Új Szó, 2006. november (59. évfolyam, 252-275. szám)
2006-11-08 / 257. szám, szerda
8 Külföld ÚJ SZÓ 2006. NOVEMBER 8. www.ujszo.com RÖVIDEN A koreai atomról tárgyalnak Szöul. Magas rangú délkoreai és amerikai illetékesek üdvözölték kedden Észak-Koreának azt a szándékát, hogy visszatér az atomprogramjáról folyó hathatalmi tárgyalásokhoz, de egyúttal figyelmeztettek arra, hogy október 9-én végrehajtott kísérleti atomrobbantása ellenére Phenjan nem kaphat atomhatalmi státust. A szöuli tárgyalásokról kiadott közös közleményben a magas rangú diplomaták reményüket fejezték ki, hogy a két Korea, Kína, Japán, Oroszország és az Egyesült Államok részvételével zajló, Phenjan kivonulása miatt egy éve szünetelő tárgyalások mielőbb felújulhatnak. (MTI) Megöltek öt palesztint Gáza/Bét-Hanún. Öt palesztint, köztük egy aktivistát és egy nőt lőttek le izraeli katonák kedden a Gázai övezet északi részén. A palesztinokat néhány órával azután lőtték le, hogy az izraeli haderők kivonultak Bét-Hanún- ból egy hat napig tartó offen- zíva után, amelynek közel hatvan halottja volt. A két aktivista az Iszlám Dzsihád szélsőséges fegyveres szervezet tagja volt. (MTI) Negyven év „tőzsdézésért” London. Negyven évi szabadságvesztésre ítélték kedden Londonban azt a muzulmán hitre áttért brit férfit, aki a New York-i tőzsde fel- robbantására és Nagy-Bri- tanniában végrehajtandó terrortámadásokra készült. A 34 éves vádlott, Dhiren Bárót bűnösnek vallotta magát a múlt hónapban a terhére rótt vádakban. Bevallotta azt is, hogy kapcsolatban állt az al-Kaida nemzetközi terrorhálózattal. A muzulmán hitre áttért brit férfi a vádirat szerint fel akarta robbantani a New York-i tőzsdén kívül a Világbank és a Nemzetközi Valutaalap washingtoni székházait is. (MTI) Káosz Kirgizisztánban Biskek. Új alkotmányról szavazott a kirgiz ellenzék kedd hajnalban; nem tudni azonban, hogy a Kurmanbek Bakijev elnök hatáskörét korlátozó jogszabálynak lesz-e jogi érvénye, mivel a szavazáson nem volt jelen a parlamenti képviselők többsége. Az egyre mélyülő belpolitikai válságban ez a legújabb kihívás Bakijewel szemben 2005 márciusa óta, amikor a jelenlegi vezetés a reformok ígéretével hatalomra került. Az ellenzék azzal vádolja az államfőt, hogy megszegte az ígéreteit. Bakijev hétfőn az ellenzék követelésére felmentette a belügyminisztert, miután a rendőrök is csatlakoztak a kormányépület előtt öt napja tüntetőkhöz. Ugyanakkor elutasította az ellenzék követelését, hogy mondjon le. (MTI) Első kisebbségi kormánya október elején nem kapta meg a parlament bizalmát Megint Topolánek a nyerő Prága. Mirek Topolánek, a júniusi csehországi képviselőházi választáson győztes Polgári Demokratikus Párt (ODS) elnöke kedden jelezte, hogy várhatóan elfogadja Václav Klaus államfő ajánlatát, és másodszor is megpróbálkozik a kormányalakítással. KOKES JÁNOS Topolánek első kisebbségi polgári demokratikus kormánya október elején nem kapta meg a parlament bizalmát, ezért a miniszterelnök és kormánya benyújtotta lemondását, s most ügyvezetőként irányítja az ország dolgait. Václav Klaus államfő hétfőn délután jelentette be: miután a képviselőházba jutott pártok továbbra sem képesek megegyezni az új cseh kormányról, készen áll arra, hogy újra Topoláneket nevezze ki kormányfőnek, ha ő ezt elfogadja. Amint Topolánek dönt, az államfő haladéktalanul miniszter- elnökké nevezi ki, és megbízza az új kabinet összeállításával. A keddi cseh sajtó egybehangzó véleménye szerint a polgári demokratákat és magát Topoláneket Másodszorra sikerül? (CTK-felvétel) is meglepte Klaus váradan döntése. A konzervatív Lidové Noviny szerint Klaus húzása Jirí Paroubeknek, a Cseh Szociáldemokrata Párt (CSSD) elnökének kedvez, mert Topoláneknek csak abban az esetben van esélye a sikerre, ha valamiképpen meg tud egyezni a szociáldemokratákkal. Paroubek rendkívüli sajtóértekezletén még hétfőn késő este jelezte: a CSSD a belpolitikai patthelyzet megoldása érdekében kész bizonyos engedményeket tenni mind programja terén, mind személyi kérdésekben. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy kész a nagykoalícióra az ODS-sel, vagy pedig egy kisebbségi ODS kormány támogatására, amely a két párt megállapodása alapján alakulna meg. A cseh alkotmány a választások után három kormányalakítási kísérletre ad lehetőséget. Az első két esetben erre az államfő ad megbízatást, míg a harmadik esetben a képviselőház elnöke. Klausnak így már nem lesz több lehetősége kormányfői megbízatás kiadására. Az alkotmány szerint ha a harmadik kormányalakítási kísérlet is megbukik, akkor az államfőnek fel kell oszlatnia a képviselőházat, és ki kell írnia a rendkívüli választásokat. Csehországban a júniusi választás eredménye alapján alakult ki belpolitikai patthelyzet. A voksoláson ugyanis a jobboldal és a baloldal egyaránt száz-száz képviselői mandátumot szerzett a 200 tagú testületben, ami azt jelenti, hogy az egyik fél sem tudja leszavazni a másikat. Szombathy Pál nem kommentálta leváltását Vezércsere a Hírlapnál KISS TIBOR NOÉ Budapest. Tegnap délelőtt Széles Gábor, a Magyar Hírlap tulajdonosa leváltotta az újság főszerkesztőjét, Szombathy Pált. Az Index értesülései szerint a főszerkesztő leváltásának hátterében az állhatott, hogy Szombathy nem volt hajlandó megválni egyik főszerkesztő-helyettesétől, Popovics Gizellától; valamint a lap két meghatározó publicistájától, R. Székely Juliannától és Szálé Lászlótól. Egyesek politikai motivációkat sejtenek az ügy mögött: Széles Gábor ugyanis köztudomásúan középjobb beállítottságú, míg az említett újságírókat inkább baloldaliként azonosítja a magyarországi közvélemény. Hármukat egyébként Szombathy leváltása után azonnal menesztették. Széles Gábor korábban is többször konfliktusba került a Magyar Hírlap szerkesztőségével. Idén már nézeteltérés alakult ki azzal kapcsolatban, hogy a lap leközölte az elhíresült Mohamed-karikatúrá- kat. Március közepén pedig Széles egy délelőtt már leváltotta, majd néhány óra múlva újra visszavette Szombathyt: ekkor az újság a Fidesz kongresszusáról szóló címlapfotóján Orbán Viktort és Mikola Istvánt előnytelenül ábrázolta. Széles Gábor egyébként a Heti Válasz március 6-i számában megjelent interjújában már így nyilatkozott: „folyamatosan akarjuk köz^pic húzni a lapot, nemzeti-liberális szemléletét erősítem”. A kedden délben tartott szerkesztőségi értekezletre Szombathyt már el sem hívták. Az ex-fő- szerkesztő egyébként közös megegyezéssel távozott a Magyar Hírlaptól, és az ügyet nem is kívánta kommentálni. Áz Index szerint a gyűlésen a Széles-sajtóbirodalom igazgatója, Krecz Tibor arról beszélt az újságíróknak, hogy úgy lehet nyereséges a Magyar Hírlap, ha jobb újságot csinálnak. Megbízott főszerkesztőnek egyelőre a korábban a Magyar Televíziónál és a Magyar Rádiónál is dolgozó Farkas Györgyöt nevezték ki. Úgy tűnik, most végleges Szombathy Pál menesztése (Képarchívum) Az EB arra készül, hogy egyhónapos haladékot adjon a reformok befejezésére Mégsem büntetik meg Törökországot Az iraki háború ügye alapján döntenek Kié lesz a kongresszus? MTl-HÍR MTI-ÖSSZEFOGLALÓ Berlin. Az Európai Bizottság arra készül, hogy újabb, egy hónapos haladékot adjon Törökországnak az általa vállalt reformok végrehajtására. Tegnapi német sajtóértesülések szerint az Európai Uniót irányító testület az utolsó simításokat végzi azon a jelentésen, amely - mint előzetesen kiszivárgott - élesen bírálja Ankarát amiatt, hogy nem teljesítette a