Új Szó, 2006. november (59. évfolyam, 252-275. szám)

2006-11-24 / 270. szám, péntek

www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2006. NOVEMBER 24. Kitekintő - hirdetés 15 Az emberi arckifejezés gazdagsága példátlan A test nem tud hazudni A keleti vonal forgalmát három gőzmozdony és kilenc személykocsi bonyolította le, ezek 8,4 m hosszúak voltak Ünnepel a gödöllői HÉV-vonal 1937-ben a szentendrei HÉV budapesti végállomását a mai Bem térről a Margit-híd északi oldalára helyezték át (Képarchívum) MTl-ÖSSZEFOGLALÓ Arcunk apró rezdüléseit, sze­münk játékát, fintorainkat, csak­úgy, mint mozgásunkat, a testtar­tást, egyszóval a testi jelzéseket nevezzük metakommunikáció­nak, vagy nonverbális kommuni­kációnak, azaz testbeszédnek. Ez az ősi jelrendszer nem tudatos, előbb volt, mint a beszéd, sőt me­gelőzi az emberi létet is. Jóllehet, ma már az információ több mint hetven százalékát nyelvi úton nyerjük, ám a nem nyelvi jelrend­szer változatlanul él és hat, volta­képpen a tudatos beszéd alátá­masztására, megerősítésére szol­gál. A nem nyelvi megnyilvánulá­sok, lévén ösztönösek, hívebben tükrözik az igazságot, mint a sza­vak. „Hazudni csak szavakkal tud az ember, de egész testével aligha!” - állítja Desmond Morris angol vi­selkedéskutató, a nem szóbeli kommunikáció kutatásának egyik úttörője. Tíz éven át tizenöt or­szágban tanulmányozta a nem szóbeli közlést, majd tapasztala­tait Az ember gesztusai című művében foglalta össze. Habár a nem szóbeli közlésrendszer ősi, mégis csak a XX. század második felében került a tudomány látókö­rébe. Napjainkra gyors fejlődés­nek indult, és a gyakorlati ember- ismeret szolgálatában áll: hasznát veszik az üzleti életben, a tömeg­kommunikációban, a politikában, de a mindennapi társadalmi kap­csolatokban is. Beleélő képesség és ismeret kell ahhoz, hogy adott helyzetben a nem verbális jelzések segítségével megfejtsük, illetve észrevegyük az arcjáték, a gesztusok és szavak egyezését - vagy éppen a szink­ronhibát. Az emberi arckifejezés gazdagsága példátlan az élőlé­nyek között. Ugyanis a mimikát elősegíti az arc tizennégy na­gyobb izomcsoportja mellett a pu­pillareflex és az arcszín megválto­zása, az elpirulás, az elsápadás is. Éppen ezzel a kifejezőkészséggel csapják be legjobban egymást az emberek, noha az izzadást, a pi­rulást, az elsápadást nehéz palás­tolni. A testtartást, a kéz és a láb mozgásait, a járást kevésbé lehet tudatos kontroll alatt tartani, mint az arcunkat. A szóbeli ha­zugságot eláruló testi megnyilvá­nulások a tudat alatti folyamatok következményei, ezek indítják meg a reakciókat, így lép fel a sza­vak és a testbeszéd közötti szink­ronhiba. Ismert, hogy minél fejlettebb valakinek a beszédkészsége, mi­nél gazdagabb a szókincse, annál kevesebb gesztust használ. A Gesztusaink elárulnak bennün­ket (Képarchívum) mozdulatok visszafogottsága ősidők óta a rangszimbolika ré­szét képezi. Nem oktalanul öltöz­tették egykor az uralkodókat ne­héz, arannyal átszőtt ruhákba, vi­seltek súlyos nemesfém jelvénye­ket - a hatalmi szimbólumok ter­he alatt alig tudtak megmozdulni, ezáltal méltóságteljesen, mereven viselkedtek, nem is élhettek a me­takommunikáció lehetőségével. A viselkedéskutatók szerint napjainkban a legügyesebb tuda­tos megtévesztők a sikeres politi­kusok, színészek, diplomaták, ügyvédek, akik magas szinten ké­pesek uralni gesztusaikat, mimi­kájukat. Ha kell, mesterien tudják hamisítani a testbeszédet, amit koncentráló képességgel, önura­lommal és hosszas gyakorlással érnek el. A pókerarcú diplomata alakja immár közhely. A szakemberek, a jó megfi­gyelők számára azonban apróbb- nagyobb jelek árulkodhatnak. Például a tárgyalásnál, szónoklat­nál a határozott, igazat mondó ember az egész tenyerét fekteti az asztalra, viszont a bizonytalan­ság, őszintétlenség jele, amikor csak az ujjak érintkeznek az asz­tallapjával, miközben dombocs­kát, kúpot formál a tenyeréből. Ha eközben az illető kemény, támadó szöveggel él, feltételez­hetjük, hogy az csupán frázisszin­ten erős. Az archoz érintett gesztusok­nak jelzésszerepük is van: akik a kezüket a szájuk elé helyezik, „őrzik a szájukat“, nem monda­nak igazat vagy a másik szavait vonják kétségbe, esetleg attól fél­nek, hogy elszólják magukat. Ha a tárgyaló partner a szemét dör- zsölgeti, akaratlanul jelzi, hogy nem akar szembenézni velünk; ha viszont a fülét fogdozza, akkor már megelégelte a szövegünket, ő akar szóhoz jutni. Aki a nyakát va- kargatja, az bizonytalan; aki az ál­lát simogatja, az döntéshelyzetbe került; aki a homlokát dörzsöli, az tévedett, elfelejtett valamit, kelle­metlen szituációba jutott. A törzs és a kar mozgásai szin­tén jelzésértékűek: aki a karját a háta mögött kulcsolja össze, az felsőbbrendűséget, uralkodó helyzetet, túlzott önbizalmat su­gall. Aki két kaiját a feje felett összekulcsolva, hátradőlve ül a székben, az domináns szerepben érzi magát. A mell előtt összefont kar többféle jelentésű: egyrészt védekező reakciót tükröz, de kife­jezhet rosszallást, számonkérést is, például a főnök-beosztott vi­szonyban. Agresszív gesztus, ami­kor valaki mindkét kezét csípőre teszi vagy ujját övbe, nadrágszíjba süllyeszti, ha pedig a lábát is szét­veti, azt támadóhelyzetnek érez­hetjük. A zsebre dugott kéz az együttműködés elutasításának üzenete - és mindig modortalan- ságra vall! A láb kíséri belső szándékun­kat; „a láb jelzi azt, ami a fejben jár“. A lábkeresztezés ideges, tar­tózkodó, védekező pozíció; amint a bokakulcsolás is. Félénk, bátor­talan, nőies gesztus a térdnek kéz­zel való átfogása. A lábfej iránya is információval szolgálhat: példá­ul, ha valaki a fejét, felső testét fe­lénk fordítja, de a lábfejét előre, azt jelenti, tovább akar menni, nem érdekli az, amit mondani akarunk Manapság nálunk valóságos „hazugságfóbia” van a verbális kommunikációt illetően. A visel­kedéskutatók szerint való igaz, hogy nincs olyan ember, aki még nem hazudott soha. Mivel az em­beri kommunikáció nem csupán szavakkal történik, hanem azt a testbeszéd is alátámasztja, az üyen állítások a manipulációk eszközei lehetnek, a hatalmi játé­kok szolgálatába is állíthatók. Kilencvenöt éve, 1911. no­vember 25-én adták át a Budapest-Gödöllő közötti kettős vágányú HÉV-vona- lat. MTl-ÖSSZEFOGLALÓ A főváros 1873-as egyesítését követően rohamosan nőtt azok­nak a száma, akik Budapesten dolgoztak ugyan, de a környező települések olcsóbb telkein épít­keztek. A megnövelt közlekedési igé­nyekre való tekintettel - miután az 1880. évi XXXI. törvénycikk le­hetővé tette a helyi vasútvonalak létesítését - a lóvasutat üzemel­tető Budapesti Közúti Vaspálya Társaság (BKVT) elővárosi vasu­tak építéséről döntött. Az első vo­nalat, a Közvágóhíd és Soroksár között, 1887. augusztus 7-én nyi­tották meg, majd következett a Ludovika-Pestszentlőrinc közti vonal. A gödöllői vonal első sza­kaszát, amely a Keleti pályaudvar Kerepesi úti külső részétől indult s Rákosfalva, Sashalom, Mátyás­föld érintésével érte el Cinkotát, 1888. július 20-án adták át. Eb­ben az évben épült ki a szentend­rei és a dunaharaszti kapcsolat is, azaz szűk két év alatt 41,8 kilomé­teres hálózat jött létre. A lóvasút- tal közös üzemet nem lehetett so­ká fenntartani, ezért a BKVT le­ányvállalatot hozott létre 1889- ben Budapesti Helyiérdekű Vasu­tak Rt. (BHÉV) néven. A keleti vonal forgalmát három gőzmozdony és kilenc (I., II. és III. osztályú) személykocsi bonyolí­totta le, utóbbiak 8,4 méter hosszúak voltak és gőzzel fűtöt­ték, acetilénnel világították őket. A vonatok általában óránként, maximum óránként 30 km sebes­séggel közlekedtek, érkezésük előtt haranggal figyelmezették a várakozókat, s a szabályzat meg­tiltotta, hogy az alkalmazottak borravalót fogadjanak el. A második vágányt 1900-ban építették ki Cinkotáig, a vonalat később Kistarcsán át Kerepesig, majd Gödöllőig hosszabbították meg. m SCENIC RENAULT AUTÓKAT ALKOTUNK Új Grand Scénic. Lenyűgöző beltér! Ára 535 900 Sk-tól (áfával)' Most egyes változatok áfa-visszaigénylés lehetőségével is. Í lfflW”) SCENlcl A Renault Scénic most az ötszemélyes Scénic és a hétszemélyes Grand Scénic változaton kívül új ötszemélyes Grand Scénic-et is kínál. A korszerű formatervezés és az átalakítható beltér csak kettő a sok előnye közül. Például az ötszemélyes Grand Scénic 533-1960 literes raktere tökéletesen igazodik igényeihez. Új Scénic lenyűgöző beltérrel! Scénic; fogyasztás: 4,4 -11,9 1/100 km, C02-kibocsátás: 135 -205 g/ km. A képen ábrázolt kocsi csak illusztráció. A feltüntetett ár áfát is magában foglaló akciós ár. és RENAULT FIN finanszírozásnál, 2006. X. 15-étőlXI. 25-éig érvényes.

Next

/
Oldalképek
Tartalom