Új Szó, 2006. november (59. évfolyam, 252-275. szám)
2006-11-09 / 258. szám, csütörtök
6 Fókuszban: az amerikai választások ÚJ SZÓ 2006. NOVEMBER 9. www.ujszo.com ÉRDEKESSÉG Nyertesek és vesztesek Az amerikai félidős kongresszusi választások első nagy veszteseiről és nyerteseiről közlünk összeállítást. ♦ A fő vesztesek:- A republikánusok képviselőházi veresége mindenekelőtt személyes kudarc George Bush elnök számára, aki második hivatali időszakának második felében kényelmeden hatalomosztozkodásra kényszerül a többséget szerzett demokratákkal.- Elveszíti tisztségét Dennis Hasten, a képviselőház eddigi, a Fehér Házhoz lojális elnöke. Hasten már korábban ana kényszerült, hogy lemondjon a kollégái melletti kampányolásról egy szeptember végén kipattant botrány miatt. Azzal gyanúsítják, hogy szemet hunyt egyik képviselőtársának viselt dolgai, nevezetesen egy kongresszusban dolgozó kiskorú fiú molesztálása felett.- Lemondhat 2008-as elnökválasztási ambícióiról John Kerry korábbi demokrata párti elnökjelölt, miután egy félresikerült tréfát engedett meg magának a választási kampányban. Egy Los Angeles-i választási rendezvényen arra szólította fel az egyetemistákat, hogy „tanuljanak jól, legyenek talpraesettek, tanuljanak meg boldogulni az életben, különben Irakban találják magukat”. John Kerry nemcsak bocsánatkérésre kényszerült, hanem le kellett mondania közszerepléseit is a félidős választások kampányában, nehogy rontsa a demokrata jelöltek esélyeit.- Ugyancsak otromba tréfa pecsételheti meg George Allen virginiai republikánus szenátor politikai sorsát, akit néhány hónapja még a 2008-as elnökválasztás esélyes jelölteként emlegettek. Allen a kampányban tréfának szánva makimajomnak nevezte demokrata ellenfelének egy indiai származású önkéntes aktivistáját. ♦ A fő nyertesek: + Nancy Pelosi újraválasztott kaliforniai demokrata párti képviselőnő, eddigi frakcióvezető, aki minden valószínűség szerint a képviselőház első női elnöke lesz az amerikai történelemben. + Hillary Clintont, a volt elnök, Bili Clinton feleségét nemcsak újraválasztották New York állam demokrata párti szenátorává, de 30 millió dolláros kampányával jelentősen hozzájárult pártja képviselőházi sikeréhez is. + Barack Obama, aki sokak szerint az Egyesült Államok következő elnöke lehet, a kampány egyik legnagyobb sztárja volt. A Chicagóban megválasztott demokrata szenátor - egyelőre - az egyetlen fekete bőrű tagja a szenátusnak. + John McCain arizonai szenátor, akinek újraválasztása nem volt kérdéses, George Bush republikánus ellenfele volt a 2000- es elnökjelölti versengésben. Ma már őt tartják a legesélyesebb republikánus elnökjelöltnek a 2008-as elnökválasztáson. Ő az, aki a pártban megtestesíthetné a „változást a folytonosságban”, és új republikánus színeket hozhatna az elnökválasztáson, (m, a) Nancy Pelosi, a képviselőház új, demokrata elnöke A felmérések szerint a kormányzópárt korrupciós ügyei, a terrorizmus és Irak befolyásolták az eredményt A demokraták nagy ünnepe Washington. „Egy nagy demokrata győzelem küszöbén állunk” - fogalmazott a kaliforniai Nancy Pelosi, a képviselőház demokrata kisebbségének vezetője, aki pártjának győzelme után az első nő lesz, aki betöltheti az alsóházi elnöki tisztét. ÖSSZEFOGLALÓ A szenátusban a harc egyelőre nem dőlt el: egy államban annyira szorosak az szavazatarányok, hogy nem lehet eredményt hirdetni, de egyelőre ott is demokrata többséggel lehet számolni. A másik két voksolást megnyerte a Demokrata Párt: megszerezte a többséghez szükséges mandátumokat a képviselőházban, a kormányzóválasztások pedig olyan eredményeket hoztak, amelyek szerint 12 év után először fordul majd elő, hogy a szövetségi államok több mint felének élén demokrata párti kormányzó áll. A 36 államban folyó kormányzóválasztáson a demokrata párti jelöltek Massachusetts, Ohio, New York, Arkansas, Colorado és Maryland államot több mint egy évtized után hódították vissza a republikánusoktól, és sikerült megtartaniuk Michigant. A demokrata párti Dévai Patrick a második fekete kormányzó lesz az Egyesült Államok történetében. Arnold Schwarzenegger kaliforniai republikánus kormányzót újraválasztották. Ez azt jelenti, hogy az 50 kormányzóból 28 demokrata párti lesz. Tony Snow, George Bush elnök szóvivője bejelentette, a választások kimenetele annak tudható be, hogy a demokraták sok időt töltöttek az elnök munkájának bírálatával. Az amerikai televíziókban ismertetett exit poll felmérések szerint a választók döntését a kormányzópárt korrupciós ügyei, a terrorizmus elleni küzdelem és az iraki háború kérdései befolyásolták. A Demokrata Párt képviselőházi győzelme az amerikai sajtó szerint mindenekelőtt George Bush veresége, illetve figyelmeztetés az elnöknek, aki megengedte magának azt a luxust, hogy a kampányban nem támogatta a republikánus párti jelölteket, (m) Terminátor 2. Arnold Schwarzenegger azon kevés republikánus közé tartozik, akit újraválasztottak. (Reuters-felvételek) A kaliforniai választók jóváhagyták a szexuális bűncselekmények drasztikus megbüntetését Melegházasságok és abortuszszigor leszavazva MTl-ÖSSZEFOGLALÓ A félidős kongresszusi választásokkal egy időben több amerikai szövetségi államban is népszavazásokat rendeztek, amelyeken a választók egyebek közt elutasították az abortusztörvény szigorítását, illetve a homoszexuálisok házasságkötésének lehetővé tételét. Dél-Dakota államban a választók feszült várakozással övezett népszavazáson elutasították a magzatelhajtás csaknem teljes tilalmát előirányzó indítványt, amely kizárólag az anya életének veszélyeztetése esetén engedélyezte volna a küret elvégzését, nemi erőszak vagy vérfertőzés következtében bekövetkezett terhesség esetében viszont nem. Az amerikai legfelsőbb bíróság 1973-ban az alkotmánnyal összeegyeztet- hetőnek ítélte a magzatelhajtást. A testület ismét foglalkozik a témával, és az abortusz ellenzői azt remélik, hogy a bíróság elutasítja a 2003-as törvénymódosítás ellen benyújtott kifogásokat. Az említettjogszabály szerint az abortusz csak a terhesség harmadik hónapjának végéig végezhető el. Hét szövetségi államban - Co- loradóban, Idahóban, Dél-Caroli- nában, Tennessee-ben, Dél-Dakotában, Virginiában és Wisconsin- ban - a republikánusok által kezdeményezett népszavazásokon a választók többsége a homoszexuálisok házasságának megtiltására voksolt. Ez némi vigaszt jelent a republikánusoknak a kongresszusi választásokon elszenvedett vereség mellett. Az arizonai, ugyancsak e témában rendezett népszavazáson viszont olyan szoros eredmény született, hogy egyik tábor sem hirdethetett győzelmet. A kaliforniai választók jóváhagyták a szexuális bűncselekmények drasztikus megbüntetését előirányzó indítványt. A szavazók több mint 70 százaléka az előzetes eredmények szerint a népszavazáson a Jessica-törvény mellett foglalt állást (a törvényjavaslat egy Floridában meggyilkolt lányról kapta a nevét). Az újraválasztott Arnold Schwarzenegger kaliforniai kormányzó által is támogatott törvényjavaslat egyebek közt az eddiginél lényegesen hosszabb börtönbüntetést helyez kilátásba nemi erőszakért és megrontásért. Az ilyen bűncselekmények elkövetői szabadulásuk után életük végéig kötelesek lesznek GPS-beren- dezést viselni, amellyel meghatározható mindenkori tartózkodási helyük. Ezenkívül az iskoláktól, parkoktól és játszóterektől legalább 700 méter távolságot kell tartaniuk. A törvény gyakorlatilag sok kaliforniai városból kitiltaná a szexuális bűnözőket. VIUÁMlNTERlft Mi a véleménye az amerikai választások eredményéről? Martin Bútora, Szlovákia volt washingtoni nagykövete: Az amerikai polgárok változást akarnak, főleg a képviselőház összetételéből lehet erre következtetni. Nem lehet egyetlen okot megjelölni, hiszen több fontos téma merült fel a kampányban, s ezek együtt ösztönözték a polgárokat arra, hogy a változásra voksoljanak. Sokat nyomott a latban az a mód, ahogyan az iraki háború zajlik. Sok esetben a szövetségi kormány lépéseivel sem voltak többen megelégedve, elég a Katrina hurrikánnal kapcsolatban elfogadott intézkedésekre és arra gondolni, az egyes hivatalok hogyan menedzselték az egészet. Ezenkívül az eredményt nagyban befolyásolhatták a republikánusok különböző korrupciós botrányai. Úgy tűnik azonban, az emberek egyelőre csak azt tudják, mi ellen vannak, de azt még nem tisztázták önmagukban, valójában mit szeretnének. Időbe telik, amíg erre is rájönnek. Vagyis a választás nem elsősorban népszavazás volt Irakról? Lehet, hogy sokak számára Irak volt a legfontosabb szempont, de nem hiszem, hogy csak erről nyilvánítottak véleményt. Mint említettem, sok minden összejött, s azt nehéz megmondani, kinél mivel telt be a pohár. Mindenestre Amerika azt mondta: elég volt! George Bush kemény ellenzékre számíthat? Egyelőre még nem egyértelmű, a szenátusban hogyan alakulnak az erőviszonyok, két helyért folyik a harc, azaz hogy ki lesz Virginiában és Montanában szenátor. De még ha úgy alakulna is, hogy a demokraták szerzik meg ezt a két posztot, a republikánusok biztosan követelni fogják a szavazatok újraszámlálását, és fordítva, úgyhogy egy ideig még várni kell a tényleges hivatalos eredményekre. Mindenesetre Bush elnök pozíciója bonyolultabb lesz, mert tényleg nagyon erős ellenzékkel kell szembenéznie. Leegyszerűsítve: most arról van szó, milyen Bush, melyik arcát mutató elnök fog az ellenzékkel tárgyalni. Amíg csak Texas kormányzója volt, képes volt nagyon jól kijönni a republikánus és demokrata törvényhozókkal egyaránt. Abban az időben politikai hovatartozástól függetlenül tudott kommunikálni, csakhogy egyetlen tagállam szintjén ez könnyebb és egyszerűbb, mint az egész USA szintjén - főleg hogy Amerika jelen pillanatban rendkívül megosztott. A republikánusok gyakran éreztették, hogy többségben voltak, nem igazán egyezkedtek, ami rányomta bélyegét a két tábor viszonyára. Gondoljunk a Meciar-korszak alatti szlovákiai helyzetre vagy arra, Magyarországon a Fidesz és a szocialisták hívei között mekkora szakadék tátongott. Egyes elemzők szerint Amerikában most még ennél is rosszabb a helyzet! Bushnak nem lesz könnyű dolga. Noha a demokraták azt hangoztatják: a republikánusokkal párbeszédre kell törekedni, nem ismétlik meg az ő hibáikat, nem lesznek olyan arrogánsak, ezek csak az első reakciók, melyek a választások utáni hangulatot tükrözik. Idővel kiderül, mennyire gondolják komolyan, hogy képesek áthidalni és feloldani a társadalmi szakadékot. Az Egyesült Államokra nehéz idők várnak. A mostani eredmény alapján esetleg már a 2008-ban esedékes elnökválasztás is előrevetíthető? Jelen pillanatban nehéz bármit megjósolni. Noha az emberek a változásra voksoltak, és kinyilvánították bizalmukat a demokraták iránt, sok múlik majd azon, a demokraták Irak és a terrorizmus elleni harc kérdésében milyen megoldásokat fognak javasolni. Mivel a végrehajtó hatalom továbbra is a republikánusok kezében van, előfordulhat, hogy ha belátható időn belül a dolgok nem kezdenek el változni, akkor a polgárok lelkesedése alábbhagyhat. Az elkövetkező hónapokban gondot okozhat a demokraták számára megfelelő alternatívaként megnyilvánulni. Nem elég ugyanis tiltakozni, konkrét megoldásokat kell tudni előterjeszteni. Ez nagy kihívás. Ha helytállnak, megnyerhetik az elnökválasztást is. Az amerikai események mennyire vannak hatással Európára, azon belül Szlovákiára? Az erőviszonyok átalakulása befolyásolhatja a külpolitikát. A változás jegyében várható, hogy a kulcsfontosságú biztonsági kérdésekben - például Irak és Irán ügyében - élénkülni fog az együttműködés az Európai Unióval. Néhány téren viszont bonyolódhat a helyzet - például a kereskedelemben. Egyes demokraták bizonyos protekcionista intézkedések zászlóvivőiként tetszelegtek, aminek az EU nem nagyon fog örülni. Ami az életkömyezetet és a globális felmelegedést illeti, nem hiszem, hogy radikális változás áll be, de valószínűleg mérséklődik az eddigi amerikai álláspont. Változhat valami a vízum kérdésében is? A vízumrendszer esetleges enyhítése átfogó probléma, számos összefüggése van. Két fő kérdés merül fel: hogyan biztosítsák az amerikai polgárok védelmét, s ezzel egy időben hogyan könnyítsék az amerikai munkavállalók helyzetét? A republikánusok elsősorban a nemzetbiztonsági szempontokra összpontosítanak, s ebből kifolyólag ódzkodnak a beutazási engedélyek eltörlésétől. A demokraták pedig azért blokkolhatják a rendszer enyhítését, mert meg akarják védeni a hazai munkásokat, nem akarják kitenni őket annak, hogy az olcsó európai munkaerő elárasztja a piacot. Paradox módon a két csoport érdekei e téren átfedik egymást, s ha ehhez hozzáadjuk az egyéb körülményeket, - például a biometrikus azonosítókkal ellátott, biztonságos útlevelek bevezetését - akkor nem valószínű, hogy rövid időn belül átértékelik a vízumpolitikát. Ugyanakkor a folyamatos lobbizás következtében már történt előrelépés, Szlovákiának és a többi új uniós tagállamnak egyre több szövetségese van Amerikában, s a most megválasztott új képviselők között továbbiakat kell keresni. Nem lesz egyszerű, sem automatikus, de nem szabad feladni. (sza)
