Új Szó, 2006. november (59. évfolyam, 252-275. szám)

2006-11-16 / 264. szám, csütörtök

ISKOLA UTCA 2006. november 16., csütörtök __________________________________3. évfolyam 40. szám 11 . Kárpát-medencei Énekmondó Fesztivál Egyre fiatalabbak állnak színpadra A Dailylit kezdetnek mintegy 600 művet tett fel a világhálóra, de a kínálat napról napra nő Kötelező olvasmányok e-mailben A könyvbarátok vitatkoznak azon, hogy az új módszer kedvet csinál-e az olvasáshoz (Képarchívum) ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS Érsekújvár. Az énekmondás va­rázslat, megnyitja a közönség szí­vét, amely befogadóvá és ezáltal lelkes közvetítőjévé válik a szép magyar szónak. Érsekújvárban ezt a pillanatot sikerült tetten érnünk még 2004 októberében, az I. Kár­pát-medencei Énekmondó Feszti­válon. Folytatását a zene és iroda­lomkedvelő közönség idén novem­ber második péntekén az ünnepi gálán élhette meg a Csemadok ér­sekújvári alapszervezetének frissen felújított székházában a II. Kárpát­medencei Énekmondó Fesztiválon. A felújított, frissen ácsolt homlok­zatú színpadon jelesebbnél jele­sebb hazai és külföldi előadók kö­vették egymást. A legtöbbjük már az esti előadás előtt találkozott a város gyermekeivel és fiataljaival egy-egy bemutatkozó előadás so­rán. Berényi Margit a Csemadok helyi szervezetének elnöke öröm­mel fogadta Érsekújváron: a győri Hangraforgó és a dunaszerdahelyi Kicsi Hang együttesek előadóit, A Szlovákiai Magyar Pedagógu­sok Szövetsége Országos Választ­mánya, Rimaszombati Regionális Pedagógiai Központja és Rima- szombati Területi Választmánya holnap és holnapután Rimaszom­batban a Tompa Mihály Reformá­tus Gimnázium dísztermében kon­ferenciát szervez Olvasás- és szö­vegértés címmel. A konferencia or­szágos jelleggel bír. A szervezők Szlovákia minden részéből váiják az érdeklődő óvodapedagóguso­kat, tanítókat, alap- és középiskolai tanárokat. A konferencia programja és előadói ♦ Az olvasási, szövegértési kompe­tencia kifejlettségének kritériumai ISMERTETÉS Romániában a középiskolás ko­rú gyermekek 14 százaléka hagyja el az iskolát, ugyanekkora arány­ban tanítanak szakképesítés nél­küli oktatók. A falusi iskolák több műit felében nincsen víz. Havonta 140 euró - ennyi a ro­mániai falvakban tanító pedagó­gusok kezdő fizetése. A tanárok rá­adásul nem kapják meg a törvény­ben előírt útiköltség- és lakhatási támogatást; ugyanakkor a tanári fizetés nem fedezi az előbbi költsé­geket, ezért az oktatók inkább fel­mondják falusi állásukat. Vidéken a szakképzett pedagógusok is hiá­nyoznak, ezért a tanórákat szakké­pesítés nélküli oktatók tartják - en­nek aránya eléri a 14 százalékot a középiskolai oktatásban. Ugyanek­kora arányban hagyják el az iskolá­kat a középiskolások, az alapisko­akiket a szombathelyi Joós Tamás követett. Klasszikusnak számító és kortárs költők verseinek megzené­sített változatát hozta magával Kercsmár Zsolt garabonciás és Kátai Zoltán is. A székelyföldi Homorédalmásról gyönyörű népvi­seletben érkezett a csengő hangú Sorbán Enikő. Az ifjú előadó, aki ma már saját hanghordozóval büszkélkedhet, valósággal elvará­zsolta a közönséget. Idén a fiata­labb korosztálynak bőven jutott hely a színpadon, Losoncról Kele­men Gábor a lányaival, Zsófiával és Bernadettel érkezett, groteszk-vi­dám dalaikkal, - amelyekhez a ze­nét az édesapa szerezte -, alaposan megnevettették a közönséget. Az érsekújvári Pekarik Katica énekes előadóművész gyertyafényes estjé­ből nem hiányozhattak József Atti­la ismert strófái sem. Hatalmas tap­sot aratott rövid fellépésével a Kor- Zár együttes, és Buda Ádám késő estébe nyúló, hangulatos fellépése is nagy élményt jelentett a verset kedvelők számára, ő sem először járt Érsekújváron:, (száz) és fejlesztésének problémái a mai közoktatásban - Nagy József (Sze­gedi Tudományegyetem). ♦ Kompetencia alapú oktatás - Ko­rányi Margit (SuliNova). ♦ Oktatási helyzetkép a PISA ered­ményei ismeretében - Hrbácsek Magdolna (Állami Pedagógiai Inté­zet). ♦ Kompetenciafejlesztő progra­mok a SuliNova Kht.-ban - Nagyné RápliGyörgyi (SuliNova). ♦ A szövegértési kompetencia és fejlesztésének lehetőségei a gya­korlatban - Kerner Anna (Suli­Nova). ♦ Szövegértési deficitek - Korányi Margit (SuliNova). ♦ Sajátos nevelési igényű tanulók integrációja - Kereszty Zsuzsa. ♦ A tanulók szövegértése egy kuta­tás tükrében - Vanconé Kremmer Ildikó (KonstantinEgyetem), (ú) lások esetében ez valamivel alacso­nyabb - csupán 11 százalék. Ugyanakkor az EU előírásai ezen a területen legfeljebb 10 százalékos lemorzsolódást engedélyeznek. Szegénység - összegzi az iskola- elhagyások okát Gheorghe Izvo- ranu, a Spiru Haret tanárszakszer­vezet vezetője, aki hozzáteszi: a fa­lusi iskolák több mint felében nincs folyóvíz. A szakszervezeti vezető szerint a gyerekek újra iskolába járnának, ha biztosítanák a megfe­lelő oktatási körülményeket. A ro­mán kormányfő szerűit jövőre - a rendszerváltás óta - az eddigi leg­magasabb összeget fordítják okta­tásra. A Tariceanu-kormány 2007- ben a GDP 5 százalékát költi el ezen a területen. Ugyanakkor - az EU-tagországok között - Románia mégis azon kevesek közé tartozik, ahol a GDP kevesebb mint 10 szá­zalékát költik oktatásra, (hh) A mai fiatalok órákat ül­nek a számítógép előtt, és ebből nem kis időt vesz igénybe az e-mailek elolva­sása. Érthető, hogy egyre kevesebb idejük marad könyveket olvasni. ISMERTETÉS De erre is van megoldás: ameri­kai egyetemisták találták ki az in­gyenes Daüylit szolgáltatást, amely az elektronikus postafiókba küldi el a kiválasztott irodalmi műveket. Az ötlet pofonegyszerű és nincs köze a sokat reklámozott „e-book- hoz”, amely egyelőre azért nem vá­lik be, mert nem sokan bírják szem­mel, hogy egész könyveket olvassa­nak végig a képernyőn: a Dailylit gyakorlatilag „e-mail-méretekre” bontja fel a legkülönbözőbb irodal­mi, filozófiai, vallási és más klasszi­kus műveket, amelyeket így ké­nyelmesen, folytatásokban el lehet olvasni, a napi „postabontás” kere­tében. „Csenget” az elektronikus postás A Dailylit kezdetnek mintegy 600 művet tett fel a vüághálóra, de a kínálat napról napra nő, és im­már szinte valamennyi nagy nyel­ven elérhetők az egyetemes kötele­ző olvasmányok. A látogatók még azt is megszabhatják a mű lekéré­sében, hogy melyik napszakban óhajtják megkapni az egyes folyta­tásokat, továbbá választhatnak a napi, a hétvégi és a heti háromszo­ri küldés között. A „lebontás” il­lusztrálására néhány adat: Mary Shelley Frankensteinjét meg lehet úszni 83 levéllel, de aki Lev Tolsz­toj Háború és békéjére vágyik, an­nak 675 e-mailre kell számítania. Nem hord szemüveget A kislányom most harmadi­kos, és komplexusai vannak azért, mert szemüveget kell vi­selnie. Vettem neki szép, divatos keretű szemüveget, de azt is szé- gyelli. Hogyan magyarázzam meg neki, hogy hordania kell, mert ha nem teszi, még jobban elromlik a szeme? Jelige: Szemüveg P JL Dr. Hadas Katalin pszichológus Talán arról az oldaláról próbálja megközelítem a problémát, hogy milyen rossz lehet azoknak, akik végkép nem lámák, vagy annyira gyengén látók, hogy állandó segít­ségre van szükségük a napi teen­dők elvégzéséhez. Müyen nehéz le­het azoknak a gyerekeknek, akik nem is látják a betűket a tankönyv­ben, s csak azt tudják elolvasni, amit kitapogatnak. Gondot okoz nekik a tájékozódás, nem tudnak segítség nélkül az utcán közleked­ni. Nem játszhatnak kint a játszóté­Ugyanakkor Dante Alighieri Isteni színjátékéhoz mindössze 104-szer csenget az elektronikus postás. Lealacsonyítja az irodalmat? A könyvbarátok persze vitatkoz­nak azon, hogy az új módszer ked­vet csinál-e az olvasáshoz az audio­vizuális nemzedékek körében, vagy pedig lealacsonyítja az irodal­mat. Vannak, akik szerint az e­ren a többi gyerekkel, nem tudnak fogócskázni, és még sorolhatnánk a játékokat, amikből ki vannak zár­va. Külön iskolába kell járniuk, kol­légiumban laknak távol a szüleik­től. Bizonyára nem viselik ezt köny- nyen, honvágyuk van, ők is szeret­nének a szüleik, testvéreik közelé­ben lenni. Innen aztán áttérhet ahhoz a problémához, hogy mennyire fon­tos vigyáznunk a szemünk vüágá- ra. A szemünkön keresztül kapjuk a legtöbb ingert, ezen az érzékszer­ven keresztül érkezik a legtöbb in­formáció. Mennyivel szegényebbek lennénk, ha nem lámánk! Ahhoz viszont, hogy a szemünk teljesíteni mdja a feladatát, jó állapotban kell lennie. Ha bármilyen kis baja van, már az a kép, amit látunk, nem fe­lel meg a valóságnak. Addig jó, amíg ezeket a rendellenességeket szemüveggel korrigálni lehet. Bo­nyolultabb a dolog, ha operációval kell segíteni a problémán, vagy más orvosi beavatkozással. Milyen jó, hogy neki elég a szemüveg hordása. Viszont ha nem viseli, a saját szemének árt, mert ha foko­zott erőltetésnek van kitéve, akkor hamarább romlik, s még rosszabb állapotba kerül. Nem hiába mondja a népi bölcsesség arra, ami nagyon értékes, hogy: „Úgy vigyáz rá, műit a szeme vüágára.” Gondoljon bele, hogy mennyi­vel nehezebb dolga lenne az isko­mailekre felbontott könyvek töké­letes tükrei korunknak, amelyet a gyors, rövid üzenetek szabályoz­nak. Abban azonban mindenki egyetért, hogy többé nem hivatkoz­hatnak a diákok időhiányra, elvég­re napi öt percet bárki tud olvasás­ra szánni, ha akar. Tükrözi a kor légkörét Akad viszont olyan is, mint pél­lában, ha sokkal erősebb dioptriá- jú szemüveget kellene viselnie? Viszont, ha nem hordja most a ki­sebb dioptriájú szemüveget, en­nek csak az lehet a vége, hogy romlani fog a szeme. Ne figyeljen oda arra, ha esetleg kinevetik, vagy kigúnyolják. Az okos gyerek ilyet biztosan nem tesz, a butára meg felesleges odafigyelni. Hoz­zon fel példának hírességeket, TV riportereket, színészeket, éneke­seket, akik szemüveget viselnek. Ha ők nem szégyellik még a ka­merák előtt is hordani, ahol or­szág-világ látja őket, akkor neki milyen kifogásai lehetnek ellene? Olyan sok szép szemüvegkeret közül lehet választani, biztosan az övé is olyan, hogy kiemeli az arca kellemes vonásait, s még szebbé teszi, még értelmesebbnek hat. Legyen rá büszke, hogy szemüve­get viselhet. Biztassa őt azzal, hogy később, ha nagy lesz, s nem tapasztalnak majd romlást a látását illetően, ak­kor hordhat majd szemlencsét, és senki nem fogja tudni, hogy rosszul lát. Most az a legfontosabb, hogy megőrizze ezt az állapotot, ne ro­moljon tovább a látása. Ezt pedig csak úgy érheti el, ha óvja, védi a szemét, és rendszeresen hordja a szemüvegét. Napjainkban már a mesékben is nem egy mesealak hord szemüve­get. Ezeket is felhozhatja példának. dául Rino Caputo, a római Tor Vergata egyetem tanára, aki sze­rint e szolgáltatás új lökést adhat az irodalomnak, ha az új írók már eleve „levelekben” gondolkoznak és alkotnak. „A fiatalok tipikus, az e-maüekben, az sms-ekben hasz­nált nyelve megújíthatja az elbe­szélési formákat, ugyanakkor ké­pes lehet arra, hogy érzékenyen tükrözze a kor légkörét” - nyüat- kozta a La Repubblica című olasz napilapnak, (mii) Olvastasson vele olyan meséket, történeteket, amelyben ez a prob­léma is szerepel, s próbálják leszűr­ni a mondanivalóját. Próbálja él­vezni azt, hogy ő az osztályban az egyedüli szemüveges. Ebben kü­lönbözik a többiektől, erről lehet őt könnyen felismerni. Ha pedig több szemüveges is található az osztály­ban, alapítsák meg a szemüvege­sek társaságát, fogjanak össze, ne hagyják, hogy kigúnyolják őket az osztályban, vagy az iskolában. Éreztessék a többiekkel, hogy őket nem zavarja az, hogy szemüveget kell viselniük, sőt, ezt mint kivált­ságot élik meg, elvégre nem műiden kisdiák szemüveges. Számos módja van annak, hogy ott hon, nyugodt körülmények kö­zött megbeszéljék a dolgaikat, s rá- vüágítson arra, hogy csak magának árt azzal, ha nem fogja hordani a szemüveget, vagy műiden egyes alakalommal, ha viseli, traumát él át. Ettől próbálja megvédem, de ha nem sikerül, ne keseredjen el, mert pszichoterápiás módszerrel, bizto­san segíteni tudnak rajta. Ha tehát a kislánya műiden előző javaslatot elvet, ezek nem oldják meg az ő problémáját, akkor folyamodjon szakemberhez segítségért. Remé­lem, ezt a szakmai segítő szándé­kot nem fogja elutasítani, s hama­rosan már csak mosolyogni fognak azon, hogy valaha mi okozott prob­lémát a kislányának. Oktatási konferencia Rimaszombatban Olvasás- és szövegértés ISMERTETÉS A falusi iskolák több mint felében nincs víz Hiányoznak a szakképzett pedagógusok Romániában A PSZICHOLÓGUS VÁLASZOL

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom