Új Szó, 2006. november (59. évfolyam, 252-275. szám)

2006-11-17 / 265. szám, péntek

www.ujszo.com ÚJ SZÓ NOVEMBER 18. Egészségünkre 27 A migrénes fejfájás az esetek többségében féloldali, lüktető fájdalom Ok nélkül is fájhat a fej A megfelelő fájdalomcsillapító kiválasztása szakember feladata Talán nincs is olyan ember, akinek évente legalább egyszer ne fájt volna a feje. Legyen az idős vagy fiatal, a fejfájás minden esetben kellemetlen tünet, melyet van, aki komolyan vesz, míg sokan azt gondolják, hogy úgyis elmúlik, elég csak lenyelni valamelyik sokat reklámozott fájda­lomcsillapítót. DR. PÓCZ1K GÁBOR Szinte szuggerálják: bármeny­nyire is szaggat a fejünk, csak be kell kapni a csodapirulát. Hiszen nincs idő a fájdalomra, mint aho­gyan azt már szlogenszerűen tud­juk. Abban az esetben, ha a fejfá­jás egy fárasztó nap után jelent­kezik, vagy ha változik az időjá­rás, tényleg nem szükséges azon­nal orvoshoz fordulni. Vannak azonban olyan tünetek, melyek valamilyen szervi bajra utalnak, így ha ezeket tapasztaljuk ma­gunkon, haladéktalanul fordul­junk orvoshoz. A nők egyik leggyakoribb fejfá­jása a migrénes fejfájás. Ez egy régóta ismert betegség, mellyel számos irodalmi műben, kabaré­jelenetekben is találkozhatunk. Igaz, ilyenkor főként humorosan tálalja a szerző ezt a betegséget, amelynek távolról sem örül az, Ne feledjük, a fejfájás csak egy tünet, mely arra figyelmeztet bennünket, hogy valami nincs rend­ben a szervezetünkben. aki ebben a betegségben szenved. A migrénes fejfájás az esetek többségében féloldali, lüktető, esedeg dörömbölő fájdalom, mely fokozatosan válik egyre erő­sebbé, elviselhetetlenebbé. Az erős fény, a zajok még inkább fo­kozzák a fájdalom erősségét. A beteg üyenkor egy csendes, sötét szobába zárkózik, ahol csökken egy kicsit a fejfájást kísérő hányin­ger, hányás erőssége. A migrén akár három napig is tarthat, mely­hez társulhat még hasmenés, fo­kozott izzadás, szapora szívdobo­gás is. Vannak betegek, akik már előre érzik a fejfájás közeledtét, mivel náluk ezt különféle tünetek (úgynevezett aura) előzik meg: szívdobogás, izzadás, szédülés, végtagzsibbadás, színes foltok a szem előtt, rossz közérzet, gyo­morpanaszok stb. Többféle oka lehet a migrén kialakulásának: előidézheti az időjárás változása, menstruáció, túl kevés vagy ép­pen túl sok alvás, lelki panaszok, fokozott fizikai megterhelés, túl­hajszoltság, hormonális fogam­zásgátlók szedése stb. Gyakran azonban nem sikerül kideríteni a fejfájás pontos okát. A másik gyakori ok a lelki pa­nasz. Ilyenkor a fájdalom gyak­ran az egész fejre kiterjed. Leg­többször nyomó vagy szorító fáj­dalomról van szó, sokszor még a beteg fejbőre is érzékennyé vá­lik. A fájdalom a homlok, halán­ték esetleg a tarkó táján a legerő­sebb. Az ember arra panaszko­dik, hogy sokszor reggel, felke­lés után jelentkeznek a fájdal­mak. Gyakran társul a fejfájás­hoz levertség, rossz hangulat, depresszió. Hasonló jellegű fej­fájás előfordulhat koponyasérü­lés után is. A középkorú és idősebb embe­reknél szokott leggyakrabban előfordulni a nyaki gerinc okoz­ta fejfájás. Ilyenkor a fájdalom leginkább a tarkóra korlátozó­dik, de terjedhet egészen a hom­loktájra és a szembe is. A fájda­lom erőssége bizonyos fejmoz­dulatokra erősebbé válik, leg­többször olyankor jelentkezik, ha a beteg hosszú időn keresztül van ugyanabban, a nyak számá­ra megerőltető pózban: pl. var­ráskor, olvasáskor, íráskor stb. Gyakran talál az orvos elváltozá­sokat a nyaki gerincről készített röntgenfelvételeken. Az emberek fejfájás esetén min­dig a legrosszabbra, az agytumor­ra gondolnak. Abban igazuk van, hogy az agyi tumoros betegségek döntő többségénél vezető tünet lehet a fejfájás. Ilyenkor azonban Tumoros megbetegedé­seknél a fejfájást nagyon gyakran megelőzik a pszichés tünetek: fáradé­konyság... kissé más a helyzet, mint az előbb említett fejfájásoknál. A fejfájás intenzív fájdalomként