Új Szó, 2006. november (59. évfolyam, 252-275. szám)
2006-11-22 / 268. szám, szerda
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2006. NOVEMBER 22. Vélemény és háttér 7 FIGYELŐ Kína űrfegyvert fejleszt Kína bizonyára űrfegyverek kifejlesztésén dolgozik - írta a The Christian Science Monitor egy amerikai kongresszusi vizsgálat alapján. Egy független szakértői testület múlt héten készítette el a kínai gazdasági és biztonsági helyzetről szóló jelentését, amely szerint a kínai hadsereg a világűrbe is ki akatja teijeszteni működési területét. A szakértők javasolják, Bush elnök folytasson párbeszédet Pekinggel az űr felfegyverzésének visszaszorításáról. A bizottság szerint Bush- nak arról kellene meggyőznie a kínai vezetést, hogy közös érdek az űrbe telepített stratégiai előrejelző-rendszerek és kémműholdak működése, (m)- Amatőrmunka! Biztos nem rendőr csinálta.. (Peter Gossónyi karikatúrája) Az elemzés szerint Svédország a legtökéletesebb demokrácia, Magyarország és Szlovákia „hiányos" Hogyan mérhető a demokrácia? Svédország a legtökéletesebb demokrácia a világon, és Magyarország is a demokratikus közösség tagja, de abban a népes országcsoportban van, amelyben a demokráciát bizonyos hiányosságok jellemzik - áll az Economist Intelligence Unit (EIU) Londonban kiadott felmérésében. KERTÉSZ RÓBERT A világ legnagyobb, nem befektetési banki jellegű gazdasági-politikai előrejelző intézete - a The Economist folyóiratot gondozó cégcsoport kutatási részlege -167 országra állapított meg újonnan kidolgozott demokráciaindexet, öt fő kategória alapján. Ezek: a választási folyamat és a pluralizmus, a polgári szabadságjogok érvényesülése, a kormány működése, a társadalom politikai részvétele, valamint a politikai kultúra színvonala. Mindegyik kategóriában tíz pont szerezhető, és az átfogó demokráciaindex a szerzett pontszámok átlaga. Az EIU most kiadott éves ösz- szesítése szerint Svédország a világelső, 9,88-as demokráciaindexszel. A skandináv ország az öt kategóriából négyre tíz pontot kapott, és csak a politikai kultúra kategóriájában szerzett 9,38-at a londoni felmérés szerint. A második legdemokratikusabb ország Izland 9,71- es indexszel, a harmadik Hollandia (9,66), a negyedik Norvégia (9,55), az ötödik Dánia (9,52). A „teljes demokrácia” megjelölésű országcsoportban összesen 28 ország van; a közép-európai új EU-tagállamokból csak Csehország (18. hely, 8,17 pont), valamint Szlovénia (27. hely, 7,96 pont) került ebbe az osztályba. A teljes demokráciának nyilvánított csoporton belül meglehetősen elmarad az élbolytól az Egyesült Államok, amely 8,22 ponttal a 17., valamint Nagy-Britannia (23. hely, 8,08) és Franciaország (24. hely, 8,07). Magyarország, Lengyelország, Szlovákia és a balti köztársaságok a ,hiányos demokrácia“ nevű csoportba kerültek, amelyben összesen 54 ország van. Az EIU kommentárja szerint az ebbe a kategóriába sorolt kelet-európai EU-tag- államok politikai szabadságszintje és polgári szabadságjogai gyakorlatilag azonosak a régebbi, fejlett uniós tagországokéival, azonban a politikai részvétel és a politikai kultúra kategóriájában jelentősen elmaradnak ez utóbbiaktól. A régebbi demokráciák közül szintén ebbe a csoportba került Olaszország és Ciprus. Magyarország a 7,53-as demokráciaindexszel a 38. a vizsgált 167 ország közül. A legjobb osztályzatot a választási folyamat és pluralizmus kategóriájára adta az országnak az EIU, 9,58 ponttal. A cég a magyarországi polgári szabadságjogok érvényesülését is magas, 9,41-es pontszámmal jutalmazta; mindkét részindex jobb, mint az Egyésült Államok pontszáma az azonos két kategóriában (8,75, illetve 8,53). A társadalom politikai részvételi szintjére azonban Magyarország csak 5,00 pontot szerzett a megszerezhető tízből; a kormányzati működésre 6,79, a politikai kultúrára 6,88 pontot adott a londoni elemző cég. Az EIU kimutatása szerint jelenleg a világ lakosságának több mint fele él olyan országokban, amelyekben bizonyos szinten érvényesül a demokrácia. Ezen belül 13,0 százaléknyian laknak a „teljes demokrácia“ kategóriájába sorolt országokban, és 38,3 százaléknyian a „hiányos demokráciákban”. A ,hibrid rezsimként” megjelölt csoportba harminc ország került, a világ népességének 10,5 százalékával; itt található egyebek mellett Oroszország, amely 5,02-es demokráciaindexé- vel a 102. helyen áll. A legtöbb ország - 55 - az „önkényuralmi rezsim” megjelölésű csoportban van, a világ összlakosságának 38,2 százalékával. Ide sorolta az EIU Kínát is, amely 2,97-es demokráciaindexével 138. helyre került, de például a választási folyamat és pluralizmus kategóriájára 0,00, és a polgári szabadságjogokra is csak 1,18 pontot kapott. Az utolsó, 167. helyen Észak-Korea áll, 1,03-as demokráciaindexszel. A szerző az MTI londoni tudósítója A kéregetők tájékozottak: érvényes metrójegyük van, s jól tudják, a koldulás ellen a rendőrség tehetetlen Rimaszombati koldusbandák Münchenben ADAM ANDREA Sajnos, nem éppen pozitív hangnemben ír a Münchenben megjelenő Süddeutsche Zeitung Szlovákiáról. A lap arról számol be, hogy egyre több szlovákiai koldusbandával lehet találkozni Münchenben. „Újra itt vannak, a kelet-európai koldusbandák benépesítik a város központját, és egyre arcátlanabb trükkökkel próbálják az emberek együttérzését felkelteni. Koldulnak a közlekedési eszközökben, a vásárközpontok előtt, csecsemővel vagy kutyakölyökkel a karjukon. A rendőrség azt tanácsolja, inkább ne adakozzanak.” Mint azt a rendőrség szóvivője elmondja, „leginkább ugyanarról a 25-30 személyről van szó, akik kisbuszokkal egy úgynevezett felügyelő által lettek toborozva és német városokba szállítva. A legtöbben a magyar határ melletti Rimaszombatból jönnek. München belvárosában a járdán térdelve, papírpoharakkal koldulnak. A koldusbandák rég felfedezték a buszt, a metrót, a villamost, mint új lehetőséget. A koldusok jól tájékozódtak. Érvényes metrójegyük van, s tudják, a koldulás ellen a rendőrség tehetetlen. Tüdják azt is, hogyan viselkedjenek a rendőrőrsön, s hogy a kutyakölyköknek érvényes állatigazolványuk kell legyen” - mondta a rendőrfőnök. A koldusok kitartottak, a „felügyelő” elveszi az összegyűjtött pénzüket. A cikk beszámol egy razziáról, mely során a rendőrök egy koldusok közelében tartózkodó személy zsebében mintegy 90 eurót találtak apróban. A rendőrség becslése szerint naponta 150 eurót „keres” a „bandafőnök”, míg a koldulok csupán 10 eurót kapnak, amely, amint a cikk írója megállapítja, a 30 eurós szlovákiai szociális segély mellett „nem rossz kereset” - írja a Süddeutsche Zeitung. A muzulmán vallás nem magyarázza a nők vonatkozásában folytatott iszlám gyakorlatot Muzulmán feminizmus MTI/AFP-HÁTTÉR Ritka jelenség, de létezik muzulmán feminizmus. Az iszlámot valló feministák közt vannak, akik kendőzik arcukat és olyanok is, akik nem, abban azonban mindnyájan egyetértenek, hogy a muzulmán vallás önmagában nem magyarázza a nők vonatkozásában folytatott iszlám gyakorlatot. Véleményük szerint az a felfogás, amely a nőt a férfinál alacsonyabb rendű lénynek tekinti, azért alakult ki, mert a muzulmán országokban a férfiak kizárólagos ellenőrzést gyakorolnak a Korán értelmezése fölött. A feministák ma kisebbségnek számítanak a muzulmán világban, de céljuk az, hogy éppen a Koránra hivatkozva küzdjenek a családon belüli megkülönböztetések ellen. A feminizmus kifejezés a XX. század elején tűnt fel a muzulmán világban, főleg Egyiptomban. Az „iszlám feminizmus” mozgalma a múlt század 90-es éveiben bontakozott ki. Első kongresszusát 2005-ben Barcelonában tartották, a résztvevők „dzsihádra”, azaz szent háborúra hívtak fel a nemek közötti egyenlőségért. Ismertek olyan esetek, amikor éppenséggel az iszlámra hivatkozva érték el a Koránra alapozott saría muzulmán jog szerint hozott, nőket sújtó ítéletek vagy szabályok enyhítését Nigériában, Malajziában és más országokban. E tekintetben további feljődést idézhet elő, hogy az utóbbi években a moszlim világban egyre erősödik a tanult, felvüágosodott és önálló muzulmán fiatal nők nemzedéke, akik nagy mértékben hozzájárulhatnak a muzulmán törvények fejlődéséhez. KOMMENTÁR Szívügyek GRENDEL GÁBOR Jozef Majskynak fáj a szíve. Hogy kiért vagy miért, eddig nem derült ki. Nem kötötte a nyilvánosság orrára. Az igazságszolgáltatáséra sem, pedig azt már hónapok óta a szaglószervénél fogva vezeti. Amikor bírósági tárgyalásra kellene fáradnia, mindig beteget jelent. Tavaly november óta öt alkalommal kínálta hellyel a Speciális Bíróság, egyszer sem jelent meg. Kétszer beleegyezett, hogy távollétében tárgyalják a 800 milliós sikkasztási perét, háromszor ellenezte. Egy évig tartott, mire elfogyott a taláros testület türelme. Legutóbbi indokolatlan távolmaradásáért 50-ezer koronás büntetést szabott ki a szlovákiai piramisjátékok első számú fáraójának. Az ügyvédje máris jelezte, fellebbez. Ha végül mégis kifizeti az összeget, még mindig marad 799 millió 950 ezer a számláján. Ez azt jelenti, kábé 16-ezer- szer ignorálhatja a bíróság idézéseit. Hogy miért teszi mindezt? Mert megengedheti magának. És nem csak anyagilag. A csődbejutott pénzügyi szolgáltatók főszereplői közül ő az egyetlen, aki szabadlábon védekezik. Ma aligha külöcködhetne, ha volt üzlettársaival, Patrik Pachingerrel és Dávid Brtvával, valamint a BMG Invest és a Horizont Slovakia egykori tulajdonosaival Vladimír Frunival és Marián Sebescákkal együtt vizsgálati fogságban ülne. Hogy miért nem osztoznak a rácson, arról a legfőbb ügyész mesélhetne. Tavalyelőtt az ő utasítására engedték ki Majskyt. Dobroslav Trnka akkor azzal indokolta a döntését, hogy szökés már nem fenyeget, a nyomozás pedig lezárult, nem befolyásolhatja többé a tanúkat. Ha ezt a logikát követve a többi gyanúsított celláját is kinyitotta volna, szinte biztos, hogy ma négy szívbeteggel lenne gazdagabb az ország. Ebből a szempontból nézve hálás lehet Trnkának a vádirat szerzője. Lehet, hogy