Új Szó, 2006. november (59. évfolyam, 252-275. szám)

2006-11-03 / 253. szám, péntek

14 IZVILÁG ÚJ SZÓ 2006. NOVEMBER 3. www.ujszo.com ÍZLET Régi szüret Egerben GYENGE ISTVÁN * Apai és anyai nagyszüleimnek egyaránt volt szőlőjük, így aztán ne­künk gyerekeknek minden ősszel kétszer volt részünk a szüret örö­meiben. Ez hangulatában, bonyolításában két különböző szüret volt, mégpedig azért, mert a Gyenge-féle szüret a Kocson vagy a Demén- din (ezen a két dűlőn voltak a szőlők) a szőlőtermelő gazda szinte iparszerű tevékenysége folyt, míg a másik nagyszüleim szőleje, a Sza­kácsi-szőlő a Kis-Egeden - ma úgy mondanánk -, hobbykertként léte­zett. Nekem a kis-egedi szüretek jobban tetszettek, valahogy ünne­pibb jelleget kaptak, játékosabbak és hangulatosabbak voltak. Gyuszi nagybátyám már előző nap megjött Pestről, minden év­ben ugyanazzal a felajzott várakozással, és a férfiak este kiballagtak a Szálában lévő borházba, hogy némi kvaterkázással egybekötött megbeszélést tartsanak, amolyan haditanácsot. A szüretre eljött a rokonság gyerekestül, az asszonyok vödrökbe szedték a szőlőt, itt- ott nótáztak, a férfiak puttonyoztak, és ugratták az asszonyokat - csak úgy zengett a szőlőhegy. A gyerekek csömöszölték a nagy fa­kádba öntött termést. A művelet eredményeként egy idő után a kád­ban megjelent az összetört szőlő leve, a must. S azt mi kóstoltuk meg először, a szőlőt lenyomva bögrével mertük és ittuk a jó édes mustot. (Persze csak módjával, mert a mértéktelent rövidesen rette­netes hasmenés fogta el.) Ezalatt egy-két asszony az ebédet készítette. Az ebéd általában bográcsgulyás volt, amihez néhány pohár tavalyi óbor is járt. Kis szusszanás, beszélgetés után mindenld folytatta a munkát, de a dél­után már lazábban telt, attól függően, hogy milyen volt a termés. Megjött a fuvaros, elvitte a nagy fakádat a szőlővel a borházba, és mi diót böngésztünk a nagy fa alatt a kunyhó mellett. Gyenge nagyanyámék szőlőiben is nagyjából így folyt le a szüret, de amikor már nagyobb voltam, a fuvarossal én is lementem a pincé­be, és segítettem sutulni (préselni) a szőlőt. A szüret itt is családi se­gítséggel történt,jó alkalom volt ez arra, hogy a rokonok szőlőszedés közben hosszú beszélgetéseket folytassanak. A deméndi szőlőben hí­resen jó bor termett, a napos, délkeleti enyhe lejtőn. Nagyapám ezt a bort is jó áron eladta, igaz, ebből egy kistonnányit (ez volt az ötvenli- teres kishordó neve) megtartott a családnak a karácsonyi és a húsvéti üpnepekre. Ő maga a máslásból készült, lőrének nevezett alig-bort it­ta egész évben. Ezt úgy érte el, hogy a kisutult törkölyt egy kádban felöntötte vízzel. A piros szőlő héjától ez a lé még igen szép színű lett, mivel azonban cukrot már alig tartalmazott, az ebből kiforrt bornak alig volt szeszfoka. Nagyapám tavasztól a tél elejéig a szőlőkben dol­gozott: még alig világosodott, amikor elindult, és sötétedéskor jött haza. Hazafele jövet a pincét is útba ejtette, és az egész napi munka után megiszogatott egy-egy litert ebből a lőréből. Nagyszüleim és már a szüleim is eltávoztak az égi szőlőmezőkre, a földek is ki tudja, kihez kerültek, de ezek a gyerekkori szüretek mind­máig megmaradtak emlékeim tarisznyájának mélyén. (TASR/EPA-felvétel) MORZSÁK ♦ Pirul a Guinness, a nagyon sö­tét színű brit sör: vörösben is kapható lesz. Az újdonságot eny­hén megpirított árpából főzik, ez a színváltozás oka. Hogy aztán mennyire vörösödik el a kocsmá- zók feje megszokott, fekete Guinnessük helyett a vörös lát­tán, még nem tudni. A pirított sör a következő hónapokban kezdi meg próbadiadalútját a brit kocs­mákban. (m) ♦ Egy brit férfi feltalálta, miként lehet tökéletes lágy tojást főzni: lámpával, nem pedig forró vízzel. Először egyeden asztali lámpával kísérletezett, és meg is főtt a