Új Szó, 2006. november (59. évfolyam, 252-275. szám)
2006-11-07 / 256. szám, kedd
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2006. NOVEMBER 7. Agrárkörkép 17 Az évente szervezett gépbemutatókon a technológiában felvonultatott gépek és berendezések munka közben is megszemlélhetők. A gépek több változatban is lehetőséget kínálnak a technológia által megkövetelt eljárások kivitelezéséhez a talajlazítástól kezdve a szármaradványok bedolgozásán át a tápanyagellátással együtt végzett vetésig. (A szerző felvétele) A minimalizációs technológia a talaj nedvességtartalmának megőrzésére is kedvező hatással van helyett mélylazítás Szántás A talajkímélő technológiák alkalmazása a szántóföldi növények termesztésében elsősorban a termés megalapozására fordított a költségek csökkentését szolgálja, ugyanakkor a hozamok és a bevételek szintentartása vagy növelése révén a gazdasági eredményt is javítja. ÚJ SZÓ-ISMERTETŐ A sókszelőcei szövetkezetben immár több mint egy évtizede komoly tapasztalatokkal rendelkeznek ezen a téren. A gazdaságban 1993-ban kezdték ennek a technológiának az alkalmazását, s noha a kezdetekkor még nagyon kevés tapasztalat állt a rendelkezésükre, az elmúlt évtizedben a hazai és külföldi szakemberek együttműködése révén sikerült egy olyan termesztéstechnológiai rendszert felépíteniük, amelyet a technológiához megfelelően kiválasztott géppark, összehangolt vegyszeres növényvédelem és a növényállomány irányított tápanyagellátása jellemez. Sókszelőcén az elmúlt években mintegy 2000 hektáron alkalmazták ezt a talajkímélő termesztéstechnológiai eljárást, amelyben a szántást mélylazítás helyettesíti. Természetesen ebben a technológiában is nagy figyelmet szentelnek a talajfelszín megfelelő kezelésének, amelynek elsősorban az a célja, hogy kiváló minőségű magágyat készítsen elő a vetőmagnak, s egyúttal a talaj nedvességtartalmát is megőrizze. Fontos, hogy az előző évi termés betakarítása után visszamaradt szármaradványok 30 százaléka továbbra is a talaj felszínén maradjon, ami jelentősen meggyorsítja és hatékonyabbá teszi a humuszképződést. Egyúttal a talaj nedvességtartalmának megőrzésére is kedvező hatással van. Gyakorlati tapasztalatok alapján a technológia megfelelő alkalmazásával a hagyományos talajművelési technológiához képest akár 30 százalékos költségmegtakarítás is elérhető. A Nyitrai Mező- gazdasági Egyetem és a Pőstyéni Növénytermesztési Kutatóintézet munkatársai a talajkímélő technológiák költségcsökkentő hatásának elemeit összehasonlítva a hagyományos termesztéstechnológiai eljárásokkal egyértelműen igazolták a talajkímélő termesztési technológiák költségcsökkentő szerepét, amely egyebek között a kisebb energiafelhasználásban, kevesebb művelet elvégzésével és kedvező környezetvédelmi hatásokban is megmutatkozik. Sókszelőcén mindezt a kukoricatermesztésben évente végzett szabadföldi összehasonlító kísérletek eredményei is alátámasztják, amelyekben a hagyományos, a minimalizációs és szántás nélküli technológiával termesztett kukorica eredményeit hasonlítják ösz- sze. így már nem is meglepő, hogy közelebbi és a távolabbi partnergazdaságok számára további kétezer hektáron szolgáltatásként végzik ezzel a technológiával a termesztést. Ebben a vetőmag biztosításától kezdve a terménybetakarításig, és a talaj megfelelő előkészítésétől a vetésen, az összehangolt növényvédelmen és az ésszerű tápanyagpótláson át a betakarításig egységes rendszerben áll a rendelkezésre. Az utóbbi években a szeszélyes légköri és éghajlati viszonyok következtében érzékelhető felmelegedés és a kedvezőtlen csapadék- viszonyok miatt a termőtalajok nedvességtartalmának megőrzésében egyre fontosabb szerep jut a talajkímélő technológiák alkalmazásának. A minimalizációs technológiák emellett a termelés hatékonyságának és gazdaságosságának javításában is fontos tényezővé válnak, elterjedésük a gazdaságok versenyképességének javításában a közeljövőben lényeges szempontként érvényesülhet, (sz) Mire kell ügyelni a talajkímélő technológiáknál Legyen elegendő mules ÚJ SZÓ-ISMERTETŐ Az alkalmazandó talajkímélő módszerre való áttéréskor fontos szempont a megfelelő parcella kiválasztása. Tekintettel arra, hogy a szántaüan talajba való vetésnél a gyomirtás nehezebb, mint a hagyományos módszer alkalmazása esetén, olyan parcellát kell választani, ameíy lehetőleg kevésbé gyo- mos. Úgyszintén fontos, hogy a talaj meglehetősen sík legyen, mivel a vetőgépek vetési egységei nehezebben tudják követni a keményebb talaj egyenetlenségeit. A későbbiekben ugyanis ezeket az egyenedenségeket már nem lehet megszüntetni. A parcella kiválasztásakor ajánlott elemezni a talaj tömörödöttsé- gét is, amit a nehéz traktorokkal korábban végzett szántások okoztak. Ha az altalaj tömörödöttsége jelentős mértékű, ajánlott mélylazítással helyreállítani a megfelelő talajállapotot, Az elemzés során érdemes megvizsgálni a talaj tápanyagszintjét és pH-értékét, szükség szerint trágyázni és meszezni is lehet. A talajldmélő termesztéstechnológiára való áttérés során a legfontosabb szempont, amit feltétlenül be kell tartani, a talaj lefedésére, mulcsozására alkalmas elegendő növényi rész megléte. Erre a célra a szakemberek által ajánlott legalkalmasabb mód szemeskukorica termesztése hagyományos módszerrel az áttérést megelőző évben, ami megfelelő meny- nyiségű talajtakarásra alkalmas alapanyagot biztosít a talajkímélő eljárások alkalmazásához, (sz) A kukoricamoly lárvái ellen termel toxint a növény Az első GMO-kukorica ÚJ SZÓ-INFORMÁCIÓ Október végén a Pőstyén melletti Borovcéban betakarították a nálunk idén már engedélyezett genetikailag módosított kukoricafajta termését. A kísérleti parcellán a Monsanto cég által kikísérletezett MON 810 fajtát termesztették, amelynek jellegzetes tulajdonságát, nevezetesen a kukoricamoly elleni ellenálló képességét a kukorica génállományának módosításával érték el. A DNA megváltoztatásával sikerült olyan fajtát kifejleszteni, amely már önmaga termeli azt a Bt-toxint, ami elpusztítja a növényen élősködő kukoricamoly lárváit. A napjainkban nálunk is egyre nagyobb károkat okozó kártevők elleni védekezésben jelentős előrelépést jelenthet az új fajta, mivel a vegyi védekezés kiváltásával a termelés olcsóbbá válik, (mk) (Illusztrációs felvétel) A talajművelés ésszerűsítésével még mindig komoly költségmegtakarítások érhetők el - napraforgó esetében például 6 %-os hozamnövekedést mutattak ki (Illusztrációs felvétel) Alternatív talajművelési rendszerek ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ A mezőgazdasági termelésben az utóbbi évtizedekben az energiafelhasználás többszörösére növekedett, miközben a talajok fizikai és biológiai tulajdonságaiban jelentős változások következtek be. A tarlómaradványok felhasználásának mellőzése miatt a szerves- anyag-gazdálkodás felborult, az eróziós folyamatok egyre nagyobb területeken fejtették ki hatásukat. A növénytermesztésben az egyik leginkább költségigényes folyamat a talajművelés. A gazdálkodók a tápanyagpótiásban és a növényvédelemben ma már egyre nehezebben tudnak további költségmegtakarításokat elérni, a talajművelés ésszerűsítésétől azonban még mindig komoly megtakarítások várhatók. A talajművelés költségcsökkentésének és a talajvédő eljárások alkalmazásának vizsgálata során többen is rámutattak, hogy a különböző talajművelési rendszerekből adódóan a termés nagysága és a felhasznált költségek is eltérőek. Az anyagi ráfordításokat értékelve különbségeket kell tenni a termesztéstechnológiák között. Ez abból adódik, hogy az ugyanazon felhasznált anyagköltségek az eltérő termesztéstechnológiák esetében más és más súllyal szerepelnek. A konvencionális és a csökkentett menetszámú technológiák esetében is az anyagköltségek és a segédüzemági költségek aránya a legnagyobb. Ezen kiadások ésszerű felhasználásával lehet a legtöbbet takarékoskodni, illetve ha ezekben a költségekben történik valami drasztikus változás (például néhány %-os üzemanyag-áremelés), az nagy kihatással lehet az egész termelési költségre, ezáltal a jövedelmezőségre A környezetkímélő termesztéstechnológiák nagyobb jövedelmezőséggel bírnak, mint a hagyományos gazdálkodás. A vizsgálati eredmények alapján az elért hozamokban vagy kismértékű csökkenést tapasztalható, vagy a csökkentett menetszámú technológiák nagyobb termésátlagot eredményeznek, mint a hagyományos gazdái-, kodás. Magyarországi vizsgálati eredmények a napraforgó esetében például 6 %-os hozamnövekedést mutattak. A jövedelmezőség szempontjából másik fontos tényező a költségek alakulása. A csökkentett menetszámú technológiák esetében a gépi munkák költségei jelentős mértékben kisebbek az őszi szántásos technológia költségeitől. A fentiek alapján levonható a következtetés, hogy a talajkímélő rendszerek jövedelemtermelő képessége 3-5 %-kal kedvezőbb, mint a hagyományos rendszereké. Ezeknek a gépeknek magasabb a beszerzési értékük, az amortizációs, és javítási költségeik. Fontos az is, hogy a gépek kihasználásához szükséges termőterülettel rendelkezni kell, különben a termelés veszteségessé válhat a már említett magas állandó költségek miatt. A környezetkímélő technológiák bevezetését átfogó gazdaságossági számításoknak kell megelőznie, amelyek során pontosan ki kell számolni a gépek beszerzéséből adódó többletköltségeket, és meghatározni a várható jövedelmeket. (sz)
