Új Szó, 2006. november (59. évfolyam, 252-275. szám)

2006-11-18 / 266. szám, szombat

4 Külföld ÚJ SZÓ 2006. NOVEMBER 20. www.ujszo.com RÖVIDEN — ..............ííHiüííí i rtíiWP"' Len gyelország nem alkuszik Varsó. Nem sikerült állás­pontjának megváltoztatására bírni Jaroslaw Kaczynski len­gyel kormányfőt az Európai Unió soros elnöki tisztét betöl­tő Finnország miniszterelnök­ének, Matti Vanhanennek, így továbbra is fenyegeti a lengyel vétó az unió és Oroszország új partnerségi megállapodását célzó tárgyalások megkezdé­sét. (MTI) Élőlánc a temetőnél Halbe. Hat-hétezren tüntet­tek a kelet-németországi Hal­be városában a szélsőjobb el­len, míg a neonácik egy szom­szédos településen tartottak megmozdulást. A halbei tün­tetők élőláncot alkottak a vá­ros temetője körül, a tünteté­sen politikusok mondtak be­szédek és zenészek léptek fel. A hatóságok 1700 rendőrt mozgósítottak, hogy elkerül­jék a két tábor közötti össze­csapást. (MTI) Guantánamóról szabadultak Washington. Az amerikai hatóságok szabadon engedtek három terrorizmussal gyanú­sított személyt a guantánamói börtöntáborból, miután többé nem számítanak „ellenséges harcosnak”. Az algériai, üzbég és egyiptomi őrizetes befoga­dását az albán kormány vállal­ta, és az amerikai védelmi mi­nisztérium szerint Albániában lehetővé válik számukra, hogy új életet kezdjenek. (MTI) Elítélték Észak-Koreát , New York. Elítélte Észak- Koreát szombatra virradóra az ENSZ-közgyűlés emberi jogi bizottsága az emberi jogok durva megsértései miatt. Az EU által kezdeményezett hatá­rozatot, amely a kínzások, a nyilvános kivégzések, és a nyomorúságos börtönkörül­mények miatt marasztalta el Észak-Koreát, 91-21 arányban fogadták el. (MTI) Újabb brit pénzek Iraknak Bászra. További 100 millió font támogatást ígért Irak újjá­építésére Gordon Brown brit pénzügyminiszter, aki szom­baton váratlanul Bászrába ér­kezett. Brown, aki a brit kor­mányfői tisztség várományosa a jövőre leköszönő Tony Blair utódjaként, a dél-iraki város­ban találkozott az iraki meg­szállásban részt vevő brit egy­ségekkel. (MTI) Rakétakísérlet Indiában Bubanesvár. India nukleá­ris töltet hordozására alkal­mas, föld-föld rakétával haj­tott végre sikeres kísérletet. A rakétát mozgó kilövőállásból bocsátották fel. A 8,5 méter hosszú, Pritvi típusú rakéta hatótávolsága 250 kilométer, hagyományos és nukleáris robbanó töltetek hordozására egyaránt alkalmas. (MTI) A világkereskedelmi tárgyalások megmentése mellett tettek hitet az APEC résztvevői hétvégi csúcsértekezletükön Hanoiban Kína fogyasszon amerikai termékeket! jezték ki az Észak-Korea által július 4-5-én végrehajtott rakétakísérle­tek, majd az október 9-i nukleáris kísérlet miatt, amelyek veszélyezte­tik valamennyiük közös béke- és biztonságvágyát, továbbá azt a szintén közös célkitűzést, hogy a Koreai-félszigetet atomfegyver­mentessé tegyék. Az amerikai elnök vasárnap a vi­etnami fővárosban támogatásáról biztosította a kínai államfő azon el­képzelését, hogy, mint mondta, Kí­na a fogyasztók országává - s lehe­tőleg az amerikai termékek fo­gyasztójává-váljon, semmint a fel­halmozókévá. George Bush erőtel­jes támogatásáról