Új Szó, 2006. november (59. évfolyam, 252-275. szám)
2006-11-15 / 263. szám, szerda
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2006. NOVEMBER 15. Szülőföldünk 31 Az ipartelepítési versenyt megnyerő Fülek tíz év adómentességet, anyagot és ingyentelket adott a gyárnak Az új technológiát elsajátítok közt nincs állástalan Száz év zománc - egy ipari termék tündöklése és bukása Fülek. Idén a hangulatos nógrádi kisvárosban minden a település első írásos emlékének 760. és a zománcgyár alapításának 100. évfordulója jegyében zajlik. SZÁSZl ZOLTÁN Nagy és dicső a régmúlt, a közelmúlt kissé szomorkásabb és ko- pottabb, de a jelen és a jövő már remélhetőleg biztatóbb. Már csak azért is, mert mindig voltak és lesznek is vállalkozó szellemű emberek, akik valami időtállót szeretnének tenni szűkebb pátriájukért. Ennek a tevékenységnek a jegyében született meg egy példátlanul gazdag és szemet gyönyörködte- tően szép kiállítás a fennállásának idén centenáriumát ünneplő füleki zománcgyár termékeiből. A gyáralapítástól az impériumváltásig A gyárat 1906-ban kezdték el építeni, Mészáros Ádám vállalkozó és Bárok Miksa tőkés. Ez az időszak a bádog és a zománcedény konjunktúrájáé, amely olcsóságával, tartósságával, nagy forma- és mintakincsével ugyancsak gyorsan kiszorította a korábbi évszázadok tűzálló agyagedényeit a piacokról. Az igény olyannyira megnőtt a zománcozott bádogedények iránt, hogy arra nyugodt lélekkel gyárat lehetett alapítani. Volt is versengés ez ügyben, a források szerint Fülek mellett Rimaszombat, Pásztó és egyes források szerint Feled is szeretett volna ilyen üzemet. A győztesként kikerülő Fülek városa tíz év adómentességet, követ, egymillió téglát és ingyentelket adott a zománcgyár építéséhez. Egy éven belül megépült és működni kezdett a zománcgyár, kezdetben kilenc csillag volt a gyáijel. A „Füleki Zománcedény és Fémárú-gyár” kezdeti időszakára alaposan rányomta bélyegét a konkurenciaharc. Volt olyan időszak is, amikor pénzhiány miatt leállt a gyár, de a termelés soha nem szűnt meg hosszabb időre, ezt nem engedték meg az itt élők. 1910-ben már 255 alkalmazott volt, alig néhány év elteltével pedig hétszázra nőtt a létszám. 1912-ben megkezdődött a kályhagyártás, majd az ón- és a lakkozott edények készítése is. Az itt előállított termékek Európában nagyon népszerűek voltak, de más kontinensekre is bőven szálA múzeumban a város ipartörténetét bemutató kiállítás is lesz (Szekeres Éva felvételei) Kevés helyen gyártottak olyan szép portékát, mint Füleken lítottak belőlük. Az első világháború alatt a gyár hadiüzemként működött, megrendeléseit csak feszített tempóban tudta teljesíteni. 1918-ban 450 munkás dolgozott a gyárban, amely az évek során többször váltott tulajdonost. Az első Csehszlovák Köztársaság ideje alatt már a szfinx jelzéssel látták el az itt készült edényeket, majd a kakas jelent meg védjegyként a füleki zománcozott edényen. Az edények formakincse és színvilága, díszítő motívumaik gazdagsága alapján nyugodtan elmondható: kevés helyen gyártottak olyan mívesen szép portékát, mint Füleken. Erről mindazok meggyőződhettek, akik az elmúlt két hónapban meglátogatták a Füleki Városi Múzeumot, amely olyan példamutatóan ödete- sen és ízlésesen mutatta be a helyi zománcgyár százéves történetét, hogy abból bárki tanulhatott. A kiállítás kurátoraként Agócs Attila, a Nógrádi Múzeum és Galéria történésze, a kivitelezési és szervezési munkálatokban pedig Jacsmenyik József, a Füleki Városi Múzeum vezetője vállalt oroszlánrészt. A kiállítás anyagának jelentős részét Ladóczki Vilmos magángyűjtő bocsátotta a szervezők rendelkezésére, a többi tárgyat az utódcégek, füleki magángyűjtők és a múzeum anyagából válogatták össze. Két terem zsúfolásig megtelve szebbnél szebb, formásabbnál for- másabb és - nem mellesleg - ma is igen jól használható tárgyakkal. Díszes kályhák, apró-cseprő, gyerekeknek való kisedények és bútorok (mert ilyeneket is gyártottak egykor), műiden háziasszony konyhai igényeit kielégítem képes edényválaszték. A szocializmus ideje alatt készült edényekért sem kell szégyenkezni, azok ma is igen jól használhatóak, tartósak, mondhatni, örök darabok. Ipartörténeti tárlat is lesz A kiállítás bezárt, de információink szerint a füleki vármúzeum tárlata után a Városi Múzeum azon termeiben, amelyek jelenleg a vár történetét mutatják be, egy olyan bemutatónak adnak majd helyet, amely Fülek ipartörténetét tálja az érdeklődők elé. A kiállítás kurátoraként Agócs Attila (öltönyben), a Nógrádi Múzeum és Galéria történésze, a kivitelezési és szervezési munkálatokban pedig Jacsmenyik József, a Füleki Városi Múzeum vezetője vállalt oroszlánrészt Egy szakközépiskola, ahol reagálnak a piaci igényekre JUHÁSZ KATALIN Kassa. A 21. század technológiáját tanítják a Kassai Középfokú Ipariskolában, ahol a kelet- és közép-szlovákiai régióban elsőként teremtették meg a feltételeket a számítógép vezérelte megmunkáló gépek kiszolgálásának és programozásának oktatására. Az ehhez szükséges modern laboratórium létrehozásával kapcsolatos költségeket az iskola fenntartója, a megyei önkormányzat fedezte. A gépek 4,8 millióba, a régi, alagsori műhely átalakítása pedig további 700 ezer koronába került. „Egy iskola számára túlságosan nagy luxus egy ilyen laboratórium, ezért a jövőben a környékbeli szaktanintézményeknek is felajánljuk a lehetőséget, hogy nálunk képezzék a jövő szakembereit. Sőt, tárgyalunk a munkahivatallal is. Ha minden a tervek szerint halad, nálunk kezdődnek azok az átképzési tanfolyamok, amelyek során a gépészeti alapismeretekkel már rendelkező munkanélküliek megismerkedhetnek az úgynevezett CNC-technológiával” - mondta lapunknak Katyi János, a felsőfokú szakképzés vezetője. A kassai „ipari” igazgatója, Pulen Lajos örömmel állapította meg, hogy a régióban működő vállalatok részéről is komoly érdeklődés mutatkozik a laboratórium úánt. Ők elsősorban „testreszabott” kurzusokat igényelnek majd, mivel olyan szakembereket szeremének alkalmazni, akik ismerik az általuk gyártott termékeket, és egyaránt rendelkeznek számítástechnikai és gépészeti ismeretekkel. A Ford Get- rang vállalat például kizárólag ilyen képesítéssel rendelkező alkalmazottakat vesz fel az új üzemébe. A CNC-technológia oktatásával a 150 éves múlttal rendelkező, jó hírű iskola felzárkózott a fejlett Nyugathoz, ráadásul a hároméves felsőfokú képzésben részt vevő diákok háromdimenziós tervezést és méréstechnológiát is tanulhatnak, a végzősök között pedig gyakorlatilag nincs munkanélküli, hiszen a vállalatok szó szerint versengenek értük. Múdra Rozália, a megyei hivatal igazgatónője a laboratórium ünnepélyes átadásán példaként áhította az iparit a többi oktatási intézmény elé, a kezdeményezés ugyanis „alulról”, az iskolából érkezett, vagyis megvalósult az az ideálisnak tartott eset, amikor egy szaktanintézmény rugalmasan reagált a piac követelményeire. A megyei képviselők ezért pártállástól függetlenül, egyhangúlag hagyták jóvá a kezdeményezés anyagi támogatását. A régióban működő vállalatok részéről is komoly érdeklődés mutatkozik a laboratórium iránt Pulen Lajos (balra), Zachariás István és Múdra Rozália a laboratórium átadásakor (A szerző felvételei) ' PÁLYÁZATI FELHÍVÁS Az Ekopolis Alapítvány a Slovnaft társasággal együttműködve meghirdeti a Zöld oázisok elnevezésű pályázatot, amelynek célja a települések környezeti szempontból értékes olyan övezeteinek kialakítása, felújítása vagy gondozása, amelyek a lakosság és az iskolák igényeit szolgálják. Támogatást kérhetnek a nonprofit szervezetek, az alap- és középiskolák, a szabadidőközpontok, valamint a helyi ön- kormányzatok olyan településeken, ahol Slovnaft-benzinkút üzemel. Az Ekopolis Alapítvány a program keretében összesen 1,6 millió koronát oszt szét. A támogatott projekteknek legkésőbb 2007 júliusáig meg kell valósulniuk. A program keretében például az alábbi célokra kérhető támogatás: fásítás vagy egyéb növényzet kiültetése, terep- rendezés és -takarítás, szerszámok és segédeszközök vásárlása, kisebb parkok, közterek növényzetének felújítása. A projekteket december 11-ig kell eljuttatni az alapítványhoz. A programmal kapcsolatos további információk, valamint a pályázati űrlapok megtalálhatók az alapítvány honlapján: www.ekopolis.sk . (as)