jelentke­zik, mely erősebb fekvő helyzet­ben, valamint köhögésnél, tüsz- szentésnél. A fájdalom erőssége sokkal intenzívebb éjszaka és a hajnali órákban, nappal pedig csökken. Tumoros megbetegedé­seknél a fejfájást nagyon gyakran megelőzik a pszichés tünetek: fá­radékonyság, feledékenység, han­gulati ingadozások, fokozott in­gerlékenység, depressziós hangu­latváltozások, alvászavarok stb. Gyakori a hányinger, szédülés, bi­zonytalanságérzés is. Az egyik jel­lemző tünet a reggeli sugárhá­nyás, melyet sokszor nem előz meg hányinger. A felsoroltakon kívül még szá­mos oka lehet a fejfájásnak. Elég egy rossz fog, arcüreggyulladás, szembetegség, magas vérnyomás, cukorbetegség, magas láz, idült vashiány, fejsérülések, tüdőbeteg­ségek, szívbetegségek, stb. Ezért van szükség arra, hogy vegyük ko­molyan a fejfájást, és ne hagyat­kozzunk arra, hogy lenyelünk egy-két fájdalomcsillapítót, és megoldódik a gond. Gyakran a fájdalom erőssége nem tükrözi a betegség súlyosságát. Ne feledjük, a fejfájás csak egy tünet, mely ar­ra figyelmeztet bennünket, hogy valami nincs rendben a szerveze­tünkben. A fejfájásokkal a legtöbb esetben a körzeti orvost és a neu­rológust keresik fel a betegek. Ma­napság számos vizsgálati mód áll az orvos rendelkezésére, mellyel fényt lehet deríteni a fejfájás ere­detére. Sokszor azonban semmi­féle szervi elváltozást nem sikerül felfedezni, még a legmodernebb kivizsgálási módokkal sem. Szük­séges lehet több szakorvos együtt­működésére is, főként a belgyó­gyász, szemorvos, fülorvos, pszi­chiáter segítségére a helyes diag­nózis megállapításához. A külön­féle kivizsgálások nem azt jelen­tik, hogy az orvos tanácstalan, és képtelen megállapítani a fejfájás okát, hanem azt, hogy az összes létező kivizsgálással igyekszik ki­zárni a szervi bajokat, melyek okozói lehetnek a fejfájásnak. El­mondható, hogy napjainkban «zámos modern és biztonságos gyógyszer létezik, mely hatéko­nyan képes elmulasztani, és meg­előzni a fejfájást, beleértve a kín­zó migrénes fejfájásokat is. A gyógyszeres kezelés megállapítá­sa fejfájás kezelésében járatos szakorvos feladata, aki ismeri az illető összes betegségét, és így személyre szólóan képes megálla­pítani a szükséges gyógyszeres kezelést. Sokszor csak az alapbe­tegség megfelelő kezelése képes megszüntetni a fejfájást. A beteg­nek mindössze annyi a dolga, szánjon időt arra, hogy felkeresse az orvosát és elvégeztesse a szá­mára megállapított kivizsgálási módokat, illetve hogy pontosan, az orvos utasításának megfélelő- en szedje a számára felírt gyógy­szereket. A szerző neurológus Milyen fejfájás létezik? ♦ Hirtelen jelentkező erős ♦ Féloldali kínzó, amelyet hányinger, hányás, fényre, illetve hangok­ra való túlérzékenység kísér ♦ Olyan fejfájás, melyet eszméletvesztés, esetleg hallucináció kísér ♦ Fejfájás magas láz esetén ♦ Ha megváltozik a fejfájás erőssége, helye, jellege ♦ Éjszaka ismétlődő fejfájás ♦ Olyan fejfájás, amelyik csökkenti a munkaképességet TESTÜNK TITKAI . Az izmok működése 4. ÚJ SZÓ-TANFOLYAM " ~ A nyak izmai A nyak egyetlen bőrizma a platizma. A nagy oldalsó négy­szöget formáló izom a szájzugo­kat oldalra és lefelé, a nyak bőrét haránt irányú ráncokba, a mell­kas bőrét felfelé húzza. A nyak vázizmait elülső, oldal­só és középső izmokra osztjuk. Az elülsőket a nyelvcsonthoz való vi­szonyuk alapján nyelvcsont feletti és nyelvcsont alatti izmoknak ne­vezzük. Közülük á legfontosabb a fejbiccentő izom. Egyoldali össze­húzódása a fej fordulását ered­ményezi. Ha az izom mindkét ol­dalon összehúzódik, lehetővé te­szi a fej emelését és lehajtását. Négy nyelvcsont feletti izom van - beleértve a kéthasú izmot is -, és a nyelésben játszanak szere­pet az alsó állkapocs lefelé húzá­sával, valamint a nyelvcsont eme­lésével. A nyelvcsont alatti négy izom a nyelvcsonttól a mellüregig terjed, és a gége lefelé történő el­mozdulásán dolgozik. Az oldalsó nyakizmok a csigolyákon és a bordákon tapadva a mellüreg tá­gulását teszik lehetővé belégzés- kor, a hátsó nyakizmok pedig a nyaki gerinc mozgásaiban vesz­nek részt. A törzs fontos izmai A „törzs izmai” kifejezés alatt a test mozgásaiért felelős vázizom- zatot értjük. A sima izmok e he­lyen való tárgyalásának nincs ér­telme, mert azok működése szo­rosan kapcsolódik az egyes belső szervekéhez. A törzsön található vázizmok száma 327, nagy több­ségük páros izom, azaz a törzs bal és jobb oldalán szimmetrikusan helyezkednek el. A hasüreg izmai A hasüreg izmai has- és hátiz­mokra oszthatók. A hasizmok közé tartozik a kétoldali egyenes hasizom, a külső és belső ferde hasizom és a haránt hasizom. Az egymásra fekvő izmok hozzák létre a hasfalat. Az egyenes has­izom szalagszerűen húzódik, a szegycsonttól a szeméremcson­tig. Feladata a mellkas előre haj- lítása. A medence megemelésé­vel lehetővé teszi a hát kiegyene- sítését is. A ferde hasizmok az al­só bordáktól a csípőcsontig ér­nek, ezek a kilégzőizmok, a bor­dák lefelé húzásában és a me­dence megemelésében vesznek részt. A haránt hasizom össze­préseli a hasüreget, jelentős sze­repet játszik a székelésben, a há­nyásban és a szülésben. A hátiz­mokat a négyszögletű ágyék­izom és a farizmok alkotják. Az előbbi hátulról zárja a hasüreget, és lehetővé teszi a gerincoszlop oldalra hajlását. Az utóbbiak a keresztcsonton és a farkcsonton helyezkednek el, és védelmi sze­repük Vem. A mellkas izmai Megkülönböztetjük a vállöv iz­mait, az ún. mellkas-váll izmokat, amelyek a felső végtagot a mell­kassal kapcsolják össze, és a ge­rincoszloptól a bordák felé húzó­dó, ún. belső mellkasi izmokat. Az előbbi csoporthoz tartoznak a mellizmok. A nagy mellizom a szegycsontról és a kulcscsontról eredve a karcsont felé húzódik, a kart a törzs felé húzza, és a tör­zset emeli. A nagy mellizom alatt fut a bordákat emelő kis mell­izom. Ez is légzőizom, akárcsak az elülső fűrészizom, amely szin­tén a bordákon tapad. A belső mellkasi izmok - szintén légzőizmok -, főleg a bordaközi izmok, összekötik a bordákat és megemelésükkel, a mellüreg víz­szintes irányú tágításával a lég­zésben játszanak szerepet. Az egyedül álló rekeszizom boltozat- szérűén fedi a hasüreget, és elvá­lasztja a mellüregtől. A bordákon, az ágyékcsigolyákon és a szegy­csonton tapad. Beidegzését a re­keszideg végzi. A levegővel meg­telő mellkas térfogatát növelve összehúzódása során ellapul. Ez­zel fokozza a hasűri nyomást, ami a hasizmokkal közösen elősegíti a bélmozgásokat és ezzel a belek kiürülését, szülő asszonyoknál pedig könnyíti az újszülött világra jöttét. A szülésnél fontos szerepe van még a gátizomzatnak is. A hát izmai A hát izmai között a felületes és a mély hátizmokat különböztet­hetjük meg. A felületes hátizmok nagy kiteijedésűek, a csigolyákon erednek, és a felső végtagokon ta­padnak. A barátcsuha fejvédőjé­hez hasonlító, trapéz alakú csuk­lyásizom a nyakcsigolyákon és a nyakszirtcsonton ered, a lapocka­csonton és a kulcscsont külső fe­lén tapad. Felső rostjai emelik, és befelé húzzák a vállat, alsó rostjai a lapockát közelítik a gerincosz­lophoz, függeszkedéskor, má­száskor pedig a törzset emelik. Rögzített váll mellett a kétoldali izom nyaki részlete a fejet hátra­felé húzza, az egyik oldali pedig az arcot az ellenkező oldalra és felfelé fordítja. A széles hátizom háromszög alakú izom. Összehú­zódásával előre vagy hátra és le­felé húzza a vállat. A hátsó fűrész- izom a csigolyáktól a bordákig húzódik. A felső izom lefelé húz­za az utolsó bordákat, az alsó pe­dig felemeli azokat. A mély hátiz­mok a bordákat és a gerincoszlo­pot mozgatják. A csigolya- és bor­da közti izmok a csigolyák tövis­nyúlványa és a bordák között hú­zódnak, s a légzőmozgásokban vesznek részt. A háti csigolyák közti izmok adják meg a gerinc­oszlop tartását, és álló helyzetben egyenesen tartják azt. (Forrás: Család és Egészség)

Next

/
Oldalképek
Tartalom