biztosította Hu Csin-tao elnök azon elképzelését kettejüknek az Ázsiai és Csendes­óceáni Gazdasági Együttműködés (APEC) vietnami csúcstalálkozója margóján lebonyolított eszmecse­réjén, hogy Hu elnök, műit Bush fo­galmazott, a fogyasztás, s nem a megtakarítások felé tereli országát. Az amerikai elnök hozzátette, ez az amerikai gyártóknak és mezőgaz­dasági termelőknek is hasznára lenne. Bush elnökre nyomás nehe­zedik az amerikai gyárosok részé­ről azért, hogy hasson oda a Kínába irányuló amerikai kivitel növeke­dése érdekében. Washington idén szeptemberig csaknem 170 milli­árd dolláros hiányt halmozott föl Kínával kereskedve. Hanoi. A világkereskedelmi tárgyalások megmentése mellett tettek hitet az Ázsi- ai-Csendes-óceáni Gazdasá­gi Együttműködési Tanács (APEC) csúcsértekezletének résztvevői és egy külön szó­beli nyüatkozatban ebtélték az észak-koreai nukleáris törekvéseket. MTI-ÖSSZEFOGLALÓ A Hanoiban vasárnap befejező­dött konferencián elfogadott záró­okmány szerint a 21 ország veze­tője leszögezte: minden erőfeszí­tést meg kell tenni a holtponton lévő, a Kereskedelmi Világszerve­zet (WTO) keretén belül folyó do­hai tárgyalások felélesztésére. En­nek kudarca ugyanis, vélik az APEC-országok, „súlyos következ­ményekkel járhat”. A résztvevők olyan egyéni és összehangolt lépé­sekre tettek ígéretet, amelyek „fi­gyelembe veszik valamennyi gaz­daság helyzetét” és amelyek meg­védhetik a kizsákmányolástól a le­gitim pénzügyi és kereskedelmi rendszereket. A közös nyilatkozat azonban nem tesz említést az észak-koreai nukleáris programról, amely szin­tén a tanácskozás egyik fontos na­Selyemfiúk. George Bush amerikai és Vlagyimir Putyin orosz elnök hagyományos vietnami öltözékben. (CTK/AP-fel vétel) pirendi pontja volt. Ugyanakkor David McCormick, az amerikai nemzetbiztonsági hivatal tisztvise­lője bejelentette: az APEC-tag- államok vezetői zárt ajtó mögötti ülésükön szóbeli nyilatkozatban arra szólították fel Észak-Koreát: tegyen konkrét lépéseket a nukleá­ris fegyverek gyártásának leállítá­sára vonatkozó ígéreteinek teljesí­tésére. McCormick szerint a 21-ek vezetői „olyan határozott nyilatko­zatot tettek, amely az ENSZ Bizton­sági Tanácsának Eszak-Korea ügyé­ben hozott határozatainak teljes egészében való életbe léptetését követeli.” Az amerikai illetékes annak fon­tosságát igyekezett hangsúlyozni, hogy az ÁPEC-tagállamok közös nyilatkozatot tettek az ügyben és tagadta, hogy „visszalépés történt volna” azzal, hogy nem fogadták el a szombaton a delegációk körében köröztetett, amerikai ihletésű hatá­rozat-tervezetet. Később a dél-koreai delegáció nyilvánosságra hozta a nyilatkozat szövegét, amely szerint a résztve­vők mélységes aggodalmukat fe­Új lépés a két bizalmatlan nagyhatalom között Nem tanúsított ellenállást a marokkói férfi Közös hadgyakorlat Rács mögött a terrorista MTI-HÍR Peking. Közös kutató-mentő gyakorlatot tartottak amerikai és kínai hadihajók vasárnap a Dél- kínai-tengeren, újabb lépést téve az egymással bizalmatlan két nagyhatalom együttműködésének javítására. A hadgyakorlaton kínai részről két rakétahordozó torpedórombo­ló, míg amerikai részről egy raké­tahordozó torpedóromboló és egy szállítóhajó vett részt. Kidolgozták a kapcsolattartás és az egységes harcrendben való manőverezés kérdéseit, s azt, hogy miképp szer­vezzenek meg egy kutató-mentő műveletet, ha segélykérő jelzést kapnak egy balesetet szenvedett hajótól. Gary Roughead tenger­nagy, az Egyesült Államok csen­des-óceáni hadiflottájának pa­rancsnoka, aki a héten tett látoga­tást a Kínai Népköztársaságban, előzőleg „a két ország közötti hadi­tengerészeti kapcsolatok nagyon fontos részeként”’ értékelte a közös gyakorlatot. Az Egyesült Államok és Kína ka­tonai kapcsolatai 2001-ben szakad­tak meg, miután egy kínai harci re­pülőgép és egy amerikai felderítő gép összeütközött, s az incidens kö­vetkeztében életét vesztette a kínai pilóta, az amerikai gép legénysége pedig leszállni kényszerült Kíná­ban, ahol 11 napig fogva tartották őket. Tavaly óta a felek próbálták újra magasabb szintre emelni a kapcso­latokat, de a súrlódások lehetősé­gére idén októberben ismét rávilá­gított egy amerikai hadihajó és egy kínai tengeralattjáró kínosan közeli találkozása. MTI-HÍR Berlin. A német rendőrség le­tartóztatta péntek este a marok­kói származású Munir el-Mo- taszadeket, akit a legfelsőbb bí­róságnak megfelelő karlsruhei szövetségi bíróság bűnösnek mondott ki az Egyesült Államok elleni 2001-es terrorcselekmé­nyek végrehajtásának segítésé­ben. A hamburgi rendőrséghez kö­zelálló források szerint a 32 éves Motaszadek nem tanúsított el­lenállást, amikor otthonában le­tartóztatták. A letartóztatási parancsot a karlsruhei szövetségi bíróság ad­ta ki arra hivatkozva, hogy meg­van az esélye a marokkói férfi szökésének. A legfelsőbb bíróságnak meg­felelő karlsruhei szövetségi bíró­ság csütörtökön mondta ki bű­nösnek az Amerika-ellenes me­rényleteket elkövető tettesek egyik segítőjeként elkönyvelt, a német hatóságok által már több­ször elítélt, később ideiglenesen mégis szabadlábra helyezett Munir el-Motaszadeket. Egyúttal az illetékes hamburgi bíróságot az ügy újratárgyalásá­ra utasította. Munir el-Motaszadeket elő­ször 2003-ban ítélték el 15 éves szabadságvesztésre, mert a ham­burgi bíróság bizonyítottnak lát­ta, hogy terrorista szervezet tag­jaként segédkezet nyújtott több mint háromezer ember meggyil­kolásához, segítette a 2001. szeptember 11-én New Yorkban és Washingtonban végrehajtott merényletek előkészítését. Konferencia Dániában Terrorellenes törvénykezés Koppenhága. A világ számos mozgalma, közöttük több, az EU ál­tal terrorszervezetként nyilvántar­tott csoport tartott konferenciát Koppenhágában. A Lázadás nevű dán szélsőbaloldali szervezet ren­dezte tanácskozás címe „A terrorel­lenes törvénykezés, a politikai jo­gok és a nemzetközi szolidaritás”. A kétnapos tanácskozás célja Henne- berg Andersen szerint az, hogy megvitassák a terrorizmus elleni ál­lítólagos háborút, amelyben a rész­vevők azonban a demokratikus jo­gok elleni világméretű fenyegetést látnak”. A konferencia résztvevői között szerepel a Batasuna baszk párt és az Askatasuna, a baszk fog­lyok védelmi szövetsége; mindket­tő szerepel az uniós listán - közölte Andersen. (MTI) A párt kongresszusának 70%-a szavazott rá Újra Topolánek az elnök KOKES JANOS Prága. Mirek Topolánek cseh kormányfőt választotta meg újra az élére a Polgári Demokratikus Párt (ODS). A párt kongresszusának második napján, tegnap megtartott tisztújításon a küldöttek 70 száza­léka adta voksát arra, hogy Topo­lánek legyen újabb két évre az ODS elnöke. Topoláneknek ez lesz im­már a harmadik kétéves mandátu­ma. „A felhatalmazás nagyon erős és ennek nagyon örülök” - jelentet­te ki a miniszterelnök-pártelnök, aki a választás előtti kortesbeszé­dében „erős mandátumot” kért a párttól. „A választás nem csak Mirek Topolánekről szólt, hanem arról is, milyen úton megyünk to­vább” -jegyezte meg. Ugyanakkor felhívta a küldöttek figyelmét arra, hogy a túlzott és a valóságnak nem megfelelő várakozások csak árthat­nak a pártnak, s esetleg még ellen­zéki pozícióba is kényszeríthetik. Topolánek első kormányalakítási kísérlete, a kisebbségi polgári de­mokrata kormány, október elején megbukott, s a kabinet lemondásra kényszerült. Topolánek kijelentet­te, hogy második kormányát széle­sebb alapokon kívánja felállítani, s az új kormányról a kommunistá­kon kívül az összes demokratikus párttal tárgyalni kíván. Az ODS ed­digi elképzelését, hogy az immár majdnem hat hónapja tartó belpo­litikai patthelyzetet egy jövő évi előre hozott választással oldják meg, Topolánek Jirí Paroubekkel, a Cseh Szociáldemokrata Párt (CSSD) elnökével folytatott leg­utóbbi tárgyalásán nyíltan elvetet­te, s a felek kompromisszumra tö­rekedtek. A kompromisszumkere­sés miatt a kongresszuson többen is élesen bírálták Topoláneket. A pártelnök szerint azonban az ODS- nek nincs ereje keresztül vinni az előre hozott választást, így komp­romisszumra kell törekednie, mert különben megtörténhet, hogy a második kísérlet is sikertelen lesz, a harmadikban pedig esedeg Parou- bek kaphat kormányalakítási meg­bízatást és sikeres lehet, ami az ODS-t ellenzékbe taszítaná. Koreai-iráni tárgyalások Atomellenes az iráni elnök? Teherán. Irán a Koreai-félsziget atomfegyver-mentesítésének híve - mondta Mahmúd Ahmadinezsád iráni államfő Teheránban az észak­koreai parlament elnökével, Cső Te Bókkal folytatott megbeszélésén. A szombaton lezajlott találkozón az iráni elnök egyúttal bírált „egyes nagyhatalmakat, akik feszültséget próbálnak teremtem a népek kö­zött”, és azt hangoztatta, hogy „minden problémát, így a két Korea közöttit is rendezni lehet párbeszéd útján”. Mindkét országtól nukleáris törekvéseinek feladását követelik a nyugati nagyhatalmak, tárgyalása­ik azonban diplomáciai zsákutcába jutottak. Az Egyesült Államok büntető in­tézkedéseket hozott Észak-Koreá- val szemben, miután az október­ben kísérleti atomrobbantást haj­tott végre. Iránnal szemben pedig az ENSZ Biztonsági Tanácsával próbál meg szankciókat elfogad­tatni az Egyesült Államok és az Eu­rópai Unió. (MTI) Mintegy 10-15 újabb magyar roma érkezett a jobb élet reményében vasárnap reggel a svédországi Malmóbe, ahol a többség munkát pró­bál találni, de a Baranya-megyéből érkezett családok közül néhányan menedékjogot is kérnének a skandináv államtól (S ITA/AP-feIvétel)

Next

/
Oldalképek
Tartalom