Új Szó, 2006. november (59. évfolyam, 252-275. szám)

2006-11-16 / 264. szám, csütörtök

8 Elemzés - hirdetés ÚJ SZÓ 2006. NOVEMBER 16. www.ujszo.com A posztszocialista átmenet térségünkben erőszakmentesen, békés környezetben zajlott le - nem előzték meg háborúk, nem vezetett fegyveres konfliktusokhoz Kelet-Közép-Európa 1989 utáni nagy átalakulása Kornai János közgazdász- professzor szerint a kapita­lizmus és a demokrácia ki­építése térségünkben egy­szerre volt sikeres és kiáb­rándító. A kutató szemével történelmi távlatból szem­lélve példátlanul gyors és egyedülállóan sikeres átala­kulást jelentett. Sok állam­polgár számára azonban a mindennapi gondok szem­pontjából megközelítve a rendszerváltozás kiábrándí­tó eredményei csalódást okoztak. GÁL ZSOLT Kornai János a Harvard Egye­tem, a Collegium Budapest és a Közép-Európai Egyetem pro­fesszora nemrég megjelent tanul­mányában (Kelet-Közép-Európa nagy átalakulása) értékeli a térsé­günkben lezajlott gazdasági és politikai változásokat. Az átme­netnek számos fontos jellegzetes­sége volt, amelyek együttesen egyedi történelmi folyamattá tet­ték. A politikai változások (de- mokratizáció) és a gazdasági áta­lakulás (kapitalista piacgazdaság megteremtése) a nyugati civilizá­ció fejlődésének főirányában ha­ladt. A második világháború után, amikor térségünk országaira rá­erőltették a szovjet típusú szocia­lista rendszert, ennek pontosan az ellentettje történt, szembe­mentünk az akkori fő fejlődési iránnyal. Az 1989 utáni átalaku­lás teljes és átfogó volt, párhuza­mosan változott meg a politikai, a gazdasági és a jogi rendszer, vala­mint a társadalom. Korábban a vi­lágban számos átalakulás történt a gazdasági vagy a politikai szfé­rában. Ilyen volt a demokratizá- ció úgynevezett harmadik hullá­ma például a mediterrán orszá­gokban (Görögország, Spanyolor­szág és Portugália 1974-75 után). Ezen államokban a megbukott diktatúrák helyett demokratikus berendezkedés épült ki, az addig is létező kapitalista gazdasági rendszer azonban nem változott meg jelentősen. A posztszocialis­ta átmenet térségünkben erőszak- mentesen, békés környezetben zajlott le. Nem előzték meg hábo­rúk, nem vezetett fegyveres konf­liktusokhoz, nem külföldi hatal­mak vagy megszálló csapatok erőltették rá a változásokat társa­dalmainkra. Kornai ezt különösen fontosnak tartja egy olyan térség­ben, ahol a megelőző szűk évszá­zadban konfliktusok és erőszakos hatalomváltások, állami megtor­lások sorozata zajlott le, megszál­lók, kemény és puha diktatúrák váltották egymást. Végül, az áta­lakulás elképesztő gyorsasággal, 10-15 év alatt zajlott le. Ezen, fent felsorolt jellegzetességek mi­att a 2004-ben az Európai Unió­hoz csatlakozott nyolc volt szocia­lista államban végbement rend­szerváltozás a világtörténelem egyedülálló, páratlan folyamata volt. Páratlan sikertörténet Kornai történelmi perspektívá­ból nézve emellett páratlan siker- történetnek is tartja az átalaku­lást. Országaink egy hatékonyabb és szabadabb gazdasági, valamint politikai rendszert vettek át, amely hosszú távon gyorsabb gaz­dasági növekedést és nagyobb jó­létet biztosít, amellett, hogy ga­rantálja az emberi jogokat. Ez nem jelenti azt, hogy a demokrá­cia vagy a kapitalizmus hibátlan és tökéletes rendszerek lennének, de az összes létező közül a legjob­bak. A gazdasági növekedés szint­je az átalakuláson átesett orszá­gokban magasabb, mint Nyugat- Európában, így van remény a gaz­dagabb országokhoz való fokoza­tos felzárkózásra. A közember másként látja A mindennapi élet megpróbál­tatásaival küzdő egyszerű embe­rek szempontjából nézve egész más értékítéleteket kapunk. A vá­lasztókjelentős része a pártok po­litikai csatározásait látva, a kirob­banó korrupciós ügyeket megun­va, a megnövekedett létbizonyta­lanságtól és bűnözéstől félve csa­lódott és kiábrándult. A közintéz­ményekbe vetett bizalom alacso­nyabb, mint a nyugati országok­ban, a parlament megítélése ese­tében egyenesen szakadékszerű a különbség. A lakosok egy nem el­hanyagolható része, 15-30 száza­léka a közvélemény-kutatások szerint inkább visszatérne a kom­munizmushoz, vagy erőskezű ve­zetővel váltaná fel a kormányt. A (Illusztrációs felvétel) kiábrándultság főleg a társadal­mat ért gyors megrázkódtatások számlájára írható. A rendszervál­tás előtt jobb életről ábrándozó kelet-európaiakra hideg zuhany­ként hatott a szocializmus össze­omlását követő transzformációs gazdasági visszaesés, a foglalkoz­tatottság csökkenése, a munka- nélküliség megjelenése és növe­kedése, felkészületlenül érte őket az állandó bizonytalanság és a folytonos alkalmazkodási kény­szer. Feledésbe merült hiány A nagyfokú kiábrándultság szo­rosan összefügg az emberek gon­dolkodásmódjával is. Először is, az átlagember rendszerváltáshoz kapcsolódó várakozásai túlzottak voltak. Miután nem oldódott meg gyorsan minden probléma min­denki számára, vagyis nem let­tünk egy csapásra Ausztria a de­mokrácia és a kapitalizmus beve­zetése után, annál nagyobb volt a csalódás. Másodszor, megválto­zott a viszonyítási alap. A szocia­lista táboron belül egy csehszlo­vák vagy magyar állampolgárjog­gal érezte úgy, hogy mégiscsak jobban él, mint Románia vagy a „nagy testvér”, azaz a Szovjetunió lakosai. Az átalakulás kezdete óta, az uniós csatlakozási folya­mat megindultával azonban foly­ton Nyugat-Európához mérjük magunkat. Ha az átlagember egy némethez, osztrákhoz vagy skan­dinávhoz viszonyítja életszínvon­alát, akkor természetes elkesere­dése. Ha meg azt hallja a médiák­ban, hogy a nyugati életszínvona­lat 25 év múlva fogjuk utolérni, akkor könnyen teljes reményte­lenségbe esik. A gazdag országok­hoz való folytonos hasonlítgatás türelmetlen várakozások, és az abból fakadó kiábrándultság foly­tonos okává válhat. Harmadszor, az emberek emlékezete igencsak megbízhatatlan és szelektív. Kor­nai János 1980-ban könyvet írt a szocialista rendszer egyik legfon­tosabb problémájáról („Ahiány”). Most ironikusan jegyzi meg, hogy gyakran úgy érzi, ő maradt az egyedüli ember Kelet-Közép-Eu- rópában, aki még emlékszik a hi­ánygazdaságra és örül annak, hogy az örökre a múlté. A tömött polcok előtt lépegető emberek most a fogyasztói társadalomra panaszkodhatnak. Kornai szerint az emberek nem értékelik eléggé az eredményeket, túlzottan a mostani gondokra koncentrálnak, és ez groteszk módon a kommu­nizmus iránti nosztalgiázás meg­jelenéséhez vezetett. A tudósok felelőssége Kornai nem hibáztatja az „utca emberét” azért, hogy csalódottsá­ga és kiábrándultsága miatt eset­leg téves következtetésekre jut (,jobb volt a kommunizmusban, erőskezű diktátorra van szükség stb.”). Nem ennyire elnéző vi­szont a tudományos kutatókkal, oktatókkal szemben. A közép-eu­rópai közvéleményben a rend­szerváltással kapcsolatban ural­kodó negatív értékelést ugyanis részben annak tulajdonítja, hogy a társadalomtudományok műve­lői (főleg a közgazdászok) alig vizsgálják tágabb történelmi összefüggésben az eseményeket és az egyes diszciplínák, például a közgazdaságtan és a politológia között alig van kapcsolat az átme­net értelmezésében. Márpedig a történelmi keretek figyelmen kí­vül hagyásával, és a tudományá­gak közötti együttműködés nélkül nem lehet megérteni, értelmezni és megmagyarázni a nagyszabású átalakulási folyamatokat. A kapitalizmus produktívabb Végezetül a kételkedőknek és a nosztalgiázóknak elég egyér­telmű választ ad a világszerte elis­mert magyar közgazdász. Hang­súlyozza, hogy a gazdaságtörté­net egyértelműen bebizonyította, a kapitalizmus hatékonyabb rendszer a szocializmusnál, na­gyobb jólétet eredményez. A szo­cialista országok gazdasága las­sabban növekedett a nyugati ka­pitalista államok gazdaságánál. Csehszlovákia gazdasági fejlettsé­ge a második világháború előtt nagyjából Ausztriával megegyező volt. 40 év után mindenki ismeri a végeredményt. Az átalakuláson átesett országok gazdasági növe­kedése jelenleg is jóval magasabb, mint a szocializmus utolsó évtize­dében. Kornai szavaival élve „a kapitalizmus produktívabb, inno­vatívabb, nagyobb növekedési rá­tával az életszínvonal nagyobb emelkedését biztosította...Ez nem egy értékítélet, hanem egy megfi­gyelhető, statisztikaüag mérhető tény.” Ezt talán nem árt hangsú­lyozni a csehszlovák rendszervál­tás kezdetének tizenhetedik évfor­dulóján. (Kornai János The great trans­formation of Central Eastern Eu­rope c. tanulmánya alapján, Eco­nomics of Transition, Volume 14 (2) 2006,207-244 old.) Kornai János professzor (Képarchívum) Opel Astra már 468 400 koronáért Opel Astra Classic már 349 900 koronáért Opel - az utóbbi két év legjobb minőségű német gépkocsimárkája (a TÜV Quality Report magazin 05/06, független AUTO BILD cikkje) GMAC www.opel.sk infovonal: 0800 101 101 Ez nem logikus Limitált kiadású Astra Enjoy. Megtakarít 85 300 koronát. Remek felszereltség kitűnő áron - ugye, hogy ez nem logikus? Mégis, a limitált darabszámban kiadott Astra Enjoy meggyőzi Önt róla. A könnyűfém öntvényből készített 16“-os kerekekkel fantasztikusan néz ki! Kényelmét és biztonságát az automata klímaberendezés, a CD- és MP3-lejátszós rádió, az interaktív IDC alváz, a motoros beállítású tükrök, elülső el. alblakzáró, távirnyítós központi zár, elülső és oldalsó légzsákok és elülső ködfénylámpók biztosítják. Ezzel még távolról sincs vége az Opel bámulatos ajánlatának. Látogasson el a lakhelyéhez legközelebb eső Opel forgalmazóhoz, és győződjön meg róla személyesen. Ne habozzon, az ajánlat korlátozott. BP-6-14837

Next

/
Oldalképek
Tartalom