tojá­sa, csak éppen fél óra alatt. Ké­sőbb megnövelte az izzók szá­mát, nagyobb teljesítményűeket alkalmazott, és mostanra már el is készült körtés tojásfőzője, melyben négy 500 wattos vil­lanykörte hevít 6 perc alatt töké­letes lágyságúra egy tojást, (m) ♦ Sült kólával rukkolt ki egy férfi az Egyesült Államokban. Az illető 15 különféle receptva­riációt próbált ki, mígnem elő­állt a tökéletessel. A sült kóla hozzávalói: Coca-Cola szirup, epersürítmény, eper és fahéjas cukor. Ezekből pinponglabda méretű gombócokat gyúrunk, majd hirtelen forró olajban ki­sütjük. Pohárban tálaljuk őket, nyakon öntve kólasziruppal, megfejelve tejszínhabbal, fahé­jas cukorral. Egy szem cseresz­nyével díszítjük, (m) KALANDOZÁS a borok világában Miroslav Petrech Chateu Bélája H1ZSNYAN GÉZA Szlovákiában a legjobb minősé­gű szőlő a dél-szlovákiai borvidék keleti részén, Párkány környékén terem. Ezt a borászok sem vitatják. Számos szlovákiai csúcsborászat innen szerzi be a szőlőt, annál meglepőbb, hogy ezen a területen egészen 2001-ig nem volt igazán jelentős, kiváló minőségű borokat készítő borászat. A helyzet hirte­len, mondhatni egyik napról a má­sikra változott meg, s ma az Ullmann bárók bélai kastélyában székelő Chateau Belá az ország ki­emelkedő pincészete. A Chateau Belá története igazi sikertörténet. A 2000 decemberé­ben alakult borászat 2001-es raj­nai rizlingjét Fedor Malik 2005- ös „A legjobb 100 szlovák bor” cí­mű kötetében a legdrágább, leg­előkelőbb és legjobb szlovák bor­nak minősítette. A Chateau azon­nal betört a külföldi piacra, sőt termelésének túlnyomó részét a kezdetektől külföldön értékesíti. Ehhez a mesebeli sikerhez persze kellett egy mesebelinek tűnő kül­ső beavatkozás is: Egon Müller, a Saar-vidéki Scharzhof világhírű sztárborásza találkozott Miroslav Petrech mérnökkel, aki 1970-től dolgozott a muzslai szövetkezet szőlészetében. Ó hívta fel Müller figyelmét az itteni szőlő kiváló minőségére. Müller azonnal cse­lekedett: kibérelte, és rendbe­hozatta a bélai kastély 1742-ben épített pincéjét, szállította a ma­ga német borászati csúcstechno­lógiáját, Petrech mérnököt föl­kérte főborásznak, és a Chateau Belá elindulhatott a nemzetközi siker útján. A szőlőt a Rivel cégtől Chateau Belá rizling 2001 - szemelt válogatás Magas cukor- és savtartalma csodálatos harmóniát alkot. Gyakorlatilag már nem besze­rezhető, mégis érdemes idézni Fedor Malik leírását: „A legdrá­gább, legelőkelőbb és legjobb szlovák bor. Színében a sárga és a zöld tökéletes harmóniája. Trópusi gyümölcsök és a hársvi- rág éterikus és kábító illata. Riz- lingesen kiegyensúlyozott, tes­tes, simogató íz, hosszú lecsen­géssel. Csodálatos nektár hatal­mas potenciállal.” Akár 12-15 évig tovább érlelhető. A 100 pontos nemzetközi skálán 94 pontra értékelték. Chateau Belá rizling 2004 - kései szüretelésű „Kiemelkedő tulajdonságokkal rendelkező rajnai. Illatában hársméz és trópusi gyümölcsök, ízében glycerol, ananász, cso­dálatosan ingerlő. Lecsengése hosszú, zaftos, kristálytiszta.” Érési potenciálja 8-10 év - 89 pont. Befejezésül még egy pozitívum: a borok címkéje is esztétikai él­mény. Nem hivalkodó, nem szí­nes, éppen egyszerűségével, íz­lésességével hívja föl magára a figyelmet. (A szerző felvételei) vásárolják (a név az itt termő leg­jobb fajták, a rizling és a veltelíni nevéből származik), amely a Chateau Bélán kívül a legneve­sebb szlovákiai borászoknak (Karpatská Perla, Vitis Pezinok, Pavelka-Sobolic, Peter Podola stb.) szállít. „Évi termelésünk kb. 25-30 000 üveg, ennek túlnyomó többségét külföldön (Japán, Új-Zéland, Ausztrália, Kanada, Egyesült Álla­mok, Francia-, Olaszország, a skan­dináv államok) értékesítjük, kb. 5000 üveggel adunk el itt a kastély­ban a saját borozónkban - mondja Petrech. - A zúzadan szőlőt hidrau­likus préssel préseljük, a bort Kisszótár ♦ Rajnai rizling - az egyik legkedveltebb fehér szőlőfajta, elsősorban Németországban a Rajna és Mosel mentén készítenek belőle kiváló borokat, de Ausztriában, Elzászban, Ausztráliában, Új-Zélandon, Dél-Afrikában és az USA-ban is készítenek csúcsminőséget. (Ehhez most már hozzávehetjük Szlovákiát is.) A belőle készült borok általá­ban könnyű, közepes testűek, gyümölcsös ízűek (almás-citruszos, néha sárgabarackra, mogyoróra, mézre emlékeztetnek virágos ár­nyalatokkal kiegészítve), gyakran füves, gyógynövényes illatuk van. Savaiknak köszönhetően még az édesebb változatok is képesek meg­őrizni a könnyűség, frissesség érzését. Idővel gyakran kerozinos-pet- róleumos illatra tesznek szert, ami gusztustalanul hangzik, ám való­jában meglepően ínycsiklandozó. ♦ Kései szüretelésű - teljesen érett, legalább 21°NM cukortartalmú szőlőből készült minőségi bor. ♦ Szemelt válogatás - csak kifogástalan, minimálisan 26°NM cukor- tartalmú szőlőszemekből készül (a leszüretelt fürtökből az éreüen és sérült szemeket kézzel kiválogatják). krómacél tartályokban lassú erjesz­téssel készítjük, majd legalább még egy évig palackban érleljük.” Gasztronómia A rizling kitűnő kísérője a vegetáriánus, zöldséges, sajtos, tésztás ételeknek, a zöldséges és parmezános rizottónak, a hagymás tésztának; érdemes kipróbálni töl­tött rántott tökkel, gombás rakott krumplival, sült padlizsánnal, és rizling ajánlható a kedvelt bécsi szelethez is. A kései szüretelésű, édesebb rizlingek szilvás, mandu­lás tésztákhoz, mandulás tortához is fogyaszthatok. Forralt bort társaságban főzni igazi közösségi eseménynek számít Az évszak itala: a forralt bor MÉRI AAAGDOLNA Véget értek a meleg őszi napok, hűvösre fordult az időjárás. Jól esik ilyenkor esténként ücsörögni a me­leg szobában, s ráérősen kortyol­gatni a finom forralt bort. Milyen borból készítsük? Van egy téveszme, miszerint a legrosz- szabb minőségű, úgynevezett ko­csisborból kell elkészíteni. Javasla­tom, hogy a siker érdekében tisztel­jük meg magunkat és barátainkat azzal, hogy egy jó közepes ivóbor­ból főzzük, amely nem annyira kü­lönleges, de fontos értékeket hor­doz. Soha ne használjunk fel ilyen célra nagy értékű, magas minősé­gűeket, mert forralás közben elve­szítik azt a fajta- és tájjelleget, struktúrát, amely olyan naggyá te­szi őket. Ha tehetjük, félszáraz, esedeg félédes fehér bort forral­junk! (A vörös borok csersavtartal- ma nem igazán harmonizál a for­ralt bor alapvetően édes ízvi­lágával.) Bevált recept 0,7 literes palack tartalmát ne­gyed liter vízzel hígítsuk fel! Ha úgynevezett száraz bort melegí­tünk, annyi cukorral édesítsük meg, hogy még ne nagyon érezzük a jellegzetes cukorízt! Amikor iga­zán forrni kezd, 8-10 szem szegfű­szeget, 4-5 morzsányi fahéjat ad­junk hozzá, nehogy az alkohol tel­jesen elpárologjon! További 6-8 szem szegfűbors, 1-2 karika cit­rom is igencsak pikáns ízt ad neki. Mézeskalácshoz, mézezett dió­hoz, aszalt gyümölcsökhöz, püs­pökkenyérhez nincs is ennél jobb őszi-téli ital. A hazája Kelet-Afrika A kávék királynője Egy új kávékeveréket mutattak be a közelmúltban Budapesten. Az Ensibuko elnevezésű új kávékeve­rék neve annyit tesz: ereded és ha­zája Kelet-Afrika. Az Elgon vulkán lejtőin hosszú generációk óta a ká­vétermesztést életformának tekintő bugisu törzs műveli a cserjéket. A kávékeverék mélysötét rejtélyes ital, amely mintha magába zárná Uganda minden misztikumát. A mostani újdonság érdekessége, hogy a kávénak leheletnyi friss, szá- rítottgyümölcs-aromája van. (m) IZVILAG Szerkesztő: Agszer Krisztina Levélcím: ízvilág, Námestie SNP 30, 814 64 Bratislava 1 e-mail cím: csaladivilag@ujszo.com , tel.: 02/59 233 442, fax: 02/59 233 469

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom