolása a közös Európában nem ártana. A történelmi viták és a sérelmek tisztázása elősegítheti a konfliktusok kezelését? Ebben mi a szerepük a történészeknek, a politikusoknak? Szarka: Eddig a politikusok - a legtöbbször az általuk kiváltott kínos helyzetekben - a történelmi vitákat szerették ráhagyni a történészekre. Mostanság mintha rájöttek volna, inkább a munka elvégzésével kell megbízni a szakembereket. A múltbeli konfliktusok okainak feltárásához ugyanis ők tudnak igazán hatékony segítséget nyújtani, különben az előítéletes történeti vitáink folyamatosan politikai színezetet kapnak. Ez pedig azt a látszatot keltheti: nem is a mostani véleménykülönbségek, hanem a történeti kérdések miatt nem jut egymással a két ország ötről a hatra. Olyan feladatmegosztásra van szükség, amelynek keretében a politikusok nem arra törekednek, hogy udvari történészekkel és könnyű tollú publicistákkal saját politikai céljaik szerint négyévente újraírassák a történelmet, hanem a vitás történeti jelenségek, személyiségek, események közös elemzésének elvégzésére s azok alapján készülő közös ajánlások kidolgozására kérik a történészeket. Sutaj: Az elődeink által okozott sérelmek a mai napig élnek a lakosok történelmi emlékezetében, s általában a saját nemzetükkel szembeni sérelmekként tartják számon. Ebben a szakaszban talán nem is elsősorban arról van szó, hogyan kell felszámolni a következményeket, mert sok esetben ez lehetetlen, hanem inkább nyíltan kell beszélni a sérelmekről és a történelemről. Ez elsősorban a történészek feladata, nem pedig a politikusoké, akik laikus látásmódjukkal még jobban erősítik a mítoszokat és a félreértelmezéseket. Ez vonatkozik az asszimiláció különböző formáitól, az identitásváltozástól, határmódosí- tósától kezdve egészen a szlovák és a magyar nemzetiségűek önkéntes vagy erőszakos lakosságvándorlására. Az ilyen viták lefolytatására kitűnő talaj a független szakmai fórumként működő Magyar-Szlovák Történész Bizottság vagy a különböző tudományos rendezvények. Sok mindenre eltérő válaszaink vannak, de civüizált, konfliktus- mentes módon képesek vagyunk róluk beszélni. A politikusok dolga megteremteni a feltételeket - erkölcsi vagy anyagi támogatást, törvényeket -, hogy a viták eredményei a polgárokhoz - főleg a fiatalokhoz - is eljuthassanak. Ezenkívül fogékonyak lehetnének a szakemberek által közzétett eredmények iránt, valamint a fontos politikai döntések meghozatala előtt figyelembe vehetnék a független történészek véleményét. A közös történelem inkább megoszt, mint összeköt - vajon miért? A legmélyebb konfliktusok miért történelmi jellegűek? Szarka: A 19-20. században a történetírás nemzeti tudománnyá vált. A nemzeti megközelítések Európa történelmében óhatatlanul a 19-20. századi nemzeti konfliktusok felől közelítve gyúrták át az egész középkor és az egész újkor históriáját. A nemzet dicső múltjának legfontosabb részét a győztes és vesztes csaták, az elűzések és menekülések, a területhódítások és -veszteségek jelentették. Sutaj: A közös történelem főleg 1918 után hirtelen „kettévált.” Szlovákiában több nemzedék olyan szellemben nevelkedett, mintha a szlovákok nem alakították volna Nagy-Magyarország történelmét, mintha az uralkodók és az országos képviselet kizárólag magyarok lettek volna. A közös múlt nemzetek feletti, európai kontextusát a nacionalista szemlélet váltotta fel. Az etnikai kizárólagosságot előtérbe helyező értelmezés és a politikai körök nemzeti ambícióinak a kiemelése mellett a történelem összekötő jellege nem dominálhat. Ráadásul a 19-20. században, melyek a leginkább vésődtek a két nemzet történelmi emlékezetébe, mindkét oldalon rengeteg jog- tiprás történt, ami rányomta a bélyegét a kölcsönös kapcsolatokra. A szlovák és a magyar nemzet miben különbözik egymástól, illetve mi a közös bennük? A szlovákiai magyar kisebbség identitása mennyire tér el a magyarországi szlovákokétól? Szarka: Az 1918 előtti Magyar Királyságban, illetve a Habsburg- monarchián belül elfoglalt különböző hatalmi, földrajzi, etnikai, kulturális pozíciók, a nemzeti fejlődésben kimutatható különbségek alapvetően más történeti-kulturális rétegeket mozgósítottak. Más politikai, társadalmi, megélhetési, közösségépítési minták és magatartások váltak uralkodókká az egyes nemzeti társadalmakon belül. 