az ország egyik leghírhettebb vállalkozója nem lépett le. Lehet, hogy az ellene indított eljárás tanúit sem környékezte meg. De hiba volna megfeledkezni arról, kinek köszönheti, hogy hülyét csinált az igazságszolgáltatásból. JEGYZET Ami a lapból kimarad CZAJL1K KATALIN Elöljáróban bocsánatot kérek az olvasótól, amiért - szerzői szabadságommal kissé visszaélve - olyan témáról fogok írni, amely őt közvetlenül nem érinti. Hangsúlyozom: közvetlenül, mert közvetve annál is inkább. Aki még nem dolgozott egy újság szerkesztőségében, talán nem is sejti, a szerkesztő mellett müyen fontos szerepet tölt be a tördelő. Ó az, aki - mintegy szobrászként - formába önti a szót, alakot adva a gondolatnak. Végeredményben, a lap végső külalakja a tördelő műve. Mégsem jelenik meg a neve az újság hasábjain, mindvégig anonimitásban marad, mint a szálakat a háttérből mozgató szürke eminenciásoké. Szerkesztőségünkben, amely egyébként az amerikai filmekből ismert nyitott légterű helyiségben működik, a tördelők egy elkülönített, barlangszerű kis helyiségben ülnek. Délután négy óra után ez a kis odú a szerkesztőség legfrekventáltabb helyévé változik. Egymást váltják a szerkesztők, természetesen mindegyikük dolga halaszthatatlan, azonnal dolgozni akarnak oldalaikkal. A tördelő- nek pedig nem marad más hátra, minthogy megvalósítsa az olykor megvalósíthatatlan elképzeléseket. Van a tördelői munkában egy mély szimbolika: azoké az embereké - nyilván milliónyian vannak ilyenek -, akik egész életükben „más” művén dolgoznak, anélkül, hogy nevüket bárhol megörökítsék. így akik a végső „produktumot” csodálják, sosem tudják meg, hogy a nagy pompával alulírott szerző mellett többen vannak, akik nélkül sosem valósult volna meg a mű. A világ igazságtalan, de a szerző mindenható. Élve hát ezzel a lehetőséggel, ezúton szeretnék köszönetét mondani mindazoknak, akik nélkül lapunk nem jelenne meg napról napra, ám akiknek a nevét hiába keresnék a cikkek alatt vagy a hírfejben. Koday Éva, Pápay Judit, Toronyi Péter, Toronyi Xénia, Zeman Ákos, köszönet nektek! FIGYELŐ Soros bírálja Washingtont Élesen bírálta az Egyesült Államok külpolitikáját Soros György. A magyar származású, de az Egyesült Államokban élő nagy- befektető a Financial Times Deutschland című, tekintélyes német lapnak adott nyilatkozatában követelte, Washington vessen véget a terrorizmus elleni háborúnak. Soros szerint a terror elleni háború hamis üzenet volt, s hamis eredményekhez vezetett. Az Egyesült Államok csakis úgy nyerheti vissza szükséges vezető szerepét a világban, ha véget vet ennek a háborúnak - vélekedett az amerikai-magyar pénzember. A terrorizmus támogatottsága szerte a világon ma jobban elterjedt, mint öt évvel ezelőtt, az Egyesült Államok ellen elkövetett terrortámadások idején - hangoztatta Soros, aki szerint ezért csakis a hivatalos amerikai politika a felelős. Nézete szerint a terrorizmussal fel kell venni a harcot, de az katonai erővel nem fékezhető meg. Az amerikai milliárdos figyelmeztetett arra, hogy a nyugati értékek, mindenekelőtt a demokrácia, katonai intervencióval nem terjeszthetők. „Egy országra a demokrácia kívülről nem erőszakolható rá, de támogatni lehet azokat az erőket, amelyek az adott államban egy nyitott társadalomért küzdenek” - hangoztatta, (mti)