csatlakozási tárgyalások megkezdésével kapcsolatban az unió által szabott feltételeket. A tekintélyes Financial Times Deutschland című napüap brüsszeli forrásokra hivatkozva arról számolt be, hogy ma nyilvánosságra kerülő beszámolójában a bizottság egyfajta utolsó figyelmeztetést intéz Törökországhoz, egy hónapos haladékot adva a megkövetelt reformok valóra váltására. Az idézett források szerint az Európai Bizottság eredetüeg arra készült, hogy már most ajánlásokat tesz bizonyos szankciókra Ankarával szemben. A testület felróná az igazságszolgáltatás és az emberi jogok területén tapasztalt hiányosságokat, valamint azt, hogy Törökország továbbra sem hajlandó megnyitni kikötőit, illetve repülőtereit ciprusi hajók és repülőgépek előtt. A biztosok körében végül az az álláspont kerekedett felül, hogy Ankara harminc napos haladékot kap, s vállalt kötelezettségeit a finn uniós elnökséget lezáró, decemberi csúcsértekezletig kell teljesítenie. Az Európai Bizottság egységes abban, hogy amennyiben ez nem történik meg, Törökországnak mindenképp szankciókkal kell számolnia. A lehetséges büntető intézkedések között szerepel a csatlakozási tárgyalások felfüggesztése, illetve megszakítása is. Ez utóbbit egy nappal korábban erőteljesen sürgette Angela Merkel német kancellár. A német álláspont különösen fontos annak fényében, hogy a jövő év első felében Németország tölti be az EU soros elnöki tisztségét. A konzervatív kancellár által vezetett nagykoalíció másik pártja, a Német Szociáldemokrata Párt (SPD) a Törökországgal megkezdett tárgyalások folytatását óhajtja. Németország és Finnország el akarja kerülni Törökország uniós csaüakozási tárgyalásainak kudarcát. Ezt hangsúlyozta Angela Merkel kancellár és Matti Vanhanen, az EU elnöki tisztségét december végéig betöltő Finnország miniszter- elnöke a tegnap Berlinben folytatott tárgyalásokon. Washington. Kongresszusi választások kezdődtek tegnap az Egyesült Államokban, amelyeken a közvélemény-kutatások szerint a szavazók elsősorban a népszerűtlen iraki háború ügye alapján döntenek, és a törvényhozás irányítását, a képviselőházban legalábbis bizonyosan, átveszik a demokraták a republikánusoktól. Az elnöki mandátum közepére eső félidős választásokon a mintegy 200 millió szavazásra jogosult amerikai a kongresszusi alsóház, a 435 tagú képviselőház összes tagját, a felsőház, a 100 tagú szenátus egyhar- madát, azaz 33 szenátort választ meg. Az Egyesült Államok 110. kongresszusának megválasztásával egyidejűleg 36 szövetségi állam kormányzóját is újraválasztják. A félidős választások napja minden negyedik év novemberében, az első hétfőt követő keddre esik. Az utóbbi években átalakult választói szokások alapján azonban már egyre kevésbé lehet választási napról beszélni. Inkább választási hetekről van szó: több millió amerikai, a szavazásra jogosultak valószínűleg több mint negyede ugyanis már előzetesen voksolt. Az előzetes felmérések egybehangzóan azt mutatják, hogy a demokraták jobban szerepelnek a választásokon a republikánusjelölteknél. A demokraták többé-kevésbé sikeresen a Bush elnökről és az iraki háborús politikáról való népszavazássá változtatták az általános választásokat, és az amerikaiaknak már csak alig 30 százaléka támogatja a háborút, ami a legalacsonyabb arány a 2003-as invázió óta. A republikánusok a kongresszus mindkét házában többségben vannak. Az Európai Unió vezetői ellenzik a halálbüntetést, a vasárnapi ítélethirdetés után aggodalmuknak adtak hangot miatta Irán sürgeti Szaddám Húszéin mihamarabbi kivégzését MTl-ÖSSZEFOGLALÓ Bagdad/Teherán. Feloldották kedd reggel a bagdadi kijárási tilalmat, amelyet azért vezettek be két nappal korábban, mert a Szaddám Húszéin volt diktátor elleni ítélet kihirdetése miatt erőszakcselekményektől tartottak a hatóságok. Ismét megnyitották a főváros nemzetközi repülőterét is. A vasárnapra tervezett ítélethirdetés előtt, előző este vezették be a kijárási tilalmat, és nemcsak Bagdadban, hanem a tőle északra fekvő Dijála és Sza- laheddín tartományokban is. Sza- laheddín legjelentősebb városából, Tikrítből származik a volt diktátor, Dijálában pedig nagyon sok erőszakcselekményt követnek el egymás ellen a síiták és a szunniták. Folytatódott a Szaddám Húszéin ellen népirtás vádjával indított per kedden. A tárgyaláson megjelent a két nappal korábban egy másik perben halálra ítélt volt iraki diktátor is. A második perben azzal vádolja őt és hat társát a bíróság, hogy az iraki hatalom 1987-1988ban hadműveletet indított az ország kurd lakossága ellen, és abban mintegy 180 ezer ember halálát okozta. Kedden, a per 21. tárgyalási napján folytatták a tanúk meghallgatását. A védők ezúttal sem jelentek meg a tárgyalóteremben. Hetek óta bojkottálják a pert, tiltakozva az ellen, hogy szerintük a törvényszék működését politikai megfontolások befolyásolják. Szaddám Hu- szeint és társait háborús és emberiesség elleni bűntettekkel vádolják, Szaddám Huszeint és unokatestvérét, Haszan al-Madzsidot („Vegyi Alit”) ezen felül népirtással is. A hét vádlott közül hármat halálbüntetéssel is sújthatnak. Szaddám Húszéin a tárgyaláson öltönyben, de nyakkendő nélkül jelent meg, gyakran mosolygott, de csöndben ült, és fesztelennek tűnt. Megbékélésre szólított fel A tanúk meghallgatása után szót kapott, és nyugodt hangon elmondta, hogy szerinte egyik tanúvallomás sem volt terhelő a vádlottakra. Egy másik felszólalásában megbékélésre hívta fel az irakiakat: kurdokat és arabokat. Jézusra és Mohamed prófétára utalt, akik megbocsátást kértek azok számáSzaddám Húszéin (Re u te rs-fe Ivéte I) ra, akik ellenük voltak, majd így folytatta: „felhívom az iraki arabokat és kurdokat a megbékélésre, arra, hogy bocsássanak meg egymásnak és fogjanak kezet”. Az egyik kurd tanú arról számolt be, hogy az Anfal-hadműveletben ő és 32 falubelije 1988 augusztusában az ország kurdok lakta északi részén megadta magát az iraki katonáknak, mert megígérték nekik, hogy kegyelmet kapnak az államfőtől. Ezután azonban sorba állították őket, és elkezdtek rájuk lőni. Mint mondta, mindannyian a földre estek. Ő megsebesült, de túlélte a sortüzet. Később visszament arra helyre, és látta, hogy rajta kívül mindenki, köztük apja, két testvére, valamint 18 további rokona meghalt. Az első perben vasárnap hozott halálos ítélet ellen Szaddám Húszéin fellebbezett, a fellebbviteli bíróság január közepére ígérte az ítélethirdetést, s így - a jogi eljárás rendje szerint - február közepe előtt már biztosan nem fogják kivégezni. A tárgyalást a délutáni órákban elnapolták szerdára. Irán sürgeti Irán kérte kedden az iraki hatóságokat, hogy hajtsák végre a Szaddám Húszéin megdöntött iraki diktátor elleni halálos ítéletet, és ne engedjenek az ítélet megmásítá- sára irányuló nyomásnak. „Reméljük, hogy nem engednek azok nyomásának, akik lélektani háborút indítottak az ítélet megsemmisítéséért. A verdiktet hosszú eljárás előzte meg. Szaddám Húszéin bűnös, és megérdemli a halált. Reméljük, hogy végrehajtják a kivégzést a diktátorok elrettentésére” - mondta Golamhoszein Elham, a te- heráni kormány szóvivője. Az Európai Unió vezetői ellenzik a halál- büntetést, a vasárnapi ítélethirdetés után aggodalmuknak adtak hangot miatta. Iránban Szaddám Húszéin személyét közmegvetés övezi, mert ő indította el a két ország 1980 és 1988 közötti háborúját, amelynek összesen egymillió halálos áldozata volt. A volt diktátort síita lakosok elleni népirtásért ítélték halálra vasárnap.