1867 és 1918 között másfél-kétmillió magyar állampolgár a kivándorlás mellett döntött, ugyanezen félévszázad alatt közel ugyanennyien az asszimilációt, az elmagyaroso- dást választották. A két nemzet nyelvi, politikai törekvései a 18. század végétől a 20. század közepéig több alkalommal is nyílt konfliktusokban ütköztek egymással. Sutaj: Mindkét nemzet egységes kulturális-politikai környezetben fejlődött, ebből kifolyólag közös kulturális sémák alakultak ki, melyek a szokásokban, az életmódban, a közös történelemben is tükröződnek. A legjelentősebb különbség a nyelv, de ez az akadály könnyen leküzdhető. A szlovák és a magyar kisebbség különbözősége összetett kulturális-történelmi probléma. Eltérő módon jöttek létre. A szlovákok a törökök visszavonulása után mentek az Alföldre s- akkor, amikor a szlovák nyelvet még nem kodifikálták. A magyar kisebbség a monarchia szétesése és az utódállamok létrejötte után alakult ki - amikor a magyar nemzet már éveken keresztül domináns szerepet töltött be Nagy-Magyaror- szágon. A két közösség jelenlegi állapota eltérő. A szlovák kisebbséget Magyarországon újra kell éleszteni. A szlovákiai magyarok erős etnikai identitású közösséget képeznek, tagjai összefüggő területen élnek az anyaország közelében, melyhez intenzív szellemi-kulturális kapcsok kötik. Sólyom szerint a 19. század multietnikus Ausztria-Magya- rországában a nemzetállam koncepciója igazságtalan volt. Mi erről a véleményük? Szarka: Minden nemzetállami kizárólagosság hátrányosan érinti az adott országok területén élő kisebbségeket. A Habsburg-monarchia egésze nem tudott megfelelni annak a történeti küldetésnek, hogy a területén élő valamennyi nemzet politikai egyenjogúsításának feladatát elvégezze. Ezzel olyan folyamatot indított el, amely a vüágháborús vereség nyomán a korábban nem domináns vagy éppen elnyomott helyzetben lévő nemzeteket a Birodalomból való kiválásra, saját nemzetállamaik megteremtésére ösztönözte. Mi, magyarok nem szívesen szoktuk felidézni az 1918 novembere és 1919 januárja közötti keserves hónapokat, amikor a soknemzetiségű magyar állam felbomlását nemcsak a szükséges katonai erők hiánya, hanem a nem magyar nemzetek szembefordulása miatt sem lehetett megakadályozni. Sutaj: A 19. század második felében és a 20. században a fejlődés fő iránya a nemzetállamok létrehozása volt. A multietnikus Osztrák- Magyar Monarchia belpolitikai és nemzetközi válságba került, nem volt képes a lakosság megelégedésére megoldani a kor problémáit. Az integrációs és dezintegrációs törekvések viszont természetes velejárói a politikai mozgásoknak. Pozsony Besztercebánya Kassa 07.15 Pozsony 07.08 Besztercebánya 06.59 Kassa Pozsony: 310 apad Komárom: 215 árad Párkány: 140 árad Szombat 8712' Vasárnap 9713° A térképen a legmagasabb nappali hőmérsékleteket tüntettük fel. VÁROSOK MA HOLNAP HOLNAPUTÁN Pozsony felhős ég 5“ 12° ködös idő 6° 11° ködös idő 7° 11° Nyitra lobbára felhős ég 7” 12° ködös idő 5° 10° felhőség 5° 12° Dunaszerdahely felhős ég 6° 12° ködös idő 6° 11° felhőség 6° 12° Komárom felhős ég 6° 10° felhős ég 5° 11° felhős ég 6° 12° Ipolyság felhős ég 5° 10° ködös idő 5° 9° ködös idő 6° 10° Rimaszombat felhős ég 4° 9° ködös idő 4* 9° borongás idő 4° 10° Kassa felhős ég 5’ 10° felhős ég 4° 10° ködös Idő 5° 10° Klrályhelmec felhős ég 5° 8° felhős ég 3° 10° borongás idő 4° 10° Besztercebánya jobbára felhős ég 5° 9° felhős ég 3° 11° ködös idő 4° 9° Poprád kevés felhő 3“ 9° többnyire derült Idő 5° 11° jobbára felhős ég 4° 10° IDŐJÁRÁS A HEGYEKBEN A víz és a levegő' hőmérséklete egyes üdülőhelyeken Jobbára borongós marad az idő. elvétve a köd is problémákat okozhat. A felhőzet csak pár órára szakadozhat tel. Szél: változó, 5-10 km/h Kedd Felhős, borult időre számíthatunk, a hegyekben némileg több napsütés várható. Szél: D, 15-15 km/h fpMj Almerla Isztanbul 19719° 14719° Nizza Split 18719° 17717° A hőmérsékletek Celsius-fokban vannak megadva Kairó 23°/24° Szaloniki 18716° f” szél .a. melegfront n ciklon hidegfront ^ - okklúziós front v anticiklon Kréta 20722° Várna 13712° Málta 21720° Velence 17715° kószíü 16.03 15.56 15.47 A délnyugatról érkező meleghullám továbbra sem hagyja el az országot. Jobbára felhős idő várható, a köd sok helyütt egész nap nem száll fel. Többnyire sok telhővel, köddel számolhatunk. A hegyekben és az alacsonyabban található régiókban időnként kisüthet a nap. I Szél: DK, 15-20 km/h Hétfő 9712°
